Az Európai Unió L 133/2019

21.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/807 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 13.)

az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A közvetett földhasználat-változás kérdésének megoldása érdekében a Bizottságnak az (EU) 2018/2001 irányelv értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben megállapítja a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározására szolgáló kritériumokat, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, valamint a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítási kritériumait. A szóban forgó rendelkezéseket az érintett alapanyagok termelésének világszinten megfigyelhető bővüléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen a napon benyújtott jelentéssel („az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentés”) együtt indokolt előterjeszteni.

(2)

Közvetett földhasználat-változás akkor fordulhat elő, ha a korábban élelmiszer- vagy takarmánytermelésre szánt földterületet bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok előállítására állítják át. Ilyen esetben az élelmiszer- és takarmányszükségletet továbbra is ki kell elégíteni, aminek eredményeképpen a mezőgazdasági földterületeket jelentős szénkészletekkel rendelkező olyan földterületekre terjeszthetik ki, mint az erdők, a vizes élőhelyek és a tőzeglápok, ez pedig további üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoz.

(3)	Sem a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2), sem az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumok nem veszik számításba a közvetett földhasználat-változásból származó kibocsátásokat.

(4)

Az (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) nem csupán elismerte a közvetett földhasználat-változásból származó kibocsátások létezését, de azt is felismerte, hogy – a kiszámításukkal kapcsolatos bizonytalanság ellenére – a közvetett földhasználat-változáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagysága részben vagy akár teljesen közömbösítheti – az említett irányelv értelmében – az egyes bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használata révén elérhető üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást. Ezért átfogó határértéket vezetett be a gabonafélékből és a keményítőben gazdag egyéb növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint mezőgazdasági területen elsősorban energiakinyerés céljából fő terményként termesztett növényekből előállított ilyen üzemanyagoknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítése tekintetében beszámítható mennyiségére nézve. Ez a határérték legfeljebb 7 %-ra korlátozza az ilyen üzemanyagoknak a vasúti és közúti szállítás végső energiafogyasztásához való maximális hozzájárulását az egyes tagállamokban.

(5)

Az (EU) 2018/2001 irányelv megtartja a közlekedésben használt, élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagokra és biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozó korlátozást, és megerősíti azt azáltal, hogy egyedi nemzeti határértékeket vezet be ezen üzemanyagoknak az Unió megújuló energiára vonatkozó 2030. évi célértékeihez történő teljes hozzájárulási arányára vonatkozóan. Ezeket a határértékeket az említett üzemanyagoknak a vasúti és közúti közlekedés végső energiafogyasztásában az egyes tagállamokban képviselt 2020-as nemzeti részaránya határozza meg, azzal a lehetőséggel, hogy egy százalékponttal, de legfeljebb 7 %-ra növelhetik őket.

(6)

Az (EU) 2018/2001 irányelv egyedi határértéket szorgalmaz továbbá az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított azon bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok egyes tagállamokban 2019-ben való fogyasztása tekintetében, amelyek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentenek, valamint amelyek esetében az előállításhoz szükséges alapanyagok termőterületének számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására. 2023. december 31-től kezdődően a hozzájárulásuk arányát fokozatosan 0 %-ra kell csökkenteni legkésőbb 2030-ig.

(7)

Jóllehet széles körben elismert, hogy kockázatok származnak az élelmiszer- és takarmánynövények üzemanyag előállítására történő felhasználásával kapcsolatos közvetett földhasználat-változásból, a tudományos szakirodalom szerint a közvetett földhasználat-változásból származó kibocsátás szintje számos tényezőtől függ, beleértve a megújuló üzemanyagok előállításához felhasznált alapanyag típusát, a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok használata által kiváltott további alapanyagigény szintjét, valamint a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek világszerte érvényesülő védelmének mértékét.

(8)

A tudományos szakirodalom szerint továbbá a közvetett földhasználat-változásnak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok ÜHG-kibocsátásmegtakarítási potenciáljára gyakorolt hatása különösen jelentős az olajnövények esetében. Az ilyen alapanyagokból előállított megújuló üzemanyagokat ezért széles körben a közvetett földhasználat-változás szempontjából magasabb kockázatúnak tekintik. Ez tükröződik mind a 2009/28/EK, mind az (EU) 2018/2001 irányelv VIII. mellékletének A. részében. Az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentés – amely az elérhető legfrissebb és legpontosabb tudományos adatokat tartalmazza az élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására világszerte tapasztalható bővüléséről – megerősíti, hogy ezek a növények az élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő, világszerte megfigyelt bővülésének szintén jelentős részéért felelősek.

