(1)   A lehető leghamarabb, de minden esetben legkésőbb 2020. január 5-ig minden tagállam saját illetékes hatóságaként kijelöl egy nemzeti kormányzati vagy szabályozó hatóságot. Az illetékes hatóságok felelősek az e rendeletben előírt feladatok ellátásáért, és e célból együttműködnek egymással. Az illetékes hatóság kijelöléséig a villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős nemzeti szervek látják el az illetékes hatóságok feladatait e rendelettel összhangban.

(2)   A tagállamok késedelem nélkül értesítik a Bizottságot és a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportot az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságaik nevéről és kapcsolattartási adatairól, valamint minden ezekkel kapcsolatos változásról, és ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák.

(3)   A tagállamok engedélyezhetik illetékes hatóságuk számára, hogy a kockázati készültségi tervek készítéséhez és a kockázatkezeléshez kapcsolódó operatív feladatokat más szervekre ruházza át. Az átruházott feladatokat az illetékes hatóság felügyelete mellett kell végezni, és azokat a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban fel kell tüntetni a kockázati készültségi tervben.

(1)   2020. január 5-ig a villamosenergia-piaci ENTSO javaslatot nyújt be az ACER-nek a legrelevánsabb regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározására szolgáló módszertanra vonatkozóan.

(2)   A javasolt módszertannak a rendszermegfelelőséghez, rendszerbiztonsághoz és tüzelőanyag-biztonsághoz kapcsolódó villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket legalább az alábbi kockázatok alapján kell meghatároznia:

(3)   A javasolt módszertannak tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:

(4)   A földgázellátási zavarok kockázatának a kockázatok e cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti azonosítása keretében való figyelembevétele során a villamosenergia-piaci ENTSO köteles felhasználni az ENTSOG által az (EU) 2017/1938 rendelet 7. cikke értelmében kidolgozott, a földgázellátási zavarokat és az infrastruktúra működésének zavarait leíró forgatókönyveket.

(5)   A javasolt módszertan ACER-nek történő benyújtása előtt a villamosenergia-piaci ENTSO köteles konzultációt folytatni legalább a regionális koordinációs központokkal, az ipari és fogyasztói szervezetekkel, a villamosenergia-termelőkkel vagy azok szakmai szervezeteivel, az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel és az érintett elosztásirendszer-üzemeltetőkkel, az illetékes hatóságokkal, a szabályozó hatóságokkal és az egyéb érintett nemzeti hatóságokkal. A villamosenergia-piaci ENTSO köteles megfelelően figyelembe venni a konzultáció eredményeit, és azokat a javasolt módszertannal együtt a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport valamelyik ülésén elő kell terjesztenie.

(6)   Az ACER a javasolt módszertan kézhezvételétől számított 2 hónapon belül a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport kizárólag a tagállamok képviselőiből álló formációjával folytatott konzultációt követően jóváhagyja a javaslatot vagy módosítja azt. A módszertan végleges változatát a villamosenergia-piaci ENTSO és az ACER közzéteszi a honlapján.

(7)   A villamosenergia-piaci ENTSO köteles naprakésszé tenni és javítani a módszertant az (1)–(6) bekezdéssel összhangban amennyiben érdemi új információk válnak elérhetővé. A villamosenergia-ügyi koordinációs csoport kizárólag a tagállamok képviselőiből álló formációja ajánlhat, az ACER vagy a Bizottság pedig kérhet ilyen naprakésszé tételt vagy javítást, megfelelő indokolással. A villamosenergia-piaci ENTSO a kérés kézhezvételétől számított hat hónapon belül köteles benyújtani az ACER-nek a javasolt változtatások tervezetét. Az ACER e tervezet kézhezvételétől számított 2 hónapon belül a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport kizárólag a tagállamok képviselőiből álló formációjával folytatott konzultációt követően jóváhagyja vagy módosítja a javasolt változtatásokat. A naprakésszé tett módszertan végleges változatát a villamosenergia-piaci ENTSO és az ACER közzéteszi a honlapján.

(1)   Egy adott módszertannak az 5. cikk (6) bekezdése alapján történő elfogadásától számított hat hónapon belül a villamosenergia-piaci ENTSO a szóban forgó módszertan alapján és a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal, a regionális koordinációs központokkal, az illetékes hatóságokkal és a szabályozó hatóságokkal szoros együttműködésben minden régió vonatkozásában köteles meghatározni a leginkább releváns villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket. A regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározásához kapcsolódó feladatokat a regionális koordinációs központokra ruházhatja át.

(2)   A villamosenergia-piaci ENTSO-nak a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket be kell nyújtania az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkhöz, a regionális koordinációs központokhoz, az illetékes hatóságokhoz és szabályozó hatóságokhoz, valamint a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporthoz. A villamosenergia-ügyi koordinációs csoport módosításokat javasolhat.

(3)   A villamosenergia-piaci ENTSO a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket négyévente köteles naprakésszé tenni, kivéve, ha a körülmények ezt gyakrabban indokolják.

(1)   A regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveknek a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban történt meghatározásától számított négy hónapon belül az illetékes hatóságnak meg kell határoznia a leginkább releváns nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket.

(2)   A nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározása során az illetékes hatóságnak konzultálnia kell az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel, az illetékes hatóság által érintettnek tartott elosztórendszer-üzemeltetőkkel, az érintett villamosenergia-termelőkkel vagy azok szakmai szervezeteivel, valamint a szabályozó hatósággal, amennyiben nem az az illetékes hatóság.

(3)   A nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket legalább az 5. cikk (2) bekezdésében említett kockázatok alapján kell meghatározni, és azoknak összhangban kell lenniük a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvekkel. A tagállamok a nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket négyévente kötelesek naprakésszé tenni, kivéve, ha a körülmények ezt gyakrabban indokolják.

(4)   A regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveknek a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban történt meghatározásától számított négy hónapon belül a tagállamok tájékoztatják a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportot és a Bizottságot a villamosenergia-ellátás biztonsága szempontjából releváns infrastruktúrák tulajdonlására vonatkozó kockázatértékeléseikről, továbbá az ilyen kockázatok megelőzése és enyhítése érdekében tett intézkedésekről, megjelölve, hogy az ilyen intézkedések miért tekinthetők szükségeseknek és arányosaknak.

(1)   A villamosenergia-piaci ENTSO 2020. január 5-ig javaslatot nyújt be az ACER-nek a szezonális és a rövid távú megfelelőség értékelésére vonatkozó módszertanra, azaz a havi és a heti előzetestől a legalább napi előzetes időtartamig terjedő megfelelőség értékelésére, amelynek legalább a következőkre kell kiterjednie:

(2)   Az (1) bekezdésben említett módszertan valószínűségi megközelítést tesz lehetővé, több forgatókönyv figyelembevételével, és figyelembe veszi a nemzeti, regionális és uniós összefüggéseket, beleértve a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjét és a lehetséges mértékben az Unió szinkronterületén belül levő nem uniós országokat. A módszertanban figyelembe kell venni az egyes tagállamok energiaágazatának sajátosságait, beleértve a sajátos időjárási feltételeket és a külső körülményeket is.

(3)   A javasolt módszertan benyújtása előtt a villamosenergia-piaci ENTSO köteles konzultációt folytatni legalább a regionális koordinációs központokkal, az ipari és fogyasztói szervezetekkel, a villamosenergia-termelőkkel vagy azok szakmai szervezeteivel, az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel, az érintett elosztásirendszer-üzemeltetőkkel, az illetékes hatóságokkal, a szabályozó hatóságokkal és az egyéb érintett nemzeti hatóságokkal. A villamosenergia-piaci ENTSO köteles megfelelően figyelembe venni a konzultáció eredményeit, és azokat a javasolt módszertannal együtt a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport ülésén elő kell terjesztenie.

(4)   Az ACER a javasolt módszertan kézhezvételétől számított 2 hónapon belül a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport kizárólag a tagállamok képviselőiből álló formációjával folytatott konzultációt követően jóváhagyja a javaslatot vagy módosítja azt. A módszertan végleges változatát a villamosenergia-piaci ENTSO és az ACER közzéteszi a honlapján.

(5)   A villamosenergia-piaci ENTSO köteles naprakésszé tennie és javítani a módszertant az (1)–(4) bekezdéssel összhangban amennyiben érdemi új információk válnak elérhetővé. A villamosenergia-ügyi koordinációs csoport kizárólag a tagállamok képviselőiből álló formációja ajánlhat, az ACER vagy a Bizottság pedig kérhet ilyen naprakésszé tételt vagy javítást, megfelelő indokolással. A villamosenergia-piaci ENTSO a kérés kézhezvételétől számított hat hónapon belül köteles benyújtani az ACER-nek a javasolt változtatások tervezetét. Az ACER e tervezet kézhezvételétől számított 2 hónapon belül a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport kizárólag a tagállamok képviselőiből álló formációjával folytatott konzultációt követően jóváhagyja vagy módosítja a javasolt változtatásokat. A naprakésszé tett módszertan végleges változatát a villamosenergia-piaci ENTSO és az ACER közzéteszi a honlapján.

(1)   Minden rövid távú megfelelőség-értékelést, függetlenül attól, hogy azt nemzeti, regionális vagy uniós szinten végzik, a 8. cikk szerint kidolgozott módszertannak megfelelően kell elvégezni.

(2)   A villamosenergia-piaci ENTSO-nak szezonális megfelelőség-értékeléseket kell készítenie a 8. cikk szerint kidolgozott módszertannak megfelelően. A téli megfelelőség-értékelés eredményeit minden év december 1-jéig, a nyári megfelelőség-értékelés eredményeit pedig minden év június 1-jéig közzéteszi. A megfelelőség-értékelésekhez kapcsolódó feladatokat a regionális koordinációs központokra delegálhatja. A megfelelőség-értékelést előterjeszti a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport ülésén, amely adott esetben ajánlásokat tehet.

(3)   A regionális koordinációs központoknak az (EU) 2017/1485 rendelettel összhangban a heti előzetestől a legalább napi előzetes időtartamig terjedő megfelelőség-értékeléseket kell végezniük a 8. cikk szerint elfogadott módszertan alapján.

(1)   A 6. és a 7. cikk szerint azonosított regionális és nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek alapján minden tagállam illetékes hatóságának kockázati készültségi tervet kell kidolgoznia az illetékes hatóság által érintettnek minősített elosztásirendszer-üzemeltetőkkel, az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel, az érintett villamosenergia-termelőkkel vagy azok szakmai szervezeteivel, a villamosenergia- és földgázipari vállalkozásokkal, az ipari és nem ipari villamosenergia-fogyasztók érdekeit képviselő érintett szervezetekkel és a szabályozó hatósággal – amennyiben nem az az illetékes hatóság – folytatott konzultációt követően.

(2)   A kockázati készültségi tervnek tartalmaznia kell a 11. és a 12. cikkekben meghatározott nemzeti intézkedéseket, regionális és adott esetben kétoldalú intézkedéseket. A 16. cikkel összhangban, a villamosenergia-ellátási válságok megelőzése, az azokra való felkészülés és azok kezelése érdekében megtett vagy tervezett minden intézkedésnek teljes mértékben meg kell felelnie a belső villamosenergia-piacot és a rendszerüzemeltetést szabályozó rendelkezéseknek. Az intézkedéseknek egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, arányosaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük.

(3)   A kockázati készültségi tervet a 11. és a 12. cikknek, valamint a mellékletben foglalt sablonnak megfelelően kell kidolgozni. A tagállamok kockázati készültségi terveikben szükség esetén további információkat is feltüntethetnek.

(4)   A kockázati készültségi tervek összhangjának biztosítása érdekében a terv elfogadása előtt az illetékes hatóságoknak konzultáció céljából be kell nyújtaniuk egy tervezetet az adott régióban található érintett tagállamok, továbbá – amennyiben nem ugyanabban a régióban találhatók – a közvetlen összeköttetésben lévő tagállamok illetékes hatóságai részére, valamint a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak.

(5)   A kockázati készültségi terv tervezetének kézhezvételétől számított hat hónapon belül a (4) bekezdésben említett illetékes hatóságok és a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport ajánlásokat bocsáthatnak ki a tervek (4) bekezdés szerint benyújtott tervezeteivel kapcsolatban.

(6)   A tervek tervezeteinek benyújtásától számított kilenc hónapon belül az érintett illetékes hatóságok elfogadják a kockázati készültségi terveiket, megfelelően figyelembe véve a (4) bekezdés szerinti konzultáció eredményeit és az (5) bekezdés értelmében kibocsátott ajánlásokat. A kockázati készültségi terveikről késedelem nélkül értesítik a Bizottságot.

(7)   Az illetékes hatóságok és a Bizottság kötelesek közzétenni a kockázati készültségi terveket a honlapjukon, egyúttal biztosítaniuk kell az érzékeny információk, különösen a rosszindulatú támadások megelőzésére és a következményeik enyhítésére irányuló intézkedésekre vonatkozó információk bizalmasságának megőrzését. Az érzékeny adatok bizalmassága védelmének a 19. cikk alapján meghatározott elveken kell alapulnia.

(8)   Az illetékes hatóságok az első kockázati készültségi terveiket 2022. január 5-ig elfogadják és közzéteszik. A hatóságok e terveket négyévente naprakésszé teszik, kivéve, ha a körülmények ezt gyakrabban indokolják.

(1)   Minden tagállam kockázati készültségi terve olyan nemzeti szintű intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a 6. és a 7. cikk szerint azonosított villamosenergia-ellátási válságok megelőzése, az azokra való felkészülés és azok enyhítése érdekében terveznek vagy hoznak meg. A tervben legalább:

(2)   A nemzeti intézkedéseknek teljes mértékben figyelembe kell venniük a 12. cikk szerint elfogadott regionális és adott esetben kétoldalú intézkedéseket, és azok nem veszélyeztethetik az átviteli rendszer működésének biztonságát és védelmét, valamint a többi tagállam villamosenergia-ellátásának biztonságát.

(1)   A 11. cikkben említett nemzeti intézkedéseken túlmenően minden egyes tagállam tervének tartalmaznia kell olyan regionális és – amennyiben van ilyen – kétoldalú intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a határon átnyúló hatású villamosenergia-ellátási válságokat megfelelően megelőzzék vagy kezeljék. A regionális intézkedésekről az érintett régión belül azon tagállamoknak kell megállapodniuk, amelyek rendelkeznek a 15. cikk szerinti, egymásnak való segítségnyújtásra vonatkozó technikai képességgel. E célból a tagállamok egy régión belül alcsoportokat is létrehozhatnak. A kétoldalú intézkedésekről az egymással közvetlen összeköttetésben lévő, de nem ugyanazon régióban található tagállamok állapodnak meg. A tagállamok gondoskodnak a regionális és a kétoldalú intézkedések közötti összhangról. A regionális és kétoldalú intézkedéseknek legalább a következőkre kell kiterjedniük:

(2)   A kockázati készültségi tervbe foglalandó regionális és kétoldalú intézkedésekről az érintett tagállamok állapodnak meg, az érintett regionális koordinációs központtal folytatott konzultációt követően. A Bizottság a regionális és kétoldalú intézkedésekre vonatkozó megállapodás előkészítése során közvetítő szerepet tölthet be. A Bizottság felkérheti az ACER-t és a villamosenergia-piaci ENTSO-t, hogy a megállapodás megkönnyítése érdekében nyújtson szakmai segítséget a tagállamoknak. A kockázati készültségi terv elfogadására vagy naprakésszé tételére vonatkozó határidő előtt legalább nyolc hónappal az illetékes hatóságok beszámolnak az elért megállapodásokról a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak. Ha a tagállamok nem tudnak megállapodásra jutni, az érintett illetékes hatóságok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot ennek okairól. Ebben az esetben a Bizottságnak intézkedéseket, többek között a regionális és kétoldalú intézkedésekről szóló megállapodás megkötésére irányuló együttműködési mechanizmust kell javasolnia.

(3)   Az egyes régiók tagállamainak illetékes hatóságai – az érintett érdekelt felek bevonásával – kötelesek rendszeres időközönként tesztelni a kockázati készültségi tervben a villamosenergia-ellátási válságok megelőzésére vonatkozóan kidolgozott eljárások, beleértve az (1) bekezdés b) pontjában említett mechanizmusok hatékonyságát, továbbá kötelesek kétévente villamosenergia-ellátási válságszimulációt tartani, különösen az említett mechanizmusok tesztelése érdekében.

(1)   Az elfogadott kockázati készültségi tervekre vonatkozóan az illetékes hatóság által küldött értesítés kézhezvételétől számított négy hónapon belül a Bizottság értékeli a tervet, kellően figyelembe véve a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport álláspontját.

(2)   A Bizottság a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően nem kötelező erejű véleményt bocsát ki, amelyben részletes indokolást ad, és azt benyújtja az illetékes hatóságnak, a kockázati készültségi terv felülvizsgálatára irányuló ajánlással kiegészítve, amennyiben a terv:

(3)   A Bizottság által kiadott, a (2) bekezdésben említett vélemény kézhezvételétől számított három hónapon belül az érintett illetékes hatóság teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság ajánlását, és értesíti a Bizottságot a módosított kockázati készültségi tervről, vagy értesíti a Bizottságot arról, miért kifogásolja az ajánlást.

(4)   Abban az esetben, ha az illetékes hatóság kifogásolja a Bizottság ajánlását, a Bizottság az illetékes hatóság indokolt kifogásait tartalmazó értesítésének kézhezvételétől számított négy hónapon belül visszavonhatja ajánlását, vagy az ügy értékelése céljából találkozót hívhat össze az illetékes hatósággal és – amennyiben a Bizottság szükségesnek tartja – a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal. A Bizottság részletesen megindokolja a kockázati készültségi terv bármilyen módosítására irányuló kérését. Amennyiben az érintett illetékes hatóság végső álláspontja eltér a Bizottság részletes indokolásától, az érintett illetékes hatóság a Bizottság részletes indokolásának kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot álláspontjának indokairól.

(1)   Amennyiben a szezonális megfelelőség-értékelés vagy egyéb minősített forrás konkrét, komoly és megbízható információt nyújt arról, hogy villamosenergia-ellátási válság következhet be valamely tagállamban, az adott tagállam illetékes hatóságának indokolatlan késedelem nélkül korai figyelmeztetést kell adnia a Bizottságnak, valamint az ugyanazon régióban található tagállamok és – amennyiben azok nem ugyanazon régióban találhatók – a közvetlenül összekapcsolt tagállamok illetékes hatóságainak. Az érintett illetékes hatóságnak ezenkívül tájékoztatást kell nyújtania a lehetséges villamosenergia-ellátási válság okairól, a villamosenergia-ellátási válság megelőzése érdekében tett vagy tervezett intézkedésekről, valamint arról, hogy esetleg szükség van-e más tagállamok segítségére. Közölni kell azt is, hogy az intézkedések milyen lehetséges hatást gyakorolhatnak a belső villamosenergia-piacra. A Bizottság ezeket az információkat a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport rendelkezésére bocsátja.

(2)   Villamosenergia-ellátási válság esetén az illetékes hatóság az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel folytatott konzultációt követően köteles bejelenteni a villamosenergia-ellátási válságot, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni az ugyanazon régióban található tagállamok és – amennyiben nem ugyanabban a régióban találhatók– a közvetlenül összekapcsolt tagállamok illetékes hatóságait, valamint a Bizottságot. Tájékoztatást kell nyújtania a villamosenergia-ellátás romlásának okairól, a villamosenergia-ellátási válság bejelentésének okairól, az enyhítés érdekében tett és tervezett intézkedésekről, továbbá arról, hogy szükség lehet-e más tagállamok segítségére.

(3)   Amennyiben az (1) vagy a (2) bekezdés szerint nyújtott tájékoztatást elégtelennek találják, a Bizottság, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport, valamint az ugyanazon régióban található tagállamok és – amennyiben nem ugyanabban a régióban találhatók– a közvetlenül összekapcsolt összeköttetésben lévő tagállamok illetékes hatóságai további információkat kérhetnek az érintett tagállamtól.

(4)   Amennyiben valamely illetékes hatóság korai figyelmeztetést ad ki vagy villamosenergia-ellátási válságot jelent be, a kockázati készültségi tervben meghatározott intézkedéseket a lehető legteljesebb mértékben követni kell.

(1)   A tagállamok a szolidaritás szellemében kötelesek eljárni és együttműködni a villamosenergia-ellátási válságok megelőzése és kezelése érdekében.

(2)   Amennyiben rendelkeznek a szükséges technikai képességgel, a tagállamok segítséget ajánlanak fel egymásnak az e cikknek és a 12. cikknek megfelelően megállapított regionális és kétoldalú intézkedések révén az említett segítség nyújtását megelőzően. A tagállamok ennek érdekében, valamint a közbiztonság és a személyi biztonság védelme céljából megállapodnak az általuk választott regionális vagy kétoldalú intézkedésekről, hogy ezáltal koordinált módon szállítsanak villamos energiát.

(3)   A tagállamok a segítségnyújtás felajánlása előtt megállapodnak a regionális vagy kétoldalú intézkedések végrehajtásához szükséges technikai, jogi és pénzügyi feltételekről. E megállapodásokban meg kell határozni többek között a regionális vagy kétoldalú szinten szállítandó maximális villamosenergia-mennyiséget, a segítségnyújtást és annak felfüggesztését kiváltó eseményeket, a villamos energia szállításának módját, valamint a tagállamok közötti méltányos ellentételezésre vonatkozó rendelkezéseket a (4), az (5) és a (6) bekezdésnek megfelelően.

(4)   A segítségnyújtáshoz a méltányos ellentételezésre vonatkozó, az érintett tagállamok közötti előzetes megállapodásra van szükség, amely kitér legalább a következőkre:

(5)   A (4) bekezdés szerinti méltányos ellentételezésnek ki kell terjednie minden olyan észszerű költségre, amely a segítséget nyújtó tagállamban az e rendeletben foglalt, segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása során az uniós jog által garantált alapvető jogok és az alkalmazandó nemzetközi kötelezettségek értelmében fennálló valamely ellentételezés-fizetési kötelezettség miatt felmerül, valamint a nemzeti ellentételezési szabályok szerinti ellentételezés megfizetése révén felmerült további észszerű költségekre is.

(6)   A segítséget kérő tagállam haladéktalanul megfizeti a méltányos ellentételezést a segítséget nyújtó tagállamnak vagy biztosítja annak haladéktalan megfizetését.

(7)   A Bizottság a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal és az ACER-rel folytatott konzultációt követően 2020. január 5-ig jogilag nem kötelező erejű iránymutatást nyújt a (3)–(6) bekezdésben említett méltányos ellentételezés fő elemeire és a (3) bekezdésben említett műszaki, jogi és pénzügyi megállapodások egyéb alapvető elemeire, valamint a (2) bekezdésben említett kölcsönös segítségnyújtás általános elveire vonatkozóan.

(8)   Olyan villamosenergia-ellátási válság esetén, amelyben a tagállamok még nem állapodtak meg e cikknek megfelelően a regionális vagy kétoldalú intézkedésekről és a technikai, jogi és pénzügyi feltételekről, a tagállamok eseti intézkedésekről és feltételekről állapodnak meg e cikk alkalmazása céljából, a (4), az (5) és a (6) bekezdés szerinti méltányos ellentételezésre vonatkozóan is. Amennyiben valamely tagállam az ilyen eseti intézkedések és feltételek elfogadása előtt kér segítséget, vállalja, hogy a segítségnyújtást megelőzően a (4), az (5) és a (6) bekezdéssel összhangban méltányos ellentételezést fizet.

(9)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy e rendelet segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szerződésekkel, az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az egyéb alkalmazandó nemzetközi kötelezettségekkel összhangban hajtsák végre. A tagállamok megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket.

(1)   A villamosenergia-ellátási válságok megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedéseknek meg kell felelniük a belső villamosenergia-piacra és a rendszerüzemeltetésre vonatkozó szabályoknak.

