(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

A Bizottság (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelete (3) megindította a sovány tejpor pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárást.

(2)

A huszonnyolcadik részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján indokolt minimális eladási árat meghatározni.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 323. cikkének (1) bekezdésével összhangban kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság (a továbbiakban: a Kereskedelmi Bizottság) feladata, hogy a megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb hat hónapon belül összeállítson egy névjegyzékét azon személyekből, akik hajlandóak és képesek választottbíróként eljárni a vitarendezési eljárásokban.

(2)

A megállapodás 323. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unió és Ukrajna javaslatot tett azon saját jelöltjeikre, akik hajlandóak és képesek választottbíróként eljárni, és megállapodtak öt olyan egyén tekintetében, amelyek nem állampolgárai egyik Félnek sem, akiknek elnöki tisztséget kell betölteniük a választottbírói testületben.

(3)

Ukrajna csak négy személyt javasolt. Az ötödik ukrán jelöltre Ukrajnának a lehető leghamarabb javaslatot kell tennie.

(4)

A megállapodás megfelelő működésének biztosítása érdekében célszerű mielőbb összeállítani azon 14 személyből álló jegyzéket, akik hajlandók és képesek választottbíróként eljárni a vitarendezési eljárásban.

(5)

A Kereskedelmi Bizottság határozatát elfogadása után közzé kell tenni,

(1)

A 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése értelmében a határozat alapján nem kerülhet sor személyes adatok átadására mindaddig, amíg az említett határozat 6. fejezetében foglalt általános adatvédelmi rendelkezéseket végre nem hajtották az adatátadásban érintett tagállamok területeinek nemzeti jogában.

(2)

A 2008/616/IB tanácsi határozat (3) 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2008/615/IB határozat 2. fejezete szerinti automatizált adatcserére vonatkozó, az (1) preambulumbekezdésben említett feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából egy kérdőíven, értékelő látogatáson [helyesen: helyszíni értékelésen] és kísérleti adatcserén alapuló értékelő jelentést kell készíteni.

(3)

A 2008/616/IB határozat melléklete 4. fejezetének 1.1. pontja szerint a megfelelő tanácsi munkacsoport által összeállított kérdőív valamennyi automatizált adatcserére vonatkozik, és amint egy tagállam úgy véli, hogy az adott adatkategória tekintetében teljesíti az adatcsere előfeltételeit, ki kell töltenie a kérdőívet.

(4)

Írország kitöltötte az adatvédelemre vonatkozó kérdőívet és a daktiloszkópiai adatok cseréjére vonatkozó kérdőívet.

(5)

Írország sikeres kísérleti adatcserét hajtott végre Ausztriával.

(6)

Írországban helyszíni értékelésre került sor, és erről az osztrák értékelő csoport jelentést készített, amelyet elküldött az érintett tanácsi munkacsoportnak.

(7)

A daktiloszkópiai adatok cseréjére vonatkozó kérdőív, helyszíni értékelés és kísérleti adatcsere eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentést benyújtották a Tanácsnak.

(8)

A Tanács – miután megállapította, hogy valamennyi tagállam, amelyre nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, egyetért – 2018. július 16-án megállapította, hogy Írország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében meghatározott általános adatvédelmi rendelkezéseket.

(9)

Ennek megfelelően Írország számára jogosultnak kell lennie arra, hogy a daktiloszkópiai adatok automatizált keresése tekintetében a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására.

(10)

A 2008/615/IB határozat 33. cikke végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra az említett határozat végrehajtásához – különösen a személyes adatoknak az említett határozatban előírt átadása és átvétele tekintetében – szükséges intézkedések elfogadása céljából.

(11)

mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Írországgal való automatizált adatcsere megindításáról annak érdekében, hogy az említett tagállam személyes adatokat adhasson és vehessen át a 2008/615/IB határozat 9. cikke szerint.

(12)

Dániára, az Egyesült Királyságra és Írországra nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesznek ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

(1)

2011. március 7-i határozatában (a továbbiakban: az első megmentési határozat) (2) a Bizottság hat hónapos időszakra, szerkezetátalakítási terv benyújtását feltételül szabva engedélyezte a Nova Ljubljanska Banka d.d. (a továbbiakban: NLB) 250 millió EUR értékű feltőkésítését, amelyet a szlovén hatóságok 2011. január 14-én jelentettek be a Bizottságnak.

(2)

2012. július 2-i határozatával (3) (a továbbiakban: a második megmentési és az eljárást megindító határozat) a Bizottság jóváhagyta az NLB második feltőkésítését, és ezzel egyidejűleg részletes vizsgálatot indított a benyújtott szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatos aggodalmak miatt. A Bizottság kétségbe vonta, hogy a terv alapján az NLB vissza tudja-e állítani életképességét, valamint a teherviselés és a verseny indokolatlan torzulását kezelő intézkedések megfelelősége szempontjából sem találta megfelelőnek a tervet.

(3)

2013. december 18-i 2014/535/EU határozatában (a továbbiakban: 2013. évi határozat) (4) a Bizottság a szerkezetátalakítási terv módosítása és a Szlovénia által benyújtott kötelezettségvállalások jegyzéke alapján jóváhagyta az NLB részére nyújtott állami támogatást. A kötelezettségvállalások egyike szerint Szlovénia 2017. december 31-ig köteles értékesíteni az NLB-ben fennálló 75 % mínusz egy részvény (75 %-1) részesedését vagy az NLB hat balkáni leányvállalatát.

(4)

2017. április 13-án Szlovénia kérte a Bizottságot, hogy engedélyezze az NLB-részvények második részlete – az NLB-n belüli legfeljebb 25 % mínusz egy részvény (25 %-1) részesedés – értékesítésének elhalasztását, és módosított kötelezettségvállalásokat nyújtott be a Bizottságnak. 2017. május 11-én a Bizottság megállapította, hogy ezek a módosított kötelezettségvállalások továbbra is biztosítják az NLB részére nyújtott támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét (a továbbiakban: 2017. évi módosítási határozat). (5)

(5)

2017. június 8-án (6) a szlovén hatóságok felfüggesztették az NLB részvényeinek értékesítését, és erről a szlovén pénzügyminiszter 2017. június 9-én telefonon értesítette a Bizottságot.