(9)

Az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentés azt is kiemeli, hogy az olajnövények termőterülete jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülésének a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok ÜHG-kibocsátásmegtakarítási potenciáljára gyakorolt hatása számos tényezőtől függ. Ezek közül a földterület adott referenciaév óta bekövetkezett bővülésének az érintett termény teljes termőterületéhez viszonyított abszolút és relatív mértéke, e bővülésnek a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülésen belüli részaránya, valamint a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület típusa meghatározó szerepet játszik abban, hogy a szóban forgó bővülés az (EU) 2018/2001 irányelv alkalmazásában mennyire számottevőnek minősül. Ezeket a tényezőket, valamint az egyes terménycsoportokra vonatkozó egyedi termelékenységi tényezőket ezért figyelembe kell venni a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő, olyan élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok meghatározására vonatkozó kritériumok megállapításakor, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására.

(10)

Figyelembe véve az összes fenti megfontolást, továbbá valamennyi releváns tudományos adatot és tanulmányt, az egyes alapanyagok közötti különbségeket, egyes nyersanyagpiacok globális jellegét és működési módját, a nem kívánt vagy kontraproduktív kereskedelemeltérítő hatások kapcsolódó kockázatát, a teljeskörű adatok viszonylagos rendelkezésre állását, ezen adatok időszakos és gyakori felülvizsgálatát, valamint az Európai Unió vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, a szabályozási folyamat e szakaszában a legmegfelelőbb, legobjektívebb és legpártatlanabb módszer nem az egyes országok közötti különbségtételen alapuló megközelítés, hanem az egyes konkrét alapanyagok egész világra kiterjedő általános helyzetét alapul vevő módszer. Az e rendeletben foglalt, egymással konkuráló, de egymást kiegészítő célkitűzéseket figyelembe véve ez a lehető legjobb megvalósítható szabályozási megközelítés. E megközelítést tovább finomítja a közvetett földhasználat-változás szempontjából vett alacsony kockázat tanúsításának lehetősége.

(11)

Az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok kötelesek alkalmazni az e rendeletben meghatározott, a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő olyan alapanyagok meghatározására szolgáló kritériumokat, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására. Ezt egy e rendelettel összhangban felülvizsgálandó mellékletben szereplő információk alapján kell megtenniük. A Bizottságnak a változó körülmények és a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok figyelembevétele érdekében helyénvaló rendszeresen felülvizsgálnia az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentést. A mellékletet adott esetben indokolt módosítani.

(12)

Bizonyos körülmények között a közvetett földhasználat-változás szempontjából általában magas kockázatúnak tekintett bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változási hatásai elkerülhetők, és a kapcsolódó alapanyagok termesztése akár hasznosnak is bizonyulhat az érintett termőterületek számára. Az ilyen esetekre olyan kritériumokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként történő azonosítását és tanúsítását. A közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként tanúsított bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat indokolt mentesíteni a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő, élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra megállapított határérték és fokozatos csökkentés alól, feltéve, hogy megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott vonatkozó fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak.

(13)

A bioüzemanyagokat, a folyékony bio-energiahordozókat és a biomasszából előállított üzemanyagokat csak akkor lehet a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúnak tekinteni, ha az előállításukhoz felhasznált alapanyagokat a termelékenységnek a szokásos forgatókönyv által eleve biztosított növekedést meghaladó növelését célzó, megfelelően ellenőrizhető intézkedések alkalmazásának eredményeképpen termesztik. Ezen túlmenően a szóban forgó intézkedéseknek biztosítaniuk kell az alapanyagok fenntarthatóságát a 2009/28/EK vagy az (EU) 2018/2001 irányelvben a megújulóenergia-célokkal összefüggésben meghatározott valamennyi követelmény tekintetében.

(14)

A közvetett földhasználat-változás szempontjából vett alacsony kockázat tanúsítása pozitív hatásainak további garanciájaként elő kell írni, hogy a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatú üzemanyagok előállításához használt alapanyagtöbbletet csak akkor szabad figyelembe venni, ha az egy korlátozott intézkedéskategória eredményeképpen jön létre. Ennek szellemében csak azoknak az intézkedéseknek a figyelembevételét indokolt megengedni, amelyek azért vonzóak pénzügyi szempontból, mert – a Kiotói Jegyzőkönyv tiszta fejlesztési mechanizmusa keretében alkalmazott pénzügyi addicionalitás kritériumokhoz hasonlóan – lehetővé teszik az említett tanúsításból származó pénzügyi többlet kiaknázását.

(15)

Helyénvaló továbbá úgy rendelkezni, hogy a pénzügyi addicionalitásra vonatkozó kritérium ne legyen alkalmazható az elhagyott vagy súlyosan degradálódott földterületeken, illetve független kistermelők által termelt alapanyagtöbbletre. Ez a jelentős termelékenységjavítási potenciál és a szükséges beruházások finanszírozása előtt álló akadályok fényében valójában indokolatlan adminisztratív terhet jelentene. Ezért az elhagyott vagy súlyosan degradálódott földterületeken, illetve független kistermelők által hozott intézkedéseket – az alapanyagtöbblet termelésére és a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó követelmény sérelme nélkül – helyénvaló mentesíteni a pénzügyi addicionalitási kritériumoknak való megfelelés bizonyítása alól. A több elemzés – többek között a FAO kistermelői adatkörkép – keretében elvégzett statisztikai munka eredményei alapján ebben az összefüggésben a 2 hektárnál kisebb gazdaságokat kistermelői gazdaságnak kell tekinteni.