(2)   Nem piaci alapú intézkedések villamosenergia-ellátási válság esetében csak végső esetben alkalmazhatók, ha már minden piaci lehetőséget kimerítettek, vagy ha egyértelművé vált, hogy a piaci alapú intézkedések önmagukban nem elegendőek a villamosenergia-ellátás további romlásának megakadályozásához. A nem piaci alapú intézkedések nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt és a belső villamosenergia-piac hatékony működését. A nem piaci alapú intézkedéseknek szükségeseknek, arányosaknak, megkülönböztetésmenteseknek és átmenetieknek kell lenniük. Az illetékes hatóság tájékoztatja az érintett tagállam érintett érdekelt feleit minden nem piaci alapú intézkedés alkalmazásáról.

(3)   Ügyletek korlátozása, beleértve a már allokált, több zónát érintő kapacitás korlátozását, a kapacitásfelosztás céljából több zónát érintő kapacitás rendelkezésre bocsátásának korlátozását vagy menetrendek megadásának korlátozását is, csak az (EU) 2019/943 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének és az ezen rendelkezés végrehajtására elfogadott szabályoknak megfelelően kezdeményezhető.

(1)   A lehető leghamarabb, de mindenképpen a villamosenergia-ellátási válság megszűntét követő három hónapon belül, a villamosenergia-ellátási válságot bejelentő érintett tagállami illetékes hatóság – a szabályozó hatósággal folytatott konzultációt követően, amennyiben nem az az illetékes hatóság – utólagos értékelő jelentést küld a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak és a Bizottságnak.

(2)   Az utólagos értékelő jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3)   Amennyiben az utólagos jelentésben szereplő információkat elégtelennek találják, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport és a Bizottság további információkat kérhet az érintett illetékes hatóságtól.

(4)   Az érintett illetékes hatóság az utólagos értékelés eredményeit bemutatja a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak. Ezeknek az eredményeknek tükröződniük kell a kockázati készültségi tervek naprakésszé tételében.

(1)   Az e rendeletben meghatározott egyéb feladatainak elvégzésén túlmenően a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport megvitatja az alábbiakat:

(2)   A villamosenergia-ügyi koordinációs csoport az (1) bekezdésben említett témákkal kapcsolatban ajánlásokat adhat a tagállamoknak és a villamosenergia-piaci ENTSO-nak.

(3)   Az ACER folyamatosan figyelemmel kíséri a villamosenergia-ellátás biztonságát, és rendszeresen jelentést tesz a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak.

(4)   A Bizottság az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében 2025. szeptember 1-jéig értékeli a villamosenergia-ellátás biztonsága uniós szintű fokozásának lehetséges módjait, és jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról, valamint – amennyiben szükséges – jogalkotási javaslatokat nyújt be e rendelet módosítása érdekében.

(1)   A tagállamok és az illetékes hatóságok az e rendeletben említett eljárásokat az alkalmazandó szabályoknak megfelelően hajtják végre, ideértve a bizalmas információk és folyamatok kezelésére vonatkozó nemzeti szabályokat is. Ha e szabályok végrehajtása olyan információkat eredményez, amelyeket nem hoznak nyilvánosságra, többek között a kockázati készültségi tervek részeként, a tagállam vagy a hatóság nem bizalmas jellegű összefoglalót nyújthat, valamint kérésre ilyen összefoglalót nyújt.

(2)   A Bizottság, az ACER, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport, a villamosenergia-piaci ENTSO, a tagállamok, az illetékes hatóságok, a szabályozó hatóságok és az egyéb érintett szervek, szervezetek vagy személyek, amelyek e rendelet értelmében bizalmas információkhoz jutnak, gondoskodnak az érzékeny információk bizalmas kezeléséről.

(1)   Ez a rendelet létrehozza az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: az ACER).

(2)   Az ACER célja az (EU) 2019/944 irányelv 57. cikkében és a 2009/73/EK irányelv 39. cikkében említett szabályozó hatóságoknak az általuk nemzeti szinten ellátott szabályozási feladatok uniós szintű gyakorlásában való támogatása, valamint – szükség esetén – e hatóságok tevékenységének összehangolása, a közvetítés és a közöttük fennálló nézeteltérések rendezése e rendelet 6. cikke (10) bekezdésének megfelelően. Az ACER emellett hozzájárul a magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti gyakorlatok kialakításához, ezáltal előmozdítva az uniós jog következetes, hatékony és eredményes alkalmazását az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése érdekében.

(3)   Feladatainak ellátása során az ACER függetlenül, objektíven és az Unió érdekeit szem előtt tartva jár el. Az ACER a magán- és vállalati érdekektől független, önálló határozatokat hoz.

(1)   Az ACER – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság felkérésére, vagy saját kezdeményezésére – véleményt vagy ajánlást terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé minden, az alapításának céljával összefüggő kérdésben.

(2)   Az ACER kérésére a szabályozó hatóságok, a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, a regionális koordinációs központok, az EU DSO, az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők az ACER rendelkezésére bocsátják az e rendelet szerint az ACER a feladatai ellátásához szükséges információkat, kivéve, ha az ilyen információkat az ACER már korábban kérte és megkapta.

Az első albekezdésben említett információkérés céljából az ACER jogosult határozatok kibocsátására. Határozataiban az ACER megadja kérése célját, hivatkozik az információkérés jogalapjára, és meghatározza az információk rendelkezésre bocsátásának határidejét. E határidőnek a kéréshez mérten arányosnak kell lennie.

Az ACER az e rendelet értelmében kapott bizalmas információkat csak az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése céljából használhatja fel. Az ACER biztosítja a 41. cikk szerinti információk megfelelő adatvédelemét.

(1)   Az ACER az (EU) 2019/943 rendelet 29. cikkének (2) bekezdésével és a 715/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban véleményt terjeszt a Bizottság elé a villamosenergia-piaci ENTSO és a földgázpiaci ENTSO alapszabályának tervezetéről, tagjegyzékéről és eljárási szabályzatának tervezetéről, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 53. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EU DSO alapszabályának tervezetéről, tagjegyzékéről és eljárási szabályzatának tervezetéről.

(2)   Az ACER az (EU) 2019/943 rendelet 32. cikkével összhangban nyomon követi a villamosenergia-piaci ENTSO, a 715/2009/EK rendelet 9. cikkével összhangban pedig a földgázpiaci ENTSO, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 55. cikkében meghatározottak szerint az EU DSO feladatainak végrehajtását.

(3)   Az ACER véleményt terjeszthet:

(4)   Az ACER adott esetben az átviteli-és szállításirendszer-üzemeltetők által benyújtott tervezetekhez készült aktualizálások bekérését követően jóváhagyja az (EU) 2019/943 rendelet 19. cikkének (4) bekezdése értelmében a szűkkeresztmetszet-kezelési bevételből származó jövedelem felhasználására vonatkozó módszertant.

(5)   Az ACER tényeken alapuló, kellő indokolással ellátott véleményt, valamint ajánlásokat terjeszt a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé, ha úgy ítéli meg, hogy az (EU) 2019/943 rendelet 32. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével és a 715/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban hozzá benyújtott éves munkaprogram tervezete vagy az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezete nem segíti elő a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt és a piac hatékony működését, illetve a harmadik felek részére is hozzáférést biztosító, határkeresztező rendszerösszeköttetés kellő szintjét, vagy nem felel meg az (EU) 2019/943 rendelet és az (EU) 2019/944 irányelv vagy a 2009/73/EK irányelv és a 715/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

(6)   Az illetékes szabályozó hatóságok együttműködnek egymással annak érdekében, hogy közösen azonosítsák, hogy az EU DSO, a villamosenergia-piaci ENTSO vagy a regionális koordinációs központok megfelelnek-e az uniós jog szerinti kötelezettségeiknek, és meghozzák az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 62. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett megfelelő intézkedéseket.

Az ACER egy vagy több szabályozó hatóság kérésére vagy saját kezdeményezésére indokolással ellátott véleményt, valamint ajánlást bocsát ki a villamosenergia-piaci ENTSO, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központok számára a kötelezettségeiknek való megfelelés tekintetében.

(7)   Amennyiben az ACER indokolással ellátott véleménye a villamosenergia-piaci ENTSO, az EU DSO vagy valamely regionális koordinációs központ részéről a kötelezettségeik nem teljesítésének esetleges fennállását azonosítja, az érintett szabályozó hatóságok egyhangúlag összehangolt határozatot hoznak annak megállapítására, hogy a vonatkozó kötelezettségek tekintetében fennáll-e nemteljesítés, és adott esetben annak meghatározására, hogy milyen intézkedéseket hozzanak a villamosenergia-piaci ENTSO, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központ által az említett nemteljesítés orvoslása érdekében. Amennyiben a szabályozó hatóságok az ACER indokolással ellátott véleménye átvételének napjától számított négy hónapon belül nem hozzák meg egyhangúlag ezen összehangolt határozatokat, az ügy a 6. cikk (10) bekezdése értelmében határozathozatal céljából az ACER elé kerül.

(8)   Amennyiben a villamosenergia-piaci ENTSO, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központ e cikk (6) vagy (7) bekezdése értelmében azonosított nemteljesítését három hónapon belül nem orvosolják, vagy amennyiben az adott jogalany székhelye szerinti állam szabályozó hatósága nem hozott intézkedést az e cikk (7) bekezdésével összhangban elfogadott összehangolt határozatok teljesítésének a biztosítására, az ACER az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és 62. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban – annak biztosítása érdekében, hogy a villamosenergia-piaci ENTSO, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központ teljesítse kötelezettségeit – ajánlást bocsát ki a szabályozó hatósághoz az intézkedés meghozatalára, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(1)   Az ACER részt vesz az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkével és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkével összhangban az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 61. cikkének (6) bekezdésével összhangban az iránymutatások kidolgozásában, különösen:

(2)   Amennyiben a következő jogi aktusok valamelyike közös feltételekre és módszertanokra irányuló javaslatok kidolgozását írja elő azon üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásához kapcsolódóan, amelyek az összes szabályozó hatóság jóváhagyását igénylik, a javasolt feltételeket és módszertanokat felülvizsgálat és jóváhagyás céljából be kell nyújtani az ACER-hez:

(3)   Amennyiben a következő jogi aktusok valamelyike feltételekre és módszertanokra irányuló javaslatok kidolgozását írja elő azon üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásához kapcsolódóan, amelyek az érintett régió összes illetékes szabályozó hatóságának jóváhagyását igénylik, e szabályozó hatóságoknak egyhangúlag meg kell állapodniuk az egyes szabályozó hatóságok által jóváhagyandó közös feltételekről vagy módszertanokról:

Az első albekezdésben említett javaslatokról az említett szabályozó hatóságok részére való benyújtásukat követő egy héten belül értesíteni kell az ACER-t. A szabályozó hatóságok a javaslatokat a 6. cikk (10) bekezdése második albekezdésének b) pontja értelmében az ACER elé terjeszthetik jóváhagyásra, illetve a 6. cikk (10) bekezdése második albekezdésének a) pontja értelmében a javaslatot az ACER elé kell terjeszteniük abban az esetben, ha az első albekezdésben említettek szerint nem tudnak egyhangú megállapodásra jutni.

Az igazgató vagy a szabályozók tanácsa saját kezdeményezésére vagy a szabályozók tanácsa valamelyik tagjának a javaslatára felszólíthatja az érintett régió szabályozó hatóságait, hogy a javaslatot jóváhagyás céljából terjesszék az ACER elé. Ezt a felszólítást azokra az esetekre kell korlátozni, amelyekben a regionális szinten jóváhagyott javaslat kézzelfogható hatást gyakorolna a belső energiapiacra vagy a régión túli ellátás biztonságára.

(4)   A (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az ACER jogosult határozatot hozni a 6. cikk (10) bekezdése értelmében, amennyiben az illetékes szabályozó hatóságok nem tudnak megállapodásra jutni a 2019. július 4. után felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában elfogadott azon új üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásához kapcsolódó feltételekről és módszertanokról, amennyiben ezek a feltételek és módszertanok az összes szabályozó hatóság vagy az érintett régió összes szabályozó hatóságának jóváhagyását igénylik.

(5)   A Bizottság 2023. október 31-ig és azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az ACER szerepének további növelése szükséges-e 2019. július 4. után felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásához kapcsolódó feltételek és módszertanok kidolgozásában és elfogadásában. A jelentés adott esetben jogalkotási javaslatot tartalmaz az ACER-t érintő szükséges hatáskörök átruházásával vagy módosításával kapcsolatban.

(6)   A feltételeknek és módszertanoknak (2) és (3) bekezdésben említett jóváhagyását megelőzően a szabályozó hatóságok vagy, illetékessége esetén, az ACER felülvizsgálják, és szükség esetén a villamosenergia-piaci ENTSO-val, a földgázpiaci ENTSO-val vagy az EU DSO-val folytatott konzultációt követően úgy módosítják e feltételeket és módszertanokat, hogy azok összhangban álljanak az üzemi és kereskedelmi szabályzat vagy iránymutatás céljával, és hozzájáruljanak a piaci integrációhoz, a megkülönböztetésmentességhez, a tényleges versenyhez és a piac megfelelő működéséhez. Az ACER a vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott időszakon belül köteles határozni a jóváhagyásról. Az időszak az azt követő napon kezdődik, amikor az ACER elé kerül a javaslat.

(7)   Az ajánlattételi övezet felülvizsgálata vonatkozásában az ACER az (EU) 2019/943 rendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján látja el feladatait.

(8)   Az ACER nyomon követi az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetők közötti, az (EU) 2019/943 rendelet 34. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 12. cikkében említett regionális együttműködést, és véleményei, ajánlásai és határozatai meghozatalakor figyelembe veszi ezen együttműködés eredményét.

(1)   Az ACER műszaki kérdésekben egyedi határozatokat fogad el, amennyiben ezekről a határozatokról az (EU) 2019/943 rendelet vagy a 715/2009/EK rendelet, az (EU) 2019/944 irányelv vagy a 2009/73/EK irányelv rendelkezik.

(2)   Az ACER – saját munkaprogramjával összhangban, a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére – ajánlásokat készíthet annak érdekében, hogy a szabályozó hatóságokat és a piaci szereplőket segítse a bevált gyakorlatok megosztásában.

(3)   A Bizottság 2022. július 5-ig és azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti hatóságok függetlenségéről az (EU) 2019/944 irányelv 57. cikkének (7) bekezdése értelmében.

(4)   A határokon átnyúló jelentőséggel bíró kérdésekre vonatkozó hatékony döntéshozatal biztosítása érdekében az ACER kialakítja a szabályozó hatóságok együttműködésének keretét. Az ACER előmozdítja a szabályozó hatóságok közötti, valamint a regionális és uniós szintű szabályozó hatóságok közötti együttműködést, és véleményei, ajánlásai és határozatai meghozatalakor figyelembe veszi ezen együttműködés eredményét. Amennyiben az ACER úgy ítéli meg, hogy kötelező erejű szabályokat szükséges megállapítani ezen együttműködésre vonatkozóan, erre vonatkozó ajánlásait benyújtja a Bizottságnak.

(5)   Az ACER – egy vagy több szabályozó hatóság vagy a Bizottság kérésére – tényeken alapuló véleményt bocsát ki arról, hogy egy szabályozó hatóság az (EU) 2019/943 rendelet, a 715/2009/EK rendeletben, az (EU) 2019/944 irányelvben vagy a 2009/73/EK irányelvben említett üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak és iránymutatásoknak vagy az említett irányelvek és rendeletek egyéb vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő határozatot hozott-e.

(6)   Ha egy szabályozó hatóság az ACER (5) bekezdésében említett véleményének az átvételtől számított öt hónapon belül nem tesz eleget, az ACER erről megfelelően értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot.

(7)   Ha valamely konkrét esetben egy szabályozó hatóságnak az (EU) 2019/943 rendeletben, a 715/2009/EK rendeletben, az (EU) 2019/944 irányelvben vagy a 2009/73/EK irányelvben említett üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások alkalmazása nehézséget okoz, akkor kérheti, hogy az ACER nyilvánítson véleményt. Az ACER – a Bizottsággal folytatott konzultációt követően – egy ilyen kérelem beérkezésétől számított három hónapon belül bocsátja ki véleményét.

(8)   A szabályozó hatóság kérésére az ACER az 1227/2011/EU rendelet értelmében operatív segítséget nyújthat az érintett szabályozó hatóságnak a vizsgálatok tekintetében.

(9)   Az ACER az (EU) 2019/943 rendelet 16. cikkének (3) bekezdése értelmében véleményt nyújt be az illetékes szabályozó hatóságnak.

(10)   Az ACER hatáskörrel rendelkezik egyedi határozatok elfogadására olyan szabályozási kérdések vonatkozásában, amelyek hatással vannak a határokon átnyúló kereskedelemre vagy a határokon átnyúló rendszerbiztonságra, és amelyekhez legalább két szabályozó hatóság közös határozata szükséges, amennyiben a szabályozó hatóságokra a következő jogi aktusok valamelyike formájában erre vonatkozó hatásköröket ruháztak:

Az ACER hatáskörrel rendelkezik az első albekezdésben meghatározott egyedi határozatok elfogadására a következő helyzetekben:

Az illetékes szabályozó hatóságok az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdése, illetve az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének c) pontja vagy 62. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti esetek kivételével közösen kérhetik az e bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett időszak legfeljebb hat hónappal való meghosszabbítását.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett határokon átnyúló kérdésekkel kapcsolatos határozathozatali hatásköröket 2019. július 4-ét követően felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában elfogadott új üzemi és kereskedelmi szabályzatokban vagy iránymutatásokban szabályozó hatóságokra ruházták, az e bekezdés második albekezdése b) pontjának értelmében az ACER csak önkéntességen alapuló hatáskörrel rendelkezik, az illetékes szabályozó hatóságok legalább 60 %-os többségének kérésére. Amennyiben az ügy csak két szabályozó hatóságot érint, bármelyikük az ACER elé terjesztheti az ügyet.

A Bizottság 2023. október 31-ig és azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az ACER szerepének további növelése szükséges-e azon vitás ügyek rendezésével kapcsolatban, amelyek a szabályozó hatóságok között 2019. július 4. után felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában rájuk ruházott hatáskörökbe tartozó ügyekre vonatkozó közös határozatokkal összefüggésben kialakultak. A jelentés adott esetben jogalkotási javaslatot tartalmaz az ilyen hatáskörök módosításával vagy az ACER-t érintő szükséges hatáskörök átruházásával kapcsolatban.

(11)   A (10) bekezdés értelmében elfogadandó határozat előkészítése során az ACER konzultációt folytat a szabályozó hatóságokkal és az érintett átviteli-és szállításirendszer-üzemeltetőkkel, valamint tájékoztatást kap valamennyi érintett átviteli- és szállításirendszer-üzemeltető javaslatairól és észrevételeiről.

(12)   Amennyiben egy ügyet a (10) bekezdés szerint az ACER elé terjesztettek, az ACER:

(13)   Amennyiben a (10) bekezdésben említett szabályozási kérdések az (EU) 2019/943 rendelet 63. cikke vagy a 2009/73/EK irányelv 36. cikke szerinti mentességekre is kiterjednek, az ezen rendeletben, valamint az említett rendelkezésekben megállapított haladékok nem halmozódnak fel.

(1)   Az ACER – a szabályozó hatóságokkal és a villamosenergia-piaci ENTSO-val szoros együttműködésben – nyomon követi és elemzi a regionális koordinációs központok teljesítményét, figyelembe véve az (EU) XXX rendelet 46. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéseket.

(2)   Annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett feladatait hatékonyan és kellő gyorsasággal elláthassa, az ACER:

(1)   Az ACER jóváhagyja, és szükség esetén módosítja:

(2)   Az ACER az (EU) 2019/941 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése értelmében véleményt nyilvánít arról, hogy a nemzeti erőforrásmegfelelőségi értékelés és az európai erőforrásmegfelelőségi értékelés közötti különbségek indokoltak-e.

(3)   Az ACER jóváhagyja és szükség esetén módosítja a következő módszereket:

(4)   A földgázellátás biztonsága tekintetében az ACER az (EU) 2017/1938 rendelet 4. cikkével összhangban képviselteti magát a gázkoordinációs csoportban, és teljesíti a kétirányú gázszállítást lehetővé tevő állandó kapacitással kapcsolatban az (EU) 2017/1938 rendelet III. mellékletében meghatározott kötelezettségeit.

(1)   Feladatainak végrehajtása során – különösen az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikke vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikke szerinti keretjellegű iránymutatások kidolgozása, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 60. cikke vagy a 715/2009/EK rendelet 7. cikke szerinti üzemi és kereskedelmi szabályzat módosításaira vonatkozó javaslattételi eljárás során – az ACER átfogó konzultációt folytat korai fázisban a piaci szereplőkkel, az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetőkkel, a fogyasztókkal, a végfelhasználókkal és adott esetben a versenyhatóságokkal, azok hatáskörének sérelme nélkül, nyílt és átlátható módon, különösen, ha feladatai az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetőket érinti.

(2)   Az ACER biztosítja, hogy adott esetben különösen a munkája eredményével kapcsolatban a közvélemény és az érdekelt felek objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjanak.

Az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikke vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikke szerinti keretjellegű iránymutatások kidolgozása során, illetve az (1) bekezdésben említett üzemi és kereskedelmi szabályzat módosítása során tartott konzultációs ülések valamennyi dokumentumát és jegyzőkönyvét közzé kell tenni.

(3)   A keretjellegű iránymutatások elfogadása, illetve az (1) bekezdésben említett, az üzemi és kereskedelmi szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatok előterjesztése előtt az ACER ismerteti, hogy a konzultáció során kapott észrevételeket hogyan vették figyelembe, és indokolja, ha az észrevételeket nem vették figyelembe.

(4)   Az ACER saját honlapján közzéteszi legalább az igazgatási tanács, a szabályozók tanácsa és a fellebbezési tanács üléseinek napirendjét, háttérdokumentumait és adott esetben jegyzőkönyvét.

(5)   Az ACER megfelelő és arányos eljárási szabályokat fogad el és tesz közzé a 19. cikk (1) bekezdésének t) pontjában foglalt folyamat szerint. E szabályoknak magukban kell foglalniuk a jogállamiság elve alapján biztosítandó alapvető eljárási jogokat – ideértve a meghallgatáshoz való jogot, az iratbetekintési szabályokat és a (6), (7) és (8) bekezdésben foglalt normákat – garantáló, átlátható és észszerű döntéshozatali eljárást biztosító rendelkezéseket.

(6)   Az e rendeletben meghatározott valamely egyedi határozat meghozatala előtt az ACER tájékoztatja valamennyi érintett felet e határozat elfogadására irányuló szándékáról, és az ügy sürgősségének, összetettségének és lehetséges következményeinek figyelembevételével meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az érintett fél kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját.

(7)   Az ACER egyedi határozataiban feltünteti az azok alapjául szolgáló indokokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye az érdemi fellebbezést.

(8)   Az egyedi határozatok által érintett feleket tájékoztatni kell az e rendelet szerinti jogorvoslati lehetőségekről.

(1)   Az ACER szoros együttműködésben a Bizottsággal, a tagállamokkal és az illetékes nemzeti hatóságokkal, beleértve a szabályozó hatóságokat is, és a versenyhatóságok hatáskörének sérelme nélkül nyomon követi a villamos energia és a földgáz nagy- és kiskereskedelmi piacát, különösen a villamos energia és a földgáz kiskereskedelmi árát az (EU) 2019/944 irányelvben és a 2009/73/EK irányelvben megállapított fogyasztói jogokkal kapcsolatos előírások teljesülését, a piaci fejleményeknek a lakossági fogyasztókra gyakorolt hatását, a hálózati hozzáférést, beleértve a megújuló forrásokból előállított villamos energia hálózathoz történő hozzáférését, a villamosenergia-rendszerösszekötők tekintetében elért előrelépést, a határokon átnyúló kereskedelmet esetlegesen akadályozó tényezőket, a piacra lépő új szereplők és a kis piaci szereplők, köztük a helyi energiaközösségek előtt álló szabályozási akadályokat, azon állami beavatkozásokat, mint például az (EU) 2019/943 rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében említettek, amelyek megakadályozzák, hogy az árak kövessék a tényleges, szűkös villamosenergia-kínálatot, a rendelet 23. cikkében említett európai erőforrásmegfelelőségi értékelés eredményei alapján a tagállamok által a villamosenergia-ellátás biztonsága terén elért teljesítményt, figyelembe véve különösen az (EU) 2019/941 rendelet 17. cikkében említett utólagos értékelést.