(6)

2017 őszén számos kapcsolatfelvételre került sor a Bizottság és Szlovénia között. Szlovénia emellett több, nem hivatalos dokumentumot is küldött a Bizottságnak. (7)2017. december 21-én Szlovénia hivatalos értesítést küldött a Bizottságnak a kötelezettségvállalások további módosításáról.

(7)

2018. január 26-i levelében (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat) a Bizottság tájékoztatta a szlovén hatóságokat azon döntéséről, hogy az újabb módosított kötelezettségvállalások alapján az NLB-nek nyújtott támogatások összeegyeztethetőségének jóváhagyása iránti kérelem tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerinti eljárást.

(8)

2018. március 2-án Szlovénia benyújtotta az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra tett észrevételeit.

(9)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában2018. április 6-án közzétett, az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozattal minden érdekelt felet felszólítottak észrevételeik megtételére. A közzétételt követő egy hónapon belül a Bizottság négy féltől kapott észrevételeket, amelyeket 2018. május 16-án és 18-án továbbítottak a szlovén hatóságoknak. 2018. június 15-én Szlovénia válaszként benyújtotta az észrevételekhez fűzött megjegyzéseit.

(10)

2018. március 26-án, 2018. április 4-én, 2018. május 30-án, 2018. június 21-én, 2018. június 29-én és 2018. július 9-én Szlovénia újabb nem hivatalos dokumentumokat nyújtott be, amelyek javasolt kötelezettségvállalási csoportokat tartalmaztak.

(11)

2018. július 13-i levelében Szlovénia az állami támogatásra vonatkozó új kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: módosított kötelezettségvállalások) – többek között az NLB-ben fennálló 75 %-1 részesedés értékesítésére vonatkozóan új határidőket – nyújtott be a Bizottságnak. A jogbiztonság érdekében Szlovénia 2018. július 25-én bejelentett egy támogatási intézkedésnek nem minősülő, javasolt intézkedést, amely alapján Szlovénia ellentételezné az NLB-t a devizabetétekkel kapcsolatos bírósági eljárások esetleges következményeivel szemben, amely ügyek előzményei a Jugoszlávia felbomlása előtt időszakra nyúlnak vissza.

(12)

2018. július 16-i levélben Szlovénia kivételesen elfogadta, hogy lemond az EUMSZ 342. cikk (8) szerinti, az 1. rendelet (9) 3. cikkével összefüggésben értelmezett jogairól, és hozzájárult ahhoz, hogy e határozat elfogadására és az erről szóló értesítésre angol nyelven kerüljön sor.

(13)

Az NLB Szlovénia legnagyobb bankja, amelynek piaci részesedése – az összes értéke alapján számítva – 23 %. (10) A 2013. évi határozat (11)-(22) preambulumbekezdése részletesen ismerteti az NLB-t. A részvényesi szerkezetét tekintve, a 2012. és a 2013. évi állami feltőkésítés óta az NLB 100 %-os állami tulajdonban álló társaság. (11)

(14)

Az NLB részére nyújtott állami támogatás eredményeként az NLB elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 16,6 % volt 2018 március végén. Az NLB növelte a nyereségességét is, és 2017 végi beszámolója szerint 225 millió EUR nettó nyereséget ért el, ami 14,4 %-os tőkearányos jövedelmezőségnek felel meg. A 1. táblázat ismerteti az NLB legfontosabb pénzügyi adatait: (12)

1 táblázat

Az NLB legfontosabb konszolidált pénzügyi adatai:

(15)

Kereskedelmi jelenlétét tekintve az NLB jelenleg – 2018 március végén – a 2013. évi 143 bankfióknál kevesebb, 108 bankfiókkal rendelkezik Szlovéniában. Az NLB Szlovénián kívül több külföldi leányvállalattal rendelkezik számos balkáni országban, amelyek eszközeinek értéke összesen 3 800 millió EUR és 95 millió EUR adózás utáni nyereséget értek el (14) (2017. év végi adatok). A 2. táblázat további információkat tartalmaz az NLB balkáni leányvállalatairól:

2 táblázat

A balkáni leányvállalatok legfontosabb pénzügyi adatai

(16)

Az NLB továbbra is 50 %-os részesedéssel rendelkezik a belga KBC Group NV vállalattal közös vállalkozásban, az NLB Vita d.d., Ljubljana (a továbbiakban: NLB Vita) biztosítótársaságban. 2017. év végi beszámolója szerint az NLB Vita összes eszközének értéke 2017-ben 446 millió EUR-t (15) tett ki, és a társaság 7 millió EUR adózás utáni nyereséget ért el.

(17)

2017. december 31-én az NLB megindította a lízingtevékenységgel foglalkozó ljubljanai leányvállalata felszámolását. (16) Az NLB felügyelőbizottsága 2017. november 29-én (17) 1,5 millió EUR kezdő befizetett tőkével jóváhagyta egy új, gépjárműlízinggel foglalkozó lízingcég létrehozását. 2018 februárjában az NLB leállította az új lízingcég létrehozásának folyamatát.

(18)

A 2013. évi határozattal és a Szlovénia által benyújtott kötelezettségvállalások alapján a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította a következő, az NLB javára nyújtott állami támogatási intézkedéseket:

Az NLB összesen 2 321 millió EUR állami támogatást kapott, amely egyenértékű a kockázattal súlyozott eszközök 2012. decemberi értékének 20 %-ával.

(19)

A 2013. évi határozat és a 2017. évi módosítási határozat részeként benyújtott kötelezettségvállalásokat az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat 2.3. és 2.4. pontja ismerteti részletesen. A 75 %-1 NLB-részesedés értékesítése tekintetében Szlovénia a 2017. évi módosító határozat keretében kötelezettséget vállalt a következőkre (a továbbiakban: értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás):

„… [az állami részesedés és a külföldi leányvállalatok csökkentése]

Szlovénia az NLB-n belüli részesedését 25 % plusz egy részvényre (a továbbiakban: blokkoló kisebbség) csökkenti a következők szerint:

(*1)  Szakmai titoktartási kötelezettség alá esik”"

(20)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat 2.5. pontja részletesen ismerteti a felfüggesztett értékesítési folyamatot.