(16)

Csak a meglévő vagy új projektek termelékenységének olyan tényleges növekedését kell figyelembe venni, amelyek a további hozamok elérését célzó intézkedésekből erednek. Ezért a tanúsítási időszak időbeli és tárgybeli hatályát indokolt észszerű módon úgy korlátozni, hogy az levetővé tegye az érintett beruházás teljes amortizációját és a tanúsítás eredményességének nyomon követésére szolgáló megbízható eljárások alkalmazását.

(17)

A közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítási eljárásának zökkenőmentessé tétele érdekében a gazdasági szereplők számára szilárd és megbízható tanúsítási szabályokat kell biztosítani. E szabályoknak figyelembe kell venniük az önkéntes nemzeti és nemzetközi rendszerek szerepét, összhangban az (EU) 2018/2001 irányelv átdolgozott változatának 30. cikkével, amely megerősítette a szóban forgó rendszerek keretében végzendő ellenőrzés megbízhatóságát a 2009/28/EK irányelv megfelelő rendelkezéseihez képest. A közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására a Bizottság által az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikke (6) bekezdésének megfelelően elismert nemzeti rendszereken kívül önkéntes rendszerek is használhatók, hasonlóan az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés tanúsításához.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők által szolgáltatott információk átláthatóak, pontosak, megbízhatóak és csalásbiztosak legyenek, a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására vonatkozóan indokolt olyan átfogó szabályokat bevezetni, amelyek biztosítják a gazdasági szereplők által benyújtott igények független auditálásának megfelelő színvonalát. Ezeket a szabályokat – ideértve a csoportos tanúsítást is – végrehajtási jogi aktusoknak az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdése szerinti elfogadása útján tovább lehet pontosítani és harmonizálni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet azokat a kritériumokat meghatározza a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározására szolgáló kritériumokat, amelyek termőterületeinek a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő számottevő bővülése figyelhető meg, továbbá a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására vonatkozó kritériumokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „olajnövények”: olyan élelmiszer- és takarmánynövények, mint a repce, a pálma, a szójabab és a napraforgó, amelyek nem keményítőben gazdag növények és nem cukornövények, és amelyeket általában alapanyagként használnak bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok készítéséhez;

2. „nem használt földterület”: olyan terület, amelyet a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok előállításához felhasznált alapanyag termesztésének megkezdése előtt legalább egymást követő 5 évig nem használtak sem élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére, sem egyéb energianövények termesztésére, sem pedig legeltetett állatoknak szánt jelentős mennyiségű takarmány termesztésére;

3. „elhagyott földterület”: olyan nem használt földterület, amelyet a múltban élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére használtak, de amelyen az élelmiszer- és takarmánynövények termesztését biofizikai vagy társadalmi-gazdasági akadályok miatt leállították;

4. „súlyosan degradálódott földterület”: az (EU) 2018/2001 irányelv V. melléklete C. részének 9. pontjában meghatározott földterület;

5. „addicionalitási intézkedés”: a mezőgazdasági gyakorlat minden olyan továbbfejlesztése, amely fenntartható módon az élelmiszer- és takarmánynövények terméshozamának növekedését eredményezi olyan földterületen, amelyet már élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére használnak; továbbá minden olyan intézkedés, amely lehetővé teszi élelmiszer- és takarmánynövények bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok előállítása céljából történő termesztését nem használt földterületeken, beleértve az elhagyott földterületeket is;

6. „alapanyagtöbblet”: egy egyértelműen elhatárolt területen termelt élelmiszer- és takarmánynövények dinamikus hozamalapértékhez viszonyított többletmennyisége, amely egy addicionalitási intézkedés alkalmazásának közvetlen eredménye;

7. „dinamikus hozamalapérték”: az addicionalitási intézkedés által érintett, egyértelműen elhatárolt területre vonatkozóan az intézkedés alkalmazásának évét közvetlenül megelőző 3 éves időszakra számított átlagos hozam, amely figyelembe veszi az adott alapanyagnál az előző évtizedben megfigyelt átlagos hozamnövekedést, az állandó kultúrák esetében pedig a teljes élettartamra vonatkozó hozamgörbét, a hozamingadozásokat azonban nem;

8. „jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület”: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat –, valamint az összefüggő erdőterületek;

9. „kistermelők”: gazdálkodók, akik olyan 2 hektárnál kisebb termőterületű gazdaságban folytatnak önálló mezőgazdasági tevékenységet, amelynek tulajdonjogával vagy haszonbérleti jogával rendelkeznek, illetőleg rendelkeznek bármilyen más, ezekkel egyenértékű olyan jogcímmel, amely révén ellenőrzést gyakorolhatnak a földterület felett; és akik nem állnak vállalat alkalmazásában, legfeljebb más kistermelőkkel együtt olyan szövetkezet tagjai, amely nem áll harmadik fél ellenőrzése alatt;

10. „állandó kultúrák”: az állandó gyepterületek és az állandó legelők kivételével minden olyan, nem vetésforgóban termesztett növénykultúra, amely a termőterületet öt évig vagy annál hosszabb ideig foglalja el, és ismétlődően betakarítható.