(2)   Az ACER az (1) bekezdésben említett nyomon követés eredményeiről évente jelentést tesz közzé. Ebben a jelentésben azonosítja a villamos energia és a földgáz belső piacának megvalósítása előtt álló akadályokat.

(3)   Az éves jelentés közzétételekor az ACER véleményt nyújt be az Európai Parlament és a Bizottság részére azon lehetséges intézkedésekről, amelyek a (2) bekezdésben említett akadályok megszüntetését szolgálják.

(4)   Az ACER az (EU) 2019/943 rendelet 18. cikkének (9) bekezdése értelmében az átviteli és szállítási, illetve elosztási díjak módszertanának bevált gyakorlatáról szóló jelentést bocsát ki.

(1)   Az ACER jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2)   Az ACER-t valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Az ACER különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet, illetőleg azt elidegenítheti, valamint bírósági eljárásban félként részt vehet.

(3)   Az ACER-t igazgatója képviseli.

(4)   Az ACER székhelye Ljubljana, Szlovénia.

(1)   Az igazgatási tanács kilenc tagból áll. Valamennyi tag rendelkezik egy póttaggal. A Bizottság két tagot és azok póttagjait, az Európai Parlament két tagot és azok póttagjait, a Tanács öt tagot és azok póttagjait nevezi ki. Az igazgatási tanács egyetlen tagja sem lehet egyúttal európai parlamenti képviselő is. Az igazgatási tanács tagja nem lehet a szabályozók tanácsának tagja is.

(2)   Az igazgatási tanács tagjainak és póttagjainak megbízatása négy évre szól, és egyszer megújítható. Az első hivatali idő esetében az igazgatási tanács tagjai és póttagjai felének hivatali ideje hat év.

(3)   Az igazgatási tanács saját tagjai közül kétharmados többséggel elnököt és alelnököt választ. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két évre szól, és egyszer megújítható. Az elnök és az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér az igazgatási tanácsban betöltött tagság megszűnésével.

(4)   Az igazgatási tanács üléseit az elnök hívja össze. A szabályozók tanácsának elnöke vagy a szabályozók tanácsa által kijelölt személy és az igazgató – szavazati jog nélkül – részt vesznek az üléseken, kivéve, ha az igazgatót illetően az igazgatási tanács másképpen határoz. Az igazgatási tanács évente legalább kétszer rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy saját tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül. Az igazgatási tanács bárkit felkérhet, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyen. Az igazgatási tanács tagjai – eljárási szabályzatára figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik. Az igazgatási tanács titkársági feladatait az ACER látja el.

(5)   Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az igazgatási tanács a jelen levő tagok kétharmados többségével hozza meg döntéseit. Az igazgatási tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(6)   Az igazgatási tanács eljárási szabályzata részletesen meghatározza:

(7)   A Bizottság által kijelölt tagok szerepének sérelme nélkül az igazgatási tanács tagjai függetlenül és objektíven, az Unió egésze érdekeinek megfelelően járnak el, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, hivataloktól és ügynökségektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól. E célból valamennyi tag írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot és írásbeli összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz, amelyben vagy kijelenti, hogy nincsenek olyan érdekeltségei, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségét, vagy megnevezi azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeit, amelyekről feltételezhető, hogy függetlenségét veszélyeztethetik. Az ACER évente közzéteszi ezeket a nyilatkozatokat.

(1)   Az igazgatási tanács:

(2)   Az igazgatási tanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházások felfüggeszthetők. Az igazgató e hatásköröket továbbruházhatja másra.

(3)   Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatási tanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja. A rendkívüli körülményeknek szigorúan igazgatási, költségvetési vagy irányítási ügyekre kell korlátozódniuk, nem érintve az igazgató teljes függetlenségét a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladatai tekintetében.

(1)   Az igazgató minden évben elkészíti az éves és többéves tervezést tartalmazó tervezési dokumentum tervezetét, és azt benyújtja az igazgatási tanácsnak és a szabályozók tanácsának.

Az igazgatási tanács, miután megkapta a szabályozók tanácsának kedvező véleményét, elfogadja a tervezési dokumentum tervezetét, és azt legkésőbb január 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A tervezési dokumentum tervezetének meg kell felelnie a 33. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban megállapított előzetes előirányzattervezetnek.

Az igazgatási tanács, figyelembe véve a Bizottság véleményét és azt követően, hogy megkapta a szabályozók tanácsa kedvező véleményét, és miután az igazgató ismertette azt az Európai Parlamenttel, elfogadja a tervezési dokumentumot. Az igazgatási tanács a tervezési dokumentumot december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A tervezési dokumentumot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni.

A tervezési dokumentum az általános költségvetés végső elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(2)   A tervezési dokumentum részét képező éves tervezésben a részletes célkitűzéseket és az elvárt eredményeket, ideértve a kapcsolódó teljesítménymutatókat kell meghatározni. Emellett – a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban – ismertetni kell benne a finanszírozandó tevékenységeket, és meg kell jelölni az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi és humánerőforrásokat, ideértve az ACER azon munkacsoportjainak említését, amelyeknek hozzá kell járulniuk a vonatkozó dokumentumok kidolgozásához. Az éves tervezés összhangban kell álljon a (4) bekezdésben említett többéves tervezéssel. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az ACER mely feladatai újak, változtak vagy szűntek meg.

(3)   Amennyiben az ACER-t új feladattal bízzák meg, az igazgatási tanács módosítja az elfogadott tervezési dokumentumot.

A tervezési dokumentum valamennyi lényegi módosítását az eredeti tervezési dokumentumra vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. Az igazgatási tanács a tervezési dokumentum lényegét nem érintő módosításra vonatkozó hatáskörét átruházhatja az igazgatóra.

(4)   A tervezési dokumentum részét képező többéves munkaprogramban meg kell határozni az átfogó stratégiai tervezést, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat. Továbbá meg kell határozni benne az erőforrás- tervezést, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.

Az erőforrások tervezését évente aktualizálni kell. A stratégiai tervezést, amennyiben szükséges –különösen a 45. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – aktualizálni kell.

(1)   A szabályozók tanácsa a következőkből áll:

A nemzeti szabályozó hatóságtól tagállamonként csak egy képviselő vehető fel a szabályozók tanácsába.

(2)   A szabályozók tanácsa saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az alelnök helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két és fél évre szól, és megújítható. Az elnök és az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér a szabályozók tanácsában betöltött tagság megszűnésével.

(1)   A szabályozók tanácsa a jelen lévő tagok kétharmados többségével dönt oly módon, hogy az egyes tagok egy-egy szavazattal rendelkeznek.

(2)   A szabályozók tanácsa elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat részletesebben meghatározza a szavazás rendjét, különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében, továbbá adott esetben a határozatképességre vonatkozó szabályokat. Az eljárási szabályzat a regionális együttműködési kezdeményezések keretében felmerülő kérdések vizsgálatára különleges munkamódszereket irányozhat elő.

(3)   Az e rendelettel ráruházott feladatok ellátásában és a szabályozó hatóságuk nevében eljáró tagjainak sérelme nélkül a szabályozók tanácsa függetlenül jár el, így nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem tagállami kormánytól, sem a Bizottságtól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(4)   A szabályozók tanácsának titkársági feladatait az ACER látja el.

(5)   A szabályozók tanácsa:

(6)   Az Európai Parlamentet legalább két héttel az ülés előtt tájékoztatni kell a szabályozók tanácsa következő üléseinek napirendtervezetéről. Ezen üléseket követő két héten belül a jegyzőkönyvtervezeteket meg kell küldeni az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a szabályozók tanácsának elnökét vagy elnökhelyettesét – függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – felkérheti a hatáskörrel rendelkező bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

(1)   Az ACER-t az igazgató vezeti, aki a 22. cikk (5) bekezdése b) pontjának második mondatában említett iránymutatással és – ahol azt e rendelet előírja – a szabályozók tanácsának véleményével összhangban jár el. Az igazgató – az igazgatási tanácsnak, illetve a szabályozók tanácsának az igazgató feladataival kapcsolatos szerepének sérelme nélkül – nem kérhet és nem fogadhat el semmilyen utasítást semmilyen kormánytól, sem az Unió intézményeitől, sem bármely más köz- vagy magánjogi jogalanytól vagy személytől. Az igazgató igazgatási, költségvetési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban az igazgatási tanácsnak tartozik felelősséggel, de a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladatai tekintetében teljes mértékben függetlennek kell maradnia. Az igazgató megfigyelőként részt vehet a szabályozók tanácsának ülésein.

(2)   Az igazgatót – érdemei, alkalmassága és az energiaágazatra vonatkozó tapasztalata alapján – a szabályozók tanácsának kedvező véleményét követően az igazgatási tanács nevezi ki, a Bizottság által nyílt és átlátható kiválasztási eljárás nyomán előterjesztett jegyzékben felsorolt legalább három jelölt közül. Kinevezése előtt az igazgatási tanács által kiválasztott jelölt nyilatkozatot tesz az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszol az annak tagjai által feltett kérdésekre. Az igazgató szerződésének megkötése céljából az ACER-t az igazgatási tanács elnöke képviseli.

(3)   Az igazgató megbízatása öt évre szól. A megbízatás leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a Bizottság értékelést készít. Az értékelésben a Bizottság különösen a következőket méri fel:

(4)   Az igazgatási tanács – a Bizottság javaslatára, az értékelés, valamint a szabályozók tanácsával folytatott konzultációt követően és a szabályozók tanácsa értékelésének és véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett és csak akkor, ha ez az ACER-re váró feladatok és követelmények alapján indokolt – az igazgató megbízatását egyszeri alkalommal, legfeljebb további öt évre megújíthatja. Az az igazgató, akinek hivatali idejét megújították, a megújított hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az ugyanezen munkakör betöltésére irányuló további kiválasztási eljárásban.

(5)   Ha az igazgatási tanácsnak szándékában áll megújítani az igazgató megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Egy hónappal megbízatásának megújítása előtt az igazgató felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament hatáskörrel rendelkező bizottsága előtt, és a bizottság tagjainak jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre.

(6)   Ha megbízatását nem újították meg, az igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

(7)   Az igazgató csak az igazgatási tanács által hozott határozat útján, a szabályozók tanácsa kedvező véleményének megszerzését követően menthető fel tisztségéből. Az igazgatási tanács ezt a határozatot tagjainak kétharmados többségével hozza meg.

(8)   Az Európai Parlament és a Tanács felszólíthatja az igazgatót, hogy feladatai ellátásáról nyújtson be jelentést. Az Európai Parlament ezenkívül felkérheti az igazgatót a hatáskörrel rendelkező bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

(1)   Az igazgató:

Az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazásában mielőtt helyi iroda létrehozásáról döntene, az igazgató köteles kikérni az érintett tagállamok – ideértve az ACER székhelyének otthont adó tagállamot is – véleményét, valamint megszerezni a Bizottság és az igazgatási tanács előzetes hozzájárulását. A megfelelő költség-haszon elemzésen alapuló határozatban meg kell határozni az adott helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, hogy elkerülhetők legyenek a szükségtelen költségek és az ACER-en belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a 3. cikk (1) bekezdésében, a 4–8. cikkben, a 9. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 10. cikkben, a 11. cikk c) pontjában, a 13. cikkben, a 15. cikk (4) bekezdésében, valamint a 30. és a 43. cikkben említett véleményeket, ajánlásokat és határozatokat csak a szabályozók tanácsa kedvező véleményének beszerzését követően lehet elfogadni.

Az igazgató, mielőtt a vélemények, ajánlások vagy határozatok tervezetét szavazásra benyújtja a szabályozók tanácsának, köteles e vélemények, ajánlások vagy határozatok tervezetére irányuló javaslatokat konzultáció céljából kellő időben előre benyújtani az illetékes munkacsoportnak.

Az igazgató:

Vélemény-, ajánlás- vagy határozattervezet visszavonása esetén a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontjában és az e bekezdés második albekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően az igazgató új vélemény-, ajánlás- vagy határozattervezetet adhat ki. Az e bekezdés harmadik albekezdése a) pontjának alkalmazásában az igazgató, amennyiben eltér a szabályozók tanácsától kapott észrevételektől és módosításoktól, vagy azokat elutasítja, kellően alátámasztott írásbeli magyarázatot is ad.

Ha a szabályozók tanácsa nem ad kedvező véleményt az újra benyújtott vélemény-, ajánlás- vagy határozattervezet szövegéről, mivel az újra benyújtott szöveg nem tükrözi megfelelően észrevételeit és módosításait, az igazgató a szabályozók tanácsa által javasolt módosításokkal és észrevételekkel összhangban felülvizsgálhatja a vélemény-, ajánlás- vagy határozattervezet szövegét annak érdekében, hogy megkapja a szabályozók tanácsa kedvező véleményét anélkül, hogy ismételten konzultálnia kellene az illetékes munkacsoporttal, vagy hogy további írásbeli indokolást kellene adnia.

(1)   Az ACER létrehoz egy fellebbezési tanácsot.

(2)   A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akiket a szabályozó hatóságoknál, a versenyhatóságoknál vagy más uniós vagy nemzeti intézményeknél vezető beosztást betöltő vagy betöltött, az energiaágazatban kellő tapasztalattal rendelkező munkatársak közül kell kiválasztani. A fellebbezési tanács maga nevezi ki az elnökét.

A fellebbezési tanács tagjait – a Bizottság javaslatára, nyilvános pályázati felhívást követően és a szabályozók tanácsával folytatott konzultációt követően – az igazgatási tanács nevezi ki formálisan.

(3)   A fellebbezési tanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat részletesen meghatározza a fellebbezési tanács szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat, valamint a tanácshoz intézett, a 28. cikk szerinti fellebbezési kérelmek esetében alkalmazandó szabályokat. A fellebbezési tanács értesíti a Bizottságot eljárási szabályzatának tervezetéről, továbbá ezen eljárási szabályzat bármilyen jelentős módosításáról. A Bizottság az értesítés beérkezésétől számított három hónapon belül véleményt nyilváníthat az eljárási szabályzatról.

Az ACER költségvetésének külön költségvetési sort kell tartalmaznia a fellebbezési tanács irodájával kapcsolatos finanszírozásra.

(4)   A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához a hat tagból legalább négy fő többsége szükséges. A fellebbezési tanács szükség szerint ülésezik.

(1)   A fellebbezési tanács tagjainak megbízatása öt évre szól. A megbízatás egy alkalommal megújítható.

(2)   A fellebbezési tanács tagjai függetlenül hozzák meg döntéseiket. Semmilyen utasítás nem kötheti őket. A fellebbezési tanács tagjai az ACER-ben, annak igazgatási tanácsában vagy a szabályozók tanácsában, illetve az ACER bármely egyéb munkacsoportjában más feladatot nem láthatnak el. A fellebbezési tanács tagja megbízatásának ideje alatt e tisztségéből nem menthető fel, kivéve akkor, ha súlyos hivatali mulasztást követett el, és az igazgatási tanács – miután konzultált a szabályozók tanácsával – erről határozatot hoz.

(1)   Nem vehet részt a fellebbezési eljárásban a fellebbezési tanács olyan tagja, akinek bármely személyes érdeke fűződik az eljáráshoz, aki korábban az eljárás egyik felének képviseletét ellátta, illetve aki részt vett a megfellebbezett határozat meghozatalában.

(2)   A fellebbezési tanács bármely tagja köteles értesíteni a fellebbezési tanácsot, ha valamely tagtársáról – az (1) bekezdésben említett okok egyike vagy bármely más ok miatt – úgy véli, hogy nem kellene részt vennie egy adott fellebbezési eljárásban. A fellebbezési eljárás feleinek bármelyike az (1) bekezdésben említett bármely indokra hivatkozva, illetve elfogultság gyanúja esetén kifogással élhet a fellebbezési tanács valamely tagjának részvétele ellen. A kifogás nem elfogadható, ha annak alapja a tagok állampolgársága vagy ha a fellebbezési eljárásban kifogással élő fél a kifogást megalapozó tény ismeretében további eljárási cselekményt tett, a fellebbezési tanács összetételének kifogásolása helyett.

(3)   A fellebbezési tanács az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben teendő intézkedésről az érintett tag részvétele nélkül határoz. Az említett határozat meghozatala céljából a fellebbezési tanács az érintett tag helyett annak póttagja részvételével ülésezik. Ha a póttag a tagéhoz hasonló helyzetben van, az elnöknek a rendelkezésre álló póttagok közül kell kijelölnie helyettest.

(4)   A fellebbezési tanács tagjai függetlenül, a közérdeknek megfelelően járnak el. E célból írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot és írásbeli érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy utalhatnak azokra a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeikre, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket. A nyilatkozatokat évente írásos formában közzé kell tenni.

(1)   Bármely természetes vagy jogi személy – a szabályozó hatóságokat is ideértve – fellebbezhet a 2. cikk d) pontja szerinti olyan határozat ellen, amelynek ő a címzettje, vagy amely, noha alakilag más a címzettje, őt közvetlenül és egyénileg érinti.

(2)   A fellebbezést annak indokolásával együtt írásban kell benyújtani az ACER-hez az érintett személynek a határozatról szóló értesítését követő két hónapon belül, vagy ennek hiányában a határozat ACER általi közzétételét követő két hónapon belül. A fellebbezési tanácsnak a fellebbezésről a fellebbezés benyújtásától számított négy hónapon belül kell határoznia.

(3)   Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. A fellebbezési tanács azonban a kifogásolt határozat alkalmazását felfüggesztheti, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik.

(4)   Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy az megalapozott-e. A fellebbezési tanács annyiszor, ahányszor szükséges, felkérheti a fellebbezési eljárás feleit, hogy a fellebbezési tanács által kibocsátott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás többi fele által tett nyilatkozatokról meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket. A fellebbezési eljárás felei jogosultak álláspontjukat szóban előadni.

(5)   A fellebbezési tanács helybenhagyhatja a határozatot, vagy az ACER arra hatáskörrel rendelkező szervéhez utalhatja az ügyet. Ez utóbbira nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező.

(6)   Az ACER közzéteszi a fellebbezési tanács által hozott határozatokat.

(1)   Indokolt esetben és különösen az igazgató és a szabályozók tanácsa szabályozási ügyekkel kapcsolatos munkájának támogatása, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében, a 4–8. cikkben, a 9. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 10. cikkben, a 11. cikk c) pontjában, a 13. cikkben, a 15. cikk (4) bekezdésében, valamint a 30. és a 43. cikkben említett vélemények, ajánlások és határozatok előkészítése céljából az igazgatási tanács az igazgató és a szabályozók tanácsa közös javaslata alapján munkacsoportokat hoz létre vagy szüntet meg.

Valamely munkacsoport létrehozásának és megszüntetésének előfeltétele a szabályozók tanácsának kedvező véleménye.

(2)   A munkacsoportok az ACER és a szabályozó hatóságok személyzetéhez tartozó szakértőkből állnak. A Bizottság szakértői megfigyelőként vehetnek részt a munkacsoportokban. Az ACER nem felel a szabályozó hatóságok személyzetéhez tartozó szakértők ügynökségi munkacsoportokban való részvételének költségeiért. A munkacsoportoknak figyelembe kell venniük a többi illetékes nemzeti hatóság szakértőinek álláspontját, amennyiben az említett hatóságok hatáskörrel rendelkeznek a kérdésben.

(3)   Az igazgatási tanács az igazgató javaslata alapján és a szabályozók tanácsával folytatott konzultációt és a tanács kedvező véleményének kézhezvételét követően elfogadja és közzéteszi a munkacsoportok működésére vonatkozó belső eljárási szabályzatot.

(4)   Az ACER munkacsoportjainak el kell végezniük a 20. cikk értelmében elfogadott tervezési dokumentumban számukra kijelölt tevékenységeket, valamint a szabályozók tanácsa és az igazgató által az e rendelet szerint rájuk bízott minden egyéb tevékenységet.

(1)   Az egyéb források sérelme nélkül az ACER bevételei a következőkből tevődnek össze:

(2)   Az ACER kiadásai személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségekből állnak.

(3)   Az ACER bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(4)   Az ACER összes bevételéről és kiadásáról pénzügyi évenként előrejelzést kell készíteni, majd a becsült összegeket a költségvetésében fel kell tüntetni; a pénzügyi év azonos a naptári évvel.

(5)   Az ACER által kapott bevételek nem veszélyeztethetik az ACER semlegességét, függetlenségét vagy objektivitását.

(1)   Az ACER számára díjak fizetendők a következőkért:

(2)   Az (1) bekezdésben említett díjakat és fizetésük módját a Bizottság állapítja meg nyilvános konzultáció lefolytatása, valamint az igazgatótanáccsal és a szabályozók tanácsával való konzultációt követően. A díjaknak a költséghatékony módon nyújtott vonatkozó szolgáltatás költségeihez viszonyítva arányosaknak, a költségek fedezéséhez pedig elegendőeknek kell lenniük. Az említett díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy az megkülönböztetésmentes legyen, és a piaci szereplőkre vagy a nevükben eljáró jogalanyokra ne háruljon indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív teher.

A Bizottság – értékelés alapján – rendszeresen felülvizsgálja az említett díjak mértékét, és szükség esetén kiigazítja a díjak mértékét és fizetésük módját.

(1)   Az igazgató minden évben elkészíti, és az előzetes munkaköri jegyzékkel együtt benyújtja az igazgatási tanácsnak a következő pénzügyi év előirányzott működési kiadásait és munkaprogramját magában foglaló előzetes előirányzat-tervezetet.

(2)   Az előirányzat-tervezet a 20. cikk (1) bekezdésében említett tervezési dokumentumban foglalt célkitűzéseken és elvárt eredményeken alapul, és figyelembe veszi az e célkitűzések és elvárt eredmények eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat.

(3)   Az igazgató által készített előzetes előirányzat-tervezet alapján az igazgatási tanács minden évben előzetes előirányzat-tervezetet fogad el az ACER következő pénzügyi évre várható bevételeiről és kiadásairól.

(4)   Ezt a – létszámtervet is magában foglaló – előzetes előirányzat-tervezetet az igazgatási tanács minden évben január 31 -ig a Bizottság elé terjeszti. Az igazgató által készített tervezetet még az előzetes előirányzat-tervezet elfogadása előtt a szabályozási tanács elé kell terjeszteni esetleges indokolással ellátott véleményezésre.

(5)   A Bizottság a (3) bekezdésben említett előzetes előirányzat-tervezetet az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt eljuttatja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(6)   Az előzetes előirányzat-tervezet alapján a Bizottság az Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint azon támogatás összegét, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 313–316. cikkével és az azt követő cikkekkel összhangban az Unió általános költségvetését terheli.

(7)   Az ACER létszámtervét költségvetési hatósági minőségében a Tanács fogadja el.

(8)   Az ACER költségvetését az igazgatási tanács fogadja el. Az azt követően tekintendő véglegesnek, hogy az Unió általános költségvetését véglegesen elfogadták. A költségvetést szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(9)   A költségvetés – ideértve a létszámtervet – bármely módosítása esetén ugyanezt az eljárást kell követni.