(21)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban a Bizottság hivatalos vizsgálatot indított, miután egyértelművé vált, hogy Szlovénia megsértette az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás – a (19) preambulumbekezdésben foglalt – határidejét. A Bizottság a vizsgálat alapján megállapította a Szlovénia által az NLB-nak nyújtott támogatás jogellenességét.

(22)

A 2017. december 21-én bejelentett módosított kötelezettségvállalásokat illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezek egyenértékűek a 2013. évi határozat és a 2017. évi módosító határozat alapjául szolgáló kötelezettségvállalásokkal. A Bizottság kétségbe vonta, hogy a módosított kötelezettségvállalások alapján a támogatási intézkedések összeegyeztethetők a belső piaccal.

(23)

Az NLB életképességét illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az NLB által 2012-ben és 2013-ban tapasztalt nehézségek a napi működésre gyakorolt állami befolyáshoz kapcsolódtak, és hogy a 2013. évi határozat részeként alapvetően az NLB tulajdonosváltása alapján vizsgálták az NLB életképességét. Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban a Bizottság tulajdonosváltás hiányában erősen megkérdőjelezte az NLB hosszú távú életképességét.

(24)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az NLB értékesítésének elhalasztása de facto meghosszabbítja a szerkezetátalakítási időszakot. A Bizottság kifejtette, hogy ebből logikusan az következtetik, hogy a szerkezetátalakítási időszakhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások ugyanúgy meghosszabbodnak mindaddig, amíg be nem fejeződik az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés értékesítése.

(25)

Végül, a Bizottságnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a módosított kötelezettségvállalások elegendő kompenzációt nyújtanak-e az értékesítési folyamat késedelme miatt.

(26)

Ez a rész a harmadik feleknek az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra tett észrevételeit, valamint a szlovén hatóságok ezen észrevételekhez fűzött megjegyzéseit ismerteti.

(27)

A Bizottság az alábbi négy érdekelt féltől kapott észrevételeket:

(28)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra tett észrevételekre vonatkozó 2018. június 15-i válaszában Szlovénia úgy vélte, hogy az észrevételek többsége a szlovén hatóságok régebbi döntéseire és a 2013. évi határozatra vonatkozik. Szlovénia hangsúlyozta, hogy 2013-ban nem csak az NLB felelős tulajdonosaként járt el, hanem az ország pénzügyi stabilitásának védelme érdekében is. Szlovénia kijelentette, hogy kellő gondossággal és a rendszerszintű zavarok kockázatának minimálisra csökkentésére irányuló szándékkal járt el.

(29)

A devizabetétekkel kapcsolatos perekre vonatkozó – a (27) preambulumbekezdés d) pontjában szereplő – észrevételeket illetően Szlovénia úgy vélte, hogy ezek az észrevételek nem képezték az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat tárgyát.

(30)

Azon érvet illetően, hogy minden további intézkedés csak gyengítené az NLB hosszú távú életképességi kilátásait, Szlovénia úgy vélte, hogy a Bizottság kötelezettségvállalásokra vonatkozó értékelésének a 2013. évi határozatban foglalt értékelésen kell alapulnia, vagyis, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalásnak meg kell akadályozni az NLB tulajdonosaként az állam befolyását. Szlovénia szerint a kereskedelmi jellegű további kompenzációs intézkedések nem járulnának hozzá ehhez a célkitűzéshez.

(31)

Szlovénia hangsúlyozta, hogy jelenleg nem vesz részt az NLB napi működésében.

(32)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra adott válaszában Szlovénia kifejtette, hogy az NLB-nek nyújtott támogatási intézkedések továbbra is összeegyeztethetők a belső piaccal a Szlovénia által 2017. december 21-én benyújtott módosított kötelezettségvállalások alapján. Szlovénia hangsúlyozta, hogy az NLB-nek mint a támogatás kedvezményezettjének életképessége továbbra is biztosított marad, és a kötelezettségvállalások együttesen továbbra is egyenértékűek a tehermegosztás és a kompenzációs intézkedések tekintetében.

(33)

Szlovénia szerint a 2013. évi határozat részeként benyújtott kötelezettségvállalások teljesítése érdekében az NLB végrehajtott számos intézkedést, amelyek célkitűzései a következők voltak:

(34)

Szlovénia úgy vélte, hogy ezen intézkedések eredményeként az NLB visszatért a hosszú távú életképesség pályájára, mivel fedezni tudja valamennyi költségét, és továbbra is megfelelő tőkearányos jövedelmezőséget tud elérni.

(35)

Szlovénia elismerte, hogy a szerkezetátalakítási közlemény (21) 15. pontja értelmében a szerkezetátalakításnak a lehető leggyorsabban le kell zajlania. Szlovénia azonban hangsúlyozta, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás késedelmes végrehajtásának oka az NLB-vel szembeni indult, devizabetétekkel kapcsolatos horvátországi perek, (22) amelyek Szlovénia ellenőrzési körén kívül esnek. Emellett Szlovénia jelezte, hogy hiteles ütemtervet fog kidolgozni az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés 2019 végéig történő értékesítésére, amely terv alapján a részesedés nagy részét már 2018-ban értékesíteni kell.

(36)

Szlovénia elfogadta, hogy meg kell hosszabbítani az NLB megbízható vállalatirányításával kapcsolatos jelenlegi kötelezettségvállalásokat, véleménye szerint azonban eseti alapon kell értékelni a verseny indokolatlan torzulásával kapcsolatos jelenlegi kötelezettségvállalások meghosszabbításának szükségességét. Ennek az elemzésnek figyelembe kell vennie a 2013 óta megváltozott piaci feltételeket. Ezenkívül Szlovénia szerint a kötelezettségvállalások nem gátolhatják az NLB életképességét, hanem segíteniük kell annak helyreállításában. E tekintetben Szlovénia úgy ítélte meg, hogy amennyiben az NLB-n belüli részesedés értékesítése nem valósulna meg határidőben, a balkáni leányvállalatok elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás – amelyet Szlovénia a 2013. évi határozattal összefüggésben vállalt – nem minősül kompenzációs intézkedésnek, mivel nem kapcsolódik a piac torzulásához, és nem támogatja vagy segíti elő az NLB életképességét.

