ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
60. évfolyam |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
HATÁROZATOK
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1545 HATÁROZATA
(2017. szeptember 13.)
az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról szóló 445/2014/EU határozat módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (1),
mivel:
(1) |
A 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (2) célja Európában a kultúrák gazdagságának és sokszínűségének megóvása és előmozdítása, közös jegyeik kiemelése, valamint a polgárok azon érzésének megerősítése, hogy közös kulturális térséghez tartoznak, ezáltal ösztönözve a kölcsönös megértést és a kultúrák közötti párbeszédet, valamint előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az említett határozat célja emellett, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében elősegítse a kultúra hozzájárulását a városok hosszú távú fejlődéséhez, amelyek bevonhatják a környező területeket is. |
(2) |
Az Európa kulturális fővárosai fellépés jelentős mértékben hozzájárul az uniós értékek előmozdításához. |
(3) |
A tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítése érdekében még inkább ösztönözni kell az Európa kulturális fővárosa címet korábban, jelenleg és a jövőben viselő városok közötti kapcsolatépítésre irányuló tevékenységeket. |
(4) |
A 445/2014/EU határozat értelmében csak tagállamokbeli, tagjelölt országbeli vagy potenciális tagjelölt országbeli városok, illetve – az említett határozatban meghatározott feltételekkel – az Unióhoz csatlakozó országok városai vehetnek részt az Európa kulturális fővárosai uniós fellépésben (a továbbiakban: a fellépés). |
(5) |
Annak érdekében, hogy megerősödjenek a kulturális kapcsolatok az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon országai, amelyek részes felei az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak (3) (a továbbiakban: EFTA/EGT-országok), és az Unió között, a fellépésnek feltételek mellett nyitottnak kell lennie az említett országok városai számára is, az említett megállapodással összhangban. |
(6) |
Mindazonáltal a 445/2014/EU határozat hatálya alá tartozó időszakban, azaz 2020 és 2033 között, a fellépésben résztvevő tagállami városokkal szembeni méltányosság jegyében az EFTA/EGT-országok városai csak egyszer pályázhatnak a címre. A tagállamokkal szembeni méltányosság jegyében az említett időszakban minden EFTA/EGT-ország csak egyszer viselheti a címet, csakúgy mint a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek. |
(7) |
Mivel a pályázati felhívásokat legalább hat évvel a címviselés éve előtt közzé kell tenni, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelöltek, valamint az EFTA/EGT-országok 2027 helyett 2028-tól viselhetik az Európa Kulturális Fővárosa címet, annak érdekében, hogy ezen országok tárgyalást folytathassanak a Kreatív Európa programot követő, a kultúra támogatására irányuló, 2021–2027 közötti uniós programban való részvételükről. |
(8) |
A 445/2014/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 445/2014/EU határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 3. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 10. cikk a következőképpen módosul:
|
3. |
A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) EFTA/EGT-országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek esetében a Bizottság a testület kiválasztási jelentésében szereplő ajánlások alapján kijelöl egy várost a meghatározott években a cím viselésére, és e kijelölésről legkésőbb a cím viselésének évét négy évvel megelőzően értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.” |
4. |
A 13. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Strasbourgban, 2017. szeptember 13-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
A. TAJANI
a Tanács részéről
az elnök
M. MAASIKAS
(1) Az Európai Parlament 2017. június 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. július 17-i határozata.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 445/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 132., 2014.5.3., 1. o.).
MELLÉKLET
„NAPTÁR
2020 |
Horvátország |
Írország |
|
2021 |
Románia |
Görögország |
Tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt |
2022 |
Litvánia |
Luxemburg |
|
2023 |
Magyarország |
Egyesült Királyság |
|
2024 |
Észtország |
Ausztria |
EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt (1) |
2025 |
Szlovénia |
Németország |
|
2026 |
Szlovákia |
Finnország |
|
2027 |
Lettország |
Portugália |
|
2028 |
Cseh Köztársaság |
Franciaország |
EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt |
2029 |
Lengyelország |
Svédország |
|
2030 |
Ciprus |
Belgium |
EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt |
2031 |
Málta |
Spanyolország |
|
2032 |
Bulgária |
Dánia |
|
2033 |
Hollandia |
Olaszország |
EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt |
(1) Amennyiben e határozat hatálybalépésének időpontja megelőzi a 2024-re irányuló pályázati felhívás közzétételét, vagyis hat évvel a címviselés éve előtt.”
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/5 |
A TANÁCS (EU) 2017/1546 HATÁROZATA
(2016. szeptember 29.)
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 207. cikkére és 212. cikkének (1) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének együttes javaslatára,
mivel:
(1) |
2011. október 10-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy kezdjenek tárgyalásokat Ausztráliával a 2008-ben elfogadott EU–Ausztrália partnerségi keret helyébe lépő keretmegállapodásról. |
(2) |
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) szóló tárgyalások 2015. március 5-én sikeresen lezárultak. A megállapodás tükrözi mind a felek közötti szoros történelmi köteléket és a fokozatosan elmélyülő kapcsolatokat, mind pedig azon szándékukat, hogy ambiciózus és innovatív módon megerősítsék és kiterjesszék kapcsolataikat. |
(3) |
A megállapodás 61. cikke értelmében a megállapodás hatálybalépéséig az Unió és Ausztrália ideiglenesen alkalmazhatja a megállapodás egyes rendelkezéseit, amelyeket a két fél közösen határoz meg. |
(4) |
A megállapodást ezért az Unió nevében alá kell írni, és annak egyes rendelkezéseit a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodásnak az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, a figyelemmel a megállapodás megkötésére.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A megállapodás 61. cikkének megfelelően és feltéve, hogy az említett cikkben előírt értesítések megtételére sor kerül, a megállapodás következő rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell az Unió és Ausztrália között, de csak annyiban, amennyiben uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket érintenek, ideértve a közös kül- és biztonságpolitika kidolgozására és végrehajtására vonatkozó uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket is (1):
— |
3. cikk (Politikai párbeszéd), |
— |
10. cikk (Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben), |
— |
56. cikk (Vegyes bizottság), annak (3) bekezdése g) és h) pontjának kivételével, |
— |
X. cím (Záró rendelkezések), a 61. cikk (1) és (3) bekezdésének kivételével, annyiban, amennyiben az a megállapodásnak az első három franciabekezdésben említett rendelkezései ideiglenes alkalmazásának biztosításához szükséges. |
3. cikk
Az Európai Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.
4. cikk
Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2016. szeptember 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
P. ŽIGA
(1) A megállapodásnak a 2. cikkben említett rendelkezései ideiglenes alkalmazásának kezdőidőpontját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/7 |
KERETMEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália között
Az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,
valamint
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Unió tagállamai, a továbbiakban: a tagállamok,
egyrészről, valamint
AUSZTRÁLIA,
másrészről,
a továbbiakban: a Felek,
FIGYELEMBE VÉVE közös értékeiket és szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötelékeiket;
ÜDVÖZÖLVE, hogy az Európai Unió és Ausztrália közötti kapcsolatokról szóló, 1997. június 26-i együttes nyilatkozat elfogadásának, valamint a 2003. évi együttműködési menetrend végbehajtásának köszönhetően tovább fejlődtek a hosszú ideje tartó és kölcsönösen előnyös kapcsolatok;
FELISMERVE, hogy a 2008. október 29-én elfogadott Ausztrália–EU partnerségi keret kialakítását követően megélénkültek a kapcsolatok és az együttműködés Ausztrália és az Unió között;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányának (a továbbiakban: az ENSZ Alapokmánya) céljai és elvei, valamint az Egyesült Nemzetek (a továbbiakban: ENSZ) szerepének megerősítése mellett;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben megállapított demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei mellett;
HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az ezen kapcsolatuk fejlesztését előmozdító következetes keret meghatározásának jelentőségét;
KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére emeljék;
MEGERŐSÍTVE a politikai párbeszédük és együttműködésük intenzívebbé tételére és fejlesztésére irányuló szándékukat;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a közös érdekű területeken megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és globális szinten, a kölcsönös előnyök biztosítása céljából;
KIFEJEZVE elkötelezettségüket a fokozottabb kétoldalú kereskedelem és beruházások számára kedvező környezet megteremtése mellett;
MEGERŐSÍTVE a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatandó megerősített együttműködésre irányuló szándékukat;
FELISMERVE az oktatás, a kultúra, valamit a kutatás és innováció terén folytatott fokozott együttműködés kölcsönös előnyeit;
ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat;
ALAPOZVA az Unió és Ausztrália között létrejött megállapodásokra, különösen a tudománnyal, a légi szolgáltatásokkal, a borral, a minősített adatok biztonságával, az ipari termékekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokkal, valamint a légi utasokra vonatkozó adatcserével kapcsolatban;
MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenek, hogy e megállapodás keretében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében olyan külön megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címe alapján kell megkötnie az Uniónak, e jövőbeli megállapodások rendelkezései az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Ausztráliát, hogy ezek a megállapodások az Egyesült Királyságot és Írországot az Unió részeként kötelezik az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. A fentihez hasonlóan, az e megállapodás végrehajtása céljából, a fenti V. cím alapján elfogadandó bármilyen későbbi belső uniós intézkedés nem kötelező az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha a 21. jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen intézkedések elfogadásában vagy alkalmazásában. Megjegyezve továbbá, hogy az ilyen jövőbeni megállapodások vagy az ilyen későbbi uniós belső intézkedések a fenti szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. CÍM
A MEGÁLLAPODÁS CÉLJA ÉS ALAPJA
1. cikk
A megállapodás célja
1. E megállapodás célja, hogy:
(a) |
megerősített partnerséget hozzon létre a Felek között; |
(b) |
keretet biztosítson az együttműködés megkönnyítéséhez és előmozdításához a közös érdeklődésre számot tartó területek széles körében; valamint |
(c) |
fokozza az együttműködést a regionális és globális kihívásokra irányuló megoldások kialakítása érdekében. |
2. Ezzel összefüggésben a Felek megerősítik elkötelezettségüket a magas szintű politikai párbeszéd intenzívebbé tétele mellett, és újólag megerősítik a kétoldalú kapcsolataikat meghatározó és együttműködésük alapját biztosító közös értékeiket és közös elveiket.
2. cikk
Az együttműködés alapja
1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik stratégiai kapcsolatukat és intenzívebbé teszik együttműködésüket kétoldalú, regionális és globális szinten, közös értékeik és közös érdekeik alapján.
2. A Felek megerősítik a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság iránti elkötelezettségüket. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megállapított, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és olyan más nemzetközi emberi jogi eszközökben kifejezett demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, amelyeket a Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak, valamint a jogállamiság alapelvének tiszteletben tartása, és ez a megállapodás lényeges elemét képezi.
3. A Felek megerősítik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az abban kifejezett közös értékek iránti erőteljes támogatásukat.
4. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés előmozdítása, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti kihívások – többek között az éghajlatváltozás – kezelését célzó együttműködés iránt.
5. A Felek hangsúlyozzák közös elkötelezettségüket kétoldalú kapcsolatuk átfogó jellege, valamint e tekintetben az általános koherencia e megállapodáson alapuló fenntartása iránt.
6. E megállapodás végrehajtása a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul.
II. CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEKBEN
3. cikk
Politikai párbeszéd
1. A Felek megállapodnak abban, hogy továbbfejlesztik rendszeres politikai párbeszédüket.
2. A politikai párbeszéd a következőkre irányul:
(a) |
a kétoldalú kapcsolat fejlődésének előmozdítása; valamint |
(b) |
a Felek közös megközelítéseinek megerősítése, valamint a regionális és globális kihívásokra és problémákra irányuló együttműködés lehetőségeinek meghatározása. |
3. A Felek közötti párbeszéd különösképpen az alábbiak révén valósul meg:
(a) |
konzultációk, találkozók és látogatások vezetői szinten, valahányszor a Felek szükségesnek tartják; |
(b) |
konzultációk, találkozók és látogatások miniszteri szinten, ideértve a külügyminiszteri szinten folytatott konzultációkat, a kereskedelmi és egyéb, a Felek által meghatározott kérdésekre vonatkozó miniszteri találkozók, a Felek által meghatározott időben és helyszínen; |
(c) |
rendszeres vezető tisztviselői szintű találkozók, szükség szerint kétoldalú kérdésekről, külpolitikáról, nemzetközi biztonságról, a terrorizmus elleni küzdelemről, kereskedelemről, fejlesztési együttműködésről, éghajlatváltozásról és a Felek által meghatározott egyéb kérdésekről; |
(d) |
ágazati párbeszéd a közös érdekű kérdésekről; valamint |
(e) |
delegációcserék és egyéb kapcsolattartás Ausztrália parlamentje és az Európai Parlament között. |
4. cikk
A demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság iránti elkötelezettség
A Felek megállapodnak a következőkben:
(a) |
a demokratikus értékekkel, az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos alapelvek előmozdítása, többek között a multilaterális fórumokon; |
(b) |
együttműködés és egyeztetés – adott esetben harmadik országok bevonásával – is a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság gyakorlati előmozdítása terén; |
(c) |
egymásnak a demokrácia előmozdítására irányuló erőfeszítéseiben való részvétel ösztönzése, többek között a választási megfigyelő missziókban való részvételt megkönnyítő megállapodások kialakítása révén. |
5. cikk
Válságkezelés
1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi béke és stabilitás előmozdításában való együttműködés mellett.
2. E cél érdekében feltárják a válságkezeléssel kapcsolatok tevékenységek összehangolásának lehetőségeit, ideértve a válságkezelési műveletekben való lehetséges együttműködést is.
3. A Felek erőfeszítéseket tesznek az Európai Unió és Ausztrália közötti, Ausztráliának az európai válságkezelési műveletekben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló megállapodás végrehajtására.
6. cikk
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
1. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez annak révén, hogy teljes mértékben végrehajtják azon kötelezettségeiket, amelyek a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások, valamint azon egyéb vonatkozó megállapodások alapján állnak fel, amelyeket a Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás lényegi elemét képezi.
3. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy:
(a) |
minden szükséges lépést megtesznek minden vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra – az esettől függően, valamint ezen jogi eszközök előmozdítására; |
(b) |
hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, amelynek révén ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint amelynek keretében hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére; |
(c) |
előmozdítják ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi vonatkozó határozatának végrehajtását; |
(d) |
együttműködnek a multilaterális fórumok és exportellenőrzési rendszerek keretében a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében; |
(e) |
együttműködnek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonságra és védelemre, a nonproliferációra és a szankciókra vonatkozó tájékoztatási tevékenységekben és koordinálják ezeket; valamint |
(f) |
adott esetben és hatásköreiktől függően megosztják az e cikk alapján tett intézkedésekre vonatkozó releváns információkat. |
4. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet tartanak fenn, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja.
7. cikk
Kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek
1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, átadása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
2. A Felek megállapodnak, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi-és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos mindazon kötelezettségeiket, amelyek azon létező nemzetközi megállapodások értelmében hárulnak rájuk, amelyeket Ausztrália és vagy az Unió és/vagy a tagállamok megerősítettek vagy amelyekhez csatlakoztak, hatásköreiktől függően és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban.
3. A Felek elismerik azoknak a nemzeti ellenőrzőrendszereknek a jelentőségét, amelyek a hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal összhangban történő átadásának az ellenőrzésére irányulnak. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, és azt is, hogy ezek az ellenőrzések hozzájárulnak a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek tiltott célokra történő felhasználásának a megakadályozásához.
4. A Felek e tekintetben vállalják, hogy igyekeznek maradéktalanul végrehajtani a Fegyverkereskedelmi Szerződést és együttműködnek egymással a Szerződés keretében, többek között a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételének az előmozdításában és annak elősegítésében is, hogy a Szerződést az összes ENSZ-tagállam teljes körűen végrehajtsa.
5. A Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát, egymást kiegészítő és erősítő jellegét az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti fegyverembargók hatékony végrehajtása érdekében és az ENSZ Alapokmányával összhangban.
8. cikk
A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények és a Nemzetközi Büntetőbíróság
1. A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, hatékony üldözésüket nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell biztosítani, a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül is.
2. A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a Római Statútum céljainak és célkitűzéseinek előmozdítása érdekében, és ezért megállapodnak, hogy:
(a) |
további lépéseket tesznek a Római Statútum végrehajtása érdekében, és mérlegelik a kapcsolódó eszközök (például a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás) megerősítését és végrehajtását; |
(b) |
folytatják a Római Statútumhoz való általános csatlakozás ösztönzését, többek között azáltal, hogy megosztják a Római Statútum megerősítéséhez és végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásával kapcsolatos tapasztalatokat más államokkal; valamint |
(c) |
alapelveinek védelme révén megőrzik a Római Statútum integritását, többek között azáltal, hogy nem kötnek harmadik államokkal a kiadatás tiltásáról szóló kétoldalú megállapodásokat (más néven a 98. cikk szerinti megállapodásokat), és másokat is az ettől való tartózkodásra ösztönöznek. |
9. cikk
Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben
1. A Felek újólag megerősítik a terrorizmus megelőzésének és a terrorizmus elleni küzdelemnek a jelentőségét, a jogállamiság és az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett, az alkalmazandó nemzetközi joggal, köztük az ENSZ Alapokmányával, a terrorizmus elleni nemzetközi egyezményekkel, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival, a menekültjoggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy – e kereten belül és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában foglalt, terrorizmus elleni globális stratégiát, valamint annak végrehajtási felülvizsgálatait – együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, különösen az alábbiak révén:
(a) |
a terrorcsoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban; |
(b) |
a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos vélemények cseréje, beleértve a technikai területeket, a képzést és a terrorizmus megelőzése tekintetében folytatott tapasztalatcserét; |
(c) |
a jövőbeli együttműködés területeinek meghatározása, többek között a toborzás és a radikalizálódás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében, valamint harmadik országokkal való partnerségek révén; |
(d) |
adott esetben, ha ez megvalósítható és szükséges, a terrorizmus elleni küzdelem terén való bűnüldözési együttműködésre irányuló, az emberi jogok és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló regionális kezdeményezések támogatása; |
(e) |
a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyetértés és az erre irányuló normatív keret elmélyítése érdekében folytatott együttműködés, valamint erőfeszítések a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás megvalósítására; |
(f) |
az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés valamennyi megfelelő eszközzel történő ösztönzése; valamint |
(g) |
a bevált gyakorlatok cseréje a terrorizmus elleni küzdelem terén az emberi jogok védelme tekintetében. |
3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket arra vonatkozóan, hogy együttműködnek adott esetben olyan harmadik országoknak nyújtandó terrorellenes kapacitásépítési támogatás biztosítása érdekében, amelyeknek forrásokra és szakértelemre van szükségük a terrorista tevékenységek megelőzéséhez és az azokkal szembeni fellépéshez.
4. A Felek megállapodnak, hogy szorosan együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma és annak munkacsoportjai keretében.
5. A Felek megállapodnak, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak tisztviselői szinten a terrorizmus elleni küzdelemről.
10. cikk
Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben
A Felek vállalják, hogy eszmecsere folytatásával és adott esetben álláspontjaik egyeztetésével együttműködnek egymással a nemzetközi és regionális szervezetekben és fórumokon, így az Egyesült Nemzetek Szervezetében és annak szakosított intézményeiben, a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), a G20-csoportban, a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban (FSB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), a Világbank-csoportban és a regionális fejlesztési bankokban, az Ázsia–Európa találkozón (ASEM), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), az ASEAN regionális fórumon (ARF), a Csendes-óceáni Szigetek Fórumán (PIF), valamint a Csendes-óceáni Közösség Titkárságában.
11. cikk
Nemzetközi biztonság és kibertér
A Felek elismerik a nemzetközi biztonság és kibertér terén folytatott együttműködés és eszmecsere jelentőségét, többek között a kibertérre vonatkozó viselkedési normák és a nemzetközi jog kibertérre való alkalmazása, a bizalomépítő intézkedések kidolgozása és a kapacitásépítés tekintetében.
III. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A GLOBÁLIS FEJLESZTÉS ÉS A HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TEKINTETÉBEN
12. cikk
Fejlesztés
1. A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható gazdasági növekedéshez és a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulás, a nemzetközi fejlesztésben való együttműködés megerősítése, valamint a segélyezés és fejlesztés hatékonyságának előmozdítása mellett, különös hangsúlyt fektetve az országszintű végrehajtásra.
2. A Felek elismerik az együttes munka értékét a fejlesztési tevékenységek nagyobb hatásának, hatósugarának és befolyásának biztosításában.
3. Ennek érdekében a Felek megállapodnak, hogy:
(a) |
rendszeres szakpolitikai párbeszédet folytatnak a fejlesztési együttműködésről; |
(b) |
eszmecserét folytatnak és adott esetben egyeztetik álláspontjaikat a fejlesztési kérdésekről a regionális és nemzetközi fórumokon a humán fejlődést szolgáló inkluzív és fenntartható növekedés előmozdítása érdekében; |
(c) |
információcserét folytatnak fejlesztési programjaikról és adott esetben összehangolják helyszíni szerepvállalásaikat, hogy jelentősebben járuljanak hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez és a szegénység csökkentéséhez a programjaik közti szinergia erősítésével, a munkamegosztás javításával és a helyszíni fellépések hatékonyságának fokozásával; valamint |
(d) |
adott esetben felhatalmazásos segélyezési együttműködést vállalnak egymás nevében, a Felek által kölcsönösen meghatározott feltételek alapján. |
13. cikk
Humanitárius segélynyújtás
A Felek újból megerősítik közös elkötelezettségüket a humanitárius segélynyújtás mellett, és szükség szerint összehangolt válaszlépésekre törekednek.
IV. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KÉRDÉSEKBEN
14. cikk
Gazdaságpolitikai párbeszéd
A Felek megállapodnak, hogy fenntartják a hatóságaik közötti párbeszédet és ösztönzik a makrogazdasági szakpolitikákkal és trendekkel kapcsolatos információcserét és a tapasztalatok megosztását, ideértve a gazdasági szakpolitikáknak a regionális gazdasági együttműködés és integráció kontextusában történő koordinálására vonatkozó információcserét is.
15. cikk
Kereskedelmi és beruházási párbeszéd és együttműködés
1. A Felek vállalják, hogy biztosítják a közöttük fennálló fokozott kereskedelem és beruházások feltételeit, valamint ösztönzik ezek növekedését.
2. A Felek elkötelezik magukat a magas szintű párbeszéd és együttműködés mellett a kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen, a kétoldalú kereskedelmi forgalom és a beruházások megkönnyítése érdekében, a kereskedelem és a beruházások nem vámjellegű akadályainak megelőzése és felszámolása, az átláthatóság javítása, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése érdekében.
3. A kereskedelmi és beruházási kérdésekről szóló párbeszéd részét képezik az alábbiak:
(a) |
éves kereskedelmi szakpolitikai párbeszéd vezető tisztviselői szinten, melyet kereskedelmi témájú miniszteri találkozók egészítenek ki, amennyiben a Felek így határozzák meg; |
(b) |
párbeszéd a mezőgazdasági kereskedelemről és piaci értékesítésről, állat- és növény-egészségügyi kérdésekről; valamint |
(c) |
egyéb ágazati eszmecserék, amennyiben a Felek így határozzák meg. |
4. A Felek tájékoztatják egymást és eszmecserét folytatnak egymással a kétoldalú és a nemzetközi kereskedelem, a beruházások, valamint az egyéb szakpolitikák kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos vonatkozásainak alakulásáról, ideértve azokat a szabályozási kérdéseket is, amelyek esetleg hatással lehetnek a kétoldalú kereskedelemre és beruházásokra.
5. A Felek információcserét folytatnak a szabadkereskedelmi megállapodásokra és az ezekkel kapcsolatos menetrendekre vonatkozó szakpolitikai megközelítéseikről. E megállapodás nem írja elő és nem is zárja ki azt, hogy e megállapodás gazdasági rendelkezéseinek kiegészítése és kibővítése érdekében a Felek között a jövőben szabadkereskedelmi megállapodás megtárgyalására és megkötésére kerüljön sor.
6. Felismerve a kereskedelmi liberalizáció értékét a globális gazdasági növekedés előmozdításában és annak jelentőségét, hogy erre egy szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer keretében törekedjenek, a Felek megerősítik elkötelezettségüket a WTO-n belül a további kereskedelmi liberalizáció megvalósítása érdekében folytatott együttműködésük mellett.
16. cikk
Beruházás
A Felek párbeszéd útján ösztönzik a kétoldalú beruházások vonzó és stabil környezetének kialakítását, mely párbeszéd az alábbiakra irányul:
(a) |
a Felek közti kölcsönös megértés és együttműködés fokozása a beruházással kapcsolatos kérdésekben; |
(b) |
a beruházások áramlását elősegítő mechanizmusok feltárása; valamint |
(c) |
stabil, átlátható, megkülönböztetésmentes és nyílt szabályok kialakítása a beruházók számára, a Felek preferenciális kereskedelmi megállapodások és egyéb nemzetközi kötelezettségek értelmében fennálló kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül. |
17. cikk
Közbeszerzés
1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nyílt és átlátható közbeszerzési keretek mellett, melyek összhangban állnak nemzetközi kötelezettségeikkel, előmozdítják a jó ár-érték arányt, a versengő piacokat és a megkülönböztetésmentes beszerzési gyakorlatokat, erősítve ezáltal a Felek közötti kereskedelmet.
2. A Felek megállapodnak, hogy tovább erősítik a közöttük folyó konzultációt, együttműködést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását a közbeszerzés terén a közös érdekű kérdésekben, saját szabályozási keretüket is ideértve.
3. A Felek megállapodnak, hogy feltárják annak lehetőségeit, hogy tovább ösztönözzék az egymás közbeszerzési piacához való hozzáférést, és megosztják nézeteiket a köztük folyó beszerzési kereskedelmet esetleg hátrányosan érintő intézkedésekről és gyakorlatokról.
18. cikk
A kereskedelem technikai akadályai
1. A Felek egyetértenek abban, hogy a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőségértékelési eljárások jobb összeegyeztethetősége kulcsfontosságú a kereskedelem megkönnyítéséhez.
2. A Felek felismerik, hogy közös érdekük a kereskedelem technikai akadályainak csökkentése, és e célból megállapodnak, hogy a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében, valamint az Európai Közösség és Ausztrália közötti, a megfelelőségértékeléssel, tanúsítással és jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló egyezmény révén együttműködnek.
19. cikk
Állat- és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti kérdések
1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az állat- és növény-egészségügyi (a továbbiakban: SPS) kérdésekben való együttműködést az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében a Felek területén, figyelemmel a Feleknek az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) szerinti jogaira és kötelezettségeire.
2. A Felek az SPS-megállapodás és a Codex Alimentarius vonatkozó nemzetközi élelmiszerügyi szabványai, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) és az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) keretében információkat osztanak meg egymás növény-egészségügyi intézkedései kölcsönös megértésének elősegítése és a Felek közötti kereskedelem fejlesztése érdekében, az alábbiak révén:
(a) |
rendszeres találkozók megfelelő, a Felek által meghatározott fórumokon az SPS-hez és az állatjóléthez kapcsolódó jogszabályokról, végrehajtásról, ellenőrzési és tanúsítási rendszerekről, valamint felügyeleti eljárásokról való véleménycsere és az SPS-intézkedések alkalmazása kapcsán felmerülő kérdések kezelése érdekében; |
(b) |
törekvés arra, hogy az exportáló Fél egész területén alkalmazzák a behozatali előírásokat, ideértve a regionalizáció elveinek alkalmazását is; |
(c) |
az SPS-megállapodással összhangban:
|
(d) |
információcsere a Felek közötti kereskedelmet érintő vagy potenciálisan érintő SPS- és állatjóléti kérdésekről, így a sürgősségi intézkedésekről, az újonnan megjelenő betegségekről és károsítókról, valamint a rendelkezésre álló új tudományos bizonyítékokról. |
3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést és információcserét folytatnak állatjóléti kérdésekben.
4. A Felek az SPS- és állatjóléti kérdésekben a vonatkozó multilaterális keretek – ezen belül a WTO, a CODEX Alimentarius Bizottság, az IPPC és az OIE – révén is együttműködnek.