(10)   2020. július 5-ig a Bizottság értékeli, hogy az ACER-hez rendelt pénzügyi és humánerőforrások lehetővé teszik-e, hogy az ACER e rendelet szerint ellássa a belső energiapiac megvalósításával és az energiabiztonsághoz való hozzájárulással kapcsolatos szerepét, az uniós fogyasztók javát szolgálva.

(11)   Az igazgatási tanács haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítása áll szándékában, amely jelentős pénzügyi hatással van az ACER költségvetésének finanszírozására, különösen, ha ingatlannal kapcsolatos projektről van szó. Az igazgatási tanács szándékáról tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság bármely egysége véleményt kíván kibocsátani, a projektről szóló tájékoztatás átvételétől számítva két héten belül értesíti az ACER-t erről a szándékáról. Válasz hiányában az ACER lebonyolíthatja a tervezett projektet.

(1)   Az igazgató ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és végrehajtja az ACER költségvetését.

(2)   Az ACER számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után március 1-jéig benyújtja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. Az ACER számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is benyújtja a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ezután az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 245. cikkével összhangban konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóját.

(1)   Az ACER számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (N. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (N+1. év) március 1-jéig benyújtja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)   Az ACER N+1. év március 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az N. évi költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője N+1. év március 31-ig benyújtja a Számvevőszéknek az ACER előzetes beszámolóját. A Bizottság a pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is benyújtja.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselőnek, miután beérkeztek hozzá az ACER N. évi előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által a költségvetési rendelet 246. cikkével összhangban tett észrevételek, saját hatáskörében össze kell állítania az ACER végleges beszámolóját az adott évre vonatkozóan. Az igazgató véleményezésre benyújtja az igazgatási tanácsnak az ACER végleges beszámolóját.

(4)   Az igazgatási tanács véleményt nyilvánít az ACER N. évre vonatkozó végleges beszámolójáról.

(5)   Az ACER számvitelért felelős tisztviselője az N. évre vonatkozó végleges beszámolót, valamint az igazgatási tanács véleményét N+1. év július 1-jéig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6)   A végleges beszámolót N+1. év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)   Az igazgató köteles N+1. év szeptember 30-ig választ benyújtani a Számvevőszéknek annak észrevételeire. Az igazgató e válaszról másolatot nyújt be az igazgatási tanácsnak és a Bizottságnak.

(8)   Az igazgató az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére – az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 109. cikkének (3) bekezdésével összhangban megad minden olyan tájékoztatást, amely az N. évre vonatkozó mentesítési eljárás zökkenőmentes lefolytatásához szükséges.

(9)   Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2. év május 15-ig mentesíti az igazgatót az N pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan.

(1)   A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) szerinti csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem elősegítése céljából az ACER csatlakozik az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (24), és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az alkalmazottaira vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   A Számvevőszék jogosult helyszíni, valamint dokumentumalapú ellenőrzéseket végezni az ACER-től uniós forrásokban részesülő kedvezményezettek, vállalkozók és alvállalkozók tekintetében.

(3)   Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (25) megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy valamely, az ACER által finanszírozott támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül, az ACER harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban a Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörükkel összhangban ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

(1)   Az ACER-re alkalmazni kell az EUSZ-hez és a EUMSZ-hez csatolt, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.

(2)   Az ACER fogadó tagállambeli elhelyezésével és az adott tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekkel kapcsolatos szükséges rendelkezéseket, valamint a fogadó tagállamban az ügyvezető igazgatóra, az igazgatási tanács tagjaira, az ACER személyzetére és családtagjaikra vonatkozó konkrét szabályokat az ACER és a székhely szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell megállapítani. A megállapodást az igazgatási tanács jóváhagyását követően kell megkötni.

(1)   Az ACER személyzetére – ideértve annak igazgatóját is – a személyzeti szabályzat, az alkalmazási feltételek, valamint az Európai Unió intézményei által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)   Az igazgatási tanács – a Bizottsággal egyetértésben, a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban – elfogadja a megfelelő végrehajtási szabályokat.

(3)   Személyzete tekintetében az ACER gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

(4)   Az igazgatási tanács elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az ACER-nél kirendelt tagállami szakértőket alkalmazzanak.

(1)   Az ACER szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

Az ACER által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötések tekintetében a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(2)   Szerződésen kívüli felelősség alapján az ACER – a tagállamok jogában meglévő közös, általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetve az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott valamennyi kárt.

(3)   A (2) bekezdésben említett kártérítésekkel kapcsolatos jogviták a Bíróság joghatósága alá tartoznak.

(4)   Az ACER személyzetének az ACER-rel szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelőssége tekintetében az ACER személyzetére vonatkozó alkalmazandó rendelkezések az irányadók.

(1)   Az ACER-nél tárolt dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (26) kell alkalmazni.

(2)   Az igazgatási tanácsnak gyakorlati intézkedéseket kell elfogadnia az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.

(3)   Az ACER által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az ombudsmanhoz vagy eljárás indítható a Bíróság előtt, az EUMSZ 228. és 263. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.

(4)   A személyes adatok ACER általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (27) kell alkalmazni. Az igazgatási tanács megállapítja az (EU) 2018/1725 rendelet ACER általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az ACER adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozókat. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

(5)   Az ACER – hatáskörén belül – saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan a 3–13. cikkben említett feladatok eredményes végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatási tanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni.

(1)   Az ACER az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló, az (EU, Euratom) 2015/443 (28) és az (EU, Euratom) 2015/444 (29) bizottsági határozatban rögzített bizottsági biztonsági szabályokkal, többek között az ilyen adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezésekkel egyenértékű saját biztonsági szabályokat fogad el.

(2)   Az ACER dönthet úgy is, hogy az (1) bekezdésben említett bizottsági határozatokat értelemszerűen alkalmazza. Az ACER biztonsági szabályai többek között az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket foglalják magukban.

(1)   Az ACER készen áll az olyan harmadik országok részvételére, amelyek megállapodásokat kötöttek az Unióval, és amelyek az energia területén elfogadták és alkalmazzák az uniós jog vonatkozó szabályait, ideértve különösen a független szabályozó hatóságokra, a harmadik felek infrastruktúrához való hozzáférésére és a szétválasztásra, az energiakereskedelemre és a rendszerirányításra, valamint a fogyasztói részvételre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat, továbbá elfogadták és alkalmazzák a vonatkozó szabályokat a környezetvédelem és a verseny területén is.

(2)   Az Unió és az (1) bekezdésben említett harmadik országok közötti, e célra szolgáló megállapodások megkötésének függvényében az ACER a 3–13. cikk szerinti feladatait harmadik országok vonatkozásában is teljesítheti, feltéve, hogy e harmadik országok az (1) bekezdéssel összhangban elfogadták és alkalmazzák a vonatkozó szabályokat, és megbízták az ACER-t, hogy szabályozó hatóságaik tevékenységét koordinálja a tagállami szabályozó hatóságok tevékenységével. Kizárólag ezekben az esetekben a határokon átnyúló jellegű kérdésekre való hivatkozások az Unió és a harmadik országok közötti határokra vonatkoznak, és nem két tagállam közötti határokra.

(3)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások rendelkezései meghatározzák az adott országokra nézve különösen az ACER munkájában való részvétel jellegét, tárgyát és eljárási vonatkozásait, ideértve a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet érintő rendelkezéseket is.

(4)   Az igazgatási tanácsnak – miután megkapta a szabályozók tanácsának kedvező véleményét – eljárási szabályzatot kell elfogadnia az (1) bekezdésben említett harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokra vonatkozóan. A Bizottság az ACER igazgatójával megfelelő munkamegállapodás megkötése révén gondoskodik arról, hogy az ACER megbízatása körén és a meglévő intézményi kereten belül működjön.

(1)   Az ACER-re alkalmazni kell az 1. sz. tanácsi rendelet (30) rendelkezéseit.

(2)   Az ACER belső nyelvhasználati szabályairól az igazgatási tanács határoz.

(3)   Az ACER működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja teljesíti.

(1)   2024. július 5-ig és azt követően ötévente a Bizottság független külső szakértő segítségével értékelést végez, felmérve az ACER által a célkitűzései elérése, megbízatása és feladatai teljesítése tekintetében elért eredményeket. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az ACER megbízatásának esetlegesen szükséges módosításával, és az ilyen módosítások pénzügyi következményeivel.

(2)   Amennyiben a Bizottság megítélése szerint az ACER további fenntartása a kitűzött célokra, megbízatásra és feladatokra tekintettel a továbbiakban nem indokolt, az érdekelt felekkel és a szabályozók tanácsával folytatott megfelelő konzultációt követően javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelés megállapításait saját következtetéseivel együtt benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az ACER-en belül a szabályozók tanácsának. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

(4)   2025. október 31-ig, majd azt követően legalább ötévente a Bizottság benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy az e rendelet, és különösen az ACER egyedi határozatokkal kapcsolatos feladatainak értékelését tartalmazó jelentést. Ez a jelentés adott esetben figyelembe veszi az (EU) 2019/943 rendelet 69.. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelés eredményeit.

A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot is benyújt a jelentéshez.

(1)   Minden piaci szereplőnek felelősséget kell viselnie az általa a rendszerben okozott kiegyenlítetlenségekért (a továbbiakban: kiegyenlítő szabályozási felelősség). Ennek érdekében a piaci szereplőknek vagy maguknak kell betölteniük a mérlegkörfelelős szerepét, vagy ezt a felelősséget szerződéses úton át kell ruházniuk egy általuk kiválasztott mérlegkörfelelősre. Minden egyes mérlegkörfelelős pénzügyi felelősséggel tartozik kiegyenlítetlenségeiért, és törekszik az egyensúlyra vagy elősegíti a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozottságát.

(2)   A tagállamok kizárólag a következők tekintetében rendelkezhetnek eltérésről a kiegyenlítő szabályozási felelősség tekintetében:

A tagállamok – az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül – ösztönzőket nyújthatnak a kiegyenlítő szabályozási felelősség alól teljes mértékben vagy részlegesen mentesített piaci szereplőknek abból a célból, hogy teljes felelősséget vállaljanak a kiegyenlítő szabályozásért.

(3)   Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy a (2) bekezdésnek megfelelően eltérésről rendelkezik, biztosítania kell, hogy a kiegyenlítetlenségek miatti pénzügyi felelősséget egy másik piaci szereplő viselje.

(4)   A 2026. január 1-jétől üzembe helyezett villamosenergia-termelő létesítmények esetében a (2) bekezdés a) pontja csak 200 kW telepített villamosenergia-termelési kapacitás alatt vonatkozik a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítményekre.

(1)   A kiegyenlítő szabályozási piacokat – ideértve az akkreditációs eljárásokat – úgy kell megszervezni, hogy:

(2)   A kiegyenlítő szabályozási energia ára nem kerülhet előzetesen meghatározásra a kiegyenlítő szabályozási kapacitásra vonatkozó szerződésben. A beszerzési eljárásoknak az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikke (4) bekezdésének megfelelően átláthatóknak kell lenniük, és egyúttal meg kell őrizniük az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

(3)   A kiegyenlítő szabályozási piacoknak biztosítaniuk kell az üzembiztonságot, valamint ezzel egy időben az övezetközi kapacitás maximális használatát és – a 17. cikkel összhangban – különböző időtávokon megvalósuló hatékony felosztását.

(4)   A szabványos kiegyenlítő szabályozási termékre és az egyedi kiegyenlítő szabályozási termékekre vonatkozó kiegyenlítő szabályozási energiát határár-alapú (egységes áron elszámolt) árképzés szerint kell elszámolni, kivéve, ha valamennyi szabályozó hatóság jóváhagy egy alternatív árképzési módszert az összes átvitelirendszer-üzemeltető által közösen benyújtott javaslat alapján, amelyet az alternatív árképzési módszer hatékonyabb voltát bizonyító elemzés előzött meg.

A piaci szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy a valós időhöz a lehető legközelebb tegyenek ajánlatokat, és biztosítani kell, hogy a kiegyenlítő szabályozási energiára vonatkozó kapuzárási időpontok ne előzzék meg az övezetközi napon belüli kapuzárási időpontot.

A központi teherelosztási modellt alkalmazó átvitelirendszer-üzemeltetők további szabályokat határozhatnak meg a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott, a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatással összhangban.

(5)   A kiegyenlítetlenségek elszámolása olyan áron történjen, amely tükrözi az energia valós idejű értékét.

(6)   Minden egyes kiegyenlítőenergia egységár-számítási terület egybeesik egy ajánlattételi övezettel, kivéve, ha központi teherelosztási modellt alkalmaznak, ebben az esetben a kiegyenlítőenergia egységár-számítási terület egy ajánlati övezet részét képezheti.

(7)   A tartalékkapacitás méretezését az átvitelirendszer-üzemeltetők végzik, és azt regionális szinten elő kell segíteni.

(8)   A kiegyenlítő szabályozási kapacitás beszerzését az átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell végezniük, és ezt regionális szinten elő lehet segíteni. Korlátozni lehet a határkeresztező kapacitás lekötését e célból. A kiegyenlítő szabályozási kapacitás beszerzését piaci alapon kell végezni, és úgy kell megszervezni, hogy az akkreditációs eljárás során ne alkalmazzanak megkülönböztetést az – egyedileg vagy szabályozási központba tömörülve fellépő – piaci szereplők egyikével szemben sem, az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

A kiegyenlítő szabályozási kapacitás beszerzésének elsődleges piacon kell alapulnia, kivéve, ha a szabályozó hatóság a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások piacán a verseny hiánya miatt más piaci alapú beszerzési formákat engedélyező eltérésről rendelkezett. A kiegyenlítő szabályozási kapacitás elsődleges piacok használatán alapuló beszerzésének kötelezettségétől való eltéréseket három évente felül kell vizsgálni.

(9)   A felirányú kiegyenlítő szabályozási kapacitás és a leirányú kiegyenlítő szabályozási kapacitás beszerzését külön kell végezni, kivéve, ha a szabályozó hatóság jóváhagyja az ezen elvtől való eltérést az átvitelirendszer-üzemeltető által elvégzett értékelés által szolgáltatott azon bizonyítékok alapján, amelyek szerint ezzel nagyobb gazdasági hatékonyságot lehet elérni. A kiegyenlítő szabályozási kapacitásra vonatkozó szerződést legkorábban egy nappal a kiegyenlítő szabályozási kapacitás nyújtása előtt kell megkötni, és a szerződéses időtartam legfeljebb egy nap lehet, kivéve, ha – és olyan mértékben, amennyiben – a szabályozó hatóság korábban már jóváhagyta a korábbi szerződést vagy hosszabb szerződéskötési időszakokat az ellátásbiztonság biztosítása vagy a gazdasági hatékonyság javítása érdekében.

Ha megtörtént az eltérés odaítélése, a kiegyenlítő szabályozási kapacitáshoz használt szabványos kiegyenlítő szabályozási termékek legalább 40 %-a esetében és a kiegyenlítő szabályozási kapacitáshoz használt összes termék legalább 30 %-a esetében a kiegyenlítő szabályozási kapacitásra vonatkozó szerződéseket legfeljebb egy nappal a kiegyenlítő szabályozási kapacitás rendelkezésre bocsátásának megkezdése előtt kell megkötni, és a szerződéses időtartam legfeljebb egy nap lehet. A kiegyenlítő szabályozási kapacitás fennmaradó részére vonatkozó szerződést legfeljebb egy hónappal a kiegyenlítő szabályozási kapacitás rendelkezésre bocsátásának megkezdése előtt kell megkötni, és annak szerződéses időtartama legfeljebb egy hónap lehet.

(10)   Az átvitelirendszer-üzemeltető kérésére a szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy legfeljebb tizenkét hónapos időtartamra meghosszabbítja a kiegyenlítő szabályozási kapacitás fennmaradó részére vonatkozó, a (9) bekezdésben említett szerződéses időtartamot, amennyiben az ilyen döntés időben korlátozott, és a végfelhasználók költségei tekintetében jelentkező kedvező hatások meghaladják a piacra gyakorolt negatív hatásokat. A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

(11)   A (10) bekezdés ellenére 2026. január 1-jétől a szerződéses időtartam hat hónapnál nem lehet hosszabb.

(12)   2028. január 1-ig a szabályozó hatóságok jelentést tesznek a Bizottságnak és az ACER-nek az egy napnál hosszabb szerződéses időtartamokkal vagy beszerzési időszakokkal lefedett teljes kapacitás arányáról.

(13)   Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek vagy a megbízott üzemeltetőiknek a valós időt a lehető legszorosabban követve, de legfeljebb 30 perces késéssel a szállítást követően közzé kell tenniük a menetrendkezelési területük aktuális rendszeregyensúlyára vonatkozó információkat, a becsült kiegyenlítő árakat és a becsült kiegyenlítőenergia-egységárakat.

(14)   Ha a szabványos kiegyenlítő szabályozási termékek nem elegendők az üzembiztonság biztosításához, vagy ha egyes kiegyenlítő szabályozási források szabványos kiegyenlítő szabályozási termékek révén nem tudnak részt venni a kiegyenlítő szabályozási piacon, az átvitelirendszer-üzemeltetők eltéréseket javasolhatnak, a szabályozó hatóságok pedig eltéréseket hagyhatnak jóvá a (2) és a (4) bekezdés alól a helyi szinten aktiválható, egyedi kiegyenlítő szabályozási termékekre anélkül, hogy kicserélnék őket más átvitelirendszer-üzemeltetőkkel.

Az eltérésre irányuló javaslatnak tartalmaznia kell az egyedi termékek használatának a gazdaságosság függvényében történő minimalizálására irányuló intézkedések leírását, annak bizonyítását, hogy az egyedi termékek nem idézik elő a menetrendkezelési területen belüli és azon kívüli kiegyenlítő szabályozási piac jelentős mértékű eredménytelenségét és torzulását, valamint adott esetben az azon eljárásra vonatkozó szabályokat és információkat, amely az egyedi kiegyenlítő szabályozási termékekből származó kiegyenlítő szabályozási energia-ajánlatok szabványos kiegyenlítő szabályozási termékekből származó kiegyenlítő szabályozási energia-ajánlatokká való átalakítására szolgál.

(1)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők együtt gondoskodnak – az (EU) 2015/1222 rendelettel összhangban – az integrált másnapi és napon belüli piacok működtetéséről. Az átvitelirendszer-üzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők az Unió szintjén vagy adott esetben regionális szinten együttműködnek egymással annak érdekében, hogy maximalizálják a Unión belüli másnapi és napon belüli villamosenergia-kereskedés hatékonyságát és eredményességét. Az együttműködési kötelezettség nem érinti az uniós versenyjog alkalmazását. A villamosenergia-kereskedéssel kapcsolatos funkcióikban az átvitelirendszer-üzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők felett az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikkének megfelelően a szabályozó hatóságok és az (EU) 2019/942 rendelet 4. és 8. cikkének megfelelően az ACER szabályozói felügyeletet gyakorol.

(2)   A másnapi és napon belüli piacoknak:

(1)   A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők lehetővé teszik, hogy a piaci szereplők a valós időhöz a lehető legközelebb és legalább az övezetközi napon belüli kapuzárási időpontig kereskedhessenek.

(2)   A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők lehetővé teszik, hogy a piaci szereplők a másnapi és a napon belüli piacokon a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak hosszával megegyező hosszúságú vagy annál hosszabb időközökben kereskedhessenek az energiával.

(3)   A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők a másnapi és a napon belüli piacokon folytatott kereskedés számára a keresletoldali válasz, az energiatárolás és a megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés hatékony részvételének – ideértve a közvetlen felhasználói részvételt is – lehetővé tétele érdekében kellően kisméretű, 500 kW vagy annál kisebb minimális ajánlattételi mérettel rendelkező termékeket alakítanak ki.

(4)   2021. január 1-ig a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak minden menetrendkezelési területen 15 perc, kivéve, ha a szabályozó hatóságok eltérést vagy mentességet engedélyeztek. Eltéréseket csak 2024. december 31-ig lehet engedélyezni.

2025. január 1-jétől kezdődően a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak nem haladhatja meg a 30 percet, ha a szinkronterület valamennyi szabályozó hatósága mentességet engedélyezett.

(1)   Az (EU) 2016/1719 rendelettel összhangban az átvitelirendszer-üzemeltetőknek hosszú távú átviteli jogokat kell kiadniuk, vagy ezzel egyenértékű meglévő intézkedéseket kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a piaci szereplők – ezen belül a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítmények tulajdonosai – számára az árkockázatokkal szembeni, az ajánlattételi övezetek határain átívelő fedezést, kivéve, ha az ajánlattételi övezetek határidős piacairól az illetékes szabályozó hatóságok által készített értékelés azt mutatja, hogy az érintett ajánlattételi övezetekben elegendő kockázatfedezeti lehetőség áll rendelkezésre.

(2)   A hosszú távú átviteli jogokat átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci alapon, egyetlen egységes felosztási platformon keresztül kell felosztani.

(3)   Az uniós versenyjog tiszteletben tartása mellett a piacüzemeltetők szabadon alakíthatnak ki határidős kockázatfedezeti termékeket, köztük hosszú távúakat is annak érdekében, hogy a piaci szereplők – ezen belül a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítmények tulajdonosai – kellő lehetőségekkel rendelkezzenek az áringadozások miatti pénzügyi kockázatokkal szembeni fedezésre. A tagállamok nem írhatják elő, hogy ez a fedezeti tevékenység egy meghatározott tagállamon vagy ajánlattételi övezeten belüli kereskedésre korlátozódjon.

(1)   A nagykereskedelmi villamosenergia-árnak nem szabható sem alsó, sem felső határ. Ez a rendelkezés alkalmazandó különösen az ajánlattételekre és az elszámolásra minden időtávon, és kiterjed a kiegyenlítő szabályozási energia árára és a kiegyenlítőenergia-egységárakra is, a kiegyenlítő szabályozási időtávon belül és a másnapi és napon belüli időtáv tekintetében a (2) bekezdéssel összhangban alkalmazható technikai árkorlátok sérelme nélkül.

(2)   A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők a maximális és minimális elszámolási árakra vonatkozó harmonizált határértékeket alkalmazhatnak a másnapi és a napon belüli időtávokra. E korlátoknak elég magasaknak kell lenniük ahhoz, hogy ne korlátozzák szükségtelenül a kereskedelmet, a belső piacon harmonizáltaknak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a terheléskiesés maximális értékét. A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőknek átlátható mechanizmust kell alkalmazniuk a technikai ajánlattételi korlátok abban az esetben történő, kellő időben való automatikus kiigazítására, ha a piac várhatóan el fogja érni a megszabott árkorlátot. A kiigazítást követő magasabb árkorlátot mindaddig alkalmazni kell, amíg e mechanizmus keretében újabb emelés nem válik szükségessé.

(3)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők nem hozhatnak intézkedéseket a nagykereskedelmi árak megváltoztatása céljából.

(4)   A szabályozó hatóságoknak, vagy ha valamely tagállam másik illetékes hatóságot jelölt ki e célból, akkor e kijelölt hatóságoknak azonosítaniuk kell azokat a területükön alkalmazott szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a nagykereskedelmi árképzés közvetett korlátozásához, ideértve egyebek mellett a kiegyenlítő szabályozási energia aktiválásával összefüggő ajánlatok korlátozását, a kapacitásmechanizmusokat, az átvitelirendszer-üzemeltetők intézkedéseit, a piaci eredmények befolyásolására vagy az erőfölénnyel való visszaélés, illetve a nem hatékonyan meghatározott ajánlattételi övezetek megakadályozására irányuló intézkedéseket.

(5)   Ha valamely szabályozó hatóság vagy kijelölt illetékes hatóság olyan szakpolitikát vagy intézkedést azonosít, amely alkalmas lehet a nagykereskedelmi árképzés korlátozására, köteles minden megfelelő intézkedést meghozni a szakpolitika vagy intézkedés ajánlattételi magatartásra gyakorolt hatásainak megszüntetése, vagy ha ez nem lehetséges, akkor enyhítése érdekében. A tagállamok 2020. január 5-ig jelentés formájában részletesen beszámolnak a Bizottságnak azokról az intézkedésekről vagy fellépésekről, amelyekkel éltek vagy élni fognak.