(37)

A Bizottság azon észrevételét illetően, hogy az NLB még nem bocsátott ki új alárendelt kölcsönt, (23) Szlovénia hangsúlyozta, hogy az NLB egyik külföldi leányvállalata (az NLB Banka Skopje) 2015 júniusában 10 millió EUR összegben értékesített új alárendelt kölcsönt […]. Továbbá Szlovénia hangsúlyozta, hogy az NLB teljesítette a szabályozási tőkekövetelményeket, és továbbra is rendelkezik a potenciális stresszhelyzetek kezeléséhez szükséges tőketöbblettel. Ezért Szlovénia úgy ítélte meg, hogy az NLB további alárendelt instrumentumok kibocsátására történő kötelezése – likviditási többletére is tekintettel – nem járul hozzá az NLB hosszú távú életképességéhez.

(38)

A Bizottság azon észrevételét illetően, hogy az NLB továbbra is nagy nemteljesítő hitelállománnyal rendelkezik, (24) Szlovénia álláspontja szerint kizárólag ezen érv alapján nem vonható kétségbe az NLB hosszú távú életképessége. Szlovénia továbbá hangsúlyozta, hogy az NLB a kockázatkezelési eljárásainak javulása következtében 2013 decembere óta jelentősen (70 %-kal) csökkentette a nemteljesítő hitelállományát.

(39)

A Bizottság azon állítását illetően hogy Szlovénia nem bizonyította meggyőzően, hogy hatékonyan foglalkozott az NLB vállalatirányítási problémáival, (25) Szlovénia szerint ez a nyilatkozat nem tükrözi pontosan az NLB-nek ezen a területen elért eredményeit. Szlovénia úgy ítélte meg, hogy több, mint öt éve az NLB napi működését megfelelő teljesítménnyel és tapasztalattal rendelkező nemzetközi csapat irányítja, amely a szlovén államtól teljesen független. Szlovénia a következő intézkedésekre is felhívta a figyelmet annak bemutatása érdekében, hogyan javult jelentősen az NLB vállalatirányítási struktúrája:

(40)

Szlovénia megjegyezte, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás határidejének elmulasztása nem befolyásolta az NLB javára nyújtott állami támogatások összegét, a támogatás feltételeit és körülményeit, valamint az NLB saját hozzájárulását és a teherviselést. Ezzel összefüggésben Szlovénia úgy vélte, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésének elmulasztása nem befolyásolja a belső piacon a verseny indokolatlan torzulásának korlátozásához szükséges intézkedéseket.

(41)

Szlovénia továbbá úgy ítélte meg, hogy a 2013. évi határozat és az abban foglalt kötelezettségvállalások kizárólag a 2013-ban nyújtott állami támogatási intézkedésekhez kapcsolódnak, és álláspontja szerint a Bizottság a 2011. március 7-i, illetve a 2012. július 2-i határozatával már engedélyezte a két korábbi állami feltőkésítést.

(42)

Szlovénia azt is megjegyezte, hogy nem szükséges vagy indokolt az életképességre, a teherviselésre vagy a belső piacon a verseny indokolatlan torzulásának korlátozására vonatkozó bármilyen további intézkedés. Szlovénia szerint ezek a további intézkedések megsértenék az arányosság uniós alapelvét, és ellentétesek lennének a Bizottság határozathozatali gyakorlatával.

(43)

Szlovénia megerősítette, hogy létre kíván hozni az úgynevezett jogutódlási alap (26) által finanszírozott mechanizmust annak érdekében, hogy ellentételezze az NLB-t a Horvátországban folyamatban lévő perek jogkövetkezményei miatt. (27) Ebből a célból Szlovénia elfogadott egy törvényt a Szlovén Köztársasának az NLB-ben való tőkebefektetése védelmére. (28)2018. július 25-i beadványában Szlovénia hangsúlyozta, hogy továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a NLB-vel szembeni lehetséges pénzügyi következmények semlegesítésére vagy mérséklésére annak érdekében, hogy sikeresen lezárja az NLB- belüli 75 %-1 részesedés értékesítését oly módon, hogy a lehető legnagyobb értéket biztosítsa a szlovén adófizetők számára. Szlovénia úgy véli, hogy ez a mechanizmus enyhítené a horvát pereknek az NLB eladási árára gyakorolt hatását, az értékesítési eljárás keretében valósulna meg, és így nem minősülne az EUMSZ 107. cikk szerinti állami támogatásnak.

(44)

Szlovénia a pénzügyi tanácsadója által készített jelentésben kiegészítő információkat közölt annak igazolására, hogy a folyamatban lévő peres eljárás következményei elleni védelmet biztosító kompenzációs mechanizmust egy magáneladó is felajánlotta volna. A jelentés a horvát devizabetétekkel kapcsolatos perekre tekintettel két forgatókönyv alapján indikatív értékelést tartalmaz az NLB-n belüli részesedés sikeres értékesítésének valószínűségéről: az egyik forgatókönyv tartalmazza a mechanizmust (és a későbbiekben a mechanizmus alapján bekövetkező lehetséges kifizetéseket), a másik forgatókönyv pedig nem tartalmazza ezt a mechanizmust. Lényegében a jelentés a közelmúltban hozott horvát bírósági döntések alapján azt jelezte, hogy a befektetők gyakorlatilag a maximális kitettség 100 %-ára fogják beárazni a horvát perekkel szembeni kitettséget. Ezenkívül az EKB felügyeleti minőségében az osztalékfizetéssel kapcsolatos korlátozásokat állapított meg a folyamatban lévő perek miatt (az esetleges osztalékfizetésekhez az EKB előzetes hozzájárulása szükséges). Ezért a mechanizmus nélkül az NLB osztalékfizetési képessége gyengébb lenne, és ez minden valószínűség szerint csökkentené a potenciális befektetők számát. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a befektetők érdeklődésének csökkenése és az NLB cash flow-jával kapcsolatos kockázat növekedése (a perek és az osztalékfizetések elhalasztása következtében) együttesen azzal a hatással járna, hogy a befektetők magasabb tőkearányos jövedelmezőséget követelnének a teljeskörű jegyzéssel járó első nyilvános részvénykibocsátás biztosítása érdekében. A kötelezettség eladási ára […] (29) és a kevesebb befektető […] (30) miatti magasabb tőkearányos jövedelmezőség követelményének együttes negatív hatása […] összeget tenne ki. A jelentés azt állapította meg, hogy ez a szám meghaladja a perek következtében kockáztatott összegnek az NLB által becsült maximális névértékét […]. A jelentés ezért alátámasztja azt az álláspontot, hogy az NLB eladási árának támogatása érdekében a horvát perekkel kapcsolatos kompenzációs mechanizmus létrehozása végső soron magasabb nettó bevételt eredményez Szlovénia számára.