3. cikk

A közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározására vonatkozó kritériumok, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására

Ahhoz, hogy egy alapanyag a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatú olyan alapanyagnak minősüljön, amely esetében a termőterület jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülése számottevő, a következő feltételeknek kell egyidejűleg teljesülniük:

a)	az alapanyag globális termőterületének átlagos éves bővülése 2008 óta meghaladja az 1 %-ot, és több mint 100 000 hektárt érint;

a szóban forgó bővülésen belül a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülés aránya több, mint 10 % a következő képlet szerint:

ahol:

xhcs = a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülés aránya;

xf = az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott földterületek rovására történő bővülés aránya;

xp = az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott földterületek – beleértve a tőzeglápokat – rovására történő bővülés aránya;

PF = termelékenységi tényező.

A PF értéke kukorica esetében 1,7, olajpálma esetében 2,5, cukkorrépa esetében 3,2, cukornád esetében 2,2, minden más termény esetében pedig 1.

A fenti a) és b) pontban foglalt feltételek alkalmazásának a mellékletben szereplő, a 7. cikkel összhangban felülvizsgált információkon kell alapulnia.

4. cikk

A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként történő tanúsításának általános kritériumai

(1) A bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat csak akkor lehet a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatú üzemanyagként tanúsítani, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)	a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak;

b)	a bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat az 5. cikkben meghatározott egyedi kritériumoknak megfelelő addicionalitási intézkedésekkel nyert alapanyagtöbbletből állították elő;

c)	az alapanyagtöbblet azonosításához és az alapanyagtöbblet előállítására vonatkozó állítások igazolásához szükséges bizonyítékokat az érintett gazdasági szereplők megfelelően összegyűjtik és alaposan dokumentálják.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett bizonyítékoknak információkat kell tartalmazniuk legalább az alapanyagtöbblet előállítása érdekében hozott addicionalitási intézkedésekről, azokról az elhatárolt területekről, amelyeken ezeket az intézkedéseket alkalmazták, valamint az azon a földterületen az addicionalitási intézkedés alkalmazásának évét közvetlenül megelőző 3 éves időszakban elért átlagos hozamról, amelyeken az említett intézkedéseket alkalmazták.

5. cikk

Addicionalitási intézkedések

az alapanyagtöbblet előállítása érdekében hozott addicionalitási intézkedések az alábbi feltételek legalább egyikének megfelelnek:

pénzügyi szempontból csak azért válnak vonzóvá, vagy végrehajtásukat csak azért nem akadályozzák, mert az alapanyagtöbbletből előállítható bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok beszámíthatók a 2009/28/EK irányelv vagy az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó célértékekbe;

ii.	lehetővé teszik élelmiszer- és takarmánynövények elhagyott földterületeken vagy súlyosan degradálódott földterületeken való termesztését;

iii.	azokat kistermelők alkalmazzák;

b)	az addicionalitási intézkedéseket legfeljebb 10 évvel a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő üzemanyagként történő tanúsítása előtt meghozzák.

6. cikk

A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként való tanúsításának auditálási és ellenőrzési követelményei

(1) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként való tanúsítása céljából a gazdasági szereplők kötelesek:

a)	az állításaikat alátámasztó megbízható információkat benyújtani, biztosítva, hogy a 4. és 5. cikkben meghatározott valamennyi követelmény megfelelően teljesüljön;

b)	gondoskodni a benyújtott információk független auditálásának megfelelő színvonaláról és az átláthatóság megfelelő szintjéről, amely összhangban van az auditálásra vonatkozó megközelítés nyilvános ellenőrzésének szükségességével; valamint

c)	bizonyítékot szolgáltatni arról, hogy az auditokra valóban sor kerül.

(2) Az auditálás során ellenőrizni kell, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott információk pontosak, megbízhatóak és csalásbiztosak-e.

(3) Annak bizonyítására, hogy egy szállítmányt a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatú bioüzemanyagnak, folyékony bio-energiahordozónak, illetve biomasszából előállított üzemanyagnak kell tekinteni, a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tömegmérlegrendszert használják. A 4–6. cikkben meghatározott kritériumoknak való megfelelés igazolására az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban önkéntes rendszereket is lehet használni.

7. cikk

Nyomon követés és felülvizsgálat

A Bizottság 2021. június 30-ig minden lényeges szempontból felülvizsgálja az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentést, különös tekintettel az alapanyag-termelés bővülésére vonatkozó adatokra, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt, kistermelőkre vonatkozó rendelkezést alátámasztó tényezőkkel kapcsolatos bizonyítékokra, és adott esetben módosítja e rendeletet. A felülvizsgált jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és a jelentés képezi a 3. cikkben meghatározott kritériumok alkalmazásának alapját.