(1)   Amennyiben erre a megbízhatósági standardok 25. cikk szerinti meghatározása céljából szükség van, a szabályozó hatóságoknak, vagy ha a tagállam más illetékes hatóságot jelölt ki e célból, e kijelölt illetékes hatóságoknak – 2020. július 5-ig meg kell állapítaniuk a terheléskiesés értékének a területükre vonatkozó egységes becsült értékét. Ezt a becsült értéket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben valamely tagállam területén több ajánlattételi övezet is van, a szabályozó hatóságok vagy az egyéb illetékes kijelölt hatóságok ajánlattételi övezetenként különböző becsült értékeket is meghatározhatnak. Amennyiben egy ajánlattételi övezet több tagállam területén helyezkedik el, az érintett szabályozó hatóságok vagy az egyéb illetékes kijelölt hatóságok meghatározzák ezen ajánlattételi övezet tekintetében a terheléskiesés egységes becsült értékét. A szabályozó hatóságoknak vagy az egyéb kijelölt illetékes hatóságoknak a terheléskiesés egységes becsült értékének meghatározásához a 23. cikk (6) bekezdésében említett módszertant kell alkalmazniuk.

(2)   Terheléskiesés értékére vonatkozó becslésüket a szabályozó hatóságok és egyéb kijelölt illetékes hatóságok legalább ötévente aktualizálják, illetve korábban abban az esetben, ha jelentős változást észlelnek.

(1)   A villamosenergia-termelő létesítmények és a keresletoldali válasz esetén alkalmazott teherelosztásnak megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak, továbbá – hacsak a (2)–(6) bekezdés másként nem rendelkezik – piaci alapúnak kell lennie.

(2)   Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a villamosenergia-termelő létesítmények teherelosztása során a rendszer-üzemeltetők előnyben részesítsék a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelő létesítményeket, a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonságos üzemeltetése által megengedett mértékben, átlátható, megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, és amennyiben e villamosenergia-termelő létesítmények:

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elsőbbségi alapú teherelosztást nem alkalmazzák a (2) bekezdés a) pontjában említett olyan villamosenergia-termelő létesítményekre, amelyek működése az említett határozat meghozatalától számított legalább 6 hónapon belül megkezdődik, vagy hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottnál alacsonyabb minimális kapacitást alkalmaznak, feltéve hogy:

Minden eltérés esetén el kell kerülni a visszamenőleges hatályú módosításokat az elsőbbségi alapú teherelosztásból előnyt élvező termelőlétesítmények vonatkozásában, függetlenül a tagállam és a termelőlétesítmény közötti önkéntes megállapodásoktól.

Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkének sérelme nélkül a tagállamok ösztönzőket nyújthatnak az elsőbbségi alapú teherelosztásra jogosult létesítmények számára, hogy önkéntes alapon lemondjanak az elsőbbségi alapú teherelosztásról.

(4)   Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkének sérelme nélkül a tagállamok elsőbbségi alapú teherelosztást biztosíthatnak a kevesebb mint 400 kW beépített teljesítőképességgel rendelkező, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést folytató villamosenergia-termelő létesítményekben termelt villamosenergia tekintetében.

(5)   A 2026. január 1-jétől üzembe helyezett villamosenergia-termelő létesítmények esetében a (2) bekezdés a) pontja csak azokra a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítményekre alkalmazandó, amelyek beépített teljesítőképessége 200 kW-nál kisebb.

(6)   A 2019. július 4. előtt megkötött szerződések sérelme nélkül a 2019. július 4. előtt üzembe helyezett és üzembe helyezésükkor a 2012/27/EU irányelv 15. cikkének (5) bekezdése vagy a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 16. cikkének (2) bekezdése alapján elsőbbségi alapú teherelosztásban részesülő, megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést folytató villamosenergia-termelő létesítmények számára továbbra is elsőbbségi alapú teherelosztást kell biztosítani. Nem alkalmazható tovább elsőbbségi alapú teherelosztás e villamosenergia-termelő létesítményekre attól a naptól fogva, amikor a villamosenergia-termelő létesítmény jelentős mértékben módosul; ilyen esetnek minősül legalább az, ha új hálózati csatlakozási szerződésre van szükség, illetve ha nőtt a villamosenergia-termelő létesítmény termelőkapacitása.

(7)   Az elsőbbségi alapú teherelosztás, amelyet átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végezni, nem veszélyeztetheti a villamosenergia-rendszer biztonságos működését, és nem használható fel az övezetközi kapacitások igénybevételének a 16. cikkben előírtnál nagyobb mértékű csökkentésére.

(1)   A termelés és a keresletoldali válasz teher-újraelosztását objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végezni. A teher-újraelosztást minden termelési technológia, valamint energiatárolás és keresletoldali válasz számára lehetővé kell tenni, ideértve – hacsak műszakilag nem kivitelezhetetlen – a más tagállamokban lévőket is.

(2)   A teher-újraelosztással érintett erőforrásokat piaci alapú mechanizmusok segítségével kell kiválasztani a termelőlétesítmények, az energiatárolás és keresletoldali válasz közül, és pénzügyi ellentételezést kell nyújtani számukra. A teher-újraelosztásra használt kiegyenlítő szabályozási energia-ajánlatok nem határozzák meg a kiegyenlítő szabályozási energia árát.

(3)   A termelés, az energiatárolás és a keresletoldali válasz nem piaci alapon történő teher-újraelosztása kizárólag a következő esetekben alkalmazható:

(4)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők legalább évente egyszer jelentés formájában beszámolnak a következőkről az illetékes szabályozó hatóságnak:

A szabályozó hatóság benyújtja a jelentést az ACER-nek és közzéteszi az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett adatok összegzését, szükség esetén a javításra vonatkozó ajánlásokkal együtt.

(5)   A hálózat megbízhatóságának és biztonságának fenntartására vonatkozó követelményekre is figyelemmel az átvitelirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők a szabályozó hatóságok által meghatározott, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján:

(6)   Ha nem piaci alapú leirányú teher-újraelosztásra kerül sor, a következő elveket kell alkalmazni:

(7)   Nem piaci alapon végrehajtott teher-újraelosztás esetén a teher-újraelosztást kérő rendszerüzemeltetőnek pénzügyi ellentételezést kell nyújtania a teher-újraelosztással érintett termelő, energiatároló vagy keresletoldali létesítmény üzemeltetőjének, kivéve abban az esetben, ha a termelők olyan hálózati csatlakozási szerződést fogadtak el, amely nem szavatolja a garantált energiaszállítást. Az említett ellentételezésnek a következő tételek közül a nagyobbal legalább egyenlőnek kell lennie, vagy – ha a nagyobb tétel egyedüli alkalmazása indokolatlanul alacsony vagy indokolatlanul magas ellentételezést eredményezne – a kettő kombinációjának megfelelő összegnek kell lennie:

(1)   A tagállamok meghozzák a szűk keresztmetszetek kezeléséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Az ajánlattételi övezetek határait az átviteli hálózat hosszú távon fennálló strukturális szűk keresztmetszetei alapján kell meghatározni. Az ajánlattételi övezetek nem tartalmazhatnak ilyen strukturális szűk keresztmetszeteket, kivéve, ha azok szomszédos ajánlattételi övezetekre nincsenek hatással, illetve ha ideiglenes mentesítésként a szomszédos ajánlattételi övezetekre gyakorolt hatásukat beavatkozó intézkedések alkalmazásával enyhítik, és a strukturális szűk keresztmetszetek nem eredményezik az övezetközi kereskedelmi kapacitások csökkenését a 16. cikkben foglalt követelményekkel összhangban. Az Unióban az ajánlattételi övezeteket a gazdasági hatékonyság és az övezetközi kereskedési lehetőségek maximalizálását szem előtt tartva kell konfigurálni a 16. cikkel összhangban, fenntartva az ellátásbiztonságot.

(2)   A villamosenergia-piaci ENTSO háromévente a 714/2009/EK rendelet 18. cikke alapján elfogadott, a kapacitásfelosztásra és szűkkeresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően jelentést tesz az ajánlattételi övezetek közötti és azokon belüli strukturális szűk keresztmetszetekről és más jelentős fizikai szűk keresztmetszetekről, beleértve az ilyen szűk keresztmetszetek helyét és gyakoriságát. E jelentés tartalmazza annak értékelését, hogy az övezetközi kereskedelmi kapacitás elérte-e az e rendelet 15. cikke szerinti lineáris pályát vagy az e rendelet 16. cikke szerinti minimális kapacitást.

(3)   Annak érdekében, hogy az ajánlattételi övezetek konfigurációja optimális legyen, az ajánlattételi övezeteket felülvizsgálatnak kell alávetni. A felülvizsgálat keretében – a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott kapacitásfelosztási és szűkkeretmetszet-kezelési iránymutatással összhangban – valamennyi érintett tagállam érintett érdekeltjeinek bevonásával el kell végezni az ajánlattételi övezetek különböző konfigurációinak koordinált elemzését, továbbá azonosítani kell az összes strukturális szűk keresztmetszetet. A jelenlegi ajánlattételi övezeteket a megbízható piaci környezetet teremtő képességük alapján kell értékelni, többek között a rugalmas termelés és a terhelési kapacitás vonatkozásában, ami létfontosságú a hálózati szűk keresztmetszetek elkerüléséhez, a villamosenergia-kereslet és -kínálat kiegyensúlyozásához, a hálózatiinfrastruktúra-beruházások hosszú távú biztonságának biztosításához.

(4)   E cikk és e rendelet 15. cikkének alkalmazásában –azon tagállamok, átvitelirendszer-üzemeltetők vagy szabályozó hatóságok minősülnek érintett tagállamnak, átvitelirendszer-üzemeltetőnek vagy szabályozó hatóságnak, amelyek részt vesznek az ajánlattételiövezet-konfigurációk felülvizsgálatában, és amelyek ugyanazon kapacitásszámítási régióban találhatók a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó, a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott iránymutatással összhangban.

(5)   2019. október 5-ig minden érintett átvitelirendszer-üzemeltető javaslatot nyújt be jóváhagyásra az illetékes szabályozó hatóságokhoz az ajánlattételi övezetek felülvizsgálatára irányuló eljárásban alkalmazandó módszertanra és feltevésekre, valamint a megfontolás tárgyát képező alternatív ajánlattételiövezet-konfigurációkra. Az érintett szabályozó hatóságoknak a javaslat benyújtását követő 3 hónapon belül egyhangúlag határozniuk kell a javaslatról. Amennyiben a szabályozó hatóságok ezen határidőn belül nem tudnak egyhangúlag határozni a javaslatról, az ACER-nek további három hónapon belül határoznia kell a módszertanról és feltételezésekről, valamint az ajánlattételi övezetek megfontolás tárgyát képező alternatív konfigurációiról. A módszertannak azon strukturális szűk keresztmetszeteken kell alapulnia, amelyeket várhatóan nem számolnak fel a következő három év során, megfelelően figyelembe véve az olyan infrastruktúra-fejlesztési projektek kézzelfogható haladását, amelyek várhatóan befejeződnek a következő három éven belül.

(6)   Az ajánlattételi övezetek felülvizsgálatában részt vevő átvitelirendszer-üzemeltetőknek az (5) bekezdés alapján jóváhagyott módszertan és feltevések alapján közös javaslatot kell benyújtaniuk az érintett tagállamoknak vagy azok kijelölt illetékes hatóságainak legkésőbb 12 hónappal a módszertan és a feltevések (5) bekezdés szerinti jóváhagyását követően arról, hogy módosítsák-e vagy fenntartsák-e az ajánlattételi övezetek konfigurációját. Más tagállamok, az Energiaközösség szerződő felei vagy bármely illetékes tagállammal ugyanazon szinkronterületen osztozó más harmadik országok észrevételeket nyújthatnak be.

(7)   Amennyiben az e cikk (2) bekezdése szerinti jelentés vagy az ajánlattételi övezetek e cikk szerinti felülvizsgálata vagy egy vagy több átvitelirendszer-üzemeltető a szabályozási területén egy, az illetékes szabályozó hatóság által jóváhagyott jelentésben strukturális szűk keresztmetszetet állapít meg, az azonosított strukturális szűk keresztmetszettel rendelkező tagállam az átvitelirendszer-üzemeltetőivel együttműködve a jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül határoz a 15. cikk szerinti nemzeti vagy nemzetközi cselekvési tervek meghatározásáról, vagy az ajánlattételiövezet-konfigurációja felülvizsgálatáról és módosításáról. E határozatokról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és az ACER-t.

(8)   Azon tagállamok esetében, amelyek úgy határoztak, hogy a (7) bekezdés szerint módosítják az ajánlattételi övezetek konfigurációját, az érintett tagállamoknak a (7) bekezdésben említett értesítést követő 6 hónapon belül egyhangúlag határozatot kell elfogadniuk. A többi tagállam észrevételeket nyújthat be az érintett tagállamokhoz, amelyeknek a határozatuk meghozatala során figyelembe kell venniük ezeket az észrevételeket. A határozatot meg kell indokolni, és arról értesíteni kell a Bizottságot és az ACER-t. Amennyiben az érintett tagállamok az említett 6 hónapon belül nem tudnak egyhangú határozatot hozni, erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot. Utolsó lehetőségként a Bizottság – miután konzultációt folytatott az ACER-rel – az említett értesítés kézhezvételét követően hat hónappal határozatot fogad el az ajánlattételi övezetek érintett tagállamokon belüli, illetve tagállamok közötti konfigurációjának módosításáról vagy megtartásáról.

(9)   A tagállamok és a Bizottság az e cikk szerinti határozataik meghozatala előtt konzultálnak az érintett érdekeltekkel.

(10)   Az e cikk szerint elfogadott határozatokban meg kell jelölni a változások bevezetésének időpontját. A bevezetés időpontjának egyensúlyt kell teremtenie a változás mielőbbi bevezetése iránti igény és a – például a villamos energiára vonatkozó határidős kereskedéssel összefüggő – gyakorlati szempontok között. A határozat megfelelő átmeneti rendelkezéseket is tartalmazhat.

(11)   Ha a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó, a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott iránymutatás alapján az ajánlattételi övezetek újbóli felülvizsgálatát kezdeményezik, e cikket kell alkalmazni.

(1)   A 14. cikk (7) bekezdése szerinti határozat elfogadását követően a tagállam vagy az azonosított strukturális szűk keresztmetszettel rendelkező tagállamok szabályozó hatóságaik közreműködésével cselekvési tervet dolgoznak ki. E cselekvési tervnek konkrét ütemtervet kell tartalmaznia az azonosított strukturális szűk keresztmetszeteknek a határozat 14. cikkének (7) bekezdése szerinti elfogadásától számított legfeljebb négy éven belüli csökkentését célzó intézkedések elfogadására.

(2)   A 16. cikk (9) és (3) bekezdése szerinti eltérések sérelme nélkül, függetlenül a cselekvési terv konkrét teljesítésétől, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az övezetközi kereskedelmi kapacitást évente növeljék a 16. cikk (8) bekezdése szerinti minimum kapacitás eléréséig. Ezt a minimális kapacitást 2025. december 31-ig kell elérni.

Az említett éves növekedéseket lineáris pálya mentén kell megvalósítani. A pálya kiindulópontja vagy a cselekvési terv elfogadását megelőző évben az adott határra vagy valamely kritikus hálózati elemre kiosztott kapacitás, vagy a cselekvési terv elfogadását megelőző három évben kiadott kapacitásának átlaga, attól függően, hogy melyik érték a nagyobb. A tagállamok – többek között a kapacitásszámítási régióban végrehajtott beavatkozó intézkedések révén – gondoskodnak arról, hogy cselekvési terveik végrehajtásának ideje alatt a 16 cikk (8) bekezdésével összhangban az övezetközi kereskedelem céljára rendelkezésre bocsátott kapacitás legalább a lineáris pálya által meghatározott értékekkel azonos szintű legyen.

(3)   A (2) bekezdésben említett lineáris pálya eléréséhez, illetve az övezetközi kapacitásnak a cselekvési terv által érintett határokon vagy bármely kritikus hálózati elemnél történő rendelkezésre bocsátásához szükséges beavatkozó intézkedések költségeit a cselekvési tervet végrehajtó tagállam vagy tagállamok viselik.

(4)   A cselekvési terv végrehajtása során évente, valamint az annak lejártát követő hat hónapon belül az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők a megelőző 12 hónapra nézve értékelik, hogy a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitás elérte-e a lineáris pályát vagy 2026. január 1-jétől a 16. cikk (8) bekezdésében meghatározott minimális kapacitásokat. Az értékeléseiket benyújtják az ACER-nek és az érintett szabályozó hatóságoknak. A jelentés elkészítését megelőzően minden egyes átvitelirendszer-üzemeltető jóváhagyás céljából benyújtja a szabályozó hatóságának a jelentéshez való hozzájárulását, beleértve az összes vonatkozó adatot.

(5)   Azon tagállamokat illetően, amelyek esetében a (4) bekezdésben említett felmérések arra mutatnak rá, hogy valamely átvitelirendszer-üzemeltető nem tartotta tiszteletben a lineáris pályát, az érintett tagállamok a (4) bekezdésben említett értékelő jelentés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül egyhangú határozatot hoznak az ajánlattételi övezetek konfigurációjának az említett tagállamokon belüli és tagállamok közötti módosításáról vagy megtartásáról. Az érintett tagállamok a határozathozatal során figyelembe veszik a többi tagállam által benyújtott észrevételeket. Az érintett tagállamok határozatát meg kell indokolni, és arról értesíteni kell a Bizottságot és az ACER-t.

Az érintett tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, amennyiben a meghatározott időkereten belül nem tudnak egyhangú határozatot hozni az első albekezdéssel összhangban. Az ezen értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Bizottság utolsó lehetőségként, az ACER-rel és az érintett érdekeltekkel folytatott konzultációt követően határozatot fogad el az ajánlattételi övezeteknek az említett tagállamokon belüli és tagállamok közötti konfigurációjának módosításáról vagy megtartásáról.

(6)   A cselekvési terv lejárta előtt hat hónappal az azonosított strukturális szűk keresztmetszettel rendelkező tagállamok határoznak arról, hogy a fennmaradó szűk keresztmetszetet az ajánlattételi övezetük módosításával rendezik-e, vagy a fennmaradó belső szűk keresztmetszetet saját költségükön végrehajtandó beavatkozó intézkedések alkalmazásával rendezik-e.

(7)   Amennyiben a strukturális szűk keresztmetszet azonosítását követő hat hónapon belül a 14. cikk (7) bekezdésével összhangban nem került sor cselekvési terv kidolgozására, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők a strukturális szűk keresztmetszet azonosítását követő 12 hónapon belül értékelik, hogy a megelőző 12 hónapban a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitás elérte-e a 16. cikk (8) bekezdésében említett minimális kapacitást, és értékelő jelentést nyújtanak be az érintett szabályozó hatóságok és az ACER számára.

A jelentés elkészítése előtt az átvitelirendszer-üzemeltetők jóváhagyás céljából megküldik szabályozó hatóságuknak a jelentéshez való hozzájárulásukat, beleértve az összes vonatkozó adatot. Ha az értékelés kimutatja, hogy egy átvitelirendszer-üzemeltető nem érte el a minimális kapacitást, az e cikk (5) bekezdésében említett döntéshozatali eljárás alkalmazandó.

(1)   A hálózati szűk keresztmetszetek problémáira megkülönböztetésmentes, piaci alapú megoldásokat kell alkalmazni, amelyek hatékony gazdasági jelzéseket szolgáltatnak az érintett piaci szereplőknek és átvitelirendszer-üzemeltetőknek. A hálózati szűk keresztmetszetek problémáit ügyletektől független módszerekkel kell megoldani, azaz olyan módszerekkel, amelyek nem az egyes piaci szereplők szerződései közötti különbségtételen alapulnak. Akkor, amikor átviteli rendszere rendes üzemi állapotának fenntartása érdekében operatív intézkedéseket hoz, az átvitelirendszer-üzemeltető figyelembe veszi ezeknek az intézkedéseknek a szomszédos szabályozási területekre gyakorolt hatásait, és ezeket az intézkedéseket az (EU) 2015/1222 rendeletben meghatározottak szerint koordinálja a többi érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel.

(2)   Az ügyletek korlátozásával járó eljárásokat csak vészhelyzet esetén szabad alkalmazni, amikor az átvitelirendszer-üzemeltetőknek gyorsan és hatékonyan kell cselekedniük, és a teher-újraelosztás vagy ellenkereskedelem alkalmazása nem lehetséges. Minden ilyen eljárást megkülönböztetésmentesen kell alkalmazni. Azon piaci szereplőket, akik számára kapacitást osztottak fel, minden ilyen csökkentésért ellentételezni kell, a vis maior esetek kivételével.

(3)   A regionális koordinációs központok a 37. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti összehangolt kapacitásszámítást végeznek e cikk (4) és (8) bekezdésével összhangban, a 42. cikk (1) bekezdése szerint.

A regionális koordinációs központok az üzembiztonsági határértékek tiszteletben tartásával számítják ki az övezetközi kapacitásokat az átvitelirendszer-üzemeltetőktől származó adatok alapján, ideértve a beavatkozó intézkedések műszaki rendelkezésre állását is, a terheléskorlátozás kivételével. Amennyiben a regionális koordinációs központok arra a következtetésre jutnak, hogy a kapacitásszámítási régióban vagy a kapacitásszámítási régiók között az üzembiztonsági határértékek tiszteletben tartása mellett a rendelkezésre álló, említett beavatkozó intézkedések nem elegendőek a 15. cikk (2) bekezdése szerinti lineáris pálya vagy az e cikk (8) bekezdése szerinti minimális kapacitások eléréséhez, végső lehetőségként összehangolt intézkedéseket határozhatnak meg, amelyek ennek megfelelően csökkentik az övezetközi kapacitásokat. Az átvitelirendszer-üzemeltetők a koordinált tevékenységektől csak az összehangolt kapacitásszámítás és a koordinált üzembiztonsági elemzés tekintetében térhetnek el a 42. cikk (2) bekezdése szerint.

A regionális koordinációs központoknak a működésük e rendelet 35. cikkének (2) bekezdése szerinti megkezdését követően három hónappal, majd háromhavonta jelentést kell tenniük az érintett szabályozó hatóságok és az ACER részére valamennyi, a második bekezdés szerinti kapacitáscsökkentésekről és összehangolt intézkedésektől való eltérésről, és értékelniük kell ezen eseteket, továbbá szükség esetén ajánlásokat kell megfogalmazniuk arról, hogy miként lehet a jövőben elkerülni a hasonló eltéréseket. Amennyiben az ACER úgy találja, hogy az e bekezdés szerinti eltérés feltételei nem teljesülnek, illetve strukturális jellegűek, véleményt kell benyújtania az érintett szabályozó hatóságoknak és a Bizottságnak. Az illetékes szabályozó hatóságok az (EU) 2019/944 irányelv 59. vagy 62. cikke alapján megfelelő intézkedéseket hoznak az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel vagy a regionális koordinációs központokkal szemben, amennyiben azok úgy térnek el az összehangolt intézkedésektől, hogy az említett eltérés e bekezdés szerinti előfeltételei nem teljesülnek.

A strukturális jellegű eltéréseket a 14. cikk (7) bekezdésében említett cselekvési tervben vagy egy meglévő cselekvési terv aktualizálása során kell kezelni.

(4)   A rendszerösszekötők és a határkeresztező kapacitás által érintett átviteli hálózatok vagy mindkettő maximális szintű hálózati kapacitását – a hálózati üzembiztonságra vonatkozó biztonsági szabványoknak való megfelelés mellett – a piaci szereplők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az ellenkereskedelem és a teher-újraelosztás – a határokon átnyúló teher-újraelosztást is beleértve – alkalmazásának célja a rendelkezésre álló hálózati kapacitások maximalizálása a (8) bekezdés szerinti minimális kapacitás elérése érdekében. E maximalizálás lehetővé tétele céljából összehangolt és megkülönböztetésmentes eljárás révén határokon átnyúló beavatkozó intézkedéseket kell alkalmazni egy teher-újraelosztási és ellenkereskedési költségmegosztási módszertan alkalmazását követően.