(45)

2018. július 13-án a szlovén hatóságok állami támogatásra vonatkozó új kötelezettségvállalásokat nyújtottak be.

(46)

Szlovénia kérte az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás módosítását oly módon, hogy az NLB-n belüli részesedése az alábbiak szerint csökkenjen a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre:

(47)

A módosított kötelezettségvállalások javasolt jegyzékén Szlovénia különböző lehetséges forgatókönyveket vázolt fel az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés értékesítésével kapcsolatban. Ezek a forgatókönyvek különböző kötelezettségvállalási csoportokat (lásd a (50)–(52) preambulumbekezdéseket) és kötelezettségvállalási határidőket tartalmaznak, amelyeket a 3. táblázat ismertet.

(48)

Szlovénia arra hivatkozik, hogy amennyiben Szlovénia nem köt kötelező adásvételi megállapodást az NLB-n belüli részesedésének értékesítésére vonatkozóan a (46) preambulumbekezdésben meghatározott módosított kötelezettségvállalásnak megfelelően és az ott megállapított határidőig, Szlovénia kizárólagos megbízást ad az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy […] értékesítse Szlovéniának az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre(*).

(49)

Szlovénia nem zárja ki annak lehetőségét, hogy kedvező piaci feltételek esetén 2018. december 31-ig az 50 % + 1 részesedésnél nagyobb, akár a teljes 75 %-1 részesedést értékesíti.

(50)

A 2013. évi határozat részeként benyújtott kötelezettségvállalások tekintetében Szlovénia a következő jelenlegi kötelezettségvállalások (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások 1. csoportja) módosítására és meghosszabbítására tesz javaslatot:

(51)

Ezenkívül a jelenlegi kötelezettségvállalások mindaddig meghosszabbodnak, amíg Szlovénia nem csökkenti az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások 2. csoportja):

(52)

A 2013. évi kötelezettségvállalások 10.1.–10.6. pontjával összhangban tőkearányos jövedelmezőségre, valamint a kockázatkezelésre és a hitelezési politikákra vonatkozó egyéb kötelezettségvállalás tekintetében Szlovénia javasolja ezen kötelezettségvállalás meghosszabbítását az NLB-n belüli legalább 50 % + 1 részesedés értékesítéséig, valamint a kötelezettségvállalás módosítását oly módon, hogy az új hitelek árának meghatározása akkor lesz megfelelő, ha az új hitel hozzájárul […] hitelenkénti vagy ügyfélkapcsolatonkénti adózás előtti pozitív tőkearányos jövedelmezőség eléréséhez. Ha azonban Szlovénia […]-ig nem csökkenti az NLB-ben lévő részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre, a tőkearányos jövedelmezőségre vonatkozó kötelezettségvállalás […]-tól/től újból alkalmazandó, amíg Szlovénia nem csökkenti az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedés eléréséig.

(53)

Szlovénia az értékesítési folyamat késedelme miatt az alábbi további kompenzációs intézkedéseket (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások 3. csoportja) nyújtja be:

(54)

Ezenkívül Szlovénia azt állítja, hogy amennyiben legkésőbb 2018. december 31-ig nem csökkenti az NLB-ben lévő részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre, az NLB […]-ig értékesíti az NLB Vita biztosító leányvállalatában meglévő részesedését.

3 táblázat

A forgatókönyvekben szereplő kötelezettségvállalások és határidők

(55)

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megfelelően az állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti versenyt.

(56)

A Bizottság a 2013. évi határozatban már megállapította, hogy a (18) preambulumbekezdésben ismertetett intézkedések állami támogatásnak minősülnek. Ez az értékelés változatlanul érvényes. (31)

(57)

A Bizottság az (58)–(62) preambulumbekezdésben megvizsgálja, hogy azok a feltételek, amelyek együttes teljesülése esetén az intézkedés állami támogatásnak minősül, teljesülnek-e a (43) preambulumbekezdésben ismertetett kompenzációs mechanizmus (a továbbiakban: kompenzációs mechanizmus) esetében. Mivel az állami támogatásra vonatkozó kritériumok konjunktív jellegűek, az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, ha az állami támogatásra vonatkozó kritériumok legalább egyike nem teljesül.

(58)

A Bizottság értékeli, hogy a Szlovénia által bevezetni kívánt kompenzációs mechanizmus előnyben részesíti-e az NLB-t. A Bizottság ehhez a piacgazdasági szereplő tesztet alkalmazza, amely különböző gazdasági ügyletekre alkalmazható. A Bizottság megjegyzi, hogy eszközök értékesítésével összefüggésben biztosítják a kompenzációs mechanizmust, ezért a Bizottságnak a magáneladó kritériumát kell alkalmaznia. Ennek alapján a Bizottság értékeli, hogy egy hipotetikus magáneladó is felajánlaná-e ugyanazt a kompenzációs mechanizmust ugyanazon értékesítési folyamatban.