A Bizottság ezt követően a jelentésben szereplő adatokat a változó körülmények és a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok fényében felülvizsgálja.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról (HL L 239., 2015.9.15., 1. o.).

MELLÉKLET

	A termőterület átlagos éves bővülése 2008 óta (ezer hektár)	A termőterület átlagos éves bővülése 2008 óta (%)	Az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott földterületek rovására történő bővülés aránya	Az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott földterületek rovására történő bővülés aránya
Gabonafélék
Búza	– 263,4	– 0,1 %	1 %	—
Kukorica	4 027,5	2,3 %	4 %	—
Cukornövények
Cukornád	299,8	1,2 %	5 %	—
Cukorrépa	39,1	0,9 %	0,1 %	—
Olajnövények
Repce	301,9	1,0 %	1 %	—
Olajpálma	702,5	4,0 %	45 %	23 %
Szójabab	3 183,5	3,0 %	8 %	—
Napraforgó	127,3	0,5 %	1 %	—

21.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/13

A TANÁCS (EU) 2019/812 HATÁROZATA

(2019. május 14.)

az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban (IATTC) és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspontról, valamint az IATTC-ban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Unió a 2006/539/EK tanácsi határozat (1) útján megkötötte az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményt (2) (a továbbiakban: az Antiguai egyezmény), amely létrehozta a Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságot (a továbbiakban: az IATTC).

(2)

Az IATTC felel az Antiguai egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati erőforrások kezeléséért és védelméért. Az IATTC olyan állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az említett egyezmény hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.

(3)

Az Unió a 2005/938/EK tanácsi határozat (3) útján jóváhagyta a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodást (4) (a továbbiakban: az AIDCP), amely létrehozta az AIDCP részes feleinek ülését. Az Antiguai Egyezmény XIV. cikke szerint az IATTC fontos szerepet játszik az AIDCP végrehajtásának koordinálásában, valamint az AIDCP keretében elfogadásra kerülő intézkedések végrehajtásában. Az AIDCP titkárságát az IATTC biztosítja.

(4)

Az AIDCP részes feleinek ülését az AIDCP hozta létre, hogy segítse fokozatosan nullához közelítő szintre csökkenteni az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászatból eredő járulékos delfinpusztulást az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területen. Az AIDCP részes feleinek ülése határozatokat fogad el az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott erszényes kerítőhálós tonhalhalászat által érintett tengeri biológiai erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása céljából. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.

(5)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) előírja, hogy az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Az említett rendelet előírja továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek és szakvélemények fejlesztését, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások amennyire lehetséges elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy az Uniónak külső halászati politikáját e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia.

(6)

Amint azt az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság által kibocsátott, a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleménye és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetések is leszögezik, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatása és fokozása, valamint – adott esetben – azok irányításának javítása az e fórumok munkájában való uniós szerepvállalás központi elemét képezi.

(7)

„A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény konkrét intézkedéseket említ a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére.

(8)

Helyénvaló meghatározni az IATTC ülésein és az AIDCP részes feleinek ülésén a 2019–2023-as időszakban az Unió által képviselendő álláspontot, mivel az IATTC állományvédelmi és végrehajtási intézkedései és az AIDCP részes felei ülésének határozatai kötelezőek lesznek az Unióra nézve, és meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós jog, nevezetesen az 1005/2008/EK (6) és az 1224/2009/EK (7) tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) tartalmát.

(9)

Az IATTC ülésein az Unió által képviselendő álláspontot jelenleg az IATTC-ban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 12-i tanácsi határozat állapítja meg. Helyénvaló az említett határozatot hatályon kívül helyezni és egy új, a 2019–2023-as időszakra vonatkozó határozattal felváltani.

(10)

Tekintettel az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ennek következtében az uniós álláspontnak figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban a 2019–2023-as időszakra vonatkozóan meg kell állapítani az Unió álláspontjának évenkénti meghatározását szolgáló eljárásokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) ülésein és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás (AIDCP) részes feleinek ülésén az Unió által képviselendő álláspontot az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

Az IATTC ülésein és az AIDCP részes feleinek ülésén képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározását a II. melléklettel összhangban kell elvégezni..

3. cikk

Az I. mellékletben foglalt uniós álláspontot a Tanács legkésőbb az IATTC 2024-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.

4. cikk

Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban (IATTC) az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 12-i tanácsi határozat hatályát veszti.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. DAEA

(1) A Tanács 2006/539/EK határozata (2006. május 22.) az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 224., 2006.8.16., 22. o.).

(2) HL L 224., 2006.8.16., 24. o.

(3) A Tanács 2005/938/EK tanácsi határozata (2005. december 8.) a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról (HL L 348., 2005.12.30., 26. o.).