(5)   A kapacitásfelosztást explicit kapacitásaukció vagy a kapacitásra és az energiára egyaránt kiterjedő implicit aukció útján kell végezni. A két módszer együtt is alkalmazható ugyanazon a rendszerösszekötőn. A napon belüli kereskedést folyamatosan kell végezni, ami kiegészíthető aukciókkal.

(6)   Szűk keresztmetszet esetén adott időtávra vonatkozóan az a hálózati kapacitásra vonatkozó legmagasabb értékű érvényes ajánlat nyer – függetlenül attól, hogy implicit vagy explicit-e –, amely a szűkös átviteli kapacitásért cserébe a legmagasabb értéket kínálja. Az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke, a 714/2009/EK rendelet 17. cikke vagy az e rendelet 63. cikke alapján mentességben részesített új rendszerösszekötők esetén kívül tilos a kapacitásfelosztási módszerekben lekötési díjat megállapítani.

(7)   A kapacitással szabadon lehet kereskedni másodlagos alapon, ha az átvitelirendszer-üzemeltetőt időben előre tájékoztatták. Ha az átvitelirendszer-üzemeltető egy másodlagos kereskedést (ügyletet) elutasít, ezt egyértelműen és átláthatóan az összes piaci szereplő tudomására kell hoznia és meg kell magyaráznia, továbbá döntéséről értesítenie kell a szabályozó hatóságot.

(8)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők a piaci szereplők rendelkezésére bocsátott rendszerösszekötő kapacitás nagyságát nem korlátozhatják az ajánlattételi övezetükben előforduló szűk keresztmetszetek kezeléséhez vagy az ajánlattételi övezeteken belüli ügyletekből származó áramlások kezeléséhez alkalmazott eszközként. Az e cikk (3) és (9) bekezdése szerinti eltérések alkalmazásának és a 15. cikk (2) bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül e bekezdés akkor tekinthető teljesítettnek, ha az övezetközi kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitás alábbi minimális szintjeit elérték:

Minden egyes kritikus hálózati elem esetében összesen 30 % használható fel az üzembiztonsági tartaléksávok, a hurokáramlások és a belső áramlások céljára.

(9)   A kapacitásszámítási régió átvitelirendszer-üzemeltetőinek kérésére az érintett szabályozó hatóságok lehetőséget adhatnak a (8) bekezdéstől való eltérésre előrelátható okok miatt, amennyiben ez az üzembiztonság megőrzése érdekében szükséges. Az eltérést – amely nem kapcsolódhat a (2) bekezdés alapján már felosztott kapacitások csökkentéséhez – alkalmanként legfeljebb egy évre, illetve – amennyiben az eltérés mértéke az első évet követően jelentős mértékben csökken – legfeljebb két évre lehet odaítélni. Az eltérésnek szigorúan az üzembiztonság fenntartásához szükséges mértékre kell korlátozódnia, és nem valósíthat meg megkülönböztetést a belső és az övezetek közötti forgalom között.

Az eltérés odaítélése előtt az érintett szabályozó hatóság konzultál az érintett kapacitásszámítási régióhoz tartozó többi tagállam szabályozó hatóságaival. Ha egy szabályozó hatóság nem ért egyet a javasolt eltéréssel, az ACER az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikke (10) bekezdésének a) pontja alapján határoz arról, hogy az eltérést oda kell-e ítélni. Az eltérés indokolását közzé kell tenni.

Ha megtörtént az eltérés odaítélése, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők kidolgoznak és közzétesznek egy módszertant, valamint meghatározzák azokat a projekteket, amelyek hosszú távú megoldást kínálnak az eltéréssel rendezni kívánt kérdésre. Az eltérés az arra vonatkozó határidő lejártáig, vagy a megoldás alkalmazásáig hatályos, attól függően, melyik következik be korábban.

(10)   A piaci szereplők a szóban forgó üzemeltetési időszakot megelőzően kellő időben tájékoztatják az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőket arról, hogy fel kívánják-e használni a felosztott kapacitásokat. Minden felosztott, de fel nem használt kapacitást nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon a piac számára újra rendelkezésre kell bocsátani.

(11)   Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek – amennyire ez műszakilag lehetséges – nettósítaniuk kell a szűk keresztmetszetű rendszerösszekötő vezetékeken ellenkező irányban zajló energiaáramlás kapacitásigényét annak érdekében, hogy ezt a vezetéket a legnagyobb kapacitáson lehessen használni. A hálózat biztonságának legteljesebb figyelembevétele mellett a szűk keresztmetszeten enyhítő ügyleteket nem lehet elutasítani.

(12)   A kapacitás felosztásával járó kötelezettségek teljesítésének elmaradásából adódó pénzügyi következmények azokat az átvitelirendszer-üzemeltetőket vagy a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőket terhelik, akik felelősek a teljesítés elmaradásáért. Ha a piaci szereplők nem használják fel a kapacitást, amelynek felhasználására kötelezték magukat, vagy explicit aukcióval felosztott kapacitás esetén nem végeznek másodlagos kereskedést a kapacitással vagy nem adják vissza a kapacitást időben, elveszítik az e kapacitáshoz való jogukat, és a költségeket tükröző díjat fizetnek. A kapacitás fel nem használása miatt fizetendő, a költségeket tükröző díjaknak indokoltaknak és arányosaknak kell lenniük. Ha egy átvitelirendszer-üzemeltető nem teljesíti az erős átviteli kapacitás szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét, köteles kártérítést fizetni a piaci szereplőnek a kapacitási jogok elveszítése miatt. Ebben az összefüggésben a következményes veszteségek nem vehetők figyelembe. A pénzügyi következmények tekintetében a kötelezettségek nem teljesítéséből eredő felelősség meghatározásának alapelveit és módszereit előre meg kell határozni, majd az érintett szabályozó hatóság általi felülvizsgálatnak kell alávetni.

(13)   A beavatkozó intézkedések költségeinek az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti felosztása során a szabályozó hatóságok elemzik, hogy az ajánlattételi övezetek belső ügyleteiből eredő áramlások milyen mértékben járulnak hozzá a két ajánlattételi övezet közötti megfigyelt szűk keresztmetszethez, és a szűk keresztmetszethez való hozzájárulás alapján osztják el a költségeket az ilyen áramlás generálásáért felelős ajánlattételi övezetek átvitelirendszer-üzemeltetői között, kivéve az ajánlattételi övezetek belső ügyleteiből eredő azon költségeket, amelyek az adott ajánlattételi övezetben nem érik el a strukturális szűk keresztmetszet nélkül várható szintet.

Ezt a szintet a kapacitásszámítási régió valamennyi átvitelirendszer-üzemeltetője közösen elemzi és határozza meg az egyes önálló ajánlattételiövezet-határok tekintetében, és ezt a kapacitásszámítási régió valamennyi szabályozó hatóságának jóvá kell hagynia.

(1)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők legalább az övezetközi másnapi és napon belüli kapuzárási időpont után újraszámítják a rendelkezésre álló övezetközi kapacitást. Az átvitelirendszer-üzemeltetők a rendelkezésre álló övezetközi kapacitást, a korábban esetleg megmaradt fel nem osztott övezetközi kapacitást és a hosszú távú fizikai átviteli jogok birtokosai által esetleg felszabadított, korábbi felosztásokból származó övezetközi kapacitást az alábbi kapacitásfelosztási eljárás keretében felosztják.

(2)   Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek megfelelő struktúrát kell javasolniuk az övezetközi kapacitás különböző – többek között másnapi, napon belüli és kiegyenlítő szabályozási – időtávokon történő felosztása tekintetében. Az ilyen felosztási struktúrát az érintett szabályozó hatóság felülvizsgálja. Javaslataik megfogalmazásakor az átvitelirendszer-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük:

(3)   Ha az övezetközi napon belüli kapuzárási időpont után van rendelkezésre álló övezetközi kapacitás, az átvitelirendszer-üzemeltetők ezt az övezetközi kapacitást kiegyenlítő szabályozási energia cseréjére vagy a kiegyenlítetlenség-nettósítási eljárás működtetésére használják fel.

(4)   Amennyiben övezetközi kapacitás felosztására kiegyenlítő szabályozási kapacitás cseréjének vagy rendszerszintű tartalékok megosztásának céljából kerül sor e rendelet 6. cikkének (8) bekezdése alapján, az átvitelirendszer-üzemeltetőknek a 714/2009/EK bizottsági rendelet 6. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott, a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatással összhangban kidolgozott módszereket kell alkalmazniuk.

(5)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők az (EU) 2015/1222 rendelet szerint meghatározott üzembiztonsági tartaléksávot kiegyenlítő szabályozási kapacitás cseréje vagy tartalékok megosztása érdekében nem növelhetik meg.

(1)   A hálózati rendszerüzemeltetők által a hálózati hozzáférés tekintetében alkalmazott díjaknak – ideértve a hálózati csatlakozás díjait, a hálózat használatának díjait és, amennyiben alkalmazandó, a hálózat kapcsolódó megerősítésének díjait – költségeket tükrözőknek és átláthatóknak kell lenniük, figyelembe kell venniük a hálózatbiztonsági és a rugalmassági követelményeket, és tükrözniük kell a ténylegesen felmerült költségeket, amennyiben azok megfelelnek egy hatékonyan működő és szerkezetileg hasonló hálózati rendszerüzemeltető díjainak, és megkülönböztetésmentesen alkalmazzák őket. Ezek a díjak nem foglalhatnak magukban nem kapcsolódó szakpolitikai célkitűzéseket támogató, nem kapcsolódó költségeket.

A 2012/27/EU irányelv 15. cikke (1) és (6) bekezdésének, valamint az említett irányelv XI. mellékletében foglalt kritériumoknak a sérelme nélkül a hálózati díjak meghatározására szolgáló módszernek hosszú távon, semlegesen kell támogatnia a rendszer átfogó hatékonyságát a felhasználók és a termelők felé kibocsátott árjelzések révén, és a módszert különösen úgy kell alkalmazni, hogy az elosztás szintjén csatlakozó termelést ne részesítse sem előnyben, sem hátrányban az átvitel szintjén csatlakozó termeléssel szemben. A hálózati díjak nem kezelhetik hátrányosan vagy pozitív megkülönböztetéssel az energiatárolást és az aggregálást, és nem ösztönözhetnek a saját termelésnek és a saját fogyasztásnak, valamint a keresletoldali válaszban való részvételnek a mellőzésére. E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül ezek a díjak nem lehetnek távolságfüggők.

(2)   A díjszámítási módszereknek tükrözniük kell az átvitelirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők állandó költségeit, és mind rövid, mind hosszú távon megfelelő ösztönzőket kell biztosítaniuk az átvitelirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők számára a hatékonyság, többek között az energiahatékonyság növelése, a piaci integráció és az ellátásbiztonság előmozdítása, továbbá a hatékony beruházások és a kapcsolódó kutatási tevékenységek támogatása érdekében, valamint a fogyasztók érdekeit szolgáló, például a digitalizációt, a szolgáltatások rugalmasságát és a rendszerösszekötést érintő innováció elősegítése céljából.

(3)   Adott esetben a termelőkre vagy a végfelhasználókra vagy mindkettőre alkalmazott díjak szintjének uniós szintű területi jelzéseket kell szolgáltatnia, és figyelembe kell vennie az okozott hálózati veszteségek és szűk keresztmetszetek volumenét csakúgy, mint az infrastrukturális beruházási költségeket.

(4)   A hálózat-hozzáférési díjak meghatározásakor figyelembe kell venni:

(5)   A hálózat-hozzáférési díjak e cikk szerinti meghatározása nem érinti a 16. cikkben említett szűkkeresztmetszet-kezelésből származó díjakat.

(6)   Az övezetközi villamosenergia-kereskedelem egyedi ügyleteire nem alkalmazhatók külön hálózati díjak.

(7)   Az elosztási díjaknak tükrözniük kell a költségeket és figyelembe kell venniük az elosztóhálózat rendszerhasználók – köztük az aktív felhasználók – általi igénybevételét. Az elosztási díjak hálózati csatlakozási kapacitásra vonatkozó elemeket tartalmazhatnak, és a rendszerhasználók fogyasztási vagy termelési profiljától függően differenciálhatók. Ha a tagállamok bevezették az okos mérési rendszereket, a szabályozó hatóságok az átviteli és elosztási tarifák vagy módszereik (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke szerinti meghatározásakor vagy jóváhagyásakor figyelembe veszik az időben differenciált hálózati díjakat, és adott esetben az időben differenciált hálózati díjak bevezethetők a hálózat használatát a végfelhasználó számára átlátható, költséghatékony és tervezhető módon tükrözve.

(8)   Az elosztási díjak kiszámításának módszerei az elosztórendszer-üzemeltetőket a hálózatuk legköltséghatékonyabb üzemeltetésére és fejlesztésére kell, hogy ösztönözzék, többek között szolgáltatások beszerzése révén. Ezzel összefüggésben az elosztórendszer-üzemeltetők arra való ösztönzése érdekében, hogy – többek között az energiahatékonyság, a rugalmasság növelése, továbbá az intelligens hálózatok és az okosmérés fejlesztése révén – növeljék hálózatuk hatékonyságát, a szabályozó hatóságok elismerik és az elosztási díjakba beépítik a releváns költségeket, továbbá teljesítménycélokat vezethetnek be.

(9)   2019. október 5-ig a piaci széttagoltság kockázatának enyhítése érdekében az ACER jelentést készít az átviteli és az elosztási díjakkal kapcsolatos módszertanokra vonatkozó legjobb gyakorlatokról, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat. A legjobb gyakorlatokról szóló jelentésben ki kell térni legalább a következőkre:

Az ACER-nek a jelentést legalább kétévente aktualizálnia kell.

(10)   A szabályozó hatóságok figyelembe veszik a legjobb gyakorlatról szóló jelentést az átviteli vagy elosztási díjak, illetve azok módszereinek az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikkével összhangban történő rögzítésekor vagy jóváhagyásakor.

(1)   Az előre meghatározott időtartammal összefüggő szűkkeresztmetszet-kezelési eljárások – az e rendelet 63. cikke, a 714/2009/EK rendelet 17. cikke vagy az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke alapján mentességet élvező új rendszerösszekötők esetének kivételével – csak az adott időtartamban kialakuló szűk keresztmetszet esetén eredményezhetnek bevételt. E bevételek elosztásának eljárását a szabályozó hatóságoknak felül kell vizsgálniuk; az eljárás nem torzíthatja a felosztási eljárást valamely kapacitást vagy energiát igénylő fél javára, és nem ösztönözhet a szűk keresztmetszet csökkentése ellen.

(2)   Az övezetközi kapacitás felosztásából származó bevételek felosztása tekintetében a következő célok elsőbbséget élveznek:

(3)   Ha a (2) bekezdésben foglalt kiemelt célok megfelelően teljesülnek, a bevételeket jövedelemként lehet felhasználni, amelyet a szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük, amikor jóváhagyják a hálózati díjak kiszámítására vagy megállapítására vagy mindkettőre vonatkozó módszertant. A bevételek fennmaradó részét külön belső számlán kell elhelyezni mindaddig, amíg felhasználhatóvá nem válik a (2) bekezdésben meghatározott célokra.

(4)   A bevételeknek a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti felhasználására a szabályozó hatóságokkal és az érintett érdekeltekkel való konzultációt követően az átvitelirendszer-üzemeltetők által javasolt és az ACER által jóváhagyott módszertan irányadó. Az átvitelirendszer-üzemeltetők 2020. július 5-ig benyújtják a javasolt módszertant az ACER-nek, az ACER pedig a kézhezvételtől számított hat hónapon belül határozatot hoz a javasolt módszertanról.

Az ACER felkérheti az átvitelirendszer-üzemeltetőket, hogy módosítsák vagy aktualizálják az első albekezdésben említett módszertant. Az ACER legkésőbb a benyújtástól számított hat hónapon belül határoz a módosított vagy aktualizált módszertanról.

A módszertannak részletesen le kell írnia legalább azt, hogy a bevételek milyen feltételekkel használhatók fel a (2) bekezdésben említett célokra, és milyen feltételekkel és mennyi időre helyezhetők el az ilyen célú későbbi felhasználás érdekében külön belső számlán.

(5)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők egyértelműen előre rögzítik az esetleges szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek felhasználásának módját, és a szabályozó hatóságoknak beszámolnak e bevételek tényleges felhasználásáról. A szabályozó hatóságok minden évben március 1-jéig tájékoztatják az ACER-t és jelentés formájában közzéteszik:

Amennyiben a szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételek egy részét felhasználták a hálózati díjak kiszámításakor, a jelentésben ki kell fejteni, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők adott esetben miként teljesítették a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt célokat.

(1)   A tagállamok a 23. cikk szerinti európai szintű erőforrás-megfelelőségi értékelés alapján nyomon követik területükön az erőforrások megfelelőségét. Az európai szintű erőforrás-megfelelőségi értékelés kiegészítése céljából a tagállamok a 24. cikk alapján nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékeléseket is lefolytathatnak.

(2)   Ha a 23. cikkben említett európai szintű erőforrás-megfelelőségi értékelés vagy a 24. cikkben említett nemzeti szintű erőforrás-megfelelőségi értékelés erőforrás-megfelelőségi aggályt tár fel, az érintett tagállamok azonosítják azokat az esetleges szabályozási torzulásokat és piaci hiányosságokat, amelyek az aggályos helyzetet okozták vagy hozzájárultak a kialakulásához.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek esetében erőforrás-megfelelőségi aggályokat azonosítottak, az állami támogatási folyamat részeként olyan végrehajtási tervet dolgoznak ki és tesznek közzé, amely tartalmazza az esetlegesen azonosított szabályozási torzulások vagy piaci hiányosságok kiküszöbölését célzó intézkedések elfogadásának ütemezését. Az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályok kezelése során a tagállamok különösen figyelembe veszik a 3. cikkben meghatározott elveket, és megfontolják:

(4)   Az érintett tagállamok a végrehajtási terveiket felülvizsgálat céljából benyújtják a Bizottságnak.

(5)   A Bizottság a végrehajtási terv kézhezvételétől számított négy hónapon belül véleményt nyilvánít arról, hogy az intézkedések elegendőek-e a (2) bekezdés szerint azonosított szabályozási torzulások vagy piaci hiányosságok megszüntetéséhez, és ennek megfelelően előírhatja a tagállam számára a végrehajtási terv módosítását.

(6)   Az érintett tagállamok nyomon követik végrehajtási tervük alkalmazását, és ennek eredményeit éves jelentés formájában közzéteszik, valamint benyújtják e jelentést a Bizottság számára.

(7)   A Bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a végrehajtási terveket megfelelően végrehajtották-e, és hogy az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályokat megoldották-e.

(8)   A tagállamok az erőforrások megfelelőségével kapcsolatban azonosított aggályok feloldását követően folytatják a végrehajtási terv alkalmazását.

(1)   Az erőforrások megfelelőségével kapcsolatban fennmaradó aggályok megoldása érdekében a tagállamok végső esetben az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkével összhangban az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedések végrehajtása mellett kapacitásmechanizmusokat vezethetnek be.

(2)   A kapacitásmechanizmusok bevezetését megelőzően az érintett tagállamok az ilyen mechanizmusok szomszédos tagállamokra gyakorolt esetleges hatásaira vonatkozóan átfogó vizsgálatot hajtanak végre, amelynek során legalább a velük közvetlen hálózati összeköttetésben álló szomszédos tagállamokkal és e tagállamok érdekelt feleivel konzultálnak.

(3)   A tagállamok megvizsgálják, hogy a kapacitásmechanizmus stratégiai tartalék formájában alkalmas lehet-e az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályok kezelésére. Ha a vizsgálat nemleges eredménnyel zárul, a tagállamok másfajta kapacitásmechanizmust alkalmazhatnak.

(4)   A tagállamok nem vezethetnek be kapacitásmechanizmusokat, ha az erőforrások megfelelőségének mind európai, mind nemzeti szintű értékelése, vagy az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése hiányában az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelése nem tárt fel az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályokat.

(5)   A tagállamok nem vezethetnek be kapacitásmechanizmust addig, amíg nem kapják meg a 20. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási tervre vonatkozó, a 20. cikk (5) bekezdésében említett bizottsági véleményt.

(6)   Amennyiben egy tagállam kapacitásmechanizmust alkalmaz, felülvizsgálja azt, és biztosítja, hogy a mechanizmus keretében ne kössenek új szerződéseket, amennyiben az erőforrások megfelelőségének sem európai, sem nemzeti szintű értékelése, vagy az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése hiányában az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelése nem tárt fel az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályokat, vagy ha a 20. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási terv nem kapta meg a 20. cikk (5) bekezdésében említett véleményt a Bizottságtól.

(7)   A tagállamok a kapacitásmechanizmusok kialakításakor beépítenek egy olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a kapacitásmechanizmus hatékony, fokozatos, adminisztratív kivezetését abban az esetben, ha három egymást követő évben a (6) bekezdés értelmében nem kötnek új szerződéseket.

(8)   A kapacitásmechanizmusoknak átmenetieknek kell lenniük. Ezeket a Bizottság legfeljebb tíz évre hagyja jóvá. A 20. cikkben említett végrehajtási tervek alapján a kapacitásmechanizmusokat fokozatosan ki kell vezetni vagy korlátozni kell a lekötött kapacitások mennyiségét. A tagállamok a kapacitásmechanizmus bevezetését követően folytatják a végrehajtási terv alkalmazását.

(1)   A kapacitásmechanizmusok:

(2)   A stratégiai tartalékok kialakítása meg kell, hogy feleljen az alábbi követelményeknek:

Az első albekezdés a) pontjában említett követelmény nem terjed ki az erőforrásoknak a tényleges teherelosztás előtt történő működésbe hozására, amelynek célja a felterhelési korlátainak és a működési követlményeknek való megfelelés. A stratégiai tartaléknak a működésbe hozás során keletkező teljesítménye nem rendelhető mérlegkörökhöz a nagykereskedelmi piacokon, és az nem változtathatja meg azok kiegyenlítetlenségét.

(3)   Az (1) bekezdésben megállapított követelményeken kívül a stratégiai tartalékoktól eltérő kapacitásmechanizmusok meg kell, hogy feleljenek az alábbi követelményeknek:

(4)   A kapacitásmechanizmusok a következő követelményeket kell, hogy magukban foglalják a CO2-kibocsátás határértékei tekintetében:

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett, 550 g fosszilis tüzelőanyagból származó CO2/kWh vagy beüzemelt kWh-onként évente átlagosan 350 kg fosszilis tüzelőanyagból származó CO2 kibocsátási határértéket a termelőegység tervezési hatékonysága alapján kell kiszámítani, amely a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott szabványok szerinti, névleges teljesítményen számított nettó hatékonyság.

Az ACER 2020. január 5-ig véleményt tesz közzé, amely technikai útmutatást nyújt az első albekezdésben említett értékek kiszámítására.

(5)   A 2019. július 4-én kapacitásmechanizmust alkalmazó tagállamok a 4. fejezetben foglalt követelmények teljesítése érdekében a 2019. december 31. előtt vállalt kötelezettségek, illetve megkötött szerződések sérelme nélkül kiigazítják mechanizmusaikat.

(1)   Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelése beazonosítja az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályokat, értékelve, hogy a villamosenergia-rendszer általában véve mennyire képes kielégíteni a villamos energia iránti jelenlegi, valamint várható jövőbeli keresletet az Unió szintjén, a tagállamok szintjén, valamint – amennyiben az releváns –az egyes ajánlattételi övezetek szintjén. Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelése az értékelés időpontjától számított tízéves időszak minden egyes évét lefedi.