(59)

Először is a Bizottság megjegyzi, hogy a kompenzációs mechanizmus régóta folyamatban lévő bírósági ügyekhez kapcsolódik, amelyek vonatkozásában a befektetők nem feltétlenül rendelkeznek széles körű értékelési tapasztalattal. (32) A horvát bíróságok a közelmúltban az NLB-t elmarasztaló ítéleteket hoztak, amely felhívta a befektetők figyelmét ezekre az ügyekre. (33) A jogvita a Jugoszlávia felbomlása előtti időszakra nyúlik vissza, és nem kapcsolódik az NLB közelmúltbeli működéséhez és tevékenységeihez. Az a felmerülő lehetőség, hogy az NLB és a Ljubljanska banka d.d. egyetemlegesen felelős a követelések megtérítéséért, tovább nehezíti a követelés értékelését, mivel nehezebben értékelhető a követelésnek csak az NLB-re gyakorolt hatása. A Bizottság úgy véli, hogy ezek az értékelési nehézségek információs aszimmetriát eredményezhetnek. A fentiekre tekintettel érthető, hogy – ilyen mechanizmus hiányában – a befektetők az ár megállapításakor maximalista jelleggel veszik figyelembe ezt a kérdést. Mivel a befektetők az árat a lehető legrosszabb forgatókönyv figyelembevételével állapítanák meg, a mechanizmus segítségével a szlovén hatóságok meg tudnák tartani a kedvezőbb bírósági ítéletek előnyeit.

(60)

Másodszor a Bizottság figyelembe veszi a Szlovénia által benyújtott jelentésben szereplő információkat, amelyek a befektetők visszajelzései alapján megállapítják, hogy ilyen kompenzációs mechanizmus hiányában bizonyos befektetők nem fognak jegyezni az első nyilvános részvénykibocsátás keretében, amely kedvezőtlen hatást gyakorolna az eladási árra. (34) A jelentés e tekintetben elsősorban az osztalékfizető befektetések iránt érdeklődő befektetőket emeli ki. Ebben az összefüggésben a Bizottság figyelembe veszi továbbá, hogy […] az EKB felügyeleti minőségében már megállapított osztalékfizetéssel kapcsolatos korlátozásokat a folyamatban lévő perek miatt. Ennek eredményeképpen az NLB nem fizethet osztalékot […]. (35) Következésképpen a jelentés hangsúlyozza, hogy a mechanizmus hiánya kedvezőtlen hatást gyakorol a[z] […] eladási árra, (36) és a kompenzációs mechanizmus hiánya még az első nyilvános részvénykibocsátás megvalósítását is veszélyeztetné. (37)

(61)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Bizottság által ellenőrzött észszerű feltevéseken alapuló jelentés szerint a horvát perekkel kapcsolatban a befektetők negatív és maximalista álláspontja ([…]) és az osztalékközpontú befektetők érdeklődésének csökkenése együttesen ([…]) jelentős mértékben meghaladja a szlovén államnak a mechanizmus szerinti becsült költségeit (legfeljebb […], de kedvezőbb bírósági ítéletek esetén alacsonyabb). A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mechanizmus pozitív hatással lesz az NLB értékesítéséből származó nettó bevételre.

(62)

A Bizottság a (58)–(61) preambulumbekezdésben kifejtett értékelés alapján elismeri, hogy a horvát bíróság perek sajátos körülményei között egy magáneladó is biztosítaná ezt a kompenzációs mechanizmust az értékesítési eljárás keretében, ezért Szlovénia nem nyújt előnyt az NLB-nek. Mivel az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak együttesen kell teljesülni, és mivel az előnyben részesítés feltétele nem teljesül, a kompenzációs mechanizmus bevezetésével nem valósul meg további állami támogatás.

(63)

Szlovéniának és a többi félnek e határozat 3. és 4. pontjában foglalt észrevételei kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy ezek közül számos észrevétel a 2013. évi határozathoz kapcsolódik. A Bizottság emlékeztet arra, hogy csak az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban felvetett kérdéseket vizsgálja, és sem az állami támogatás fennállásának akkori vizsgálata, sem a Szlovénia által 2013-ban tett kötelezettségvállalások alapján a támogatás összeegyeztethetősége tekintetében nem értékeli újból a 2013. évi határozatot. A Bizottság különösen nem vizsgálja újból azt a megállapítását, hogy az NLB hosszú távú életképessége alapvetően azon a kötelezettségvállaláson alapul, hogy Szlovénia a részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre csökkenti. Az NLB tulajdonosi szerkezetének megváltoztatására vonatkozó követelmény valóban biztosította, hogy az NLB irányítása a társaság minden szintjén az érték maximalizálására irányul, és nem követ rövid vagy hosszú távú politikai célkitűzéseket.

(64)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a többi érdekelt fél alábbi észrevételei az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban szereplő aggályokra és előzetes megállapításokra vonatkoznak:

(65)

A többi üggyel való összehasonlítást illetően a Bizottság emlékeztet arra, hogy minden esetben a támogatások odaítélésekor alkalmazandó bizottsági közlemények (39) alapján vizsgálja a támogatás összeegyeztethetőségét. A Bizottság arra is emlékeztet, hogy ebben az esetben az NLB-n belüli részesedés értékesítése az NLB életképességének biztosításához volt szükséges, és egy átfogó szerkezetátalakítási támogatás vizsgálatának részét képezte, míg a többi ügyben az eszközök értékesítésére likviditási támogatás vizsgálatának keretében került sor.

(66)

A Bizottság megjegyzi, hogy semmilyen kifejezett ok vagy kötelezettségvállalási példa nem áll rendelkezésre azokkal a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban, amelyek állítólag kedvezőtlen hatást gyakorolnak az NLB életképességére. Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (55) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság megvizsgálja, hogy az új kötelezettségvállalások megőrzik-e a 2013. évi határozat és a 2017. évi módosító határozat közötti eredeti egyensúlyt, valamint, hogy a módosított kötelezettségvállalások nem befolyásolják-e hátrányosan az NLB életképességét, ugyanakkor egyenértékűek maradnak a tehermegosztás és a kompenzációs intézkedések tekintetében.