(4) HL L 348., 2005.12.30., 28. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(6) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(7) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

I. MELLÉKLET

Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban (IATTC) és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás (AIDCP) részes feleinek ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspont

1. ELVEK

Az IATTC keretében és az AIDCP részes feleinek ülése keretében az Unió:

azoknak a célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, amelyeket az Unió a közös halászati politika keretében követ, elsősorban az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett elővigyázatossági megközelítés és az ott meghatározott, a maximális fenntartható hozamhoz kapcsolódó célkitűzések útján, a következők érdekében: a halászati gazdálkodás vonatkozásában az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazásának előmozdítása, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülése és csökkentése, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolása, a halászati tevékenységek által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálása, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászati tevékenységből élők megfelelő életszínvonalának biztosítása és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele;

b)	elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását az IATTC- és az AIDCP-intézkedések előkészítő szakaszában és gondoskodik arról, hogy az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése által elfogadott intézkedések összhangban legyenek az Antiguai Egyezménnyel, illetve az AIDCP-megállapodással;

gondoskodik arról, hogy az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;

d)	olyan álláspontokat képvisel, amelyek összhangban állnak más regionális halászati gazdálkodási szervezetek adott területen már bevált gyakorlataival;

következetességre és szinergiára törekszik a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatok keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció területén;

f)	gondoskodik arról, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;

g)	a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel (1) összhangban végzi tevékenységét;

h)	arra törekszik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az uniós flotta számára az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen, az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának az előmozdítására;

az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményéről (2) szóló tanácsi következtetésekkel (3) összhangban jár el, továbbá előmozdítja az IATTC és az AIDCP hatékonyságának támogatását és fokozását, valamint – adott esetben – az IATTC és az AIDCP irányításának és teljesítőképességének javítását szolgáló intézkedéseket (különösen a tudományosság, a szabályszerűség, az átláthatóság és a döntéshozatal tekintetében), ily módon hozzájárulva az óceánok minden szempontból fenntartható kezeléséhez;

j)	elősegíti a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint adott esetben ezeknek – megbízatásuk keretein belül – a globális szervezetekkel folytatott együttműködését;

közös érdekű ügyekben elősegíti a tonhallal foglalkozó egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel folytatott koordinációt és együttműködést, nevezetesen a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetekre vonatkozó úgynevezett kóbei folyamat újraaktiválása, illetve minden regionális halászati gazdálkodási szervezetre való kiterjesztése révén.

2. IRÁNYVONALAK

Az Unió – adott esetben – törekszik annak támogatására, hogy az IATTC és az AIDCP elfogadja az alábbi intézkedéseket:

az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásai vonatkozásában a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, beleértve az IATTC által szabályozott tengeri élő biológiai erőforrásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat vagy erőkifejtést érintő szabályozásokat, amelyek legkésőbb 2020-ra biztosítják vagy fenntartják a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázási arányt. Szükség esetén az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek külön intézkedéseket kell tartalmazniuk a túlhalászott állományokra vonatkozóan, hogy a halászati erőkifejtés összhangba kerüljön a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;

a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések az egyezmény hatálya alá tartozó területen, többek között a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytató hajók feketelistáinak összeállítása;

c)	a halászatra vonatkozó tudományos adatgyűjtést megerősítő, valamint a halászati ágazat és a tudósok közötti jobb együttműködést előmozdító intézkedések;

az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések, köztük a kikötő szerinti államok intézkedéseinek elfogadása és a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS) megerősítése, az ellenőrzés hatékonyságának és az IATTC által elfogadott intézkedések betartásának a biztosítása érdekében;

a halászati tevékenységek tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, beleértve a tengeri szennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megakadályozására, illetve a már tengerbe került műanyagok tengeri biodiverzitásra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket, az ENSZ-közgyűlés határozataival összhangban az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak védelmét szolgáló intézkedéseket, valamint a nem szándékos fogások, köztük különösen a veszélyeztetett tengeri fajok nem szándékos fogásainak lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedéseket;

a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) használatával kapcsolatos intézkedések, nevezetesen az adatgyűjtés javítását, a FAD-használat pontos felmérését, nyomon követését és figyelését, a veszélyeztetett tonhalállományra gyakorolt hatásának csökkentését, az összes célfajra és nem célfajra, valamint az ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásainak mérséklését célzó intézkedések;

g)	a hátrahagyott, elveszített vagy más módon az óceánba juttatott halászeszközök hatását csökkentő és az ilyen eszközök azonosítását és begyűjtését megkönnyítő intézkedések, továbbá a tengeri hulladék keletkezését mérséklő intézkedések;

h)	a szervezeten belül a megfelelés figyelemmel kísérésére szolgáló rendszer megerősítésére irányuló, valamint a lobogó szerinti államok által a meg nem felelési problémák kezelésére tett lépések hatékonyságát biztosító intézkedések;

i)	a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltását és az elejtett cápák uszonyostul való kirakodásának előírását célzó intézkedések;

j)	adott esetben közös megközelítések kidolgozása más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen azokkal, amelyek ugyanabban a térségben folytatnak halászati gazdálkodást;

k)	kiegészítő technikai intézkedések az IATTC kisegítő testületei és munkacsoportjai és az AIDCP részes felei ülésének kisegítő testületei és munkacsoportjai által kibocsátott ajánlások alapján;

l)	az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászatból eredő járulékos delfinpusztulás fokozatos, nullához közelítő szintre való csökkentése, valamint a delfinpopulációk rendszeres értékelő felmérése;

m)	adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;

n)	a szervezet hatékony működését biztosító, többek között rendszeres teljesítményértékelésre is kiterjedő intézkedések.

(1) 7087/12 REV 1 ADD 1 COR 1.

(2) JOIN(2016) 49 final, 2016.11.10.

(3) 7348/1/17 REV 1, 2017.3.24.

II. MELLÉKLET

Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság ülésein és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározása

Az IATTC és az AIDCP részes feleinek minden olyan ülése előtt, ahol e szerveknek az Unióra joghatással bíró határozatot kell elfogadniuk, gondoskodni kell arról, hogy az Unió által képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.

Ennek érdekében a Bizottság az IATTC és az AIDCP részes feleinek minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelynek alapján a Tanács megvitatja, majd elfogadja az Unió nevében képviselendő álláspont részleteit.

Amennyiben az IATTC vagy az AIDCP részes feleinek valamely ülése során nem sikerül – akár már a helyszínen – megállapodásra jutni arról, hogy az uniós álláspont új elemeket vegyen figyelembe, akkor a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy előkészítői szervei elé.

21.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/20

A TANÁCS (EU) 2019/814 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. május 17.)

a 2003/96/EK irányelv 19. cikkével összhangban Olaszország számára egyes földrajzi térségekben a fűtési célú gázolajra és a cseppfolyósított szénhidrogéngázra vonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazásának engedélyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2003/96/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében Olaszországnak engedélyezték, hogy egyes különösen hátrányos helyzetű földrajzi térségekben kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazzon a fűtési célú gázolajra és a cseppfolyósított szénhidrogéngázra. A legutóbbi engedélyt 2018. december 31-ig adták meg a 2014/695/EU tanácsi végrehajtási határozattal (2).

(2)

2018. október 31-én – még mielőtt az említett határozat hatályát vesztené – kelt levelükben az olasz hatóságok a fűtési célú gázolajra és az LPG-re vonatkozóan kedvezményes adómérték alkalmazásának engedélyezését kérelmezték egyes különösen hátrányos helyzetű földrajzi térségekben a 2014/695/EU határozatnak megfelelően kialakult gyakorlat meghosszabbításával. Az olasz hatóságok az engedélyt a 2019. január 1. és 2024. december 31. közötti időszakra kérték. Az olasz hatóságok 2018. december 14-én kiegészítő információkat és pontosításokat közöltek.

(3)

Olaszország területe igen sokszínű, különböző éghajlati és földrajzi viszonyokkal jellemezhető. Területének sajátosságaira tekintettel Olaszország az egyes földrajzi térségek lakosait sújtó aránytalanul magas fűtési költségek valamelyes csökkentése céljából kedvezményes adómértéket vezetett be a gázolaj és az LPG vonatkozásában.

(4)

A differenciált adóztatás alapját objektív kritériumok képezik, és célja, hogy a kedvezményezett térségekben a lakosság kedvezőtlen időjárási viszonyokból, illetve nehézkes fűtőanyag-ellátásból adódó aránytalanul magas fűtési költségeinek csökkentése révén Olaszország a népességének többi részével összehasonlítható helyzetet alakítson ki.

(5)

A kedvezményes adómérték a következő kritériumok valamelyikének megfelelő földrajzi térségekben alkalmazható: a) ahol Olaszország területén belül a legnehezebb éghajlati viszonyok jelentkeznek, vagyis az 1993. augusztus 26-i 412. elnöki rendeletben (3) meghatározott F. zónába tartozó települések, b) ahol nehézkes fűtőanyag-ellátással párosuló kedvezőtlen éghajlati viszonyok jellemzőek, vagyis az 1993. augusztus 26-i 412. elnöki rendeletben meghatározott E. zónába tartozó települések; és c) ahol a földrajzi elszigeteltség nehézkes és költséges fűtőanyag-ellátással párosul, vagyis Szardínia és a kis szigetek. A kedvezményes adómérték csak addig alkalmazható, amíg az érintett településeken ki nem építik a földgázhálózatot.

(6)

A Bizottság áttekintette a kérelmezett intézkedést, és megállapította, hogy az nem torzítja a versenyt, illetve nem akadályozza a belső piac működését, valamint nem összeegyeztethetetlen az Unió környezetvédelmi, energiaügyi és közlekedési politikájával. A kedvezményes adómérték mind a gázolaj, mind az LPG esetében meghaladná a 2003/96/EK irányelvben meghatározott uniós minimum adómértéket, továbbá mindössze részlegesen enyhítené az érintett földrajzi térségekben felmerülő fűtési többletköltségeket.