20. cikk
Vámok
A Felek – saját jogszabályaikra figyelemmel – két- és többoldalú szinten együttműködnek a vámügy területén. E célból megállapodnak abban, hogy mindenekelőtt megosztják tapasztalataikat és feltárják annak lehetőségeit, hogy egyszerűsítsék a vámeljárásokat, biztosítsák az átláthatóságot, és javítsák az együttműködést olyan területeken, mint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a nemzetközi kereskedelem biztonsága és védelme, valamint a vámügyi csalás elleni küzdelem.
21. cikk
Szellemi tulajdon
1. A Felek újból megerősítik a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik jelentőségét, ideértve a szerzői jogot és a szerzői joggal szomszédos jogokat, védjegyeket, földrajzi jelzéseket, formatervezési mintákat, növényfajta-oltalmakat és szabadalmakat, valamint ezek érvényesítését is, a Felek által elfogadott, legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban.
2. A Felek megállapodnak, hogy információt és tapasztalatot cserélnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, a szellemitulajdon-jogok megfelelő együttműködési formákat követő nyilvántartása, védelme és érvényesítése tekintetében.
22. cikk
Versenypolitika
A Felek versenyjoguk és versenyszabályaik teljes körű érvényesítése révén előmozdítják a tisztességes versenyt a gazdasági tevékenységek terén. A Felek megállapodnak abban, hogy információt cserélnek a versenypolitikáról és az ahhoz kapcsolódó kérdésekről, valamint javítják a versenyhatóságaik közötti együttműködést.
23. cikk
Szolgáltatások
A Felek érdemi párbeszédet alakítanak ki a szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének ösztönzése, valamint a saját szabályozási környezetüket érintő információk megosztása céljából.
24. cikk
Pénzügyi szolgáltatások
A pénzügyi szolgáltatások tekintetében a Felek megállapodnak arról, hogy felügyeleti és szabályozási környezetükről információ- és tapasztalatcserét tartanak fenn, valamint megerősítik az együttműködést a banki, a biztosítási ágazat és a pénzügyi ágazat egyéb területei számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából.
25. cikk
Adóügy
1. A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret szükségességét, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit – ideértve az átláthatóságot, az információcserét, valamint a káros adóintézkedések elkerülését – és elkötelezik magukat ezek megvalósítása mellett.
2. Hatásköreiktől függően a Felek együttműködnek – többek között a megfelelő nemzetközi fórumok keretében – a nemzetközi adóügyi együttműködés javítása, valamint a jogszerű adóbevételek beszedésének megkönnyítése érdekében, a jó adóügyi kormányzás (1) bekezdésben említett elveinek tiszteletben tartása mellett.
26. cikk
Átláthatóság
A Felek elismerik az átláthatóság és a tisztességes eljárás fontosságát a kereskedelemmel kapcsolatos törvényeik és egyéb jogszabályaik érvényre juttatásában, amint ezt az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: 1994. évi GATT) X. cikke, és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) III. cikke meghatározza, és ennek érdekében megállapodnak a szabályozás minőségének és teljesítményének, valamint a helyes hivatali magatartás elveinek előmozdítását célzó együttműködés és információcsere fokozásában.
27. cikk
Nyersanyagok
1. A Felek elismerik, hogy átlátható, piaci alapú megközelítéssel lehet a legmegfelelőbb módon kedvező környezetet teremteni a nyersanyag-előállításra és -kereskedelemre irányuló beruházások számára, és ösztönözni a nyersanyagok hatékony elosztását és felhasználását.
2. A Felek – figyelembe véve gazdasági szakpolitikáikat és céljaikat, valamint a kereskedelem ösztönzését szem előtt tartva – megállapodnak a nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekben való együttműködés megerősítésében, annak érdekében, hogy megerősítsék a nyersanyagok kereskedelmének szabályokon alapuló globális keretét és ösztönözzék az átláthatóságot a nyersanyagok globális piacán.
3. Az együttműködés többek között a következő témákra terjedhet ki:
(a) |
a kereslettel és kínálattal kapcsolatos kérdések, kétoldalú kereskedelmi és beruházási kérdések, valamint a nemzetközi kereskedelemből fakadó, érdeklődésre számot tartó kérdések; |
(b) |
a Felek szabályozási keretei; valamint |
(c) |
bevált gyakorlatok a bányászati ágazatok fenntartható fejlődésével kapcsolatban, ideértve az ásványianyag-politikát, a földhasználat tervezését és az engedélyezési eljárásokat. |
4. A Felek együttműködnek kétoldalú párbeszéd révén, illetve a vonatkozó plurilaterális kereteken vagy nemzetközi intézményeken belül.
28. cikk
Kereskedelem és fenntartható fejlődés
1. A Felek újból megerősítik kötelezettségvállalásaikat arra nézve, hogy a nemzetközi kereskedelmet és beruházást olyan módon fejlesszék, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez, valamint törekednek arra, hogy ez a célkitűzés gazdasági kapcsolataik valamennyi területén érvényesüljön.
2. A Felek elismerik az egyes Felek jogát a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák kiigazítására vagy módosítására, a nemzetközileg elismert normák és megállapodások iránti elkötelezettségükkel összhangban.
3. A Felek elismerik, hogy kívánatos kerülniük a kereskedelemnek vagy a beruházásnak a hazai környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szint csökkentésével vagy az ennek csökkentésére vonatkozó ajánlatokkal való ösztönzését.
4. A Felek információt és tapasztalatot cserélnek a kereskedelmi, szociális és környezetvédelmi célkitűzések közötti koherencia és kölcsönösen egymást támogató jelleg előmozdítása céljából tett fellépéseikről, beleértve a VIII. címben foglalt vonatkozásokat is, valamint megerősítik a kereskedelmi kapcsolataik összefüggésében esetlegesen felmerülő, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések terén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket.
29. cikk
Üzleti együttműködés
1. A Felek a vállalkozások bevonásával, többek között az ASEM kontextusában folytatott kétirányú látogatások és tevékenységek révén ösztönzik a vállalkozások közötti kapcsolatokat és erősítik a kormányzat és az üzleti világ közötti kapcsolatokat.
2. Ez az együttműködés különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítását célozza. Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:
(a) |
a technológiák átadásának ösztönzése; |
(b) |
a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje; |
(c) |
a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság előmozdítása; valamint |
(d) |
a szabványokkal és megfelelőségértékeléssel kapcsolatos meglévő együttműködés továbbfejlesztése. |
3. A Felek megállapodnak, hogy megkönnyítik és továbbfejlesztik az illetékes kereskedelem- és befektetés-ösztönzési szerveik közötti együttműködést.
30. cikk
Civil társadalom
A Felek ösztönzik a párbeszédet a kormányzati és nem kormányzati szervezetek – így a szakszervezetek, munkaadók, vállalkozói szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák – közötti párbeszédet, hogy elősegítsék a kereskedelmet és a beruházást a közös érdekű területeken.
31. cikk
Turizmus
Felismerve a turizmus értékét az Unió és Ausztrália népei közötti kölcsönös megértés és nagyrabecsülés elmélyítésében, valamint a turizmus fokozódásából származó gazdasági előnyöket, a Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az Unió és Ausztrália közötti kétoldalú turizmus erősítése érdekében.
V. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG TERÜLETÉN
32. cikk
Jogi együttműködés
1. A Felek elismerik a nemzetközi magánjog, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés jelentőségét a nemzetközi kereskedelmet és beruházást, valamint a személyek mobilitását elősegítő környezet támogatásában. A Felek megállapodnak, hogy megerősítik együttműködésüket, többek között a nemzetközi megállapodások – különösen a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében elfogadott megállapodások – tárgyalása, megerősítése és végrehajtása révén.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy – adott esetben – megkönnyítik és ösztönzik a polgári és magánfelek közötti kereskedelmi jogviták választottbírósági úton történő megoldását, az alkalmazandó nemzetközi jogi eszközöknek megfelelően.
3. A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében fokozzák a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó együttműködést a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök alapján. Ez adott esetben magába foglalná a vonatkozó ENSZ-eszközökhöz való csatlakozást és azok végrehajtását. Adott esetben magába foglalhatja az Európa Tanács vonatkozó eszközeinek támogatását, valamint az illetékes ausztrál hatóságok és az Eurojust közötti együttműködést is.
33. cikk
Bűnüldözési együttműködés
A Felek megállapodnak a bűnüldözői hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint a mindkét Félre veszélyt jelentő, határokon átnyúló bűncselekmények felgöngyölítéséhez és felszámolásához való hozzájárulásról. Ez az együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a Felek közös megállapodása alapján bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás.
34. cikk
A terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem
1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, a 9. cikkben foglaltak szerint.
2. A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket aziránt, hogy együttműködést folytatnak a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás és az illegális pénzügyi műveletek megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelem terén azáltal, hogy maradéktalanul betartják az e területen fennálló kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködés tekintetében.
3. A terrorista bűncselekmények és a súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával összefüggésben a Felek elismerik az Európai Unió és Ausztrália közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Ausztrál Vámügyi és Határvédelmi Szolgálatnak való továbbításáról szóló megállapodás jelentőségét.
4. A Felek előmozdítják a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek végrehajtását, ideértve a szigorú és hatékony felülvizsgálati mechanizmusok támogatását is.
5. A Felek adott esetben az ENSZ Korrupció elleni egyezménye végrehajtását is előmozdítják, szigorú felülvizsgálati mechanizmus működtetését is beleértve, az átláthatóság elvének tiszteletben tartása és a civil társadalom részvétele mellett.
35. cikk
Tiltott kábítószerek elleni küzdelem
1. Illetékességük és hatáskörük keretén belül a Felek együttműködnek egy olyan kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában, amelynek célja a tiltott kábítószerek egyénekre, családokra és közösségekre gyakorolt káros hatásának minimalizálása. A kábítószerekkel kapcsolatos szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése, a függőségből való felépülés elősegítése, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékony megakadályozásában való további együttműködés.
2. A Felek együttműködnek a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó transznacionális bűnszövetkezetek felszámolása érdekében, többek között információk és bűnüldözési operatív információk cseréjével, képzés révén vagy a bevált gyakorlatok – ezen belül a különleges nyomozási technikák – megosztásával. Különös erőfeszítést kell tenni a bűnözők legális gazdaságba való bejutásának megakadályozása érdekében.
3. A Felek együttműködnek az új pszichoaktív anyagok problémájának kezelésében, többek között – adott esetben – az információk és bűnüldözési operatív információk cseréje révén.
36. cikk
A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem
1. A Felek az információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az együttműködést a csúcstechnológiás, számítástechnikai és elektronikus bűncselekményeknek, valamint az illegális tartalmak – ezen belül a terrorizmussal kapcsolatos tartalmak – interneten keresztüli terjesztésének megelőzése és az említettek ellen folytatott küzdelem érdekében, nemzeti jogszabályaikkal és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban és hatáskörükön belül.
2. A Felek információt cserélnek a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók oktatása és képzése, a számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és a digitális igazságügyi tudomány terén.
3. A Felek minden megfelelő szinten támogatják a számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezményt, mint a számítástechnikai bűnözés elleni globális normát.
37. cikk
Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen
1. A Felek újból megerősítik annak szükségességét, hogy együttműködjenek annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bármiféle bűncselekményekből – többek között a kábítószer-kereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására felhasználni, valamint hogy küzdjenek a terrorizmus finanszírozása ellen. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére.
2. A Felek saját jogszabályaik keretein belül kicserélik a vonatkozó információkat, valamint megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében, az e területen tevékenykedő nemzetközi testületek, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal összhangban.
38. cikk
Migráció és menekültügy
1. A Felek megállapodnak, hogy intenzívebbé teszik a párbeszédet és az együttműködést a migrációval, a menekültüggyel, a részvétellel és a sokszínűséggel kapcsolatos kérdésekben.
2. Az együttműködés magába foglalhatja a következő kérdések megközelítéseivel kapcsolatos információcserét: illegális bevándorlás, embercsempészet, emberkereskedelem, menekültügy, a migránsok társadalmi és gazdasági részvétele, határigazgatás, vízumok, biometria és okmánybiztonság.
3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:
(a) |
Ausztrália visszafogadja a tagállamok valamelyikének területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, az érintett tagállam kérésére és indokolatlan késedelmet okozó szükségtelen formalitások nélkül; |
(b) |
mindegyik tagállam visszafogadja az Ausztrália területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, Ausztrália kérésére és indokolatlan késedelmet okozó szükségtelen formalitások nélkül; valamint |
(c) |
a tagállamok és Ausztrália az ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat. |
4. A Felek – bármelyik Fél kérésére – feltárják annak lehetőségét, hogy Ausztrália és az Európai Unió között visszafogadási megállapodás megkötésére kerüljön sor. Ennek keretében mérlegelik a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok visszafogadására vonatkozó megfelelő rendelkezések elfogadását is.
39. cikk
Konzuli védelem
1. Ausztrália beleegyezik abba, hogy a területén képviselettel rendelkező tagállamok bármelyikének diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet (1) nyújtsanak olyan más tagállamok nevében, amelyek nem rendelkeznek elérhető állandó képviselettel Ausztráliában.
2. Az Unió és a tagállamok beleegyeznek abba, hogy Ausztrália diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet nyújtsanak olyan harmadik ország nevében, illetve harmadik országok konzuli védelmet nyújtsanak Ausztrália nevében az Unión belül olyan helyeken, ahol Ausztrália vagy az érintett harmadik ország nem rendelkezik elérhető állandó képviselettel.
3. Az (1) és (2) bekezdés célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és jóváhagyási kötelezettségeket, amelyek egyébként alkalmazandók lennének.
4. A Felek megállapodnak abban, hogy megkönnyítik illetékes hatóságaik között a konzuli ügyekről folytatott párbeszédet.
40. cikk
A személyes adatok védelme
1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok védelmének szintje megfeleljen a vonatkozó nemzetközi normáknak, ideértve a magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló OECD-iránymutatást is.
2. A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ és a szakmai ismeretek cseréjét. Kiterjedhet továbbá az olyan testületekben szerepet vállaló szabályozói képviselőik közötti együttműködésre, mint az információszabadsággal és a magánélet védelmével foglalkozó OECD-munkacsoport és a Global Privacy Enforcement Network.
VI. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁS, AZ INNOVÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TERÉN
41. cikk
Tudomány, kutatás és innováció
1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket a tudomány, a kutatás és az innováció terén, az Európai Közösség és Ausztrália között létrejött, a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodást támogatva, illetve azt kiegészítve.
2. A fokozott együttműködés többek között az alábbiakra irányul:
(a) |
Ausztrália és az Unió legfontosabb közös társadalmi kihívásainak kezelése, az Európai Közösség és Ausztrália között létrejött, a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás 5. cikke értelmében létrehozott tudományos és technológiai együttműködési vegyes bizottság felülvizsgálatával és egyetértésével; |
(b) |
a köz- és magánszektorban az innováció területén működő szereplők széles körének bevonása – a kkv-kra is kiterjedően – a kutatási együttműködés eredményei kiaknázásának lehetővé tétele, valamint a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és/vagy tágabb társadalmi eredmények megvalósítása érdekében; |
(c) |
az ausztrál és az uniós kutatók számára a Felek kutatási és innovációs programjai által kínált lehetőségek még szélesebb körű kihasználásának lehetővé tétele, többek között az alábbiak révén:
|
(d) |
annak feltárása, hogy milyen lehetőségek vannak Ausztrália és az Unió együttműködésére a szélesebb körű regionális és nemzetközi kutatási és innovációs együttműködésre irányuló kezdeményezések és szerepvállalás tekintetében. |
3. A Felek – törvényeikkel és egyéb jogszabályaikkal összhangban – ösztönzik a magán- és állami szektor és a civil társadalom részvételét saját területükön belül az együttműködést fokozó tevékenységekben.
4. A fokozott együttműködés a polgári kutatás és innováció valamennyi területét felöleli, és kiterjed, ám nem korlátozódik az alábbiakra:
(a) |
a közös érdekű területeket érintő társadalmi kihívások kezelése, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztése, beleértve az űrtudományt is; |
(b) |
kutatási infrastruktúra, beleértve az e-infrastruktúrát is, valamint információcsere olyan kérdésekben, mint a kutatási infrastruktúrához való hozzáférés, annak kezelése, finanszírozása, valamint prioritásainak megállapítása; valamint |
(c) |
az Ausztrália és az Unió közötti kutatói mobilitás erősítése. |
42. cikk
Információs társadalom
1. Elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet kulcsfontosságú elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, a Felek megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott szakpolitikájukról.
2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosulhat:
(a) |
véleménycsere az információs társadalom különböző vonatkozásairól, különösen az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről, az e-kormányzatról és a nyílt kormányzatról, az internetbiztonságból, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról; |
(b) |
a kutatási hálózatok, a számítástechnikai és tudományos adatinfrastruktúrák és szolgáltatások összekapcsolása és kölcsönös átjárhatósága, regionális szinten is; |
(c) |
az új információs és kommunikációs technológiák szabványosítása, tanúsítása és terjesztése; |
(d) |
az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások biztonsággal, bizalommal és a magánélet védelmével kapcsolatos vonatkozásai, ideértve az online biztonság előmozdítását, valamint az információtechnológiával és az elektronikus média, illetve az információmegosztás valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet; valamint |
(e) |
véleménycsere a nemzetközi barangolási díjak kérdésének kezelésére irányuló intézkedésekről, többek között a kérdés „határok mögötti” kereskedelmi akadályként való kezelésével. |
VII. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRA TERÉN
43. cikk
Oktatás, képzés és ifjúság
1. A Felek elismerik az oktatás és a képzés kulcsfontosságú hozzájárulását a minőségi munkahelyek létrehozásához és a fenntartható növekedéshez a tudásalapú gazdaságokban, és felismerik, hogy közös érdekük az oktatási, képzési és az ezekhez kapcsolódó ifjúsági kérdésekben való együttműködés.
2. Kölcsönös érdekeikkel és oktatáspolitikai céljaikkal összhangban a Felek vállalják, hogy folytatják az EU–Ausztrália párbeszédet az oktatási és képzési szakpolitikákról, és támogatják a megfelelő együttműködési tevékenységeket az oktatás, a képzés és az ifjúság tekintetében. Ez az együttműködés az oktatás valamennyi ágazatára kiterjed, és többek között az alábbi formákban valósulhat meg:
(a) |
a személyek mobilitása a diákok, a felsőfokú oktatásban dolgozó tudományos és adminisztratív alkalmazottak, a tanárok és az ifjúságsegítők cseréjének ösztönzésével és megkönnyítésével; |
(b) |
az Unióban és Ausztráliában működő oktatási és képzési intézmények közötti közös együttműködési projektek a tantervfejlesztés, a közös tanulmányi programok és képesítések, valamint az oktatói és hallgatói mobilitás előmozdításának céljával; |
(c) |
intézményi együttműködés, kapcsolatok és partnerségek a tapasztalat és a szaktudás megosztása ösztönzésének céljából, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció közötti hatékony kapcsolatok; valamint |
(d) |
a szakpolitikai reform támogatása párbeszéd, tanulmányok, konferenciák, szemináriumok, munkacsoportok, teljesítmény-összehasonlítás, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztása révén, különös tekintettel a bolognai és a koppenhágai folyamatra és az uniós átláthatósági eszközökre. |
44. cikk
Kulturális, audiovizuális és médiaegyüttműködés
1. A Felek megállapodnak, hogy előmozdítják az együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokban, hogy elősegítsék – többek között – kultúráik kölcsönös megértését és megismertetését.
2. A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a kulturális cserék támogatásához szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, a meglévő együttműködési eszközök és keretek alkalmazásával.
3. A Felek törekednek a kulturális szakemberek és a műalkotások mobilitásának előmozdítására Ausztrália, valamint az Unió és tagállamai között.
4. A Felek ösztönzik országaik között a civil társadalmi szervezetek és az egyének közötti interkulturális párbeszédet.
5. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek – különösen szakpolitikai párbeszéd révén – a megfelelő nemzetközi fórumokon, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében, hogy megvalósítsák közös célkitűzéseiket és ösztönözzék a kulturális sokszínűséget, többek között a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény végrehajtásával.
6. A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az intézményeik és szakembereik közötti cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat és a média terén.
7. A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a kulturális együttműködést az ASEM keretében, különösen az Ázsia–Európa Alapítvány (ASEF) tevékenységei révén.
VIII. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, AZ ENERGIAÜGY ÉS A KÖZLEKEDÉS TERÉN
45. cikk
Környezetvédelem és természeti erőforrások
1. A Felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség védelmének, megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami a jelen és a jövő generációi fejlődésének alapját jelenti.
2. A Felek megerősítik együttműködésüket a környezetvédelem terén, valamint a környezetvédelmi szempontoknak az együttműködés valamennyi ágazatában való érvényesítésével kapcsolatban, beleértve a nemzetközi és regionális kontextust is, különösen az alábbiak tekintetében:
(a) |
környezetvédelmi kérdésekről folytatott magas szintű párbeszéd fenntartása; |
(b) |
többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétel és ezek végrehajtása, valamint adott esetben közös álláspontok kialakítása a Felek között, beleértve a többoldalú fórumokon való szerepvállalást is; |
(c) |
a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és azok fenntartható felhasználásának előmozdítása és ösztönzése, a nemzeti jogszabályokkal, valamint azon, e területre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban, amelyeket a Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak; valamint |
(d) |
az információ, a műszaki szakértelem és a környezetvédelmi gyakorlatok megosztásának ösztönzése olyan területeken, mint:
|
46. cikk
Éghajlatváltozás
1. A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás közös globális fenyegetést jelent és a kibocsátáscsökkentés céljából valamennyi országnak intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. A Felek – hatásköreiken belül, valamint a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében folytatott megbeszélések sérelme nélkül – fokozzák az együttműködést e téren. Ez az együttműködés az alábbi célokra irányul, ám nem korlátozódik ezekre:
(a) |
az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának stabilizálását tűzve ki átfogó célul, figyelembe véve a legkorszerűbb tudományos információkat és az alacsony kibocsátású gazdaságra való áttérés szükségességét, a fenntartható gazdasági növekedés megfelelő nemzeti mérséklési és alkalmazkodási intézkedések révén történő fenntartása mellett; |
(b) |
szakmai ismeretek és információk cseréje a hazai mérséklési szakpolitikák és megközelítések kialakítása, végrehajtása és fejlesztése tekintetében, adott esetben a piaci alapú mechanizmusokra is kiterjedően; |
(c) |
szakmai ismeretek és információk cseréje a köz- és a magánszektor éghajlat-politikát szolgáló finanszírozási eszközeiről; |
(d) |
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében az alacsony kibocsátású technológiák kutatására, fejlesztésére, terjesztésére, telepítésére és átadására vonatkozó együttműködés, valamint az erőforrások hatékony felhasználásának ösztönzése, a gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan; |
(e) |
adott esetben tapasztalatok, szakmai ismeretek és bevált gyakorlatok cseréje, az üvegházhatást okozó gázok hatásainak nyomon követése és elemzése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással foglalkozó programok és az alacsony kibocsátásra irányuló stratégiák kidolgozása terén; |
(f) |
adott esetben fejlődő országok mérsékléssel és alkalmazkodással kapcsolatos fellépéseinek támogatása; |
(g) |
együttműködés egy minden országra érvényes, erőteljes és jogilag kötelező erejű nemzetközi éghajlat-változási megállapodás elérése érdekében. |
2. E célok érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet és együttműködést tartanak fenn politikai, szakpolitikai és technikai szinten, mind kétoldalú módon, mind pedig a vonatkozó plurilaterális és multilaterális fórumok keretében.
47. cikk
Polgári védelem
A Felek felismerik, hogy minimalizálni kell a természeti és ember okozta katasztrófák hatásait. A Felek megerősítik közös elkötelezettségüket a megelőzést, enyhítést, a felkészültséget és az elhárítást célzó intézkedések előmozdítása mellett, a társadalom és az infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében, valamint a kétoldalú és multilaterális politikai szinten való megfelelő, e célok megvalósítását szolgáló együttműködés mellett.
48. cikk
Energiaügy
A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét és a jól működő energiapiac szerepét a fenntartható fejlődésben és a gazdasági növekedésben, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti és éghajlati kihívások kezelését célzó együttműködés mellett, és hatásköreiken belül törekednek az e területen való együttműködést fokozni az alábbi célok érdekében:
(a) |
az energiabiztonságot erősítő szakpolitikák kialakítása; |
(b) |
a globális energiakereskedelem és az energiaágazatba irányuló beruházások ösztönzése; |
(c) |
a versenyképesség növelése; |
(d) |
a globális energiapiacok működésének javítása; |
(e) |
az információk és szakpolitikai tapasztalatok megosztása a meglévő multilaterális fórumok keretében; |
(f) |
a tiszta, sokrétű, költséghatékony és fenntartható energiatechnológiák fejlesztésének és elterjedésének ösztönzése, ideértve a megújulóenergia-technológiákat és az alacsony kibocsátású energiatechnológiákat is; |
(g) |
az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában; valamint |
(h) |
a bevált gyakorlatok megosztása az energiafeltárás és -termelés terén. |
49. cikk
Közlekedés
1. A Felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén – így az integrált közlekedéspolitika terén is – együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a személyek szállítását, erősítsék a tengeri hajózás és légi közlekedés biztonságát és védelmét, valamint a környezet védelmét, továbbá fokozzák közlekedési rendszereik hatékonyságát.
2. E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:
(a) |
információcsere a közlekedési szakpolitikáikról és gyakorlataikról, beleértve a szabályozási rendszerek közlekedési ágazataikat érintő javasolt változásaival kapcsolatos, kellő időben nyújtott tanácsot; |
(b) |
az Ausztrália és az Unió közötti légi közlekedési kapcsolatok erősítése, a piacra jutás és a beruházási lehetőségek javítása, valamint a szabályozói együttműködés szélesítése és elmélyítése a légi közlekedés biztonsága és védelme, valamint a légi közlekedési ágazat gazdasági szabályozása tekintetében, azzal a céllal, hogy támogassák a szabályozás egységességét és a vállalkozások előtt álló akadályok megszüntetését, valamint a légiforgalom-irányítási együttműködést; |
(c) |
párbeszéd és együttműködés a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való, a tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés céljának megvalósítása érdekében; |
(d) |
párbeszéd és együttműködés a környezetvédelemhez kapcsolódó közlekedési kérdésekben; |
(e) |
párbeszéd és együttműködés a vezetői engedélyek kölcsönös elismerésének elérésére; valamint |
(f) |
együttműködés a nemzetközi közlekedési fórumokon. |
50. cikk
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
1. A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési együttműködést.
2. A mérlegelhető együttműködési tevékenységek magukban foglalják következőket, de nem csak ezekre korlátozódnak: mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika, földrajzi jelzések, a mezőgazdasági ágazatok diverzifikációja és szerkezetátalakítása, valamint a fenntartható mezőgazdaság.
51. cikk
Fenntartható erdőgazdálkodás
A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik az együttműködést nemzeti és nemzetközi szinten a fenntartható erdőgazdálkodás, valamint a kapcsolódó szakpolitikák és szabályozások tekintetében, beleértve az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelmet szolgáló intézkedéseket és a megfelelő erdészeti irányítás előmozdítását is.
52. cikk
Tengerügyek és halászat
1. A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést a közös érdekű kérdések tekintetében a halászat és a tengerügyek terén. A Felek törekednek az élő tengeri erőforrások hosszú távú védelmére és fenntartható kezelésére, információt cserélnek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és megállapodások, valamint olyan multilaterális fórumok keretében, mint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (a továbbiakban: FAO), ösztönzik a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló erőfeszítéseket, ökoszisztéma-alapú irányítást valósítanak meg, valamint ösztönzik a tengerügyek és a halászat fenntarthatóságát érintő kutatási együttműködést.
2. A Felek együttműködnek a következők érdekében:
(a) |
a halászati erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható kezelésének biztosítására irányuló hatékony intézkedések kialakításának, végrehajtásának és betartásának ösztönzése a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatáskörén belül vagy olyan megállapodások alapján, amelyeknek részes felei közé tartoznak; |
(b) |
az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezeten belül a multilaterális irányítás biztosítása a hosszú távon vándorló halállományok teljes előfordulási területére vonatkozóan; |
(c) |
a tengerügyek integrált megközelítésének szorgalmazása nemzetközi szinten; valamint |
(d) |
a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben való tagság elősegítése minden lehetséges módon azokban az esetekben, amikor az egyik Fél tag, a másik pedig együttműködő fél. |
3. A Felek más vezető tisztviselői szintű megbeszélésekkel egyidejűleg rendszeres időközönként párbeszédet folytatnak annak érdekében, hogy megerősítsék a halászati politika és a tengerügyek terén a párbeszédet és az együttműködést, valamint az információ- és tapasztalatcserét.