(67)

mivel Szlovénia 2018. július 13-án módosított kötelezettségvállalásokat jelentett be, a Bizottság megvizsgálja, hogy az új kötelezettségvállalások egyenértékűek-e a 2013. évi határozatban és a 2017. évi módosító határozatban eredetileg tett kötelezettségvállalásokkal. A Bizottság nem vizsgálja újból a 2017. december 21-én benyújtott kötelezettségvállalásokat, amelyeket az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozattal összefüggésében értékelt.

(68)

A szerkezetátalakítási határozat főszabály szerint (40) akkor módosítható, ha a módosítás nem tartalmaz további támogatást, és a módosítás olyan új kötelezettségvállalásokon alapul, amelyek egyenértékűek az eredetileg tett kötelezettségvállalásokkal. Ilyen helyzetben a létező támogatási intézkedések csak akkor maradnának a belső piaccal összeegyeztethetők az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően, ha az eredeti határozat általános egyensúlya megmarad. A módosított kötelezettségvállalások az eredeti egyensúly megőrzése érdekében nem ronthatják a támogatás kedvezményezettjének életképességét, és a kötelezettségvállalásoknak együttesen tehermegosztás és kompenzációs intézkedés tekintetében egyenértékűnek kell lenniük, figyelembe véve a szerkezetátalakítási közleményben megfogalmazott követelményeket.

(69)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (41) emlékeztet arra, hogy a 2013. évi határozat életképességgel kapcsolatos része alapvetően az NLB tulajdonosi szerkezetének az NLB hosszú távú életképességének biztosítása érdekében történő megváltoztatásán alapult. 2013-ban a szlovén hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy megszüntetik az állami befolyást az NLB napi működésében. Szlovénia most azt a javaslatot teszi, hogy az NLB-n belüli 50 % + 1 részesedést 2018. december 31-ig, a blokkoló kisebbséget meghaladó részvényeket pedig 2019. december 31-ig értékesíti.

(70)

A Bizottság ismételten megerősítheti az NLB hosszú távú életképességét, ha az értékesítésre vonatkozó módosított ütemtervet szigorúan betartják. Ebben az összefüggésben a Bizottság örömmel veszi tudomásul, hogy a módosított kötelezettségvállalások bizonyos mértékig kapcsolódnak az értékesítési eljáráshoz, és ezáltal a gyorsabb értékesítési eljáráshoz megfelelő ösztönzőket határoznak meg. A Bizottság például megjegyzi, hogy ha a blokkoló kisebbséget meghaladó részesedést értékesítik 2019. december 31-ig, bizonyos kötelezettségvállalások már korábbi időpontban megszűnnek. (42) Ez biztosítja, hogy Szlovénia a lehető legrövidebb időn belül értékesíti a blokkoló kisebbséget meghaladó részesedését. A Bizottság megállapítja, hogy a módosított ütemterv az új szlovén kötelezettségvállalásokkal együttesen biztosítja, hogy az NLB értékesítése és a szerkezetátalakítási időszak lezárása ne húzódjon el indokolatlanul. (43)

(71)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatában (44) egyéb észrevételeket is tett arra vonatkozóan, hogy az életképesség helyreállítása szempontjából nem megfelelő az előrehaladás, például nem bocsátottak ki új alárendelt kölcsönöket, a nemteljesítő hitelek aránya magas, és felvetette a felügyelőbizottsági tagok kinevezésével kapcsolatos vállalatirányítási kérdéseket is. (45) A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia a 2018. július 13-i bejelentésében kötelezettséget vállal arra, hogy az NLB […]-ig 2. szintű instrumentumot bocsát ki, és a felügyelőbizottság tagjaivá kizárólag független szakértőket nevez ki. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a kötelezettségvállalások kedvezően járulnak hozzá az NLB életképességéhez. A Bizottság tudomásul veszi továbbá, hogy a teljes hitelállományon belül a nemteljesítő hitelek aránya (46) 2018 első negyedévében 8,8 %-ra csökkent (a 2017. december végi 9,2 %-os arányhoz képest).

(72)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban (47) a Bizottság kétségeit fejezte ki Szlovénia azon eredeti javaslatának hatékonyságával kapcsolatban is, hogy kompenzációs intézkedésként hitbizományost nevezzenek ki. Mivel Szlovénia a legújabb értesítésében már nem tette ezt a kötelezettségvállalást, nincs szükség arra, hogy a Bizottság e határozatban következtetéseket vonjon le a hitbizományos hatékonyságáról.

(73)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban (48) a Bizottság előzetesen megállapította, hogy az NLB értékesítésének elhalasztása de facto meghosszabbítja a szerkezetátalakítási időszakot. Mivel számos kötelezettségvállalás egyértelműen kapcsolódott a szerkezetátalakítási időszakhoz (lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (25) preambulumbekezdését), a Bizottság jelezte, hogy az értékesítési határidő meghosszabbításával egyidejűleg meg kell hosszabbítani a többi szerkezetátalakítási kötelezettségvállalást is. A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia most azt javasolja, hogy szinte az összes jelenlegi kötelezettségvállalást hosszabbítsak meg az értékesítési folyamat befejezéséig. A 2013. évi határozat legfontosabb kötelezettségvállalása, amelyet nem teljesen hosszabbítanak meg addig, amíg a részesedés nem csökken a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre, a[z] […] kötelezettségvállalás. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a jelenlegi kötelezettségvállalások meghosszabbítása mellett további kompenzációs kötelezettségvállalásokat is tesz Szlovénia.

(74)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban (49) a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Szlovénia tovább tudja-e javítani az NLB életképességét anélkül, hogy például hitbizományos helyett egy teljeskörű felhatalmazással rendelkező elidegenítésért felelős vagyonkezelőt nevez ki. A Bizottságnak azzal kapcsolatban is voltak kételyei, (50) hogy a balkáni leányvállalatok értékesítésére irányuló alternatív kötelezettségvállalás megszüntetése nem gyengíti-e a meglévő kötelezettségvállalásokat. A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia most azt javasolta, hogy kizárólagos megbízást ad az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek Szlovénia NLB-n belüli, blokkoló kisebbséget meghaladó részesedésének értékesítésére, amennyiben Szlovénia nem teljesíti az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást. A Bizottság úgy véli, hogy az elidegenítésért felelős vagyonkezelő megbízása megszünteti az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés értékesítésével kapcsolatos aggályokkal, ezáltal erősíti az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás hitelességét és javítja az NLB életképességét.

(75)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (63) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Szlovéniának nem kell-e további szerkezetátalakítási intézkedéseket megfontolni az NLB tekintetében: például egyes leányvállalatok eladását és/vagy egyéb magatartási jellegű intézkedéseket az NLB-n belüli részesedés értékesítése és a szerkezetátalakítási folyamat elhúzódásának kompenzálása érdekében. Mivel az NLB hosszabb távon anélkül fog működni a piacon, hogy teljes mértékben biztosítaná hosszú távú életképességét, ez torzíthatja a versenyt. A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia további három kötelezettségvállalást javasolt: (51) 2. szintű instrumentum kibocsátása […]-ig, további [10-20] fiók bezárása és az NLB NLB Vita-n belüli részesedésének értékesítése (ez utóbbira csak abban az esetben kerül sor, ha Szlovénia 2018 végéig nem csökkenti az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre). Minél hosszabb az az időtartam, amikor nincs teljes mértékben biztosítva az NLB hosszú távú életképessége, annál több kompenzációs intézkedésre van szükség annak biztosítására, hogy a kötelezettségvállalások együttesen egyenértékűek legyenek a kompenzációs intézkedések tekintetében. A Bizottság úgy véli, hogy Szlovénia által bezárni javasolt fiókok száma jelentős (az NLB Szlovéniában működő fiókjainak számához viszonyítva) (52), és ezáltal az NLB kereskedelmi jelenléte Szlovéniában kevésbé lesz jelentős. (53) A Bizottság kedvezően értékeli továbbá az NLB Vita értékesítésének hatását mind a verseny, (54) mind a teherviselés tekintetében, anélkül, hogy az NLB életképességét szükségtelenül sértené. (55) A Bizottság arra a végső következtetésre jutott, hogy a kompenzációs intézkedések megfelelőek az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés késedelmes értékesítésének és a meghosszabbított szerkezetátalakítási folyamat kompenzálására.

(76)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (63) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az új lízingtársaság létrehozása, amely a korábbi lízingtársaságnak a 2013. évi határozat alapjául szolgáló, állami támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalások következtében történő felszámolása után rövid időn belül kerülne sor, nem sért-e a fő tevékenységi területen kívül működő leányvállalatok értékesítésére vonatkozó kötelezettségvállalást. A Bizottság megjegyzi, hogy az NLB időközben visszavonta a társaság létrehozását, amely eloszlatja ezt a kétséget.

(77)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (56) annak tisztázására is felhívta Szlovéniát, hogy a legutóbbi kötelezettségvállalások módosítják-e a 2017. évi módosító határozat alapjául szolgáló egyéb kötelezettségvállalásokat (különösen a felvásárlási tilalom tekintetében). A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia a legutóbbi bejelentésében (57) egyértelművé tette, hogy a felvásárlási tilalom továbbra is alkalmazandó 2019. december 31-ig.

(78)

A 2018. július 13-án bejelentett új kötelezettségvállalások fenti vizsgálata eloszlatta a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban szereplő kötelezettségvállalások egyenértékűségével kapcsolatos kételyeit, és a 2013. évi határozatban és a 2017. évi módosító határozatban foglalt megállapításokat nem érintik. Ezért az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (58) 9. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság megállapítja, hogy az NLB-nek nyújtott állami támogatás az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal.

(79)

Továbbá az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a Horvátországban folyamatban lévő perek jogkövetkezményei tekintetében az NLB kompenzálására irányuló mechanizmus nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak.

(80)

A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia kivételesen elfogadta, hogy e határozat szövegét csak angol nyelven kapja meg.

(1)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2) 31. cikkével, valamint – 2015. január 1-jétől – az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkével összhangban a Bizottság elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, az ellenőrzések eredményeit közli a tagállamokkal, a tagállamok észrevételeit tudomásul veszi, az érintett tagállamokkal való megállapodás céljából kétoldalú megbeszélést kezdeményez, valamint következtetéseit hivatalosan eljuttatja a tagállamokhoz.

(2)

A tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy egyeztetési eljárás indítását kérjék. Néhány esetben éltek ezzel a lehetőséggel, és a Bizottság megvizsgálta az ezen eljárások eredményeiről szóló jelentéseket.

(3)

Az 1306/2013/EU rendelet értelmében csak azok a mezőgazdasági kiadások finanszírozhatók, amelyek teljesítésére az uniós jognak megfelelően került sor.

(4)

Az elvégzett ellenőrzések, a kétoldalú megbeszélések eredményei és az egyeztetési eljárások alapján a tagállamok által bejelentett kiadások egy része nem felel meg ennek a feltételnek, ezért nem finanszírozható az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból.

(5)

Meg kell jelölni azokat az összegeket, amelyek nem ismerhetők el az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból fedezhető kiadásként. Ezek az összegek nem vonatkoznak azokra a kiadásokra, amelyek több mint 24 hónappal azt megelőzően merültek fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamokat az ellenőrzések eredményeiről.

(6)

Az uniós finanszírozásból e határozat által kizárt összegek meghatározásakor az 1306/2013/EU rendelet 41. cikke szerinti csökkentéseket és felfüggesztéseket is indokolt figyelembe venni, tekintettel arra, hogy ezek a csökkentések és felfüggesztések ideiglenes jellegűek, és nem érintik az említett rendelet 51. és 52. cikke alapján hozott határozatokat.

(7)

Az e határozat által érintett esetekben az uniós jognak való megfelelés hiánya miatt kizárandó összegekről szóló értékelést a Bizottság egy összefoglaló jelentés (3) keretében közölte a tagállamokkal.

(8)

Ez a határozat nem sérti azokat a pénzügyi következtetéseket, amelyeket a Bizottság az Európai Unió Bírósága által a 2018. szeptember 21-én még folyamatban lévő ügyekben hozott ítéletek nyomán adott esetben levon,