(7)

Ezért a 2003/96/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdéséből következően Olaszország számára helyénvaló engedélyezni, hogy a tüzelőanyagként használt gázolajra és LPG-re vonatkozóan 2024. december 31-ig meghatározott földrajzi területeken kedvezményes adómértéket alkalmazzon. E rendelkezés szerint az említett cikk szerinti engedélyek szigorúan korlátozott időre szólhatnak.

(8)

Az érintett földrajzi térségekben a megfelelő jogbiztonság érdekében az engedélyt hat évre kell megadni. A meglévő jogi keret jövőbeli általános fejlesztése veszélyeztetésének elkerülése érdekében azonban indokolt úgy rendelkezni, hogy amennyiben a Tanács a Szerződés 113. cikke alapján eljárva olyan újabb, módosított általános rendszert vezet be az energiatermékek adóztatására, amelyhez ezt az engedélyt nem igazítják hozzá, e határozat a módosított rendszer szabályai kötelező alkalmazásának kezdőnapján hatályát veszti.

(9)

Biztosítandó, hogy ez az intézkedés a 2014/695/EU határozat által megadott és 2018. december 31-én hatályát vesztő, a kedvezményes mértékű jövedéki adó alkalmazására vonatkozó engedély megszakítása nélkül kerüljön alkalmazásra, helyénvaló lenne, ha e határozat 2019. január 1-jétől lenne alkalmazandó.

(10)	Ez a határozat nem érinti az állami támogatásokra vonatkozó uniós előírások alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Olaszország engedélyt kap arra, hogy kedvezményes adómértéket alkalmazzon a fűtési célú gázolajra és LPG-re az alábbi hátrányos helyzetű földrajzi térségekben:

a)	az 1993. augusztus 26-i 412. elnöki rendeletben meghatározott F. éghajlati zónába tartozó települések;

b)	az 1993. augusztus 26-i 412. elnöki rendeletben meghatározott E. éghajlati zónába tartozó települések;

c)	Szardínia és a kisebb szigetek települései, tehát Szicília kivételével minden olasz sziget.

(2) A túlkompenzáció elkerülése érdekében a kedvezmény nem haladhatja meg az érintett térségekben felmerülő fűtési többletköltségeket. Az (1) bekezdés c) pontjában említett térségek esetében következésképpen az adókedvezmény nem csökkentheti az adott fűtőanyag árát a szárazföldi ár alá.

(3) A kedvezményes adómértéknek meg kell felelnie a 2003/96/EK irányelvben meghatározott követelményeknek, különösen az említett irányelv 9. cikkében rögzített minimum adómértéknek.

2. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett földrajzi térségek csak addig jogosultak a kedvezményre, amíg az érintett településeken nem áll rendelkezésre földgázhálózat.

3. cikk

Ez a határozat 2019. január 1-jétől2024. december 31-ig alkalmazandó.

Ha azonban a Tanács a Szerződés 113. cikke alapján eljárva olyan újabb, módosított általános rendszert vezet be az energiatermékek adóztatására, amelyhez a jelen határozat 1. cikkében megadott engedélyt nem igazítják hozzá, e határozat a módosított rendszer szabályai kötelező alkalmazásának kezdőnapján hatályát veszti.

4. cikk

Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

E.O. TEODOROVICI

(1) HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

(2) A Tanács 2014/695/EU végrehajtási határozata (2014. szeptember 29.) a 2003/96/EK irányelv 19. cikkével összhangban Olaszország számára egyes földrajzi térségekben fűtési célú gázolajra és LPG-re vonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazásának engedélyezéséről (HL L 291., 2014.10.7., 16. o.).

(3) Az 1993. augusztus 26-i 412. elnöki rendelet Olaszország területét hat éghajlati zónára osztja (A–F.). A besorolás alapját a „napi fok” mutató képezi, amely jelzi, hogy évente hány napon tér el a külső hőmérséklet az optimális 20 °C-tól oly módon, hogy szükség van fűtésre.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 133

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. május 21.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről	1
	*	A Bizottság (EU) 2019/808 végrehajtási rendelete (2019. május 20.) az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló 1210/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról	8
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/809 határozata (2019. május 13.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt egy póttagja kinevezéséről	10
	*	A Tanács (EU) 2019/810 határozata (2019. május 13.) a Régiók Bizottságának a Svéd Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről	11
	*	A Tanács (EU) 2019/811 határozata (2019. május 13.) a Régiók Bizottságának az Olasz Köztársaság által javasolt egy tagja kinevezéséről	12
	*	A Tanács (EU) 2019/812 határozata (2019. május 14.) az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban (IATTC) és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspontról, valamint az IATTC-ban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről	13
	*	A Tanács (EU) 2019/813 határozata (2019. május 17.) a Nemzetközi Gabonatanácsban az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény időbeli hatályának meghosszabbítására tekintettel az Európai Unió által képviselendő álláspontról	19
	*	A Tanács (EU) 2019/814 végrehajtási határozata (2019. május 17.) a 2003/96/EK irányelv 19. cikkével összhangban Olaszország számára egyes földrajzi térségekben a fűtési célú gázolajra és a cseppfolyósított szénhidrogéngázra vonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazásának engedélyezéséről	20