(1)

Az 1210/2003/EK rendelet III. melléklete felsorolja azon állami intézményeket, vállalkozásokat és szervezeteket, valamint a korábbi iraki kormány azon természetes és jogi személyeit, intézményeit és szervezeteit, amelyekre az említett rendelet értelmében a 2003. május 22-én Irakon kívül található pénzkészletek és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2018. november 13-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy egy bejegyzést töröl azon személyek és szervezetek jegyzékéből, amelyek vonatkozásában a pénzkészletek és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell.

(3)

Az 1210/2003/EK rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) előírja, hogy a tagállamoknak nemzeti terveket vagy funkcionális légtérblokkokra (továbbiakban: FAB) vonatkozó terveket, és ezek keretében kötelező érvényű nemzeti célkitűzéseket vagy FAB-szintű célkitűzéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják az uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangot.

(2)

A Bizottság elfogadta az (EU) 2015/348 végrehajtási határozatot (3), amely egyebek mellett megállapította, hogy a költséghatékonyság fő teljesítményterületen Románia és Portugália által elfogadott és a Danube FAB, illetve a South-West FAB teljesítménytervében rögzített helyi szintű célok összhangban vannak a második referencia-időszakra (2015–2019) vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokkal.

(3)

2017-ben Románia és Portugália a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a 19. cikk (2) bekezdésével együtt értelmezett rendelkezései alapján kérelmezte, hogy a Bizottság engedélyezze a 2018. és 2019. évi útvonali és repülőtéri helyi szintű költséghatékonysági céljai felülvizsgálatát.

(4)

A 390/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke alapján a teljesítményrendszer végrehajtása terén a Bizottság munkáját segítő teljesítmény-felülvizsgálati szerv értékelte a Románia és Portugália által benyújtott dokumentumokat. A Romániára vonatkozó értékelést tartalmazó jelentést 2018. április 13-án nyújtották be a Bizottságnak, és 2018. augusztus 31-én további friss információkat szolgáltattak. A Portugáliára vonatkozó értékelést tartalmazó jelentést 2018. augusztus 2-án nyújtották be a Bizottságnak.

(5)

Románia és Portugália kifejtette, hogy helyzetükre a légiforgalom áramlásának olyan változásai voltak hatással, amelyeket a teljesítménytervek elfogadásakor előre nem látható geopolitikai válságok és a tervezettnél kedvezőbb gazdasági fejlődés váltottak ki. Ezen túlmenően Románia és Portugália a teljesítmény nyomon követéséről szóló jelentésekre és egyéb dokumentumokra alapozott bizonyítékokat is benyújtott, amelyek álláspontjuk szerint igazolják, hogy az eredeti célok meghatározásához használt kiindulási feltételezések és érvek mostanra érvényüket vesztették.

(6)

Ami Romániát illeti, az ország elérte a tervezett és tényleges forgalom közötti eltérésekre vonatkozóan a Danube FAB teljesítménytervében meghatározott riasztási küszöbértéket a 2015. és a 2017. évben az útvonali forgalom, valamint a 2016. és a 2017. évben a repülőtéri forgalom tekintetében. A tényleges útvonali forgalom 2015-ben 13,9 %-kal, 2017-ben pedig 12,7 %-kal meghaladta a tervezett forgalmat. A tényleges repülőtéri forgalom 2016-ban 17,5 %-kal, 2017-ben pedig 23,3 %-kal meghaladta a tervezett forgalmat. A repüléstervezésnek a kelet-ukrajnai és a fekete-tengeri légtér jelentős területein való ellehetetlenülése számottevően megváltoztatta a forgalomáramlást. Jóllehet a szóban forgó válság 2014-ben tört ki, az eredetileg vártnál hosszabb ideig tartott és messzebb kiható következményekkel járt a román légtérre nézve. A román légtérben zajló forgalomra hatással volt emellett az Oroszországi Föderáció és Törökország közötti forgalomkereslet csökkenése, illetve az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció által a másik országban lajstromba vett repülőgépekre kivetett kölcsönös átrepülési tilalom. Emellett a tervezettnél kedvezőbb gazdasági fejlődés Romániában a repülőtéri forgalom jelentős növekedéséhez vezetett. Például a bukaresti repülőtéren a három legnagyobb diszkont légitársaság műveleteinek száma 216 %-kal nőtt 2014 és 2017 között. Mindezek alapján a Bizottság megítélése szerint a riasztási küszöbérték elérését olyan körülmények váltották ki, amelyeket a teljesítményterv elfogadásakor nem lehetett előre látni, továbbá elháríthatatlanok és kívül esnek Románia befolyásán, tehát a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, illetve 19. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek.

(7)

Ami Portugáliát illeti, az ország elérte a tervezett és tényleges forgalom közötti eltérésekre vonatkozóan a South-West FAB teljesítménytervében meghatározott riasztási küszöbértéket a 2016. és a 2017. évben az útvonali és a repülőtéri forgalom tekintetében. A tényleges útvonali forgalom 2016-ban 13 %-kal, 2017-ben pedig 21 %-kal meghaladta a tervezett forgalmat. A tényleges repülőtéri forgalom 2016-ban 16,2 %-kal, 2017-ben pedig 28,9 %-kal meghaladta a tervezett forgalmat. Az észak-afrikai régió politikai instabilitása a szabadidős forgalmat más célállomásokra, köztük Portugáliára és a Kanári-szigetekre terelte át, ami a portugál légtér útvonali forgalmának növekedését eredményezte. Emellett az alacsony költségű és charterjáratok üzemeltetésének előre nem látható növekedése, amely 2014 és 2017 között két számjegyű növekedést mutatott, a repülőtéri forgalom jelentős növekedéséhez vezetett. Mindezek alapján a Bizottság megítélése szerint a riasztási küszöbérték elérését olyan körülmények váltották ki, amelyeket a teljesítményterv elfogadásakor nem lehetett előre látni, továbbá elháríthatatlanok és kívül esnek Portugália befolyásán, tehát a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, illetve 19. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek.

(8)

Ezen túlmenően a Románia által a Danube FAB teljesítménytervében közölt költségbecslések, különösen a személyzeti költségek tekintetében érvényüket vesztették, tekintettel a forgalom növekedésére, illetve a forgalom összetettségének növekedésére, amelyet a forgalom áramlásának nagyobb mértékű koncentrációja eredményezett. 2016 tavaszán a Románia, Bulgária és Törökország közötti kapcsolódási pont légtérszerkezetében végrehajtott változtatások szükségesek voltak ahhoz, hogy befogadják a forgalomáramlás eltolódását, ami viszont a forgalom összetettségének növekedését eredményezte a román légtér északi részén. Ennek fényében a Bizottság megítélése szerint a költséghatékonyság fő teljesítményterületre vonatkozó eredeti célok kitűzésének alapjául szolgáló, a költségek tekintetében benyújtott kiindulási adatok, feltételezések és okok már nem érvényesek, tehát a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt feltételek teljesülnek.

(9)

Ezen túlmenően a Portugália által a South-West FAB teljesítménytervében közölt költségbecslések, különösen a személyzeti költségek tekintetében érvényüket vesztették tekintettel a forgalom növekedésére. A portugál léginavigációs szolgáltató kapacitási tervére vonatkozó, a forgalomnövekedés hatásainak enyhítésére elfogadott intézkedések jelentős számú további személyzetet igényelnek. Ennek fényében a Bizottság megítélése szerint a költséghatékonyság fő teljesítményterületre vonatkozó eredeti célok kitűzésének alapjául szolgáló, a költségek tekintetében benyújtott kiindulási adatok, feltételezések és okok már nem érvényesek, tehát a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt feltételek teljesülnek.

(10)

A beérkezett dokumentumok értékelése alapján a Bizottság úgy véli, hogy Románia és Portugália elegendő bizonyítékot nyújtott be a 2018. és a 2019. évi helyi szintű költséghatékonysági céljai felülvizsgálatára irányuló kérelme alátámasztására.

(11)

Románia és Portugália ezért lehetővé teszi, hogy a 2018. és 2019. évre vonatkozóan felülvizsgálják helyi szintű céljait az útvonali és a repülőtéri léginavigációs szolgálatokra vonatkozóan, a riasztási küszöbértékek elérését okozó körülmények kezeléséhez szükséges mértékben, és azon bizonyítékok alapján, hogy az eredeti célok meghatározásának alapjául szolgáló eredeti adatok, feltevések és magyarázatok már nem érvényesek.

(12)

A 390/2013/EU végrehajtási rendelet értelmében miután a Bizottság engedélyezte számukra a vonatkozó célok felülvizsgálatát, Románia és Portugália elvégezheti e célok felülvizsgálatát, és benyújthatja a felülvizsgált célok alapján módosított teljesítménytervét, hogy a Bizottság értékelhesse azok összhangját a második referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű célokkal.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Egységes Égbolt Bizottság véleményével,

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás), 2000. március 1-jén hatályba lépett.

(2)

A megállapodás 80. cikke alapján a Társulási Tanács olyan ajánlásokat fogadhat el, amelyeket a Társulási Tanács hasznosak ítél a megállapodás céljainak elérése érdekében.

(3)

A megállapodás 90. cikke alapján a Felek megtesznek minden általános vagy különös intézkedést, amely a megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, és gondoskodnak arról, hogy a megállapodás céljai megvalósuljanak.

(4)

A Társulási Tanács belső szabályzatának 10. cikke lehetővé teszi, hogy az ülések között írásbeli eljárással ajánlásokat tegyen.

(5)

A kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó cselekvési terv (2013–2017) meghosszabbítása az EU–Marokkó kapcsolatok alapját képezi a folyó évre, és lehetővé teszi, hogy az EU–Marokkó kapcsolatok új tematikus prioritásainak a következő évekre szóló meghatározása érdekében tárgyalásokat folytassanak,