53. cikk
Foglalkoztatási és szociális ügyek
1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és a szociális kérdések terén, a globalizációval és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és munkaügyi kérdések vonatkozásában. Az együttműködés területei közé tartozhatnak a következőket érintő konzultációk: foglalkoztatáspolitika, társadalmi integráció, regionális és szociális kohézió, társadalmi integráció, társadalombiztosítási rendszerek, munkaügyi kapcsolatok, az egész életen át tartó készségfejlesztés, ifjúsági foglalkoztatás, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, megkülönböztetésmentesség és egyenlőség, a nemek közötti egyenlőséget is beleértve, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a tisztességes munka.
2. A Felek megerősítik, hogy elő kell mozdítani a teljes körű és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, mivel ezeknek kulcsfontosságú szerepe van a fenntartható fejlődésben és a szegénység csökkentésében. Ezzel kapcsolatban a Felek emlékeztetnek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló nyilatkozatára.
3. A Felek megerősítik a nemzetközi szinten elismert munkaügyi és szociális normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket, az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatban foglaltak szerint.
4. Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat, projekteket és kezdeményezéseket, kölcsönös megállapodás alapján, valamint a közös érdekű témákkal kapcsolatos két- vagy többoldalú párbeszédet.
54. cikk
Egészségügy
A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a kölcsönös együttműködést, információcserét és a szakpolitikai tapasztalatok megosztását az egészségügy és a határokon átnyúló egészségügyi problémák hatékony kezelése terén.
IX. CÍM
INTÉZMÉNYI KERET
55. cikk
Egyéb megállapodások és rendelkezések
1. A Felek kiegészíthetik e megállapodást a hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó külön megállapodások megkötésével vagy egyéb rendelkezések elfogadásával. Az ilyen külön megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik.
2. Ez a megállapodás nem érinti vagy nem sérti a Felek közötti egyéb megállapodások értelmezését, működését vagy alkalmazását. Különösen e megállapodás vitarendezési rendelkezései nem lépnek a Felek közötti egyéb megállapodások vitarendezési rendelkezéseinek helyébe, és semmilyen módon nem befolyásolják azokat.
3. A Felek elismerik, hogy az 57. cikk (7) bekezdésében meghatározott különlegesen sürgős eset alapot adhat arra is, hogy a Felek közötti egyéb megállapodásokat felfüggesszék vagy megszüntessék. E körülmények fennállása esetén a Felek az érintett egyéb megállapodások vitarendezésről, felfüggesztésről és megszüntetésről szóló rendelkezéseihez folyamodnak az ilyen esetleges viták rendezése céljából.
56. cikk
Vegyes bizottság
1. A Felek létrehozzák a Felek képviselőiből álló vegyes bizottságot.
2. A vegyes bizottságban konzultációkat kell folytatni annak érdekében, hogy elősegítsék e megállapodás végrehajtását és általános céljainak előmozdítását, valamint hogy fenntartsák az EU–Ausztrália kapcsolatok átfogó egységességét.
3. A vegyes bizottság:
(a) |
előmozdítja e megállapodás hatékony végrehajtását; |
(b) |
figyelemmel kíséri a Felek közötti átfogó kétoldalú kapcsolat, ezen belül a megállapodások alakulását; |
(c) |
adott esetben tájékoztatás kér a Felek közötti egyéb megállapodások alapján létrehozott bizottságoktól és egyéb testületektől, és mérlegeli az általuk benyújtott esetleges jelentéseket; |
(d) |
véleményt cserél és javaslatot tesz bármely közös érdekű kérdésben, ideértve a jövőbeli fellépéseket és az ezek végrehajtására rendelkezésre álló erőforrásokat is; |
(e) |
prioritásokat állapít meg és adott esetben meghatározza a következő lépéseket vagy cselekvési terveket a megállapodás céljával kapcsolatban; |
(f) |
megfelelő módszereket keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken esetlegesen felmerülő problémák megelőzésére; |
(g) |
az 57. cikknek megfelelően törekszik rendezni az e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése során felmerülő vitákat; |
(h) |
az 57. cikknek megfelelően megvizsgálja az adott Fél által benyújtott információkat; valamint |
(i) |
adott esetben határozatokat fogad el a megállapodás egyes vonatkozásainak érvényesítése érdekében. |
4. A vegyes bizottság konszenzus alapján működik. Elfogadja az eljárási szabályzatát. Konkrét kérdések kezelése érdekében albizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre.
5. A vegyes bizottság általában évente egy alkalommal ülésezik, felváltva az Unióban és Ausztráliában. A vegyes bizottság bármelyik Fél kérésére külön ülést tart. A vegyes bizottság elnöki feladatait a két Fél közösen látja el. A vegyes bizottság általában vezető tisztviselői szinten ülésezik, azonban miniszteri szintű találkozóra is van lehetőség. A vegyes bizottság video- vagy telefonos kapcsolat alkalmazásával is működhet és e-mail útján is folytathat információcserét.
57. cikk
A végrehajtás módjai és a vitarendezés
1. A megállapodás által megtestesített kölcsönös tisztelet és együttműködés szellemében a Felek megteszik azokat az általános vagy különleges intézkedéseket, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás végrehajtása kapcsán esetlegesen felmerülő vitás kérdésekben bármely Fél kérésére a lehető leggyorsabban konzultációt kezdenek. Amennyiben e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése tekintetében véleménykülönbség áll fenn, a kérdést bármely Fél a vegyes bizottság elé utalhatja. A nézeteltérések időben és baráti légkörben való rendezése érdekében a Felek a kérdés alapos megvizsgálásához szükséges valamennyi információt benyújtják a vegyes bizottságnak.
3. Különlegesen sürgős esetben a Felek bármelyike azonnal a vegyes bizottság elé terjeszti a kérdést, és a helyzet alapos megvizsgálásához szükséges valamennyi információt benyújtja, a gyors és kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében. Amennyiben a vegyes bizottság vezető tisztviselői szinten esetleg nem képes megoldani a helyzetet a konzultációk megkezdésétől számított 15 napon belül, és a kérdésnek a vegyes bizottsághoz való utalásától számított legfeljebb 30 napon belül, a kérdést további 15 napos határidő meghatározásával a miniszterek elé terjesztik sürgős mérlegelés céljából.
4. Abban a valószínűtlen és váratlan esetben, ha a miniszteri szintű konzultációk megkezdésétől számított 15 nap elteltével és a kérdésnek a vegyes bizottsághoz való utalásától számított legfeljebb 45 napon belül nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást, bármelyik Fél dönthet úgy, hogy a megállapodással kapcsolatban megteszi a megfelelő lépéseket, beleértve a megállapodás rendelkezéseinek felfüggesztését vagy a megállapodás megszüntetését is. A Felek elismerik, hogy különlegesen sürgős esetek a megállapodás körén kívüli megfelelő intézkedések megtételére is alapot adhatnak, a Felek közötti egyéb megállapodásokban meghatározott vagy az általános nemzetközi jog alapján fennálló jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban. Az Unió esetében a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztéséhez egyhangú döntésre van szükség. Ausztráliában a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó határozatot Ausztrália kormánya hozza saját törvényeinek és egyéb jogszabályainak megfelelően.
5. A Felek megállapodnak abban, hogy a (4) bekezdés szerinti megfelelő lépések tételére vonatkozó határozatot megfelelően indokolni kell. A határozatról haladéktalanul, írásban értesíteni kell a másik Felet. A Felek megállapodnak abban, hogy az ilyen intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, valamint összhangban kell állniuk az 55. cikk (2) bekezdésével és a nemzetközi jog alapelveivel.
6. A (4) bekezdés alapján tett esetleges intézkedéseket haladéktalanul vissza kell vonni, amint az elfogadásukra okot adó körülmények megszűnnek. A (4) bekezdés alkalmazását igénylő Fél állandó megfigyelés alatt tartja annak a helyzetnek az alakulását, amely a határozat kiváltó oka volt, és amint az indokolttá válik, visszavonja a hozott intézkedéseket.
7. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása érdekében a „különlegesen sürgős eset” kifejezés a megállapodás 2. cikke (2) bekezdésében és 6. cikke (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek olyan különösen súlyos és jelentős megsértését jelenti a Felek valamelyike részéről, amely a másik Fél azonnali reagálását szükségessé tevő helyzethez vezet. A Felek figyelembe veszik, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének vagy a 6. cikk (2) bekezdésének különösen súlyos és jelentős megsértése olyan kivételes jellegű eset lehet csak, amely a nemzetközi békét és a biztonságot veszélyezteti.
8. Amennyiben egy harmadik országban alakul ki a különlegesen sürgős esettel egyenértékűnek minősíthető súlyosságú és jellegű helyzet, a Felek bármely Fél kérésére törekednek sürgős konzultációt tartani a helyzettel kapcsolatos álláspontok megvitatása és a lehetséges reagálás mérlegelése érdekében.
X. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. cikk
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről hatásköreiktől függően az Unió vagy tagállamai, illetve az Unió és tagállamai, és másrészről Ausztrália.
59. cikk
Pénzügyi együttműködés
1. A fejlesztési együttműködési szakpolitikáik alá tartozó segélyprogramok végrehajtása során a Felek együttműködnek a szabálytalanságok, a csalás, a korrupció és minden egyéb, a Felek pénzügyi érdekeit károsító jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából.
2. E célból az Unió és Ausztrália illetékes hatóságai jogszabályaikkal összhangban információkat – ezen belül személyes adatokat – osztanak meg, és bármely Fél kérésére konzultációkat folytatnak.
3. Az Európai Csalás Elleni Hivatal és az illetékes ausztrál hatóságok további együttműködésről állapodhatnak meg a csalás elleni küzdelem terén, beleértve operatív megállapodások megkötését is.
60. cikk
Az információk közzététele
1. A Felek megfelelő védelmet biztosítanak a megállapodás alapján megosztott információknak, az információhoz való hozzáféréshez fűződő közérdekkel összhangban.
2. E megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a Feleket olyan információk megosztására kötelezi, vagy olyan megosztott információkhoz tesz lehetővé hozzáférést, amelyek
(a) |
hátrányosak lehetnek a következőkre:
|
(b) |
más módon ellentétesek a közérdekkel. |
3. Amennyiben az ezen cikkben említett jellegű információk kerülnek megosztásra, az azokat megkapó Fél az ilyen információkat csak a másik Fél hozzájárulásával adhatja tovább vagy teheti közzé, vagy pedig azokat akkor adhatja tovább vagy teheti közzé, ha ez jogi kötelezettségeinek betartása miatt szükséges.
4. E megállapodás egy rendelkezésének sem célja a Felek kétoldalú megállapodásokban vagy egyéb rendelkezésekben rögzített jogaitól, kötelezettségeitől vagy kötelezettségvállalásaitól való eltérés a minősített adatok Felek közötti cseréje tekintetében.
61. cikk
Hatálybalépés, ideiglenes alkalmazás, időtartam és megszűnés
1. E megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy a Felek értesítik egymást az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.
2. Az (1) bekezdés ellenére, az Unió és Ausztrália a megállapodás hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazhatja a megállapodás kölcsönösen meghatározott rendelkezéseit. Az ideiglenes alkalmazás 30 nappal azután veszi kezdetét, hogy Ausztrália és az Unió értesítették egymást az ilyen ideiglenes alkalmazáshoz szükséges belső jogi eljárásaik befejezéséről.
3. Ez a megállapodás határozatlan ideig érvényes. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően hat hónappal lép hatályba.
62. cikk
Értesítések
A 61. cikkel összhangban tett értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Ausztrália Külügyi és Kereskedelmi Minisztériumának, vagy azok utódszervezeteinek kell megküldeni.
63. cikk
Területi hatály
Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Ausztrália területén.
64. cikk
Hiteles szövegek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Съставено в Манила на седми август две хиляди и седемнадесета година.
Hecho en Manila el siete de agosto de dos mil diecisiete.
V Manile dne sedmého srpna roku dva tisíce sedmnáct.
Udfærdiget i Manilla den syvende august to tusind og sytten.
Geschehen zu Manila am siebten August zweitausendsiebzehn.
Kahe tuhande seitsmeteistkümnenda aasta augustikuu seitsmendal päeval Manilas.
Έγινε στη Μανίλα, στις επτά Αυγούστου δύο χιλιάδες δεκαεπτά.
Done at Manila on the seventh day of August in the year two thousand and seventeen.
Fait à Manille, le sept août deux mille dix-sept.
Sastavljeno u Manili sedmog dana kolovoza dvije tisuće sedamnaeste godine.
Fatto a Manila, addì sette agosto duemiladiciassette.
Manilā, divi tūkstoši septiņpadsmitā gada septītajā augustā.
Priimta du tūkstančiai septynioliktų metų rugpjūčio septintą dieną Maniloje.
Kelt Manilában, a kétezer-tizenhetedik év augusztus havának hetedik napján.
Magħmul f'Manila fis-seba' jum ta' Awwissu fis-sena elfejn u sbatax.
Gedaan te Manilla, zeven augustus tweeduizend zeventien.
Sporządzono w Manili dnia siódmego sierpnia roku dwa tysiące siedemnastego.
Feito em Manila, em sete de agosto de dois mil e dezassete.
Întocmit la Manila la șapte august două mii șaptesprezece.
V Manile sedemnásteho augusta dvetisíc sedemnásť.
V Manili, dne sedmega avgusta leta dva tisoč sedemnajst.
Tehty Manilassa seitsemäntenä päivänä elokuuta vuonna kaksituhattaseitsemäntoista.
Som skedde i Manila den sjunde augusti år tjugohundrasjutton.
Voor het Koninkrijk België
Pour le Royaume de Belgique
Für das Königreich Belgien
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.
Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.
Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
За Република България
Za Českou republiku
For Kongeriget Danmark
Für die Bundesrepublik Deutschland
Eesti Vabariigi nimel
Thar cheann Na hÉireann
For Ireland
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Za Republiku Hrvatsku
Per la Repubblica italiana
Για την Κυπριακή Δημοκρατία
Latvijas Republikas vārdā –
Lietuvos Respublikos vardu
Pour la Grand-Duché de Luxembourg
Magyarország részéről
Għar-Repubblika ta' Malta
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej
Pela República Portuguesa
Pentru România
Za Republiko Slovenijo
Za Slovenskú republiku
Suomen tasavallan puolesta
För Republiken Finland
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
За Европейския съюз
Рог la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l'Union européenne
Za Europsku uniju
Per l'Unione europea
Eiropas Savienības vārdā –
Europos Sąjungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
For Australia
(1) Ausztráliának lehetősége van beleegyezni a „konzuli feladatok” helyett a „konzuli védelem” kifejezés használatába e cikkben, annak alapján, hogy ez utóbbi a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. április 20-i (EU) 2015/637 tanácsi irányelv 9. cikkében említett feladatokat fedi le, és e feladatok közé tartozik a sürgősségi útlevelek és/vagy úti okmányok biztosítása is.
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/36 |
Az Ágazati Vegyes Bizottság Európai Unió általi értesítése az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás gyógyszeripari helyes gyártási gyakorlatra (GMP-k) vonatkozó ágazati mellékletének 7. cikke szerint
AZ EURÓPAI UNIÓ,
tekintettel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a kölcsönös elismerésről szóló, 1998-ban kötött megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) és különösen a gyógyszeripari helyes gyártási gyakorlatra (a továbbiakban: GMP-kről szóló melléklet) vonatkozó, 2017. március 1-jén módosított ágazati mellékletének 7. cikkére,
ÉRTESÍTI AZ ÁGAZATI VEGYES BIZOTTSÁGOT, HOGY:
Az Európai Unió úgy határozott, hogy a GMP-kről szóló melléklet 4. cikkében és 3. függelékében megjelölt termékkör tekintetében az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága rendelkezik képességgel, kapacitással és olyan működőképes eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik az uniós szinttel egyenértékű vizsgálatok lefolytatását és a GMP-nek való megfelelés érvényesítését, ennélfogva azt fel kell venni a GMP-kről szóló mellékletben foglalt elismert hatóságok jegyzékébe;
Ez az elhatározás nem sérti az Ágazati Vegyes Bizottság jövőbeli határozatait arra vonatkozóan, hogy az emberi felhasználásra szánt vakcinák, a vérplazmából kivont gyógyszerek, a vizsgálati és állatgyógyászati készítmények a GMP-kről szóló melléklet operatív hatálya alá tartozzanak.
Ez az értesítés az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napján lép hatályba.
Aláírták Brüsszelben, 2017. augusztus 11-én.
az Európai Unió nevében
Vytenis ANDRIUKAITIS
RENDELETEK
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/37 |
A TANÁCS (EU) 2017/1547 RENDELETE
(2017. szeptember 14.)
az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,
tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló (1)2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozatra,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,
mivel:
(1) |
A 269/2014/EU tanácsi rendelet (2) biztosítja a 2014/145/KKBP határozatban előírt intézkedések hatályba léptetését. |
(2) |
2017. szeptember 14-én a Tanács elfogadta a 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2017/1549 végrehajtási rendeletet (3), amely a „Crimean Sea Ports” vállalattal egészítette ki a megjelölt személyek és szervezetek jegyzékét. |
(3) |
2017. szeptember 14-én a Tanács elfogadta a 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2017/1561 határozatot (4), amelynek révén a Kerch Fishery Port, a Yalta Commercial Port és az Evpatoria Commercial Port kikötők területén nyújtott szolgáltatásokért, valamint a Gosgidrografiya és a Krími Tengeri Kikötők vállalat Port-Terminal fiókvállalatai által nyújtott szolgáltatásokért a Crimean Sea Ports számára teljesített kifizetésekre vonatkozó eltérést vezetett be. |
(4) |
A (EU) 2017/1549 végrehajtási rendelet és a (KKBP) 2017/1561 határozat végrehajtásához uniós szintű szabályozási intézkedés szükséges, különösen annak biztosítása céljából, hogy a gazdasági szereplők minden tagállamban egységesen alkalmazzák azt. |
(5) |
Ezért a 269/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 269/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „6a. cikk A 2. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállami illetékes hatóságok engedélyezhetik a Kerch Fishery Port, a Yalta Commercial Port és az Evpatoria Commercial Port területén nyújtott szolgáltatásokért, valamint a Gosgidrografiya és a Krími Tengeri Kikötők vállalat Port-Terminal fiókvállalatai által nyújtott szolgáltatásokért a Crimean Sea Ports számára teljesített kifizetéseket.” |
2. |
A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. ANVELT
(1) HL L 78, 17.3.2014, 16. o.
(2) A Tanács 269/2014/EU rendelete (2014. március 17.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről (HL L 78., 2014.3.17., 6. o.).
(3) A Tanácsi (EU) 2017/1549 végrehajtási rendelete (2017. szeptember 14.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról (lásd e Hivatalos Lap 44. oldalát).
(4) A Tanács (KKBP) 2017/1561 határozata (2017. szeptember 14.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 72. oldalát).
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/39 |
A TANÁCS (EU) 2017/1548 RENDELETE
(2017. szeptember 14.)
a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,
tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 27-i (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatra (1),
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2017/1509 tanácsi rendelet (2) végrehajtja a (KKBP) 2016/849 határozatban előírt intézkedéseket. |
(2) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2017. augusztus 5-én elfogadta a 2371 (2017) sz. határozatot (a továbbiakban: a 2371 (2017) sz. ENSZ BT határozat), melyben legmélyebb aggodalmát fejezte ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) által 2017. július 3-án és 28-án végzett ballisztikusrakéta-kísérletek miatt. Az ENSZ BT megerősítette, hogy a nukleáris, a vegyi és a biológiai fegyverek terjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve, és új intézkedéseket vezetett be a KNDK ellen. Az említett intézkedések megerősítik az 1718 (2006) sz., az 1874 (2009) sz., a 2087 (2013) sz., a 2094 (2013) sz., a 2270 (2016) sz., a 2321 (2016) és a 2356 (2017) sz. ENSZ BT-határozat által bevezetett korlátozó intézkedéseket. Az ENSZ BT többek között új tilalmakat vezetett be a tengeri eredetű élelmiszerek, az ólom és az ólomérc KNDK-ból történő kivitele tekintetében, és megerősítette a meglévő intézkedéseket a szén és a vas szállítása és kereskedelme, valamint a közös vállalkozások KNDK-beli személyekkel való alapítása tekintetében. |
(3) |
A (KKBP) 2017/1562 (3) tanácsi határozat módosította a (KKBP) 2016/849 határozatot annak érdekében, hogy végrehajtsa a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban bevezetett új intézkedéseket. |
(4) |
Az említett intézkedések a Szerződés hatálya alá tartoznak, ennélfogva – különösen a gazdasági szereplők által valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából –uniós szintű szabályozás szükséges. |
(5) |
Az (EU) 2017/1509 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/1509 rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 3. cikk (2) bekezdésében az ötödik albekezdés után a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki: „A II. melléklet VI. része tartalmazza a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó, a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat 4. pontja alapján jegyzékbe vett termékeket, anyagokat, felszereléseket, árukat és technológiát. A II. melléklet VII. része tartalmazza a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó, a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat 5. pontja alapján jegyzékbe vett termékeket, anyagokat, felszereléseket, árukat és technológiát.”. |
2. |
A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjától eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a szén behozatalát, vételét vagy átadását, feltéve, hogy a tagállamok illetékes hatóságai megbízható információk alapján megállapították, hogy a rakomány nem a KNDK-ból származik, és a rakományt a KNDK-n keresztül kizárólag a radzsini (Raszon) kikötőből való kivitel céljából szállították, hogy az exportáló állam előzetesen értesítette a szankcióbizottságot a szóban forgó ügyletekről, továbbá, hogy ezek az ügyletek nem eredményeznek bevételt a KNDK nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjai, és az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017) vagy a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban vagy ebben a rendeletben megtiltott egyéb tevékenységek számára;”. |
3. |
A rendelet a következő cikkekkel egészül ki: „16a. cikk Tilos a XIa. mellékletben felsorolt tengeri eredetű élelmiszereknek – ideértve a halat, rákot, puhatestűt és más gerinctelen víziállatot bármilyen formában – közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek a KNDK-ból származnak-e vagy sem. 16b. cikk Tilos a XIb. mellékletben felsorolt ólom és ólomérc közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek a KNDK-ból származnak-e vagy sem.”. |
4. |
A 17. cikk (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
5. |
A rendelet a következő cikkel egészül ki: „17a. cikk A 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a szóban forgó pontban említett tevékenységeket, feltéve, hogy a tagállam megkapta a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.”. |
6. |
A 21. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) Tilos pénzt utalni a KNDK-ba vagy a KNDK-ból és pénzösszegeket elszámolni.”. |
7. |
A 23. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „(1) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények a 21. cikk (2) bekezdésében említett hitelintézetekkel és pénzügyi intézményekkel közösen végzett tevékenységeik, többek között a pénzösszegek elszámolása során:”. |
8. |
A 40. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A 39. cikk (1) bekezdésében meghatározott tilalomtól eltérve – amennyiben az f) pont hatálya alá tartozó hajóról van szó – a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik az említett hajó behajózását a kikötőbe, ha ezt a szankcióbizottság rendelte el. (3) A 39. cikk (1) bekezdésében meghatározott tilalomtól eltérve – amennyiben a g) pont hatálya alá tartozó hajóról van szó – a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik az említett hajó behajózását a kikötőbe, ha a szankcióbizottság előzetesen megállapította, hogy erre humanitárius célokból vagy az 1718 (2006) sz., az 1874 (2009) sz., a 2087 (2013) sz., a 2094 (2013) sz., a 2270 (2016) sz., a 2321 (2016). sz., a 2356 (2017) sz. vagy a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat céljaival összeegyeztethető bármely más okból van szükség.”. |
9. |
A 43. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
10. |
A 44. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A 43. cikk b) és c) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a KNDK lobogója alatt hajózó bármilyen hajó tulajdonlását, lízingjét, üzemeltetését, bérletét vagy ilyen hajó számára hajóosztályozási vagy azzal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, vagy a KNDK vagy KNDK-beli állampolgárok tulajdonában lévő, ellenőrzése alatt álló vagy az előbbiek által üzemeltetett bármilyen hajó lajstromba vételét vagy lajstromban való nyilvántartását, feltéve, hogy a tagállam megkapta a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.”. |
11. |
A 46. cikk b) pontjában a „módosítsa a II. melléklet II., III., IV. és V. részét, valamint a VI., VII., IX., X. és XI. mellékletet,” szövegrész helyébe a „módosítsa a II. melléklet II., III., IV., V., VI. és VII. részét, valamint a VI., VII., IX., X., XI., XIa. és XIb. mellékletet” szövegrész lép. |
12. |
Az (EU) 2017/1509 rendelet az e rendelet I. mellékletének szövegével mint a II. mellékletének VI. és VII. részével egészül ki. |
13. |
Az (EU) 2017/1509 rendelet az e rendelet II. és III. mellékletének szövegével mint XIa. és XIb. melléklettel egészül ki. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. ANVELT
(1) HL L 141., 2016.5.28., 79. o.
(2) A Tanács (EU) 2017/1509 rendelete (2017. augusztus 30.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 224., 2017.8.31., 1. o.).
(3) A Tanács (KKBP) 2017/1562 határozata (2017. szeptember 14.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 86. oldalát).
I. MELLÉKLET
„VI. RÉSZ
A 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat (4) bekezdése alapján azonosított és jegyzékbe vett, tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó termékek, anyagok, felszerelések, áruk és technológiák.
VII. RÉSZ
A 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat (5) bekezdése alapján azonosított és jegyzékbe vett, tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó termékek, anyagok, felszerelések, áruk és technológiák.”.
II. MELLÉKLET
XIa. MELLÉKLET
A 16a. cikkben említett tengeri eredetű élelmiszerek
MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS
A nómenklatúra kódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában és annak I. mellékletében meghatározottak szerinti kódok, amelyek e rendelet közzétételének időpontjában érvényesek és amelyeket értelemszerűen az azt követő jogszabályok módosítanak.
KN-kód |
Árumegnevezés |
03 |
Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok |
ex 1603 |
Kivonat és lé halból vagy rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból |
1604 |
Elkészített vagy konzervált hal; kaviár és halikrából készített kaviárpótló |
1605 |
Elkészített vagy konzervált rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat |
1902 20 10 |
Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is, 20 tömegszázalékot meghaladó hal-, rákféle-, puhatestű- vagy más gerinctelen víziállat-tartalommal |
ex 1902 20 30 |
Más töltött tészta hal-, rákféle-, puhatestű- vagy más gerinctelen víziállat-tartalommal |
ex 2104 |
Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény; homogenizált összetett élelmiszer-készítmény hal-, rákféle-, puhatestű- vagy más gerinctelen víziállat-tartalommal |
III. MELLÉKLET
XIb. MELLÉKLET
A 16c. cikkben említett ólom és ólomérc
MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS
A nómenklatúra kódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában és annak I. mellékletében meghatározottak szerinti kódok, amelyek e rendelet közzétételének időpontjában érvényesek és amelyeket értelemszerűen az azt követő jogszabályok módosítanak.
KN-kód |
Árumegnevezés |
||||||||||||||||||||||
2607 00 00 |
Ólomérc, dúsított is |
||||||||||||||||||||||
7801 |
Megmunkálatlan ólom |
||||||||||||||||||||||
7802 00 00 |
Ólomhulladék és -törmelék |
||||||||||||||||||||||
7804 |
Ólomlap, -lemez, -szalag és -fólia; Ólompor és -pehely |
||||||||||||||||||||||
ex 7806 00 00 |
Más ólomáru |
||||||||||||||||||||||
7806 00 10 |
|
||||||||||||||||||||||
ex 7806 00 80 |
|
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/44 |
A TANÁCS (EU) 2017/1549 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 14.)
az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) és (3) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 269/2014/EU rendeletet. |
(2) |
A Tanács által elvégzett felülvizsgálat alapján módosítani kell a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében szereplő egyes személyekre és szervezetekre vonatkozó információkat, valamint négy elhunyt személy esetében törölni kell a bejegyzéseket. |
(3) |
Három szervezet esetében pedig a tulajdonosi szerkezet megváltozását követően módosítani kell a 269/2014/EU rendelet I. mellékletét annak érdekében, hogy hatályosak maradjanak a velük szemben foganatosított korlátozó intézkedések. |
(4) |
A 269/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 269/2014/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. ANVELT
(1) HL L 78., 2014.3.17., 6. o.
MELLÉKLET
A 269/2014/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A következő személyekre vonatkozó bejegyzéseket törölni kell: Személyek
|
2. |
A következő szervezetekre vonatkozó bejegyzéseket törölni kell: Szervezetek
|
3. |
A jegyzék a következő szervezettel egészül ki: Szervezetek
|
4. |
Az alábbi személyekre és szervezetekre vonatkozó bejegyzések helyébe a következő bejegyzések lépnek: Személyek
Szervezetek
|
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/57 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1550 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. július 14.)
a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló (EU) 2016/1076 európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklettel való kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1076 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére és 22. cikkére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/1076 rendelet alkalmazza a piacra jutásra vonatkozó szabályozásokat azon afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjából származó termékek tekintetében, amelyek gazdasági partnerségi megállapodásokat (a továbbiakban: GPM-ek) létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokat kötöttek az EU-val. |
(2) |
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: EU–SADC-GPM) ideiglenesen 2016. október 10-e óta alkalmazzák. |
(3) |
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (EU) 2016/1076 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének és 22. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a Dél-Afrikából származó termékek Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó piacrajutási szabályozás meghatározásáról szóló melléklettel való kiegészítéséről, tekintve, hogy a kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: KFE-megállapodás) vonatkozó kereskedelmi rendelkezéseit felváltották az EU–SADC-GPM idevágó rendelkezései, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2016/1076 rendelet kiegészül az e rendelet mellékletében foglaltak szerint a Dél-Afrikából származó termékek EU-ba történő behozatalára alkalmazandó piacrajutási szabályozást meghatározó V. melléklettel.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. július 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 185., 2016.7.8., 1. o.
MELLÉKLET
V. MELLÉKLET
A DÉL-AFRIKÁBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ UNIÓS VÁMOK
A Dél-Afrikából származó termékeket az SADC-GPM I. mellékletében a Dél-Afrika vonatkozásában meghatározott elbánásnak megfelelően, annak 24. cikke (2) bekezdése szerint importálják az EU-ba.
E rendelet 9–20. cikke alkalmazandó Dél-Afrikára.
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/59 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1551 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. július 14.)
a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló (EU) 2016/1076 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1076 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (átdolgozás) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/1076 rendelettel meghatározott uniós piacrajutási szabályozások kedvezményezett országainak listáját az említett rendelet I. melléklete hozza létre. Az említett rendelet meghatározza továbbá az I. mellékletben felsorolt országokból származó termékekre vonatkozó védintézkedések Európai Unió általi alkalmazására irányuló eljárást. |
(2) |
Az (EU) 2016/1076 rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy az említett rendelet I. mellékletének módosítására vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, így a mellékletet az AKCS-államok csoportjához tartozó olyan államokkal egészítse ki, melyek már lezárták a gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat az Európai Unióval. |
(3) |
A Dél-afrikai Fejlesztési Közösséghez (a továbbiakban: SADC) tartozó GPM-államok, az Európai Unió és tagállamai 2014. július 15-én lezárták a gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat. A SADC-GPM-államok, az Európai Unió és tagállamai 2016. június 10-én aláírták a megállapodást (2). |
(4) |
Lesotho 2016. szeptember 16-án ratifikálta a GPM-et. |
(5) |
Mozambik 2017. április 28-án ratifikálta a GPM-et. |
(6) |
Az Európai Parlament 2016. szeptember 30-án jóváhagyta a GPM-et. |
(7) |
Ennek következtében a GPM-et 2016. október 10-e óta ideiglenesen alkalmazzák. |
(8) |
Következésképp Lesothót és Mozambikot fel kell venni az említett I. mellékletbe is annak érdekében, hogy az EU teljes körűen alkalmazza a GPM-et, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Lesothói Királyság és a Mozambiki Köztársaság bekerül az (EU) 2016/1076 rendelet I. mellékletébe.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. július 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 185., 2016.7.8., 1. o.
(2) Gazdasági partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM-államok között (HL L 250., 2016.9.16., 3. o.).
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/61 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1552 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 5.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Porc noir de Bigorre (OEM)]
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét a „Porc noir de Bigorre” elnevezés bejegyzésére (2). |
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Porc noir de Bigorre” elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Porc noir de Bigorre” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.1. osztályba – Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) – tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 5-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 150., 2017.5.13., 8. o.
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/62 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1553 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 5.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Chasselas de Moissac (OEM)]
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely az 1030/2008/EK bizottsági rendelettel (2) módosított 1107/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Chasselas de Moissac” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul. |
(2) |
A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). |
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Chasselas de Moissac” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 5-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) A Bizottság 1030/2008/EK rendelete (2008. október 20.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Chasselas de Moissac [OEM]) (HL L 278., 2008.10.21., 7. o.).
(3) A Bizottság 1107/96/EK rendelete (1996. június 12.) a 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről (HL L 148., 1996.6.21., 1. o.).
(4) HL C 143., 2017.5.6., 8. o.
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/63 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1554 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 5.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Jambon noir de Bigorre [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét a „Jambon noir de Bigorre” elnevezés bejegyzésére (2). |
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Jambon noir de Bigorre” elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Jambon noir de Bigorre” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első albekezdésben említett elnevezés egy, a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.2. osztályába – Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – tartozó terméket azonosít.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 5-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 148., 2017.5.12., 6. o.
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/64 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1555 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 12.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Πευκοθυμαρόμελο Κρήτης (Pefkothymaromelo Kritis) [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Görögország kérelmét (2) a „Πευκοθυμαρόμελο Κρήτης” (Pefkothymaromelo Kritis) elnevezés bejegyzésére. |
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Πευκοθυμαρόμελο Κρήτης” (Pefkothymaromelo Kritis) elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Πευκοθυμαρόμελο Κρήτης” (Pefkothymaromelo Kritis) (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.4. osztályba – Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.) – tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 12-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 108., 2017.4.6., 20. o.
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/65 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1556 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 12.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Ternera de Extremadura [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Spanyolország kérelmét, amely az 1437/2004/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Ternera de Extremadura” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul. |
(2) |
A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Ternera de Extremadura” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 12-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) A Bizottság 1437/2004/EK rendelete (2004. augusztus 11.) egyes elnevezéseknek az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása” elnevezésű nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló 2400/96/EK tanácsi rendelet mellékletének kiegészítéséről („Valençay”, „Scottish Farmed Salmon”, „Ternera de Extremadura” és „Aceite de Mallorca” vagy „Aceite mallorquín” vagy „Oli de Mallorca” vagy „Oli mallorquí”) (HL L 265., 2004.8.12., 3. o.).
(3) HL C 120., 2017.4.13., 29. o.
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/66 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1557 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 12.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Coco de Paimpol [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely az 1645/1999/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Coco de Paimpol” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul. |
(2) |
A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Coco de Paimpol” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 12-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) A Bizottság 1645/1999/EK rendelete (1999. július 27.) egyes neveknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletben foglalt, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések nyilvántartásába való bejegyzéséről szóló 2400/96/EK rendelet mellékletének kiegészítéséről (HL L 195., 1999.7.28., 7. o.).
(3) HL C 137., 2017.4.29., 9. o.
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/67 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1558 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 14.)
a 37/2010/EU rendeletnek a bromelain anyag maximális maradékanyag-határérték szerinti osztályozása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikkére, összefüggésben 17. cikkével,
tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az állatgyógyászati készítmények bizottsága által megfogalmazott véleményére,
mivel:
(1) |
A 470/2009/EK rendelet 17. cikke értelmében az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL) rendelet útján kell megállapítani. |
(2) |
A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata megállapítja a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-ek szerinti osztályozásukat. |
(3) |
A bromelain nem szerepel ebben a táblázatban. |
(4) |
Az Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: EMA) kérelem érkezett a bromelain sertésfélékben való előfordulására vonatkozó MRL-ek megállapítása iránt. |
(5) |
Az EMA az állatgyógyászati készítmények bizottságának véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy az emberi egészség védelme érdekében nincs szükség MRL-t megállapítani a bromelain sertésfélékben való előfordulása tekintetében. |
(6) |
A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az EMA-nak meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében. |
(7) |
Az EMA véleménye szerint a bromelain sertésfélék tekintetében megállapított „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre” besorolását jelenleg nem helyénvaló egyéb fajokra alkalmazni, mivel nem áll rendelkezésre elegendő adat erre vonatkozóan. |
(8) |
A 37/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 37/2010/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 152., 2009.6.16., 11. o.
(2) A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).
MELLÉKLET
A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázata a következő anyagra vonatkozó bejegyzéssel egészül ki a betűrend szerinti helyen:
Farmakológiai hatóanyag |
Jelző maradékanyag |
Állatfajok |
Maximális maradékanyag-határérték |
Célszövetek |
Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően) |
Terápiás osztályozás |
„Bromelain |
NEM ALKALMAZHATÓ |
Sertésfélék |
Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre |
NEM ALKALMAZHATÓ |
NINCS ADAT |
Hasmenés elleni anyagok” |
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/69 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1559 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. szeptember 14.)
a 37/2010/EU rendeletnek az alarelin anyag maximális maradékanyag-határérték szerinti osztályozása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikkére, összefüggésben 17. cikkével,
tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az állatgyógyászati készítmények bizottsága által megfogalmazott véleményére,
mivel:
(1) |
A 470/2009/EK rendelet 17. cikke értelmében az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL) rendelet útján kell megállapítani. |
(2) |
A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata megállapítja a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-ek szerinti osztályozásukat. |
(3) |
Az alarelin nem szerepel ebben a táblázatban. |
(4) |
Az Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: EMA) kérelem érkezett az alarelin nyulakban való előfordulására vonatkozó MRL-ek megállapítása iránt. |
(5) |
Az EMA az állatgyógyászati készítmények bizottságának véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy az emberek esetében a nyulakból származó szövetek fogyasztása utáni, alarelinnek való biológiailag releváns szintű expozíció valószínűsége elhanyagolható, és ajánlása szerint az emberi egészség védelme érdekében nincs szükség MRL-t megállapítani az alarelin nyulakban való előfordulása tekintetében. |
(6) |
A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az EMA-nak meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében. |
(7) |
Az EMA véleménye szerint helyénvaló az alarelin nyulak tekintetében megállapított „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre” besorolását az élelmiszer-előállítás céljából tartott valamennyi fajra alkalmazni. |
(8) |
A 37/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 37/2010/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 152., 2009.6.16., 11. o.
(2) A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).
MELLÉKLET
A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázata a következő anyagra vonatkozó bejegyzéssel egészül ki a betűrend szerinti helyen:
Farmakológiai hatóanyag |
Jelző maradékanyag |
Állatfajok |
Maximális maradékanyag-határérték |
Célszövetek |
Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően) |
Terápiás osztályozás |
„Alarelin |
NEM ALKALMAZHATÓ |
Élelmiszer-előállítás céljából tartott valamennyi faj |
Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre |
NEM ALKALMAZHATÓ |
NINCS ADAT |
A szaporító szervrendszerre ható hatóanyagok” |
HATÁROZATOK
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/71 |
A TANÁCS (KKBP) 2017/1560 HATÁROZATA
(2017. szeptember 14.)
az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/1693 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2016. szeptember 20-i (KKBP) 2016/1693 tanácsi határozatra (1),
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2016. szeptember 20-án elfogadta a (KKBP) 2016/1693 határozatot. |
(2) |
A (KKBP) 2016/1693 határozat 2. cikkének (2) bekezdésében és 3. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt korlátozó intézkedéseket 2017. szeptember 23-ig kell alkalmazni. A határozat felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedések hatályát 2018. október 31-ig meg kell hosszabbítani. |
(3) |
A (KKBP) 2016/1693 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2016/1693 határozat 6. cikkének (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) A 2. cikk (2) bekezdésében és a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében említett intézkedéseket 2018. október 31-ig kell alkalmazni.”.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. ANVELT
(1) HL L 255., 2016.9.21., 25. o.
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/72 |
A TANÁCS (KKBP) 2017/1561 HATÁROZATA
(2017. szeptember 14.)
az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke (1) és (3) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 2014/145/KKBP határozatot. |
(2) |
A Tanács 2017. március 13-án elfogadta a (KKBP) 2017/445 határozatot (2), amellyel a 2014/145/KKBP határozatban foglalt korlátozó intézkedéseket további hat hónapra megújította. |
(3) |
Tekintettel arra, hogy folytatódnak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések, a 2014/145/KKBP határozatot további hat hónapra meg kell újítani. |
(4) |
A Tanács áttekintette a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékben szereplő minden egyes bejegyzést és úgy határozott, hogy egyes személyek és szervezetek esetében módosítja a rájuk vonatkozó információkat. |
(5) |
Négy elhunyt személy esetében a rájuk vonatkozó bejegyzéseket törölni kell a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékéből. |
(6) |
Három szervezet esetében pedig a tulajdonosi szerkezet megváltozását követően módosítani kell a 2014/145/KKBP határozat mellékletét annak érdekében, hogy hatályosak maradjanak a velük szemben foganatosított korlátozó intézkedések. |
(7) |
A 2014/145/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2014/145/KKBP határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(7) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetnek kifizetéseket a Krími Tengeri Kikötők vállalat számára a kercsi halászati kikötőben, valamint a jaltai és a jevpatóriai kereskedelmi kikötőben nyújtott szolgáltatásokért, továbbá a Gosgidrografiya és a Krími Tengeri Kikötők vállalat Port-Terminal fiókvállalatai által nyújtott szolgáltatásokért.” |
2. |
A 6. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Ezt a határozatot 2018. március 15-ig kell alkalmazni.” |
2. cikk
A 2014/145/KKBP határozat melléklete az e határozat mellékletének megfelelően módosul.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. ANVELT
(1) HL L 78., 2014.3.17., 16. o.
(2) A Tanács (KKBP) 2017/445 határozata (2017. március 13.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról (HL L 67., 2017.3.14., 88. o.).
MELLÉKLET
A 2014/145/KKBP határozat melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A következő személyekre vonatkozó bejegyzéseket törölni kell: Személyek
|
2. |
A következő szervezetekre vonatkozó bejegyzéseket törölni kell: Szervezetek
|
3. |
A jegyzék a következő szervezettel egészül ki: Szervezetek
|
4. |
Az alábbi személyekre és szervezetekre vonatkozó bejegyzések helyébe a következő bejegyzések lépnek: Személyek
Szervezetek
|
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/86 |
A TANÁCS (KKBP) 2017/1562 HATÁROZATA
(2017. szeptember 14.)
a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 27-i (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatra (1),
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2016. május 27-én elfogadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozatot. |
(2) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) a 2017. augusztus 5-én elfogadta a 2371 (2017) sz. határozatot (a továbbiakban: a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat), melyben legmélyebb aggodalmát fejezte ki a KNDK által 2017. július 3-án és 28-án végzett ballisztikusrakéta-kísérletek miatt, és kijelentette, hogy minden ilyen tevékenység részét képezi a nukleáris fegyverek hordozóeszközeinek észak-koreai fejlesztésének, és fokozza a feszültséget a régióban és azon túl is. |
(3) |
A 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat bővíti az egyes áruk KNDK-ból történő behozatalára vonatkozó tilalmat, valamint a pénzügyi tranzakciókra és az észak-koreai hajókra vonatkozó korlátozásokat. |
(4) |
A 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat korlátozza az észak-koreai állampolgárok részére kiadható munkavállalási engedélyek számát is. |
(5) |
E határozat egyes intézkedéseinek végrehajtásához további uniós intézkedésekre van szükség. |
(6) |
A (KKBP) 2016/849 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2016/849 határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk (1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok lobogója alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével szenet, vasat és vasércet a KNDK-tól beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e. (2) Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az (1) bekezdés hatálya alá tartozó termékek körét. (3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a szén beszerzésére, amennyiben a beszerzést végző tagállam hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a szóban forgó szén nem a KNDK-ból származik, és kizárólag azért szállították keresztül a KNDK-n, hogy kivitelére Raszon kikötőjéből kerülhessen sor, feltéve, hogy a szóban forgó tagállam ezekről az ügyletekről előre értesíti a szankcióbizottságot, és hogy ezen ügyletek nem termelnek bevételt a KNDK nukleáris vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjai, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016) vagy a 2356 (2017) sz. ENSZ BT-határozattal, vagy e határozattal betiltott tevékenységei számára. (4) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok lobogója alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével ólmot vagy ólomércet a KNDK-tól beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e. (5) Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza a (4) bekezdés hatálya alá tartozó termékek körét.”. |
2. |
A határozat a következő cikkel egészül ki: „9a. cikk (1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok lobogója alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével tengeri eredetű élelmiszereket a KNDK-tól beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e. (2) Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az (1) bekezdés hatálya alá tartozó termékek körét, melybe beletartoznak a halak, a rákfélék, a puhatestűek és a más gerinctelen víziállatok bármilyen formában.”. |
3. |
A 11. cikk (2) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
A 13. cikk 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
5. |
A határozat a következő cikkel egészül ki: „13a. cikk A 13., a 14. és a 24a. cikk végrehajtása céljából a tagállamok pénzügyi szervezetként kezelnek minden olyan intézményt, amelyek a bankok által nyújtott szolgáltatásokkal egyenértékű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak.”. |
6. |
A 16. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(6) A tagállamok – összhangban az alkalmazandó nemzetközi jog értelmében fennálló kötelezettségeikkel – megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy – például megsemmisítéssel, működésképtelenné vagy használhatatlanná tétellel, raktározással vagy hatástalanítás céljából az eredet vagy végcél szerinti államtól eltérő államba szállítással – lefoglalják és hatástalanítsák az ellenőrzések során azonosított olyan termékeket, amelyek szolgáltatása, eladása, átadása vagy kivitele az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), 2321 (2016) vagy a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat értelmében tilos.”. |
7. |
A 18a. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(6) Amennyiben a szankcióbizottság a jegyzékbe vételkor így rendelkezik, a tagállamok megtiltják a szankcióbizottság által jegyzékbe vett hajóknak, hogy behajózzanak a kikötőikbe, kivéve a vészhelyzetet, valamint azt az esetet, ha a hajó a kiindulási kikötőjébe tér vissza, vagy ha a szankcióbizottság előzetesen megállapítja, hogy a behajózásra humanitárius okok, vagy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), vagy a 2371 (2017) sz. határozat céljaival összhangban lévő okok miatt van szükség. (7) A VI. melléklet tartalmazza az e cikk (6) bekezdésében említett, a szankcióbizottság által a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozat 6. pontja értelmében jegyzékbe vett hajókat.”. |
8. |
A 22. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Tilos a KNDK-ban hajókat lajstromba vetetni, engedélyt szerezni ahhoz, hogy egy hajó a KNDK lobogóját használja, továbbá a KNDK lobogója alatt közlekedő hajót tulajdonolni, bérbe adni, működtetni, számára hajóosztályozást, tanúsítást vagy kapcsolódó szolgáltatást nyújtani, vagy rá biztosítást kötni, beleértve az ilyen hajók bérlését is.”. |
9. |
A határozat a következő cikkel egészül ki: „26a. cikk (1) A tagállamok által észak-koreai állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek száma 2017. augusztus 5. után bármely időpontban nem haladhatja meg a joghatóságuk alatt kiadott és 2017. augusztus 5-én érvényes engedélyek számát. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen jóváhagyja, hogy az adott tagállam joghatósága alatt 2017. augusztus 5-ig kiadott munkavállalási engedélyeken felül további észak-koreai állampolgárok foglalkoztatására van szükség humanitárius segély célba juttatása, a nukleáris leszerelés, vagy egyéb olyan ok érdekében, amely összhangban van az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), vagy a 2371(2017) sz. határozat célkitűzéseivel.”. |
10. |
A 33. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a szankcióbizottság megállapításai alapján végrehajtja a szükséges módosításokat az I., a IV. és a VI. mellékleten.”. |
11. |
A IV. melléklet címsora a következőképpen módosul: „A 18a. cikk (5) bekezdésében említett hajók jegyzéke”. |
12. |
A határozat következő melléklettel egészül ki: „VI. MELLÉKLET A 18a. cikk (7) bekezdésében említett hajók jegyzéke |
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. ANVELT
(1) HL L 141., 2016.5.28., 79. o.
Helyesbítések
15.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 237/89 |
Helyesbítés a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. augusztus 30-i (EU) 2017/1509 tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 224., 2017. augusztus 31. )
1. |
A 3. oldalon a 2. cikk 7. pontjában: |
a következő szövegrész:
„„diplomáciai képviseletek, konzuli képviseletek és azok személyzeti tagjai”: jelentése megegyezik a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződés és a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. évi bécsi egyezmény szerinti meghatározással, és az a KNDK-nak a tagállamokban működő nemzetközi szervezetek melletti képviseleteit és azok KNDK-beli személyzeti tagjait is magukban foglalja;”,
helyesen:
„„diplomáciai képviseletek, konzuli képviseletek és azok tagjai”: jelentése megegyezik a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződés és a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. évi bécsi egyezmény szerinti meghatározással, és magában foglalja a KNDK-nak a tagállamokban működő nemzetközi szervezetek melletti képviseleteit és e képviseleteknek a KNDK állampolgárságával rendelkező tagjait is;”.
2. |
A 8. oldalon a 6. cikk (1) bekezdése c) pontjában: |
a következő szövegrész:
„az illetékes tagállami hatóság meggyőződött arról, hogy az adott tevékenység kizárólag humanitárius vagy megélhetési célokat szolgál, amelynek révén a KNDK-beli személyek, szervezetek vagy szervek számára nem keletkezik jövedelem, […]”,
helyesen:
„az illetékes tagállami hatóság meggyőződött arról, hogy az adott tevékenység kizárólag humanitárius vagy megélhetési célokat szolgál, amelynek révén a KNDK valamely személye, szervezete vagy szerve számára nem keletkezik jövedelem, […]”.
3. |
A 12. oldalon a 22. cikk (2) bekezdése a) pontjában: |
a következő szövegrész:
„a 21. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ugyanazon hitelintézetektől vagy pénzügyi intézményektől vagy azok számára, illetve ugyanazon KNDK-beli személytől, szervezettől vagy szervtől induló vagy azok számára történő […]”,
helyesen:
„a 21. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ugyanazon hitelintézettől vagy pénzügyi intézménytől induló vagy annak számára történő, illetve a KNDK ugyanazon személyétől, szervezetétől vagy szervétől induló vagy annak számára történő […]”.
4. |
A 14. és 15. oldalon a 28. és 29. cikkben: |
a következő szövegrész:
„28. cikk
(1) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények nem nyithatnak számlát KNDK-beli diplomáciai, illetve konzuli képviseletek és azok KNDK-beli személyzete számára.
(2) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények legkésőbb 2017. április 11-én megszüntetik a KNDK-beli diplomáciai, illetve konzuli képviseletek vagy azok KNDK-beli személyzete tulajdonában lévő valamennyi számlát, továbbá minden olyan számlát, amely felett a KNDK diplomáciai, illetve konzuli képviseletei vagy azok KNDK-beli tagjai rendelkeznek.
29. cikk
(1) A 28. cikk (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai – a KNDK diplomáciai, illetve konzuli képviseletei vagy azok személyzete tagjainak kérésére – engedélyezhetik diplomáciai képviseletenként, konzuli képviseletenként és személyzeti tagonként egy számla megnyitását, feltéve, hogy az adott diplomáciai, illetve konzuli képviselet a szóban forgó tagállamban található, vagy a diplomáciai, illetve konzuli képviselet személyzetének tagja a szóban forgó tagállamhoz van akkreditálva.
(2) A 28. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai – a KNDK diplomáciai vagy konzuli képviseletei vagy azok személyzete tagjainak kérésére – engedélyezhetik egy számla megtartását, feltéve, hogy a szóban forgó tagállam megállapította az alábbiakat:
i. |
a diplomáciai, illetve konzuli képviselet az említett tagállamban található, vagy annak tagja a szóban forgó tagállamhoz van akkreditálva; valamint |
ii. |
a diplomáciai, illetve konzuli képviselet vagy annak tagja e tagállamban nem rendelkezik egyéb számlával. |
Abban az esetben, ha az diplomáciai, illetve konzuli képviselet vagy KNDK-beli személyzeti tag a szóban forgó tagállamban egynél több számlával rendelkezik, jelezheti, hogy melyik számlát kívánja megtartani.
(3) A diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződésre és a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. évi bécsi egyezményre is figyelemmel a tagállamok legkésőbb 2017. március 13-án tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot a diplomáciai és konzuli képviseletek hozzájuk akkreditált KNDK-beli személyzeti tagjainak nevéről és azonosító adatairól, valamint ezen információk minden további aktualizálásáról egy héten belül.
(4) A tagállamok illetékes hatóságai az e tagállam területén működő hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket tájékoztathatják a diplomáciai vagy konzuli képviseletek e tagállamhoz vagy bármely más tagállamhoz akkreditált KNDK-beli személyzeti tagjainak személyazonosságáról.
(5) A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés alapján megadott minden engedélyről.”,
helyesen:
„28. cikk
(1) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények nem nyithatnak számlát a KNDK diplomáciai vagy konzuli képviseletei és e képviseleteknek a KNDK állampolgárságával rendelkező tagjai számára.
(2) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények legkésőbb 2017. április 11-én megszüntetik a KNDK diplomáciai vagy konzuli képviseletei, vagy e képviseleteknek a KNDK állampolgárságával rendelkező tagjai tulajdonában lévő valamennyi számlát, továbbá minden olyan számlát, amely felett a KNDK diplomáciai vagy konzuli képviseletei, vagy e képviseleteknek a KNDK állampolgárságával rendelkező tagjai rendelkeznek.
29. cikk
(1) A 28. cikk (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai – a KNDK diplomáciai vagy konzuli képviseleteinek vagy azok tagjainak kérésére – engedélyezhetik diplomáciai képviseletenként, konzuli képviseletenként és tagonként egy számla megnyitását, feltéve, hogy az adott diplomáciai, illetve konzuli képviselet a szóban forgó tagállamban található, vagy a diplomáciai, illetve konzuli képviselet tagja a szóban forgó tagállamhoz van akkreditálva.
(2) A 28. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai – a KNDK valamely diplomáciai vagy konzuli képviseletének vagy annak tagjának kérésére – engedélyezhetik egy számla megtartását, feltéve, hogy a szóban forgó tagállam megállapította az alábbiakat:
i. |
a diplomáciai, illetve konzuli képviselet az említett tagállamban található, vagy annak tagja a szóban forgó tagállamhoz van akkreditálva; valamint |
ii. |
a diplomáciai, illetve konzuli képviselet vagy annak tagja e tagállamban nem rendelkezik egyéb számlával. |
Abban az esetben, ha a diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy a KNDK állampolgárságával rendelkező tag a szóban forgó tagállamban egynél több számlával rendelkezik, jelezheti, hogy melyik számlát kívánja megtartani.
(3) A diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződésre és a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. évi bécsi egyezményre is figyelemmel a tagállamok legkésőbb 2017. március 13-án tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot a diplomáciai és konzuli képviseletek hozzájuk akkreditált, a KNDK állampolgárságával rendelkező tagjainak nevéről és azonosító adatairól, valamint ezen információk minden további aktualizálásáról egy héten belül.
(4) A tagállamok illetékes hatóságai az e tagállam területén működő hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket tájékoztathatják a diplomáciai vagy konzuli képviseletek e tagállamhoz vagy bármely más tagállamhoz akkreditált, a KNDK állampolgárságával rendelkező tagjainak személyazonosságáról.
(5) A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés alapján megadott minden engedélyről.”.
5. |
A 23. oldalon az 53. cikk (1) bekezdése b) pontjában: |
a következő szövegrész:
„bármely más KNDK-beli személy, szervezet vagy szerv, ideértve a KNDK kormányát, annak közhatalmi szerveit, köztestületeit, és ügynökségeit;”,
helyesen:
„a KNDK bármely más személye, szervezete vagy szerve, ideértve a KNDK kormányát, annak közhatalmi szerveit, köztestületeit, és ügynökségeit;”.