(2)   Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését a villamosenergia-piaci ENTSO végzi el.

(3)   A villamosenergia-piaci ENTSO 2020. január 5-ig köteles benyújtani a 2012. november 15-i bizottsági határozat (21) 1. cikke értelmében létrehozott villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak és az ACERnek az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésével összefüggésben alkalmazandó, az e rendelet (5) bekezdésében foglalt elveken alapuló módszertan tervezetét.

(4)   Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek át kell adniuk a villamosenergia-piaci ENTSO-nak azokat az adatokat, amelyekre annak szüksége van ahhoz, hogy elvégezze az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését.

Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését a villamosenergia-piaci ENTSO évente elvégzi. A termelőknek és egyéb piaci szereplőknek az átvitelirendszer-üzemeltetők rendelkezésére kell bocsátaniuk a termelői erőforrások várható felhasználására vonatkozó adatokat, figyelemmel az elsődleges erőforrások elérhetőségére és az előre jelzett kereslet és kínálat megfelelő forgatókönyveire.

(5)   Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését olyan átlátható módszertan alapján kell elvégezni, amely lehetővé teszi, hogy az értékelés:

(6)   A villamosenergia-piaci ENTSO 2020. január 5-ig köteles benyújtani az ACER részére a következő mennyiségek számítási módszertanának tervezetét:

A módszertannak átlátható, objektív és ellenőrizhető kritériumokon kell alapulnia.

(7)   A tervezett módszertanra, a forgatókönyvekre, az érzékenységekre és az azokat megalapozó kiinduló feltételezésekre vonatkozó, a (3) és a (6) bekezdés szerinti javaslatokról, valamint az erőforrások megfelelőségének a (4) bekezdés szerinti európai szintű értékeléséből származó eredményekről előzetes konzultációt kell folytatni a tagállamokkal, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal és az érintett érdekeltekkel, és ezeket a javaslatokat és eredményeket az ACER-nek jóvá kell hagynia a 27. cikkben meghatározott eljárás szerint.

(1)   Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelését regionális hatállyal, és a 23. cikk (3) bekezdésében említett módszertan, és különösen a 23. cikk (5) bekezésének b)–m) pontjában említettek szerint kell elvégezni.

Az erőforrások megfelelősége nemzeti szintű értékelésének tartalmaznia kell a 23. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett központi referencia-forgatókönyveket.

Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése ezenkívül további érzékeny pontokat is figyelembe vehet a 23. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említetteken kívül. Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése ilyen esetben:

Ezen túlmenően az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelései során annak értékelésekor, hogy hogyan járultak hozzá a más tagállamokban lévő kapacitásszolgáltatók az értékelés által lefedett ajánlattételi övezetek ellátásbiztonságához, a 26. cikk (11) bekezdésének a) pontja szerinti módszertant kell alkalmazni.

(2)   Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelését és adott esetben az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését, valamint az ACER 3. cikk szerinti véleményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3)   Amennyiben az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése megfelelőséggel kapcsolatos aggályt tár fel egy ajánlattételi övezet tekintetében, amelyet az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelése nem tárt fel, az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelésébe bele kell foglalni az erőforrások megfelelőségéről szóló két értékelés közti eltérés indokolását, beleértve az alkalmazott érzékenységek és az azok alapjául szolgáló feltevések részleteit. A tagállamok közzéteszik az említett értékelést, és benyújtják azt az ACER-nek.

A jelentés beérkezését követő két hónapon belül az ACER véleményt nyilvánít arról, hogy indokoltak-e az erőforrások megfelelőségének nemzeti és az európai szintű értékelése közti eltérések.

Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékeléséért felelős szervnek megfelelően figyelembe kell vennie az ACER véleményét, és szükség esetén módosítania kell értékelését. Amennyiben úgy határoz, hogy nem veszi teljes mértékben figyelembe az ACER véleményét, az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékeléséért felelős szerv részletes indokolással ellátott jelentést tesz közzé.

(1)   Kapacitásmechanizmus alkalmazása esetén a tagállamoknak megbízhatósági standarddal kell rendelkezniük. A megbízhatósági standard átlátható módon jelzi a tagállam ellátásbiztonságának szükséges szintjét. Határokon átnyúló ajánlattételi övezetek esetén ezeket a megbízhatósági standardokat az érintett hatóságokkal közösen kell meghatározni.

(2)   A megbízhatósági standardot a tagállam vagy a tagállam által kijelölt illetékes hatóság állapítja meg a szabályozó hatóság javaslatát követően. A megbízhatósági standard a 23. cikk (6) bekezdésében előírt módszertanon alapul.

(3)   A megbízhatósági standard kiszámításakor legalább a terheléskiesés értékét és az új belépés költségének egy adott időszakra vonatkozó értékét kell alapul venni, és a standardot a „várhatóan nem szolgáltatott villamos energia” és a „várt terhelésvesztés” mutatón keresztül kell kifejezni.

(4)   Kapacitásmechanizmus alkalmazása esetén a kapacitásmechanizmus keretében beszerzett kapacitásmennyiséget meghatározó paramétereket a tagállamnak vagy a tagállam által kijelölt más illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia, a szabályozó hatóság javaslata alapján.

(1)   Az e cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel a stratégiai tartaléknak nem minősülő kapacitásmechanizmusoknak, és amennyiben ez technikailag megoldható, a stratégiai tartalékoknak nyitottaknak kell lenniük a más tagállamokban lévő kapacitásszolgáltatók közvetlen, határokon átnyúló részvétele előtt.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a belföldi kapacitásokkal egyenértékű műszaki jellemzőket biztosítani képes külföldi kapacitásnak lehetősége legyen részt venni minden olyan versenyeljárásban, amelyben a belföldi kapacitás részt vehet. A 2019. július 4-én működő kapacitásmechanizmusok esetében a tagállamok engedélyezhetik a rendszerösszekötők külföldi kapacitásként való közvetlen részvételét ugyanazon versenyeljárásban a 2019. július 4-t követő legfeljebb négy évre, vagy – ha az korábban következik be – a (11) bekezdésében említett módszertan jóváhagyásának időpontjától számított két évre.

A tagállamok megkövetelhetik, hogy a kapacitás olyan tagállamban helyezkedjen el, amely közvetlen hálózati összeköttetéssel rendelkezik a mechanizmust alkalmazó tagállammal.

(3)   A tagállamok nem akadályozhatják meg, hogy a területükön lévő kapacitások részt vegyenek más tagállamok kapacitásmechanizmusaiban.

(4)   A kapacitásmechanizmusokban való határokon átívelő részvétel nem változtathatja meg, nem módosíthatja és másként sem befolyásolhatja az övezetközi menetrendeket és a tagállamok közötti fizikai áramlásokat. E menetrendeket és áramlásokat kizárólag a 16. cikk szerinti kapacitásfelosztás eredménye határozhatja meg.

(5)   A kapacitásszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy több kapacitásmechanizmusban is részt vegyenek.

Amennyiben a kapacitásszolgáltatók több mint egy kapacitásmechanizmusban vesznek részt ugyanabban a szállítási időszakban, részvételük korlátjaként tekintetbe veszik a mechanizmus alkalmazási helye szerinti rendszer és a külföldi kapacitás helye szerinti rendszer közötti rendszerösszeköttetés várható rendelkezésre állását és a rendszertúlterheltség együttes fennállásának valószínűségét, a (11) bekezdés a) pontjában említett módszertannak megfelelően.

(6)   A kapacitásszolgáltatók rendelkezésre nem állási díjat kötelesek fizetni, amennyiben kapacitásaik nem állnak rendelkezésre.

Amennyiben egy adott kapacitásszolgáltató ugyanarra a szállítási időszakra nézve több kapacitásmechanizmusban is részt vesz, minden olyan esetben köteles rendelkezésre nem állási díjat fizetni, amelyben nem tudja teljesíteni ezeket a többszöri vállalásokat.

(7)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők számára nyújtandó ajánlás céljából a 35. cikk szerint létrehozott regionális koordinációs központoknak évente ki kell számítaniuk a külföldi kapacitás részvételére rendelkezésre álló import kapacitás maximumát. A számítás során tekintetbe kell venni a mechanizmus alkalmazási helye szerinti rendszer és a külföldi kapacitás helye szerinti rendszer közötti rendszerösszekötők várható rendelkezésre állását és a rendszertúlterheltség együttes fennállásának valószínűségét. Ezt a számítást az ajánlattételi övezetek összes határa vonatkozásában el kell végezni.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők évente meghatározzák a külföldi kapacitás részvételére rendelkezésre álló import kapacitás maximumát a regionális koordinációs központ ajánlása alapján.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy a (7) bekezdésben említett import kapacitásnak a jogosult kapacitásszolgáltatók közötti felosztása átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci alapon történjék.

(9)   Amennyiben a kapacitásmechanizmusok két szomszédos tagállamban lehetővé teszik a határokon átnyúló részvételt, a (8) bekezdés szerinti kapacitásfelosztásból származó bevételt az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell juttatni, akik között a bevételeket az e cikk (11) bekezdésének b) pontja szerinti módszertan vagy egy, mindkét érintett szabályozó hatóság által jóváhagyott módszertan segítségével kell elosztani. Amennyiben a szomszédos tagállam nem alkalmaz kapacitásmechanizmust, vagy olyan kapacitásmechanizmust alkalmaz, amely nem nyitott a határon átnyúló részvétel felé, a bevételek elosztását a szomszédos tagállamok szabályozó hatóságai véleményének kikérését követően annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatósága hagyja jóvá, amelyben a kapacitáslekötési mechanizmust végrehajtják. A bevételt az átvitelirendszer-üzemeltetők a 19. cikk (2) bekezdésében meghatározott célokra használják fel.

(10)   A külföldi kapacitás helye szerinti átvitelirendszer-üzemeltető:

Az érintett kapacitásszolgáltató haladéktalanul értesíti az átvitelirendszer-üzemeltetőt kap a külföldi kapacitásmechanizmusban való részvételéről.

(11)   A villamosenergia-piaci ENTSO 2020. július 5-ig köteles benyújtani az ACER részére:

A javaslatról a 27. cikkben meghatározott eljárás szerint előzetes konzultációt kell folytatni, és azt az ACER-nek jóvá kell hagynia.

(12)   Az érintett szabályozó hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a kapacitásszámítás a (11) bekezdés a) pontja szerinti módszertannal összhangban történt-e.

(13)   A szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a kapacitásmechanizmusokban való határokon átívelő részvétel hatékonyan és megkülönböztetésmentes módon legyen megszervezve. Ennek keretében gondoskodnak különösen olyan megfelelő igazgatási intézkedések meglétéről, amelyek biztosítják a rendelkezésre nem állási díjak hatékony határokon átívelő beszedését.

(14)   A (8) bekezdés szerint felosztott kapacitást a jogosult kapacitásszolgáltatók egymásra átruházhatják. A jogosult kapacitásszolgáltatók közölnek minden ilyen átruházást a (10) bekezdés a) pontjában említett nyilvántartás felé.

(15)   A villamosenergia-piaci ENTSO-nak 2021. július 5-ig létre kell hoznia és el kell kezdenie vezetni a (10) bekezdés a) pontjában említett nyilvántartást. A nyilvántartásnak nyitottnak kell lennie minden jogosult kapacitásszolgáltató, a kapacitásmechanizmusokat végrehajtó rendszerek és az azokhoz tartozó átvitelirendszer-üzemeltetők számára.

(1)   Az e cikkre történő utalás esetén a villamosenergia-piaci ENTSO által benyújtott javaslatok jóváhagyására a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt eljárást kell alkalmazni.

(2)   A javaslat benyújtása előtt a villamosenergia-piaci ENTSO-nak konzultálnia kell minden érintett érdekelttel, ideértve a szabályozó hatóságot és más nemzeti hatóságokat is. A villamosenergia-piaci ENTSO-nak javaslatában kellően figyelembe kell vennie e konzultáció eredményeit.

(3)   Az ACER az (1) bekezdésben említett javaslatot a beérkezéstől számított három hónapon belül jóváhagyja vagy módosítja. Módosítás esetén az ACER a módosított javaslat jóváhagyása előtt egyeztet a villamosenergia-piaci ENTSO-val. A jóváhagyott javaslatot legkésőbb három hónappal a javasolt dokumentumok beérkezése után az ACER közzéteszi honlapján.

(4)   Az ACER bármikor kérelmezheti a jóváhagyott javaslat megváltoztatását. A villamosenergia-piaci ENTSO az ilyen irányú kérelem beérkezésének időpontját követő hat hónapon belül benyújtja az ACER-nek a javasolt változtatások tervezetét. Az ACER a változtatásokat a tervezet beérkezését követő három hónapon belül módosítja vagy jóváhagyja, és honlapján közzéteszi.

(1)   A villamos energia belső piaca és az övezetközi kereskedelem megvalósulásának és működésének elősegítése és az európai villamosenergia-átviteli hálózat optimális irányítása, összehangolt üzemeltetése és folyamatos műszaki fejlődése érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetőknek uniós szinten együtt kell működniük a villamosenergia-piaci ENTSO révén.

(2)   Az uniós jog szerinti feladatainak ellátása során a villamosenergia-piaci ENTSO a villamosenergia jól működő és hatékony belső piacának létrehozása érdekében tevékenykedik, és köteles hozzájárulni a 2020–2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben kitűzött célok hatékony és fenntartható teljesítéséhez, különösen azáltal, hogy elősegíti a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia hatékony integrálását és az energiahatékonyság növelését, a rendszerbiztonság fenntartása mellett. A villamosenergia-piaci ENTSO-nak megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkeznie feladatai ellátásához.

(1)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők benyújtják a Bizottságnak és az ACER-nek a villamosenergia-piaci ENTSO alapszabályának, tagjegyzékének és eljárási szabályzatának módosítási tervezetét.

(2)   Az ACER valamennyi érdekelt, különösen a rendszerhasználók, köztük a felhasználók képviseleti szervezeteivel folytatott hivatalos konzultációt követően az alapszabály, a tagjegyzék vagy az eljárási szabályzat módosítási tervezetéről véleményt terjeszt a Bizottság elé az alapszabály, a tagjegyzék vagy az eljárási szabályzat módosítási tervezetének kézhezvételétől számított két hónapon belül.

(3)   A Bizottság az alapszabály, a tagjegyzék és az eljárási szabályzat módosítási tervezetéről az ACER (2) bekezdésében előírt véleményét figyelembe véve, és az annak kézhezvételétől számított három hónapon belül véleményt nyilvánít.

(4)   Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek a Bizottság által nyilvánított kedvező vélemény kézhezvételétől számított három hónapon belül el kell fogadniuk és közzé kell tenniük a módosított alapszabályt vagy eljárási szabályzatot.

(5)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett dokumentumok tekintetében változások történnek, vagy a Bizottság vagy az ACER indokolt kérésére a szóban forgó dokumentumokat be kell nyújtani a Bizottságnak és az ACER-nek. Az ACER és a Bizottság a (2), a (3) és a (4) bekezdésnek megfelelően véleményt nyilvánít.

(1)   A villamosenergia-piaci ENTSO köteles:

(2)   A villamosenergia-piaci ENTSO jelentést tesz az ACER-nek a regionális koordinációs központok létrehozásával és működésével kapcsolatban azonosított hiányosságokról.

(3)   A villamosenergia-piaci ENTSO közzéteszi közgyűlésének, valamint igazgatósági és bizottsági üléseinek jegyzőkönyvét, és rendszeresen tájékoztatja a lakosságot döntéshozatali folyamatáról és tevékenységeiről.

(4)   Az (1) bekezdés j) pontjában említett éves munkaprogramban – indikatív ütemezés kíséretében – fel kell sorolni és ismertetni kell az adott évben elkészítendő üzemi és kereskedelmi szabályzatokat, illetőleg a hálózatüzemeltetés és az adott évben megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenység összehangolására vonatkozó tervet.

(5)   A villamosenergia-piaci ENTSO az ACER rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyre az ACER-nek a 32. cikk (1) bekezdése szerinti feladatai teljesítéséhez van szüksége. Annak érdekében, hogy a villamosenergia-piaci ENTSO teljesíteni tudja e követelményt, az átvitelirendszer-üzemeltetők a villamosenergia-piaci ENTSO rendelkezésére bocsátanak minden szükséges információt.

(6)   A Bizottság kérésére a villamosenergia-piaci ENTSO-nak véleményeznie kell a Bizottság részére a 61. cikkben előírt iránymutatások elfogadását.

(1)   A 30. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatok szerinti javaslatok kidolgozása során a villamosenergia-piaci ENTSO széles körben konzultációs eljárást folytat. A konzultációs eljárást oly módon kell kialakítani, ami lehetővé teszi az érdekeltek megjegyzéseinek beillesztését a javaslat végső elfogadása előtt, valamint nyitott és átlátható módon, a 29. cikkben említett eljárási szabályzatnak megfelelően valamennyi érdekelt és különösen az ilyen érdekeltek képviseleti szervezeteinek a bevonásával. E konzultációnak ki kell terjednie a szabályozó hatóságokra és más nemzeti hatóságokra, az ellátó- és a termelővállalkozásokra, a rendszerhasználókra, beleértve a felhasználókat is, az elosztórendszer-üzemeltetőkre, ideértve az érintett ágazati szövetségeket is, a műszaki testületekre és az érdekelteket tömörítő platformokra. A konzultáció célja a döntéshozatali folyamatban érintett valamennyi érdekelt fél véleményének és javaslatának felmérése.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt konzultációkkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot és az ülések jegyzőkönyveit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3)   A 30. cikk (1) bekezdése szerinti javaslatok elfogadását megelőzően a villamosenergia-piaci ENTSO-nak be kell számolnia arról, hogy hogyan vette figyelembe a konzultáció során hozzá beérkezett észrevételeket. Ha az észrevételeket nem vette figyelembe, azt köteles megindokolni.

(1)   Az ACER figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci ENTSO számára a 30. cikk (1), (2) és (3) bekezdésben említett feladatok ellátását, és megállapításairól beszámol a Bizottságnak.

Az ACER-nek figyelemmel kell kísérnie az 59. cikk szerint kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatok villamosenergia-piaci ENTSO általi végrehajtását. Amennyiben a villamosenergia-piaci ENTSO elmulasztotta ezen üzemi és kereskedelmi szabályzatok végrehajtását, az ACER felkéri a villamosenergia-piaci ENTSO-t, hogy nyújtson be megfelelő indokolással ellátott magyarázatot a tekintetben, hogy miért mulasztotta ezt el. Az ACER tájékoztatja a Bizottságot erről a magyarázatról, és véleményt nyilvánít róla.

Az ACER-nek figyelemmel kell kísérnie és elemeznie kell az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a Bizottság által az 58. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott iránymutatások végrehajtását, valamint az alkalmazandó szabályoknak a piaci integráció elősegítését célzó összehangolására, továbbá a megkülönböztetésmentességre, a tényleges versenyre és a piac hatékony működésére gyakorolt hatásukat, és arról be kell számolnia a Bizottságnak.

(2)   A villamosenergia-piaci ENTSO köteles véleményezésre benyújtani az ACER-nek az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezetét, a konzultációs folyamatra vonatkozó információkat is tartalmazó éves munkaprogram tervezetét, és a 30. cikk (1) bekezdésében említett egyéb dokumentumokat.

Ha úgy véli, hogy a villamosenergia-piaci ENTSO által benyújtott éves munkaprogram tervezete vagy az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezete nem segíti elő a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt, a piac hatékony működését, illetve a harmadik felek részére is hozzáférést biztosító, határokon átnyúló rendszer-összeköttetés kellő szintjét, akkor az ACER a benyújtástól számított két hónapon belül a Bizottság és a villamosenergia-piaci ENTSO részére kellő indokolással ellátott véleményt bocsát ki, valamint ajánlásokat tesz.

(1)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők a villamosenergia-piaci ENTSO-n belül, a 30. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előírt feladatokhoz való hozzájárulás céljából regionális együttműködést alakítanak ki. Ennek keretében kétévente regionális beruházási tervet tesznek közzé, és e regionális beruházási terv alapján beruházási döntéseket hozhatnak. A villamosenergia-piaci ENTSO előmozdítja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti regionális együttműködést annak érdekében, hogy biztosítsa az interoperabilitást, a kommunikációt és a regionális működés nyomon követését az uniós szinten még nem harmonizált területeken.

(2)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők a hálózat optimális üzemeltetése érdekében elősegítik üzemeltetési rendelkezések létrehozását, továbbá elősegítik az energiatőzsdék kialakítását, a határkeresztező kapacitás megkülönböztetésmentes, piaci alapú megoldások révén történő, koordinált felosztását – kellő figyelemmel az implicit aukciós eljárások konkrét érdemeire rövid távú felosztás esetén –, valamint a kiegyenlítő és a tartalék teljesítménnyel összefüggő mechanizmusok integrálását.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben megállapított célok elérése érdekében a Bizottság meghatározhatja az egyes regionális együttműködési struktúrák által lefedett földrajzi területeket a meglévő regionális együttműködési struktúrák figyelembevételével. Az egyes tagállamok ösztönözhetik az együttműködést egynél több földrajzi területen is.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 68. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, amelyek meghatározzák az egyes regionális együttműködési struktúrák által lefedett földrajzi területeket. A Bizottság ebből a célból konzultál a szabályozó hatóságokkal, az ACER-rel és a villamosenergia-piaci ENTSO-val.

Az e bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem érintik a 36. cikket.

(1)   2020. július 5-ig egy rendszerüzemeltetési régió valamennyi átvitelirendszer-üzemeltetője javaslatot nyújt be az érintett szabályozó hatóságoknak regionális koordinációs központok létrehozására az e fejezetben meghatározott kritériumoknak megfelelően.

A rendszerüzemeltetési régió szabályozó hatóságai felülvizsgálják és jóváhagyják a javaslatot.

A javaslat legalább a következőket tartalmazza:

(2)   Azt követően, hogy a szabályozó hatóságok jóváhagyták a (1) bekezdésben említett javaslatot, a regionális koordinációs központok a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott rendszerüzemeltetési iránymutatás alapján létrehozott regionális biztonsági koordinátorok helyébe lépnek, és 2022. július 1-ig megkezdik működésüket.

(3)   A regionális koordinációs központok az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) II. mellékletében megjelölt jogi formában jönnek létre.

(4)   Az uniós jog szerinti feladataik ellátása során a regionális koordinációs központok az egyes nemzeti érdekektől és az átvitelirendszer-üzemeltetők érdekeitől függetlenül járnak el.

(5)   A regionális koordinációs központok a 37. cikknek megfelelően rájuk bízott regionális jelentőségű feladatok ellátása révén kiegészítik az átvitelirendszer-üzemeltetők szerepét. Az átvitelirendszer-üzemeltetők felelnek a villamosenergia-áramlások kezeléséért és az elektromos rendszer biztonságos, megbízható és hatékony üzemeltetéséért, az (EU) 2019/944 rendelet 40. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban.

(1)   2020. január 5-ig a villamosenergia-piaci ENTSO-nak javaslatot kell benyújtania az ACER részére, amelyben meghatározza, hogy az egyes rendszerüzemeltetési régiók mely átvitelirendszer-üzemeltetőket, ajánlattételi övezeteket és ajánlattételiövezet-határokat, kapacitásszámítási régiókat és kikapcsolás-összehangolási régiókat fedik le. A javaslat figyelembe veszi a hálózati topológiát, beleértve a villamosenergia-rendszer összekapcsoltságának mértékét és egymástól való kölcsönös függését az áramlások szempontjából, valamint a régió méretét, amely legalább egy kapacitásszámítási régióra kiterjed.

(2)   A rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetői részt vesznek az adott régióbeli regionális koordinációs központban. Kivételes körülmények között, amennyiben egy átvitelirendszer-üzemeltető szabályozási területe több különböző szinkronterület része, az átvitelirendszer-üzemeltető két regionális koordinációs központban is részt vehet. A rendszerüzemeltetési régiók határát jelentő ajánlattételiövezet-határok tekintetében az (1) bekezdésben említett javaslatban részletesen ismertetni kell, hogy e határokat illetően miként fog megvalósulni a regionális koordinációs központok közötti koordináció. A kontinentális Európa szinkronterületre vonatkozóan, ahol két regionális koordinációs központ tevékenysége átfedheti egymást egy rendszerüzemeltetési régióban, a rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetői határoznak arról, hogy e régióban egyetlen regionális koordinációs központot jelöljenek-e ki, vagy pedig a két regionális koordinációs központ rotációs alapon lássa-e el az egész rendszerüzemeltetési régió regionális vonatkozású feladatainak részét vagy egészét, a többi feladatot pedig egyetlen kijelölt regionális koordinációs központ.

(3)   Az ACER-nek a rendszerüzemeltetési régiók meghatározására vonatkozó, az (1) bekezdésben említett javaslatot a beérkezésétől számított három hónapon belül jóvá kell hagynia, vagy javaslatokat kell tennie annak módosítására. Módosítás esetén az ACER a módosított javaslat elfogadása előtt konzultál a villamosenergia-piaci ENTSO-val. Az elfogadott javaslatot közzé kell tenni az ACER honlapján.

(4)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők javaslatot nyújthatnak be az ACER-nek az (1) bekezdés szerint meghatározott rendszerüzemeltetési régiók módosítására vonatkozóan. A (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni.

(1)   Valamennyi regionális koordinációs központ ellátja legalább a következő regionális vonatkozású feladatok mindegyikét azon rendszerüzemeltetési régió egészében, amelyben létrehozták:

Az első albekezdésben említett feladatokat az I. melléklet határozza meg részletesebben.

(2)   A Bizottság vagy egy tagállam javaslata alapján az (EU) 2019/944 irányelv 68. cikke által létrehozott bizottság véleményt tesz közzé a regionális koordinációs központok új tanácsadási feladatokkal való megbízásáról. Amennyiben az említett bizottság az új tanácsadói feladatokkal való megbízásról kedvező véleményt nyilvánít, a regionális koordinációs központok e feladatokat a villamosenergia-piaci ENTSO által kidolgozott és az ACER által a 27. cikkben meghatározott eljárással összhangban jóváhagyott javaslat alapján látják el.

(3)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők a regionális koordinációs központok rendelkezésére bocsátják a feladataik ellátásához szükséges információkat.

(4)   A regionális koordinációs központoknak a rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetőinek rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt, amely szükséges a regionális koordinációs központok által kiadott koordinált intézkedések és ajánlások végrehajtásához.

(5)   Az e cikkben meghatározott és a vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások hatálya alá nem tartozó feladatok esetében a villamosenergia-piaci ENTSO javaslatot dolgoz ki a 27. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően. A regionális koordinációs központok e feladatokat az ACER által jóváhagyott javaslat alapján végzik el.

(1)   A regionális koordinációs központok olyan munkamegállapodásokat dolgoznak ki a teljesítendő feladatok üzemelőkészítési és üzemviteli szempontjainak kezelésére, amelyek hatékonyak, inkluzívak, átláthatóak és előmozdítják a konszenzust, figyelembe véve különösen a szóban forgó feladatok sajátosságait és követelményeit az I. mellékletben meghatározottak szerint. A regionális koordinációs központok továbbá folyamatot dolgoznak ki e munkamegállapodások felülvizsgálatára.

(2)   A regionális koordinációs központok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett munkamegállapodások tartalmazzák az érintett felek értesítésére vonatkozó szabályokat.

(1)   A regionális koordinációs központoknak ki kell dolgozniuk egy olyan eljárást, amelynek segítségével napi operatív kötelezettségeik és feladataik teljesítése során a rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetőivel, más regionális koordinációs központokkal és az érintett érdekeltekkel folytatandó megfelelő és rendszeres konzultációt szervezik. A szabályozási kérdések rendezésének biztosítása érdekében a szabályozó hatóságokat szükség esetén be kell vonni a folyamatba.

(2)   A regionális koordinációs központok konzultálnak a rendszerüzemeltetési régióhoz tartozó tagállamokkal és – amennyiben létezik regionális fórum – regionális fórumaikkal a regionális koordinációs központok napi szintű tevékenységein és feladataik elvégzésén kívüli, politikai jelentőséggel bíró ügyekről. A regionális koordinációs központoknak kellően figyelembe kell venniük a tagállamok és – adott esetben – regionális fórumaik ajánlásait.

(1)   A regionális koordinációs központok megszervezik az érdekelt felek bevonására szolgáló folyamatot, és rendszeres találkozókat szerveznek az érdekelt felekkel az összekapcsolt rendszer hatékony, biztonságos és megbízható üzemeltetésével kapcsolatos kérdések megvitatása, valamint a hiányosságok azonosítása és a javításokra vonatkozó javaslatok megtétele céljából.

(2)   A villamosenergia-piaci ENTSO és a regionális koordinációs központok az érdekelt felek és a nyilvánosság számára teljes mértékben átláthatóan működnek. Valamennyi releváns dokumentációt közzéteszik honlapjukon.

(1)   A rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetőinek ki kell dolgozniuk a regionális koordinációs központok által a (2), a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelően közzétett koordinált intézkedések és ajánlások elfogadására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

(2)   A regionális koordinációs központok az átvitelirendszer-üzemeltetőkhöz címzett koordinált intézkedéseket tesznek közzé a 37. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett feladatok tekintetében. Az átvitelirendszer-üzemeltetők végrehajtják a koordinált intézkedéseket, kivéve, amennyiben a koordinált intézkedések végrehajtása a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően az egyes átvitelirendszer-üzemeltetők által meghatározott üzembiztonsági határértékek megsértésével járna.

Amennyiben valamely átvitelirendszer-üzemeltető úgy dönt, hogy az ebben a bekezdésben foglalt okokból nem hajtja végre a koordinált intézkedéseket, indokolatlan késedelem nélkül, átlátható módon részletes jelentést kell tennie az indokokról a rendszerüzemeltetési régió regionális koordinációs központja és átvitelirendszer-üzemeltetői részére. Ilyen esetekben a regionális koordinációs központnak meg kell vizsgálnia, hogy a döntés milyen hatást gyakorol a rendszerüzemeltetési régió többi átvitelirendszer-üzemeltetőjére, és az (1) bekezdésben meghatározott eljárásra figyelemmel javaslatot tehet más koordinált intézkedésekre.

(3)   A regionális koordinációs központok az átvitelirendszer-üzemeltetőkhöz címzett ajánlásokat tesznek közzé a 37. cikk (1) bekezdésének c)–p) pontjában felsorolt, illetve a 37. cikk (2) bekezdésének megfelelően a megbízásban szereplő feladatokra vonatkozóan.

Amennyiben az átvitelirendszer-üzemeltető úgy dönt, hogy eltér az (1) bekezdésben említett valamely ajánlástól, döntésének indokolását haladéktalanul benyújtja a regionális koordinációs központokhoz és a rendszerüzemeltetési régió többi átvitelirendszer-üzemeltetőjéhez.

(4)   A koordinált intézkedések vagy ajánlások felülvizsgálata a rendszerüzemeltetési régió egy vagy több átvitelirendszer-üzemeltetőjének kérelme alapján indul. A koordinált intézkedés vagy ajánlás felülvizsgálatát követően a regionális koordinációs központoknak meg kell erősíteniük vagy módosítaniuk kell az intézkedést.

(5)   Amennyiben a koordinált intézkedés az e cikk (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat tárgyát képezi, a felülvizsgálati kérelem nem függeszti fel a koordinált intézkedést, kivéve olyan esetekben, amikor a koordinált intézkedések végrehajtása a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően az egyes önálló átvitelirendszer-üzemeltetők által meghatározott üzembiztonsági határértékek megsértésével járna.

(6)   Valamely tagállam vagy a Bizottság javaslatára – az (EU) 2019/944 irányelv 68. cikke által létrehozott bizottsággal való konzultációt követően – az ugyanazon rendszerüzemeltetési régióhoz tartozó tagállamok közösen úgy dönthetnek, hogy az e rendelet 37. cikke (1) bekezdésének c)–p) pontjában meghatározott feladatok közül egyre vagy többre vonatkozóan koordinált intézkedések meghozatalára irányuló hatáskörrel ruházzák fel a regionális koordinációs központjukat.

(1)   A regionális koordinációs központok a vezetésükkel kapcsolatos intézkedések meghozatala és működésük nyomon követése érdekében igazgatótanácsot hoznak létre.

(2)   Az igazgatótanácsot a rendszerüzemeltetési régió valamennyi olyan átvitelirendszer-üzemeltetőjét képviselő tagok alkotják, amelyek részt vesznek a szóban forgó regionális koordinációs központban.

(3)   Az igazgatótanács a következőkért felelős:

(4)   Az igazgatótanács hatásköre nem terjed ki a regionális koordinációs központok napi szintű tevékenységeihez és feladatainak ellátásához kapcsolódó területekre.

(1)   A rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetői kidolgozzák a regionális koordinációs központok szervezeti felépítését, amely támogatja feladataik biztonságos ellátását.

A regionális koordinációs központok szervezeti felépítése előírja:

(2)   A regionális koordinációs központok a szubregionális sajátosságok kezelésére létrehozhatnak regionális irodákat, valamint feladataik hatékony és megbízható ellátása érdekében kialakíthatnak támogató regionális koordinációs központokat, amennyiben azokra bizonyítottan feltétlenül szükség van.

(1)   A regionális koordinációs központok kidolgoznak egy folyamatos nyomonkövetési eljárást, amely kiterjed legalább a következőkre:

(2)   A regionális koordinációs központok átlátható módon számolnak el költségeikkel, és azokról jelentést tesznek az ACER-nek és a rendszerüzemeltetési régió szabályozó hatóságainak.

(3)   A regionális koordinációs központok éves jelentést nyújtanak be a villamosenergia-piaci ENTSO-nak, az ACER-nek, a rendszerüzemeltetési régió szabályozó hatóságainak és a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak, amely tartalmazza az (1) bekezdés szerinti nyomonkövetés eredményét és a működésükre vonatkozó információkat.

(4)   A regionális koordinációs központok jelentést tesznek a villamosenergia-piaci ENTSO-nak, a rendszerüzemeltetési régió szabályozó hatóságainak, az ACER-nek és a válsághelyzetek megelőzéséért és kezeléséért felelős egyéb illetékes tagállami hatóságoknak az (1) bekezdés szerinti nyomonkövetési eljárás során azonosított hiányosságokról. E jelentés alapján a rendszerüzemeltetési régió érintett szabályozó hatóságai javaslatot tehetnek a regionális koordinációs központoknak a hiányosságok megszüntetését célzó intézkedésekre.

(5)   Annak sérelme nélkül, hogy meg kell őrizni a biztonságot és az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát, a regionális koordinációs központok nyilvánosságra hozzák a (3) és a (4) bekezdésben említett jelentéseket.

(1)   A 30. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervben ismertetni kell az integrált hálózat modelljét, forgatókönyveket kell kidolgozni, és fel kell mérni a rendszer rugalmasságát.

Az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervben különösen:

Az első albekezdés c) pontja vonatkozásban az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervhez mellékelni lehet a határkeresztező kapacitásbővítés azon akadályainak áttekintését, amelyek az eltérő jóváhagyási eljárásokból vagy gyakorlatokból adódnak.

(2)   Az ACER-nek véleményt kell készítenie a nemzeti tízéves hálózatfejlesztési tervekről, értékelve, hogy azok összhangban állnak-e az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervvel. Ha az ACER azt állapítja meg, hogy a nemzeti tízéves hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban az Unió egészére kiterjedő hálózati fejlesztési tervvel, szükség szerint ajánlást kell tennie a nemzeti hálózatfejlesztési terv vagy az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv módosítására. Ha az ilyen nemzeti tízéves hálózatfejlesztési tervet az (EU) 2019/944 irányelv 51. cikkével összhangban készítik el, az ACER ajánlást tesz az érintett szabályozó hatóságnak a tekintetben, hogy a nemzeti tízéves hálózatfejlesztési tervet módosítsa az említett irányelv 51. cikkének (7) bekezdésével összhangban és erről tájékoztassa a Bizottságot.

(1)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők ellentételezésben részesülnek a hálózatukon befogadott határkeresztező villamosenergia-áramlás kapcsán felmerülő költségekért.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ellentételezést azon nemzeti átviteli rendszerek üzemeltetői fizetik, ahonnan a határkeresztező áramlások erednek, illetve ahol az áramlások végződnek.

(3)   Az ellentételező kifizetéseket szabályos időközönként kell teljesíteni egy adott múltbeli időszak tekintetében. Adott esetben a kifizetett ellentételezést utólagosan ki kell igazítani, ha az a ténylegesen felmerült költségek tükrözése végett szükséges.

Az első olyan időszakot, amely tekintetében ellentételezés fizetendő, a 61. cikkben említett iránymutatásokban kell meghatározni.

(4)   A Bizottság a 68. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítéséről az ellentételezésként fizetendő összegek meghatározása vonatkozásában.

(5)   A befogadott határkeresztező áramlások nagyságát és azon határkeresztező áramlások nagyságát, amelyeket úgy minősítenek, hogy nemzeti átviteli hálózatokból erednek vagy ott végződnek, egy adott időszakban ténylegesen mért villamos energia fizikai áramlása alapján kell meghatározni.

(6)   A határkeresztező áramlás befogadásából eredő költségeket a hosszú távú, előretekintő átlagos költségnövekmény alapján kell megállapítani, figyelembe véve a veszteségeket, az új infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokat, a meglévő infrastruktúra költségeinek megfelelő arányos részét, amennyiben az infrastruktúrát a határkeresztező áramlás átvitelére használják, különös figyelemmel az ellátás biztonságának garantálására. A felmerült költségek megállapításához elismert költségszámítási módszereket kell alkalmazni. A hálózat határkeresztező áramlás befogadásából eredően a hálózatnál felmerült előnyöket figyelembe kell venni a kapott ellentételezés csökkentése végett.

(7)   Kizárólag az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus céljából, ha két vagy több tagállam átviteli hálózata részben vagy egészben egy közös szabályozási zóna részét képezi, a szabályozási zóna egészét az egyik érintett tagállam átviteli hálózata részének kell tekinteni annak érdekében, hogy az egy szabályozási zónán belüli áramlást ne lehessen a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti határkeresztező áramlásnak tekinteni, és hogy az ne alapozza meg az e cikk (1) bekezdése szerinti ellentételező kifizetést. Az érintett tagállamok szabályozó hatóságai dönthetik el, hogy a szabályozási zóna egészét melyik érintett tagállamhoz tartozónak tekintik.

(1)   Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek koordinációs és információcserére vonatkozó eljárásokat kell létrehozniuk, hogy biztosítsák a hálózatok biztonságát a szűk keresztmetszetek kezelésével összefüggésben.

(2)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők által alkalmazott biztonsági, üzemeltetési és tervezési szabványokat nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozott információk tartalmazzák a teljes átviteli kapacitás és az átviteli megbízhatósági tartalék számításához használt – a hálózat elektromos és fizikai tulajdonságai alapján meghatározott – általános módszert. E számítási módokat a szabályozó hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(3)   Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek közzé kell tenniük a rendelkezésre álló átviteli kapacitásokra vonatkozó becsléseket minden napra vonatkozóan, feltüntetve a már lefoglalt rendelkezésre álló kapacitásokat is. Ezen információkat meghatározott időközönként kell közzétenni a szállítás napja előtt, és mindenképpen tartalmazniuk kell heti és havi előzetes becsléseket, valamint a rendelkezésre álló kapacitás várható megbízhatóságának mennyiségi megjelölését.

(4)   Az átvitelirendszer-üzemeltetők kötelesek releváns adatokat közzétenni az összesített előrejelzésről és a tényleges keresletről, a termelési és terhelési kapacitások rendelkezésre állásáról és tényleges kihasználtságáról, a hálózatok és a rendszerösszekötők rendelkezésre állásáról és kihasználtságáról, a kiegyenlítő szabályozási energiáról és a tartalékkapacitásról, valamint a rugalmasság rendelkezésre állásáról. A kis teljesítményű termelő- és terhelési kapacitások rendelkezésre állása és tényleges kihasználtsága tekintetében felhasználhatók az összesített becsült adatok.

(5)   Az érintett piaci résztvevők kötelesek a megfelelő adatokat az átvitelirendszer-üzemeltetők rendelkezésére bocsátani.

(6)   Azok a termelővállalkozások, amelyek – akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként – legalább egy olyan termelési eszközzel rendelkeznek, amelynek beépített teljesítménye legalább 250 MW, vagy olyan portfólióval, amelyben a termelési eszközök összkapacitása legalább 400 MW, kötelesek üzemenkénti és óránkénti bontásban öt évre visszamenőleg állandó jelleggel hozzáférhetővé tenni a szabályozó hatóság, a nemzeti versenyhatóság és a Bizottság számára azokat az adatokat, amelyek alapján ellenőrizhető a teherelosztásra vonatkozó valamennyi operatív döntésük, valamint az áramtőzsdéken, a rendszerösszekötő kapacitásra vonatkozóan lefolytatott aukciókon, a tartalékpiacokon és a tőzsdén kívüli ügyletek piacán tanúsított ajánlattételi magatartásuk. Az üzemenkénti és óránkénti bontásban tárolandó információknak tartalmazniuk kell legalább az ajánlattétel időpontjára, valamint a villamos energia előállításának időpontjára vonatkozóan a rendelkezésre álló termelőkapacitásra és a lekötött tartalékokra vonatkozó adatokat, ideértve a lekötött tartalékok üzemenkénti felosztását is.

(7)   Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek rendszeresen kielégítően pontos adatokat kell kicserélniük a hálózatról és az energiaáramlásról, lehetővé téve az egyes átvitelirendszer-üzemeltetők számára energiaáramlási számítások elvégzését saját érintett területükön. Ugyanezeket az adatokat kérésre a szabályozó hatóságok, a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani. A szabályozó hatóságok, a tagállamok és a Bizottság az említett adatokat bizalmasan kezelik, és gondoskodnak arról, hogy minden tanácsadó, aki felkérésükre ezen adatok alapján elemzéseket végez, bizalmasan kezelje az adatokat.

(1)   A Bizottság az (EU) 2019/944 irányelv 52. cikke (6) bekezdésének megfelelően az átvitelirendszer-üzemeltető tanúsításáról szóló határozatra vonatkozó minden bejelentést annak kézhezvétele után haladéktalanul megvizsgál. A Bizottság az ilyen bejelentés kézhezvételét követő két hónapon belül véleményt nyilvánít az érintett szabályozó hatóság részére arról, hogy az megfelel-e az (EU) 2019/944 irányelv 43. cikkének, valamint 52. cikke (2) bekezdésének vagy 53. cikkének.

Az első albekezdésben említett vélemény kidolgozásakor a Bizottság felkérheti az ACER-t a szabályozó hatóság határozatának véleményezésére. Ilyen esetben az első albekezdésben említett két hónapos időszakot további két hónappal meg kell hosszabbítani.

Ha a Bizottság az első és a második albekezdésben említett időszakon belül nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emel kifogást a szabályozó hatóság határozatával szemben.

(2)   A Bizottság véleményének kézhezvételétől számított két hónapon belül a szabályozó hatóság – a legnagyobb mértékben figyelembe véve ezt a véleményt – végső határozatot fogad el az átvitelirendszer-üzemeltető tanúsításáról. A szabályozó hatóság határozatát és a Bizottság véleményét együtt kell közzétenni.

(3)   A szabályozó hatóságok vagy a Bizottság az eljárás során bármikor kérhetik az átvitelirendszer-üzemeltetőtől vagy a termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozástól, hogy adja meg az e cikk szerinti feladataik ellátása szempontjából lényeges információkat.

(4)   A szabályozó hatóságok és a Bizottság megőrzik az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

(5)   Ha a Bizottság az (EU) 2019/944 irányelv 43. cikkének (9) bekezdése szerinti bejelentést kapott egy szállításirendszer-üzemeltető tanúsításáról, a Bizottság a tanúsításra vonatkozó határozatot hoz. A szabályozó hatóság a Bizottság határozatának megfelelően jár el.

(1)   Az elosztórendszer-üzemeltetők uniós szinten együttműködnek az EU DSO-n keresztül annak érdekében, hogy elősegítsék a villamos energia belső piacának teljes körű megvalósítását és működését, valamint az elosztó- és átviteli rendszerek optimális irányítását és koordinált üzemeltetését. Azon elosztórendszer-üzemeltetőknek, amelyek részt kívánnak venni az EU DSO-ban, jogukban áll a szervezet bejegyzett tagjává válni.

A bejegyzett tagok az EU DSO-ban részt vehetnek közvetlenül, vagy képviselheti őket a tagállam által kijelölt nemzeti szövetség vagy egy uniós szintű szövetség.

(2)   Az EU DSO feladatait és eljárásait az 55. cikk szerint látja el, illetve folytatja le. A közös uniós érdeket szolgáló szakértői szervezetként az EU DSO nem képviselhet egyéni érdekeket, és nem kísérelheti meg bizonyos egyéni érdekek érvényesítése érdekében befolyásolni a döntéshozatali folyamatot.

(3)   Az EU DSO-nak azok a szervezetek lehetnek a tagjai, amelyek nyilvántartásba vették magukat és vállalják egy tisztességes és arányos tagsági díj megfizetését, amely tükrözi az adott elosztórendszer-üzemeltetőhöz csatlakozott felhasználók számát.

(1)   Az EU DSO-nak részét képezi legalább a közgyűlés, az igazgatótanács, a stratégai tanácsadó csoport, a szakértői csoport és a főtitkár.

(2)   Az elosztórendszer-üzemeltetők 2020. július 5-ig benyújtják a Bizottságnak és az ACER-nek a létrehozandó EU DSO 54. cikk szerinti, magatartási kódexet is magában foglaló alapszabályának tervezetét, nyilvántartásba vett tagjainak jegyzékét, eljárási szabályzatának tervezetét, beleértve a villamosenergia-piaci ENTSO-val és a többi érdekelttel folytatandó konzultáció eljárási szabályait és a finanszírozási szabályokat.

Az EU DSO eljárási szabályzatának tervezete biztosítja az összes részt vevő elosztórendszer-üzemeltető kiegyensúlyozott képviseletét.

(3)   Az ACER a valamennyi érdekeltet, és különösen az elosztórendszer-használókat tömörítő képviseleti szervezetekkel folytatott konzultációt követően az alapszabály tervezetéről, a tagjegyzékről és az eljárási szabályzat tervezetéről a kézhezvételtől számított két hónapon belül véleményt terjeszt a Bizottság elé.

(4)   A Bizottság az alapszabály tervezetéről, a tagjegyzékről és az eljárási szabályzat tervezetéről az ACER (3) bekezdésben előírt véleményét figyelembe véve, az annak kézhezvételétől számított három hónapon belül véleményt nyilvánít.

(5)   Az elosztórendszer-üzemeltetők a Bizottság kedvező véleménye kézhezvételétől számított három hónapon belül létrehozzák az EU DSO-t, valamint elfogadják és közzéteszik alapszabályát és eljárási szabályzatát.

(6)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett dokumentumok tekintetében változások történnek, illetve a Bizottság vagy az ACER indokolt kérésére a szóban forgó dokumentumokat be kell nyújtani a Bizottságnak és az ACER-nek. Az ACER és a Bizottság a (2), a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban véleményt nyilvánít.

(7)   Az EU DSO tevékenységével összefüggésben felmerülő költségeket a szervezetben bejegyzett tagsági jogviszonnyal rendelkező elosztórendszer-üzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a tarifák kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok észszerűek és arányosak.

(1)   Az EU DSO 53. cikkel összhangban elfogadott alapszabályának tiszteletben kell tartania az alábbi elveket: