Az Európai Unió L 184/2020

2020.6.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/770 RENDELETE

(2020. június 8.)

a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található miklobutanil, napropamid és szintofen megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 49. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A miklobutanil tekintetében alkalmazandó szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része állapította meg. A napropamid tekintetében az MRL-eket a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. része állapította meg. A szintofen tekintetében a 396/2005/EK rendelet nem határozott meg MRL-eket, és mivel ez a hatóanyag nem szerepel a szóban forgó rendelet IV. mellékletében, tekintetében a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított 0,01 mg/kg alapértéket kell alkalmazni.

(2)

A miklobutanil tekintetében érvényben lévő MRL-ek felülvizsgálatáról az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) indokolással ellátott véleményt (2) adott ki a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A Hatóság a maradékanyag meghatározásának módosítását javasolta. A Hatóság az almára, a körtére, a birsalmára, a naspolyára, a japán naspolyára, a sárgabarackra/kajszira, a cseresznyére, az őszibarackra, a szilvára, a csemegeszőlőre és a borszőlőre vonatkozó jelenlegi MRL-ek emelését vagy megtartását javasolta. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szamóca, a feketeszeder, a köszméte/egres (zöld, piros és sárga), a banán, a paradicsom, a padlizsán/tojásgyümölcs, a dinnye, a sütőtök, a görögdinnye, a galambbegysaláta, a (hüvelyes) bab, az articsóka, a komló, a cukorrépagyökér, a sertés (izom, zsír, máj, vese), a szarvasmarha (izom, zsír, máj, vese), a juh (izom, zsír, máj, vese), a kecske (izom, zsír, máj, vese), a lófélék (izom, zsír, máj, vese), valamint a tej (szarvasmarha, juh, kecske, ló) és a madártojás tekintetében megállapított MRL-ekkel kapcsolatban nem álltak rendelkezésre bizonyos információk, és a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében alkalmazandó MRL-eket a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információk figyelembevételével.

(3)

A napropamid tekintetében érvényes MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság indokolással ellátott véleményt (3) adott ki a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A Hatóság a maradékanyag meghatározásának módosítását javasolta. A Hatóság a mandula, a gesztenye, a mogyoró, a pekándió, a fenyőmag, a pisztácia, a dió, az alma, a körte, a birsalma, a naspolya, a japán naspolya, a sárgabarack/kajszi, a cseresznye, az őszibarack, a szilva, a burgonya, a gumós zeller, a torma, a retek, a karórépa, a tarlórépa, a paradicsom, a padlizsán/tojásgyümölcs, a brokkoli, a karfiol, a kelbimbó, a fejeskáposzta, a galambbegysaláta, a borsmustár/rukkola, a (hüvelyes) bab, a lenmag, a mák, a szezámmag, a napraforgómag, a repcemag, a szójabab, a mustármag, a gyapotmag, a tökmag, a pórsáfránymag, a borágó magja, a gomborkamag, a kendermag és a ricinusbab tekintetében az MRL-ek csökkentését javasolta. A Hatóság megállapította, hogy a grapefruitfélék, a narancs, a citrom, a zöldcitrom/lime, a mandarin, a szamóca, a feketeszeder, a hamvas szeder, a málna (piros és sárga), a fürtös áfonya, a tőzegáfonya, a ribizli (fekete, piros és fehér), a köszméte/egres (zöld, piros és sárga), a csipkebogyó, a fekete bodza, a fűszernövények és ehető virágok, a gyógyteafőzet (virág, levelek és fűszernövények, gyökér és a növény bármely más részei), valamint a termés tekintetében megállapított MRL-ekkel kapcsolatban nem álltak rendelkezésre bizonyos információk, és a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében alkalmazandó MRL-eket a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információk figyelembevételével.

(4)

A szintofen tekintetében érvényben lévő MRL-ek felülvizsgálatáról az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) indokolással ellátott véleményt (4) adott ki a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A Hatóság megállapította, hogy a búza tekintetében meghatározott MRL-lel kapcsolatban nem álltak rendelkezésre bizonyos információk, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Erre az anyagra semmilyen más engedély nem vonatkozik. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, az alkalmazandó MRL-t a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-t felül fogják vizsgálni az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információk figyelembevételével.

(5)

Azon termékek tekintetében, amelyeken a szóban forgó növényvédő szer használata nem engedélyezett, és amelyekre vonatkozóan nincs hatályban import tűréshatár vagy CXL (a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határérték), az MRL-eket az adott meghatározási határnak megfelelő szinten vagy a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapértéken kell megállapítani.

(6)

A Bizottság konzultált az Európai Unióban növényvédő szerek maradékanyagaival foglalkozó referencialaboratóriumokkal arról, hogy szükséges-e egyes kimutatási határértékek kiigazítása. Az említett laboratóriumok több anyag tekintetében is arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos áruk vonatkozásában a technikai fejlődés következtében egyedi kimutatási határokat kell megállapítani.

(7)	A Hatóság indokolással ellátott véleményei és a kérdés szempontjából jelentős tényezők alapján az MRL-ek megfelelő módosításai megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében előírt követelményeknek.

(8)	A Bizottság a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül kikérte az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét az új MRL-ekről, és figyelembe vette megállapításaikat.

(9)	A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	A termékek zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében e rendelet átmeneti intézkedéseket ír elő azokra a termékekre, amelyeket az MRL-ek módosítását megelőzően állítottak elő, és amelyekkel kapcsolatban igazolt, hogy a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított.

(11)	A módosított MRL-ek érvénybe lépése előtt elegendő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok, a harmadik országok és az élelmiszer-vállalkozók felkészülhessenek az MRL-ek módosulásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az Unióban 2021. január 2. előtt előállított, vagy oda ezen időpontot megelőzően behozott termékekre a 396/2005/EK rendelet továbbra is az e rendeletben szereplő módosítások nélkül alkalmazandó.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 2-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. június 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(2) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for myclobutanil according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (Indoklással ellátott vélemény a miklobutanil tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról), EFSA Journal 2018;16(8):5392.

(3) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for napropamide according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (Indoklással ellátott vélemény a napropamid tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról), EFSA Journal 2018;16(8):5394.

(4) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for sintofen according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (Indoklással ellátott vélemény a szintofen tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról), EFSA Journal 2018;16(8):5406.

MELLÉKLET

A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:

1.	A II. melléklet a napropamidra és a szintofenre vonatkozó következő oszlopokkal egészül ki, illetve a miklobutanilra vonatkozó oszlop helyébe a következő szöveg lép:

„Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)

Kódszám

Olyan csoportok és egyedi termékek, amelyekre MRL-ek alkalmazandók (a)

Miklobutanil (az alkotó izomerek összesen) (R)

Napropamid (izomerek összesen)

Szintofen

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

0100000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT GYÜMÖLCS; FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK

0,01(*)

0110000

Citrusfélék

0,01(*)

0,01(*) (+)

0110010

Grapefruitfélék

0110020

Narancs

0110030

Citrom

0110040

Zöld citrom/lime

0110050

Mandarin

0110990

Egyéb (2)

0120000

Fán termő héjas gyümölcsűek

0,01(*)

0120010

Mandula

0120020

Paradió/brazil dió

0120030

Kesu/kesudió

0120040

Gesztenye

0120050

Kókuszdió

0120060

Mogyoró

0120070

Ausztráliai mogyoró/makadámdió

0120080

Pekándió

0120090

Fenyőmag

0120100

Pisztácia

0120110

Dió

0120990

Egyéb (2)

0130000

Almatermésűek

0,6 (+)

0,01(*)

0130010

Alma

0130020

Körte

0130030

Birsalma

0130040

Naspolya

0130050

Japán naspolya

0130990

Egyéb (2)

0140000

Csonthéjasok

0,01(*)

0140010

Sárgabarack/kajszi

0140020

Cseresznye

0140030

Őszibarack

0140040

Szilva

0140990

Egyéb (2)

0150000

Bogyósgyümölcsűek

0151000

Szőlő

1,5 (+)

0,01(*)

0151010

Csemegeszőlő

0151020

Borszőlő

0152000

Szamóca

1,5 (+)

0,01(*) (+)

0153000

c)	Vesszőn termő bogyósgyümölcsűek

0,01(*) (+)

0153010

Feketeszeder

0,8 (+)

0153020

Hamvas szeder

0,01(*)

0153030

Málna (piros és sárga)

0,01(*)

0153990

Egyéb (2)

0,01(*)

0154000

d)	Egyéb bogyósgyümölcsűek

0154010

Fürtös áfonya

0,01(*)

0,02(*) (+)

0154020

Tőzegáfonya

0,01(*)

0,02(*) (+)

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

0,9

0,02(*) (+)

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0,8 (+)

0,02(*) (+)

0154050

Csipkebogyó

0,01(*)

0,02(*) (+)

0154060

Faeper (fekete és fehér)

0,01(*)

0154070

Azarólgalagonya/franciagalagonya

0,6 (+)

0,01(*)

0154080

Fekete bodza

0,01(*)

0,02(*) (+)

0154990

Egyéb (2)

0,01(*)

0160000

Egyéb gyümölcsök

0,01(*)

0161000

a)	ehető héjúak

0161010

Datolya

0,01(*)

0161020

Füge

0,01(*)

0161030

Étkezési olajbogyó

0,01(*)

0161040

Kumkvat/japán törpemandarin

0,01(*)

0161050

Karambola/uborkafa

0,01(*)

0161060

Kakiszilva/datolyaszilva

0,6 (+)

0161070

Jávai szilva/dzsambolán

0,01(*)

0161990

Egyéb (2)

0,01(*)

0162000

b)	kisebbek, nem ehető héjúak

0,01(*)

0162010

Kivi (zöld, piros, sárga)

0162020

Licsiszilva/kínai ikerszilva

0162030

Passiógyümölcs/marakuja

0162040

Töviskörte/fügekaktusz

0162050

Csillagalma

0162060

Amerikai datolyaszilva/virginiai szilva

0162990

Egyéb (2)

0163000

c)	nagyobbak, nem ehető héjúak

0163010

Avokádó

0,01(*)

0163020

Banán

3 (+)

0163030

Mangó

0,01(*)

0163040

Papája

0,01(*)

0163050

Gránátalma

0,01(*)

0163060

Csirimojó/krémalma

0,01(*)

0163070

Guáva/guajava

0,01(*)

0163080

Ananász

0,01(*)

0163090

Kenyérgyümölcs

0,01(*)

0163100

Durián

0,01(*)

0163110

Tüskés annóna

0,01(*)

0163990

Egyéb (2)

0,01(*)

0200000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT ZÖLDSÉGEK

0210000

Gyökér- és gyökgumós zöldségek

0,06

0,01(*)

0211000

burgonya

0212000

b)	trópusi gyökér- és gumós zöldségek

0212010

Kasszava gyökér/manióka

0212020

Édesburgonya/batáta

0212030

Jamszgyökér

0212040

Nyílgyökér

0212990

Egyéb (2)

0213000

c)	egyéb gyökér- és gyökgumós zöldségek, a cukorrépa kivételével

0213010

Cékla

0213020

Sárgarépa

0213030

Gumós zeller

0213040

Torma

0213050

Csicsóka

0213060

Pasztinák/paszternák

0213070

Petrezselyemgyökér

0213080

Retek

0213090

Bakszakáll

0213100

Karórépa

0213110

Tarlórépa

0213990

Egyéb (2)

0220000

Hagymafélék

0,06

0,01(*)

0220010

Fokhagyma

0220020

Vöröshagyma

0220030

Salotta/mogyoróhagyma

0220040

Újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma

0220990

Egyéb (2)

0230000

Termésükért termesztett zöldségek

0,01(*)

0231000

a)	burgonyafélék és mályvafélék

0231010

Paradicsom

0,6 (+)

0231020

Étkezési paprika

0231030

Padlizsán/tojásgyümölcs

0,2 (+)

0231040

Okra/bámia

0,01(*)

0231990

Egyéb (2)

0,01(*)

0232000

b)	kabakosok – ehető héjúak

0,2

0232010

Uborka

0232020

Apró uborka

0232030

Cukkini

0232990

Egyéb (2)

0233000

c)	kabakosok – nem ehető héjúak

0,3

0233010

Dinnye

(+)

0233020

Sütőtök

(+)

0233030

Görögdinnye

(+)

0233990

Egyéb (2)

(+)

0234000

d)	csemegekukorica

0,01(*)

0239000

e)	egyéb termésükért termesztett zöldségek

0,01(*)

0240000

Káposztafélék (nem tartalmazza a káposztafélék gyökereit és kis levelű terményeit)

0,05

0,01(*)

0241000

a)	virágukért termesztett káposztafélék

0,01(*)

0241010

Brokkoli

0241020

Karfiol

0241990

Egyéb (2)

0242000

b)	fejképző káposztafélék

0,01(*)

0242010

Kelbimbó

0242020

Fejeskáposzta

0242990

Egyéb (2)

0243000

c)	leveles káposzta

0,05(*)

0243010

Kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai

0243020

Kel

0243990

Egyéb (2)

0244000

karalábé

0,05(*)

0250000

Levélzöldségek, fűszernövények és ehető virágok

0251000

a)	saláta és egyéb salátafélék

0,01(*)

0251010

Galambbegysaláta

9 (+)

0,05

0251020

Fejessaláta-félék

0,05

0,01(*)

0251030

Endívia/széles levelű batáviai endívia

0,05

0,01(*)

0251040

Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, valamint egyéb csírák és hajtások

0,05

0,01(*)

0251050

Közönséges borbálafű/szárazföldi zsázsa

0,05

0,01(*)

0251060

Borsmustár/rukkola

0,05

0251070

Vörös mustár

0,05

0251080

Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

0,05

0251990

Egyéb (2)

0,05

0,01(*)

0252000

b)	spenót és hasonló levelek

0,05

0,01(*)

0252010

Spenótfélék

0252020

Kövér porcsin

0252030

Mangold

0252990

Egyéb (2)

0253000

c)	szőlőlevél és hasonló fajták

0,05

0,01(*)

0254000

vízitorma

0,05

0,01(*)

0255000

e)	cikóriasaláta

0,05

0,01(*)

0256000

f)	fűszernövények és ehető virágok

0,05

0,05 (+)

0,02(*)

0256010

Turbolya

0256020

Metélőhagyma

0256030

Zellerlevél

0256040

Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

0256050

Zsálya

0256060

Rozmaring

0256070

Kakukkfű

0256080

Bazsalikom, valamint ehető virágok

0256090

Babérlevél

0256100

Tárkony

0256990

Egyéb (2)

0260000

Hüvelyes zöldségek

0,01(*)

0260010

Bab (hüvelyben)

0,8 (+)

0260020

Bab (hüvely nélkül)

0,01(*)

0260030

Borsó (hüvelyben)

0,01(*)

0260040

Borsó (hüvely nélkül)

0,01(*)

0260050

Lencse

0,01(*)

0260990

Egyéb (2)

0,01(*)

0270000

Szárukért termesztett zöldségek

0,01(*)

0270010

Spárga

0,01(*)

0270020

Kardonna/szúrós articsóka

0,01(*)

0270030

Szárzeller

0,01(*)

0270040

Olasz édeskömény

0,06

0270050

Articsóka

0,8 (+)

0270060

Póréhagyma

0,06

0270070

Rebarbara

0,01(*)

0270080

Bambuszrügy

0,01(*)

0270090

Pálmafa csúcsrügy

0,01(*)

0270990

Egyéb (2)

0,01(*)

0280000

Gombák, mohák és zuzmók

0,01(*)

0280010

Termesztett gomba

0280020

Vadgomba

0280990

Moha és zuzmó

0290000

Algák és prokarióta szervezetek

0,01(*)

0300000

HÜVELYESEK

0,01(*)

0300010

Bab

0300020

Lencse

0300030

Borsó

0300040

Csillagfürt/farkasbab

0300990

Egyéb (2)

0400000

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK

0,01(*)

0401000

Olajos magvak

0401010

Lenmag

0,02

0401020

Földimogyoró/amerikai mogyoró

0,01(*)

0401030

Mák

0,02

0401040

Szezámmag

0,02

0401050

Napraforgómag

0,02

0401060

Repcemag

0,02

0401070

Szójabab

0,02

0401080

Mustármag

0,02

0401090

Gyapotmag

0,02

0401100

Tökmag

0,02

0401110

Pórsáfránymag

0,02

0401120

Borágó magja

0,02

0401130

Gomborkamag

0,02

0401140

Kendermag

0,02

0401150

Ricinusbab

0,02

0401990

Egyéb (2)

0,01(*)

0402000

Olajtartalmú gyümölcsök

0,01(*)

0402010

Olajbogyó olajkinyerésre

0402020

Olajpálma magja

0402030

Afrikai olajpálma gyümölcs

0402040

Kapok

0402990

Egyéb (2)

0500000

GABONAFÉLÉK

0,01(*)

0500010

Árpa

0500020

Hajdina és egyéb álgabonafélék

0500030

Kukorica

0500040

Köles

0500050

Zab

0500060

Rizs

0500070

Rozs

0500080

Cirok

0500090

Búza

(+)

0500990

Egyéb (2)

0600000

KÁVÉ, TEA, GYÓGYNÖVÉNYTEA, KAKAÓ ÉS SZENTJÁNOSKENYÉR

0,05(*)

0610000

Tea

0620000

Kávébab

0630000

Gyógyteafőzet a következőből:

(+)

0631000

virág

0631010

Kamilla

0631020

Rozella/szudáni hibiszkusz

0631030

Rózsa

0631040

Jázminvirág/fehér jázmin

0631050

Kislevelű hárs

0631990

Egyéb (2)

0632000

b)	levelek és fűszernövények

0632010

Kerti szamóca

0632020

Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030

Maté

0632990

Egyéb (2)

0633000

gyökér

0633010

Macskagyökér

0633020

Ginszeng

0633990

Egyéb (2)

0639000

d)	a növény bármely más részei

0640000

Kakaóbab

0650000

Szentjánoskenyér

0700000

KOMLÓ

6 (+)

0,05(*)

0800000

FŰSZEREK

0810000

Mag

0,05(*)

0810010

Ánizsmag

0810020

Fekete kömény

0810030

Zeller

0810040

Koriander/kerti koriander

0810050

Kömény

0810060

Kapor

0810070

Édeskömény

0810080

Görögszéna/lepkeszeg

0810090

Szerecsendió

0810990

Egyéb (2)

0820000

Termés

0,05(*)

0,05(*) (+)

0,05(*)

0820010

Szegfűbors

0820020

Szecsuáni bors

0820030

Kömény

0820040

Kardamom

0820050

Borókabogyó

0820060

Borsfélék (fekete, zöld és fehér)

0820070

Vanília

0820080

Tamarinduszgyümölcs

0820990

Egyéb (2)

0830000

Kéreg

0,05(*)

0830010

Fahéj

0830990

Egyéb (2)

0840000

Gyökér és rizóma

0840010

Édesgyökér

0,05(*)

0840020

Gyömbér (10)

0840030

Kurkuma/indiai sáfrány

0,05(*)

0840040

Torma (11)

0840990

Egyéb (2)

0,05(*)

0850000

Bimbó

0,05(*)

0850010

Szegfűszeg

0850020

Kapribogyó

0850990

Egyéb (2)

0860000

Virágbibe

0,05(*)

0860010

Sáfrány

0860990

Egyéb (2)

0870000

Magköpeny

0,05(*)

0870010

Szerecsendió-virág/mácisz

0870990

Egyéb (2)

0900000

CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

0,01(*)

0900010

Cukorrépagyökér

(+)

0900020

Cukornád

0900030

Cikóriagyökér

0900990

Egyéb (2)

1000000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK

1010000

Áruk a következő állatokból

0,01(*)

1011000

sertés

(+)

1011010

Izom

1011020

Zsír

1011030

Máj

1011040

Vese

1011050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1011990

Egyéb (2)

1012000

b)	szarvasmarha

(+)

1012010

Izom

1012020

Zsír

1012030

Máj

1012040

Vese

1012050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1012990

Egyéb (2)

1013000

juh

(+)

1013010

Izom

1013020

Zsír

1013030

Máj

1013040

Vese

1013050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1013990

Egyéb (2)

1014000

kecske

(+)

1014010

Izom

1014020

Zsír

1014030

Máj

1014040

Vese

1014050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1014990

Egyéb (2)

1015000

lófélék

(+)

1015010

Izom

1015020

Zsír

1015030

Máj

1015040

Vese

1015050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1015990

Egyéb (2)

1016000

baromfi

(+)

1016010

Izom

1016020

Zsír

1016030

Máj

1016040

Vese

1016050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1016990

Egyéb (2)

1017000

g)	egyéb szárazföldi haszonállatok

(+)

1017010

Izom

1017020

Zsír

1017030

Máj

1017040

Vese

1017050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1017990

Egyéb (2)

1020000

Tej

0,01(*) (+)

0,01(*)

1020010

Szarvasmarha

1020020

Juh

1020030

Kecske

1020040

Ló

1020990

Egyéb (2)

1030000

Madártojás

0,01(*) (+)

0,01(*)

1030010

Csirke

1030020

Kacsa

1030030

Liba

1030040

Fürj

1030990

Egyéb (2)

1040000

Méz és egyéb méhészeti termékek (7)

0,05(*)

1050000

Kétéltűek és hüllők

0,01(*) (+)

0,01(*)

1060000

Szárazföldi gerinctelen állatok

0,01(*) (+)

0,01(*)

1070000

Vadon élő szárazföldi gerincesek

0,01(*) (+)

0,01(*)

1100000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – HALAK, HALTERMÉKEK ÉS EGYÉB TENGERI ÉS ÉDESVÍZI ÉLELMISZERIPARI TERMÉKEK (8)

1200000

KIZÁRÓLAG ÁLLATI TAKARMÁNY-ELŐÁLLÍTÁSBAN HASZNÁLT NÖVÉNYI TERMÉKEK VAGY EZEK RÉSZEI (8)

1300000

FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK (9)

(*)	Az analitikai kimutathatóság határa

(a)	Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.

Miklobutanil (az alkotó izomerek összesen) (R)

(R)

= a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:

Miklobutanil - kód: 1000000, kivéve 1040000: az alfa-(3-hidroxi-butil)-alfa-(4-klór-fenil)-1H-1,2,4-triazol-1-propán-nitril (RH9090) szabad és konjugált formái miklobutanilban kifejezve

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a triazolból származó metabolitokkal (TDM-ek) kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0130000 Almatermésűek

0130010 Alma

0130020 Körte

0130030 Birsalma

0130040 Naspolya

0130050 Japán naspolya

0130990 Egyéb (2)

0151000 a) Szőlő

0151010 Csemegeszőlő

0151020 Borszőlő

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a vetésforgóban termesztett növényekre vonatkozó tanulmányokkal és a triazolból származó metabolitokkal (TDM-ek) kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0152000 b) Szamóca

0153010 Feketeszeder

0154040 Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

(+)

0154070 Azarólgalagonya/franciagalagonya

0161060 Kakiszilva/datolyaszilva

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a betakarítás utáni kezelésnek alávetett haszonnövények anyagcseréjével kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0163020 Banán

(+)

0231010 Paradicsom

0231030 Padlizsán/tojásgyümölcs

0233010 Dinnye

0233020 Sütőtök

0233030 Görögdinnye

0233990 Egyéb (2)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a leveles zöldségek növényanyagcseréjével és a triazolból származó metabolitokkal (TDM-ek) kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0251010 Galambbegysaláta

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a hüvelyesek és olajos magvak növényanyagcseréjével kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0260010 Bab (hüvelyben)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a leveles zöldségek növényanyagcseréjével kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0270050 Articsóka

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal, az analitikai módszerekkel és a leveles zöldségek növényanyagcseréjével kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0700000 KOMLÓ

(+)

0900010 Cukorrépagyökér

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

1011000 a) sertés

1011010 Izom

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel és a tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

1011020 Zsír

(+)

1011030 Máj

(+)

1011040 Vese

(+)

1011050 Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1011990 Egyéb (2)

1012000 b) szarvasmarha

1012010 Izom

(+)

1012020 Zsír

(+)

1012030 Máj

(+)

1012040 Vese

(+)

1012050 Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1012990 Egyéb (2)

1013000 c) juh

1013010 Izom

(+)

1013020 Zsír

(+)

1013030 Máj

(+)

1013040 Vese

(+)

1013050 Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1013990 Egyéb (2)

1014000 d) kecske

1014010 Izom

(+)

1014020 Zsír

(+)

1014030 Máj

(+)

1014040 Vese

(+)

1014050 Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1014990 Egyéb (2)

1015000 e) lófélék

1015010 Izom

(+)

1015020 Zsír

(+)

1015030 Máj

(+)

1015040 Vese

(+)

1015050 Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1015990 Egyéb (2)

1016000 f) baromfi

1016010 Izom

(+)

1016020 Zsír

(+)

1016030 Máj

(+)

1016040 Vese

(+)

1016050 Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1016990 Egyéb (2)

1017000 g) egyéb szárazföldi haszonállatok

1017010 Izom

(+)

1017020 Zsír

(+)

1017030 Máj

(+)

1017040 Vese

(+)

1017050 Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1017990 Egyéb (2)

(+)

1020000 Tej

1020010 Szarvasmarha

1020020 Juh

1020030 Kecske

1020040 Ló

1020990 Egyéb (2)

(+)

1030000 Madártojás

1030010 Csirke

1030020 Kacsa

1030030 Liba

1030040 Fürj

1030990 Egyéb (2)

1050000 Kétéltűek és hüllők

1060000 Szárazföldi gerinctelen állatok

1070000 Vadon élő szárazföldi gerincesek

Napropamid (izomerek összesen)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0110000 Citrusfélék

0110010 Grapefruitfélék

0110020 Narancs

0110030 Citrom

0110040 Zöldcitrom/lime

0110050 Mandarin

0110990 Egyéb (2)

0152000 b) Szamóca

0153000 c) Vesszőn termő bogyósgyümölcsűek

0153010 Feketeszeder

0153020 Hamvas szeder

0153030 Málna (piros és sárga)

0153990 Egyéb (2)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a tárolási stabilitással és a haszonnövények anyagcseréjével kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0154010 Fürtös áfonya

0154020 Tőzegáfonya

0154030 Ribiszke (fekete, piros és fehér)

0154040 Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0154050 Csipkebogyó

0154080 Fekete bodza

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 12-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0256000 f) fűszernövények és ehető virágok

0256010 Turbolya

0256020 Metélőhagyma

0256030 Zellerlevél

0256040 Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

0256050 Zsálya

0256060 Rozmaring

0256070 Kakukkfű

0256080 Bazsalikom, valamint ehető virágok

0256090 Babérlevél

0256100 Tárkony

(+)

0630000 Gyógyteafőzet a következőből:

0631000 a) virág

0631010 Kamilla

0631020 Rozella/szudáni hibiszkusz

0631030 Rózsa

0631040 Jázminvirág/fehér jázmin

0631050 Kislevelű hárs

0631990 Egyéb (2)

0632000 b) levelek és fűszernövények

0632010 Kerti szamóca

0632020 Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030 Maté

0632990 Egyéb (2)

0633000 c) gyökér

0633010 Macskagyökér

0633020 Ginszeng

0633990 Egyéb (2)

0639000 d) a növény bármely más részei

0820000 Termés

0820010 Szegfűbors

0820020 Szecsuáni bors

0820030 Kömény

0820040 Kardamom

0820050 Borókabogyó

0820060 Borsfélék (fekete, zöld és fehér)

0820070 Vanília

0820080 Tamarinduszgyümölcs

0820990 Egyéb (2)

Szintofen

(+)

0500090 Búza”

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)	az A. részben a napropamidra vonatkozó oszlopot el kell hagyni.

b)	a B. részben a miklobutanilra vonatkozó oszlopot el kell hagyni.

2020.6.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/25

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/771 RENDELETE

(2020. június 11.)

az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének az annatto, bixin, norbixin (E 160b) felhasználása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére és 14. cikkére,

mivel:

(1)	Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete megállapítja az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és ezen anyagok felhasználási feltételeit.

(2)	Az 1333/2008/EK rendelet III. melléklete megállapítja az élelmiszer-adalékanyagokban, élelmiszerenzimekben, élelmiszer-aromákban és tápanyagokban való használatra jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket.

(3)	A 231/2012/EU bizottsági rendelet (2) meghatározza az 1333/2008/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációit.

(4)	Az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékeinek és specifikációinak naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy kérelemre történhet.

(5)	Az annatto, bixin, norbixin (E 160b) az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete alapján különböző élelmiszerekben színezékként engedélyezett anyag.

(6)

Az orleánfa (Bixa orellana L.) magjából kivont annatto, bixin, norbixin (E 160b) a sárgától a pirosig terjedő színt ad az ételeknek. Az annattokivonatok fő pigmentje a bixin és a norbixin. A szerkezeti hasonlóság ellenére a bixin és a norbixin nagymértékben különböző fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, ezért az élelmiszermátrix jellemzőitől függően eltérő a felhasználásuk.

(7)

Az 1333/2008/EK rendelet 32. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2009. január 20. előtt az Unióban már engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok tekintetében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) új kockázatértékelést végez. A 257/2010/EU bizottsági rendelet (4) értelmében az élelmiszer-színezékek újraértékelését 2015. december 31-ig el kellett végezni.

(8)

2008. április 4-én a jelenleg engedélyezett annattokivonatok (E 160b) helyettesítése céljából kérelmet nyújtottak be öt új, bixin- vagy norbixinalapúként besorolt annattokivonat felhasználásának engedélyezése iránt. A kérelem a bixin és a norbixin tekintetében külön-külön javasolt új felhasználási módokat és felhasználási mennyiségeket, míg a jelenlegi felhasználási módok és felhasználási mennyiségek egyetlen élelmiszer-adalékanyagra – annatto, bixin, norbixin (E 160b) – vonatkoznak. A bixin és a norbixin tekintetében javasolt felhasználási módok és mennyiségek azokra az élelmiszer-kategóriákra vonatkoznak, amelyek tekintetében az annatto, bixin, norbixin (E 160b) jelenleg engedélyezett, valamint néhány további élelmiszer-kategóriára, amelyekben az annatto, bixin, norbixin (E 160b) jelenleg nem engedélyezett, más élelmiszer-színezékek azonban már igen.

(9)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság kikéri a Hatóság véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének és a 231/2012/EU rendelet mellékletében foglalt specifikációknak a naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó naprakésszé tétel valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre.

(10)

2008. május 19-én a Bizottság felkérte a Hatóságot, hogy értékelje az öt új annattokivonat biztonságosságát a javasolt felhasználási módok és mennyiségek mellett. A kérelem elemzése során a Hatóság lényeges adatok hiányát állapította meg és jelezte, hogy új toxikológiai vizsgálatokra lesz szükség. Következésképpen a Bizottság 2011. január 14-én úgy határozott, hogy az öt új kivonat biztonsági értékelését az annatto, bixin, norbixin (E 160b) adalékanyag 257/2010/EU rendelet szerinti újraértékelésének részeként kell elvégezni.

(11)

2016. augusztus 24-én a Hatóság tudományos szakvéleményt bocsátott ki az anattokivonatok (E 160b) élelmiszer-adalékanyagként való felhasználásának biztonságosságáról (5). A jelenleg engedélyezett annattokivonatok tekintetében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a 231/2012/EU rendeletben meghatározott specifikációk (oldószerrel extrahált bixin és norbixin, lúggal extrahált annatto és olajjal extrahált annatto) alapján történő felhasználásuk biztonságossága mind az azonosításukat, mind a toxikológiai vizsgálatokat érintő adathiány miatt nem értékelhető. Az új annattokivonatok és különösen a vizes úton feldolgozott bixin (annatto E) tekintetében a Hatóság a bizonytalan genotoxicitási eredmények miatt nem tudott következtetést levonni annak biztonságosságáról. A fennmaradó négy új kivonat („oldószerrel extrahált bixin”, „oldószerrel extrahált norbixin”, „lúgosan feldolgozott, savval kicsapott norbixin” és „lúgosan feldolgozott, nem savval kicsapott norbixin”) tekintetében a Hatóság jelezte, hogy azoknak meg kell felelniük a tudományos szakvéleményben ajánlott előírásoknak. Végül a Hatóság a bixin tekintetében 6 mg/testtömegkilogramm (ttkg) megengedhető napi bevitelt, a norbixin tekintetében pedig 0,3 mg/ttkg megengedhető napi bevitelt állapított meg. A bixin tekintetében javasolt felhasználási módokhoz és mennyiségekhez kapcsolódó expozíciós becslések minden népességi csoport és a két finomított expozíciós forgatókönyv (márkahű, illetve nem márkahű fogyasztókra vonatkozó expozíciós forgatókönyv) tekintetében is a megengedhető napi bevitel alatt maradtak. A norbixin esetében azonban a márkahű fogyasztókra vonatkozó finomított expozíciós forgatókönyv esetében az említett becslések a csecsemők, kisgyermekek és gyermekek magas (95. percentilis) tartományában meghaladták a megengedhető napi bevitelt.

(12)

A szóban forgó tudományos szakvélemény közzétételét követően a Bizottság pontosítást kért a kérelmezőtől a bixin és a norbixin kérelmezett felhasználásáról és maximális felhasználási mennyiségéről. Ennek alapján a kérelmező 2017. február 16-án módosításokat nyújtott be a Bizottsághoz az eredeti kérelemre vonatkozóan, többek között egyes kérelmezett új felhasználások törlése és egyes kérelmezett felhasználási mennyiségek módosítása tekintetében. 2017. március 2-án a Bizottság technikai segítséget kért a Hatóságtól a bixint és a norbixint érintő expozíciós becslésnek a kérelmező által javasolt felülvizsgált felhasználások és felhasználási mennyiségek alapján történő elkészítése céljából.

(13)

E kérésnek eleget téve a Hatóság 2017. augusztus 10-én állásfoglalást tett közzé a bixin és a norbixin expozíciós értékeléséről (6) az említett felülvizsgált felhasználások és felhasználási mennyiségek tekintetében. Ebben a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a bixin tekintetében az étrendi expozíció egyik expozíciós forgatókönyv esetében sem haladja meg a megengedhető napi bevitelt. Egyúttal azonban azt a következtetést is levonta, hogy a norbixinre vonatkozó étrendi expozíció a kisgyermekek és gyermekek magas, 95. percentilis tartományában a két finomított expozíciós forgatókönyv esetében (márkahű, illetve nem márkahű fogyasztókra vonatkozó expozíciós forgatókönyv) meghaladta a megengedhető napi bevitelt.

(14)	2017. augusztus 30-án a kérelmező az annatto E anyagra vonatkozóan adatokat nyújtott be, amelyek egy új genotoxicitási vizsgálatból származtak.

(15)

A Hatóság által 2017. augusztus 10-én közzétett expozíciós értékelés eredményeit figyelembe véve a kérelmező ismét felülvizsgálta a bixin és a norbixin javasolt felhasználási módjait és mennyiségeit, majd 2018. július 20-án három alternatív forgatókönyvet nyújtott be a Bizottságnak a felhasználásra és a felhasználási mennyiségekre vonatkozóan.

(16)

2018. augusztus 1-jén a Bizottság felkérte a Hatóságot a kérelmező által az annatto E anyagra vonatkozóan szolgáltatott új genotoxicitási adatok értékelésére és annak eldöntésére, hogy lehetséges-e következtetést levonni az említett annattokivonat biztonságosságáról. Arra kérte továbbá a Hatóságot, hogy a kérelmező által benyújtott három alternatív forgatókönyvben a bixinre és norbixinre vonatkozóan megadott felülvizsgált felhasználások és felhasználási mennyiségek alapján végezze el újból a bixin és a norbixin expozíciós értékelését.

(17)

2019. március 13-án a Hatóság tudományos szakvéleményt tett közzé az annatto E biztonságosságáról, valamint a bixinnek és a norbixinnek való expozícióról (7). Az annatto E biztonságossága tekintetében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az anyag genotoxicitás szempontjából nem vet fel aggályokat, és kijelentette, hogy a 2016-ban a bixinre és a norbixinre vonatkozóan megállapított megengedhető napi beviteli értékek az annatto E adalékanyagra is alkalmazhatók. A kérelmező által 2018. július 20-án a bixin tekintetében benyújtott, felülvizsgált felhasználási módok és mennyiségek alapján becsült expozíció tekintetében a Hatóság kijelentette, hogy egyik expozíciós becslés sem haladta meg a 6 mg/kg megengedhető napi beviteli értéket. A norbixin tekintetében a Hatóság megállapította, hogy a becslés a kisgyermekek magas, 95. percentilis tartományában mindkét finomított expozíciós forgatókönyv esetében elérte a megengedhető napi bevitelt, de csak egy országban. Figyelembe véve azonban a bizonytalanságokat és az expozíció meglehetősen valószínű túlbecslését, a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az expozíció szintje a bixin és a norbixin felhasználására és felhasználási mennyiségére vonatkozó három forgatókönyv egyike esetében sem vet fel egészségi aggályokat.

(18)

A fenti megfontolások alapján helyénvaló módosítani az 1333/2008/EK rendelet mellékleteit. Először is, mivel az annatto bixin [E 160b(i)] és az annatto norbixin [E 160b(ii)] eltérő toxikológiai tulajdonságokkal rendelkezik, és emiatt különböző értékek vonatkoznak rájuk a megengedhető napi bevitelt illetően, az „annatto, bixin, norbixin (E 160b)” élelmiszer-adalékanyagot törölni kell az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagoknak az említett rendelet II. mellékletének B. részében található uniós jegyzékéből, és helyette két külön élelmiszer-adalékanyagot, az annatto bixin [E 160b(i)] és az annatto norbixin [E 160b(ii)] anyagot kell felvenni az említett jegyzékbe. Következésképpen az „annatto, bixin, norbixin (E 160b)” élelmiszer-adalékanyag engedélyezett felhasználásait és felhasználási feltételeit törölni kell az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének E. részében szereplő, az élelmiszerekben való felhasználás engedélyezett feltételeit meghatározó jegyzékből, és a rendelet mellékleteinek az említett adalékanyagra történő hivatkozásait a két új élelmiszer-adalékanyagra való hivatkozásokkal kell felváltani. E két új adalékanyag tekintetében meg kell határozni az engedélyezett felhasználásokat és felhasználási mennyiségeket. A Hatóság fent említett értékelései alapján engedélyezni kell a kérelmező által a kérelem legutóbbi felülvizsgálatát követően kért felhasználásokat, mindazonáltal csak a harmadik, legkonzervatívabb forgatókönyv szerinti felhasználási módoknak és felhasználási mennyiségeknek megfelelően.

(19)

A 231/2012/EU rendeletet szintén módosítani kell. Egyrészről az ott említett három annattokivonat („oldószerrel extrahált bixin és norbixin”, „lúggal extrahált annatto” és „olajjal extrahált annatto”) a továbbiakban nem engedélyezhető, mivel biztonságosságuk nem volt értékelhető, ezért specifikációikat el kell hagyni. Másrészről a két új annatto bixin-kivonat („oldószerrel extrahált bixin” és „vizes úton feldolgozott bixin”) és a három új annatto norbixin-kivonat („oldószerrel extrahált norbixin”, „lúgosan feldolgozott, savval kicsapott norbixin” és „lúgosan feldolgozott, nem savval kicsapott norbixin”) nem ad okot biztonsági aggályokra, és a két új adalékanyagra vonatkozóan fel kell venni specifikációikat az említett rendelet mellékletébe. E specifikációknak meg kell felelniük a Hatóság által az annattokivonatok (E 160b) élelmiszer-adalékanyagként való felhasználásának biztonságosságáról szóló, 2016. augusztus 24-én kiadott tudományos szakvéleményben ajánlott specifikációknak.

(20)	Ezért az 1333/2008/EK rendelet II. és III. mellékletét, valamint a 231/2012/EU rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(21)

Még ha az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig engedélyezett annattokivonatok nem lesznek is engedélyezhetők többé, mivel biztonságosságukat nem lehetett értékelni, rendkívül valószínűtlen, hogy eltérő toxikológiai tulajdonságokkal rendelkeznének és emiatt egészségügyi kockázatot jelentenének, és hogy forgalomba hozatalukat vagy forgalomban maradásukat ezért azonnali hatállyal, e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától be kellene tiltani. Ezért az említett három kivonat felhasználásáról az új kivonatok felhasználására való zökkenőmentes átmenet lehetővé tétele érdekében helyénvaló lehetővé tenni, hogy egy átmeneti időszak alatt mind a régi, mind az új kivonatok jogszerűen forgalomba hozhatók legyenek és jogszerűen forgalomban maradhassanak.

(22)

Ugyanezen okokból helyénvaló továbbá biztosítani, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig engedélyezett annattokivonatokat tartalmazó azon élelmiszerek, amelyeket az említett átmeneti időszak előtt vagy alatt jogszerűen hoztak forgalomba, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalmazhatók legyenek.

(23)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1333/2008/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 231/2012/EU rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

(1) 2021. január 2-ig az annatto, bixin, norbixin (E 160b) élelmiszer-adalékanyag a 2020. július 2. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően élelmiszer-adalékanyagként továbbra is forgalomba hozható.

(2) 2021. január 2-ig továbbra is forgalomba hozhatók az annatto, bixin és norbixin (E 160b) anyagot tartalmazó azon élelmiszerek, amelyeket a 2020. július 2. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően állítottak elő és címkéztek. Az említett élelmiszerek az említett időpontot követően a készletek kimerüléséig forgalomban maradhatnak.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. június 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

(2) A Bizottság 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1331/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 1. o.).

(4) A Bizottság 257/2010/EU rendelete (2010. március 25.) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésére kidolgozott program létrehozásáról (HL L 80., 2010.3.26., 19. o.).

(5) EFSA Journal 2016;14(8):4544.

(6) EFSA Journal 2017;15(8):4966.

(7) EFSA Journal 2019;17(3):5626.

I. MELLÉKLET

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. részben az A. rész 2. pontjának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	Az E 123, E 127, E 160b(i), E 160b(ii), E 161 g, E 173 és E 180 színezékek és ezek keverékei nem értékesíthetők közvetlenül a fogyasztóknak.”

A B. rész 1. pontjában („Színezékek”) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő két bejegyzés lép:

„E 160b(i)	Annatto bixin
E 160b(ii)	Annatto norbixin”

Az E. rész a következőképpen módosul:

A 01.4 kategória (Ízesített savanyú tejtermékek, beleértve a hőkezelt termékeket is) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	15	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	4	(94)”

ii.

a táblázat a (74) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

„(94): Az E 160b(i) (annatto bixin) és az E 160b(ii) (annatto norbixin) együttes felhasználása esetén azok összmennyiségére a magasabb egyedi felső határérték vonatkozik, azonban az egyedi felső határértékeket nem szabad túllépni.”

A 01.7.2 kategória (Érlelt sajt) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(i)	Annatto bixin	15	(94)	kizárólag: érlelt narancssárga, sárga és törtfehér sajt, valamint vörös és zöld pesztós sajt
E 160b(ii)	Annatto norbixin	15	(94)	kizárólag: érlelt narancssárga, sárga és törtfehér sajt, valamint vörös és zöld pesztós sajt
E 160b(ii)	Annatto norbixin	50		kizárólag: red Leicester sajt
E 160b(ii)	Annatto norbixin	35		kizárólag: Mimolette sajt”

ii.

a táblázat a (83) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

A 01.7.3 kategória (Ehető sajthéj) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	20	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	20	(94)”

ii.

a táblázat a (67) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

A 01.7.5 kategória (Ömlesztett sajt) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	15	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	8	(94)”

ii.

a táblázat a (66) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

A 01.7.6 kategóriában (Sajttermékek [kivéve a 16. kategóriába tartozó termékeket]) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(ii)

Annatto norbixin

kizárólag: érlelt narancssárga, sárga és törtfehér termékek”

A 02.1 kategóriában (Alapvetően vízmentes zsírok és olajok [kivéve a vízmentes tejzsírt]) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(i)

Annatto bixin

kizárólag: zsírok”

A 02.2.2 kategóriában (Egyéb zsír- és olajemulziók, ideértve a kenhető készítményeket, az 1234/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározottak szerint, valamint a folyékony emulziókat) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(i)

Annatto bixin

kivéve a csökkentett zsírtartalmú vajat”

a 03 kategóriában (Fagyasztott állapotban fogyasztható készítmények) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(ii)

Annatto norbixin

20”

A 04.2.5.2 kategória (Dzsemek, zselék és marmeládok, valamint édesített gesztenyekrém, a 2001/113/EK irányelvben meghatározottak szerint) a következőképpen módosul:

az E 160a (karotinok) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés után a szöveg az E 160b(i) (annatto bixin) és az E 160b(ii) (annatto norbixin) adalékanyagra vonatkozó következő új bejegyzésekkel egészül ki:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	20	(94)	kivéve a gesztenyekrémet
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	20	(94)	kivéve a gesztenyekrémet”

ii.

a táblázat a (66) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

10.

A 04.2.5.3 kategória (Más hasonló kenhető gyümölcs- vagy zöldségkészítmények) a következőképpen módosul:

az E 142 (zöld S) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés után a szöveg az E 160b(i) (annatto bixin) és az E 160b(ii) (annatto norbixin) adalékanyagra vonatkozó következő új bejegyzésekkel egészül ki:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	20	(94)	kivéve: créme de pruneaux
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	20	(94)	kivéve: créme de pruneaux”

ii.

a táblázat a (60) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

11.

A 04.2.6 kategória (Feldolgozott burgonyatermékek) a következőképpen módosul:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	10	(94)	kizárólag: szárított burgonyagranulátum és -pehely
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	10	(94)	kizárólag: szárított burgonyagranulátum és -pehely”

ii.

a táblázat a (46) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

12.

A 05.2 kategória (Egyéb édességek, ideértve a leheletfrissítő cukorkákat is) a következőképpen módosul:

az E 124 (ponceau 4R, kosnilvörös) adalékanyagra vonatkozó bejegyzések után a szöveg az E 160b(i) (annatto bixin) és az E 160b(ii) (annatto norbixin) adalékanyagra vonatkozó következő új bejegyzésekkel egészül ki:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	30	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	25	(94)”

ii.

a táblázat a (72) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

13.

A 05.4 kategória (Díszítések, bevonatok és töltelékek, kivéve a 4.2.4. kategóriába tartozó, gyümölcsalapú töltelékeket) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	80	(94)	kizárólag: díszítések és bevonatok
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	20	(94)	kizárólag: díszítések és bevonatok”

ii.

a táblázat a (73) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

14.

a 06.3 kategóriában (Reggeli gabonapehely) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(ii)

Annatto norbixin

kizárólag: extrudált, puffasztott, illetve gyümölcsízesítésű reggeli gabonapelyhek”

15.

A 06.5 kategória (Feldolgozott tészták) a következőképpen módosul:

a II. csoportra (Színezékek quantum satis mennyiségben) vonatkozó bejegyzés után a szöveg az E 160b(i) (annatto bixin) és az E 160b(ii) (annatto norbixin) adalékanyagra vonatkozó következő új bejegyzésekkel egészül ki:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	20	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	20	(94)”

ii.

a táblázat a (81) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

16.

A 06.6 kategória (Viszkózus vagy félfolyékony tészták) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	50	(94)	kizárólag: bevonathoz használt viszkózus vagy félfolyékony tészták
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	50	(94)	kizárólag: bevonathoz használt viszkózus vagy félfolyékony tészták”

ii.

a táblázat a (81) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

17.

a 07.2 kategóriában (Finompékáruk) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(ii)

Annatto norbixin

10”

18.

A 08.2 kategória (Előkészített hús, a 853/2004/EK rendeletben meghatározottak szerint) a következőképpen módosul:

az E 150a–d (karamellek) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés után a szöveg az E 160b(i) (annatto bixin) és az E 160b(ii) (annatto norbixin) adalékanyagra vonatkozó következő új bejegyzésekkel egészül ki:

„E 160b(i)

Annatto bixin

(94)

kizárólag: húsba keverve legalább 6 % gabonát tartalmazó breakfast sausages és legalább 4 % zöldséget és/vagy gabonát tartalmazó burger meat; ezekben a termékekben

a hús úgy van darálva, hogy az izom- és zsírszövetek teljesen szétroncsolódjanak, és így a rostok a zsírral emulziót képezzenek – ez adja az ilyen termékek jellegzetes megjelenését

E 160b(ii)

Annatto norbixin

(94)

kizárólag: húsba keverve legalább 6 % gabonát tartalmazó breakfast sausages és legalább 4 % zöldséget és/vagy gabonát tartalmazó burger meat; ezekben a termékekben

a hús úgy van darálva, hogy az izom- és zsírszövetek teljesen szétroncsolódjanak, és így a rostok a zsírral emulziót képezzenek – ez adja az ilyen termékek jellegzetes megjelenését”

ii.

a táblázat a (66) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

19.

A 08.3.1 kategória (Nem hőkezelt húskészítmények) a következőképpen módosul:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	20	(94)	kizárólag: chorizo kolbász, salchichon, pasturmas és sobrasada
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	20	(94)	kizárólag: chorizo kolbász, salchichon, pasturmas és sobrasada”

ii.

a táblázat a (66) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

20.

A 08.3.2 kategória (Hőkezelt húskészítmények) a következőképpen módosul:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	20	(94)	kizárólag: kolbász, pástétom, terrine-ek és luncheon meat
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	20	(94)	kizárólag: kolbász, pástétom, terrine-ek és luncheon meat”

ii.

a táblázat a (66) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

21.

A 08.3.3 kategória (Állati belek, bevonatok és díszítések húsokhoz) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	50	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	50	(94)”

ii.

a táblázat a (89) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

22.

A 09.2 kategória (Feldolgozott hal és halászati termékek, ideértve a rákféléket és puhatestűeket is) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó, kizárólag füstölt halat érintő bejegyzés helyébe az annatto bixinre és az annato norbixinre vonatkozó, kizárólag füstölt halat érintő, illetve kizárólag surimit és hasonló termékeket, valamint lazachelyettesítőket érintő következő új bejegyzések lépnek:

„E 160b(i)	Annatto bixin	10	(94)	kizárólag: füstölt hal
E 160b(i)	Annatto bixin	30	(94)	kizárólag: surimi és hasonló termékek, valamint lazachelyettesítők
E 160b(ii)	Annatto norbixin	10	(94)	kizárólag: füstölt hal
E 160b(ii)	Annatto norbixin	30	(94)	kizárólag: surimi és hasonló termékek, valamint lazachelyettesítők”

ii.

a táblázat a (85) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

23.

A 12.5 kategória (Levesek és erőlevesek) a következőképpen módosul:

a III. csoportra (Színezékek együttes felső határértékkel) vonatkozó bejegyzés után a szöveg az E 160b(i) (annatto bixin) és az E 160b(ii) (annatto norbixin) adalékanyagra vonatkozó következő új bejegyzésekkel egészül ki:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	15	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	10	(94)”

ii.

a táblázat a (60) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

24.

A 12.6 kategória (Szószok, mártások) a következőképpen módosul:

az E 110 (Sunset Yellow FCF/narancssárga S) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés után a szöveg az E 160b(i) (annatto bixin) és az E 160b(ii) (annatto norbixin) adalékanyagra vonatkozó következő új bejegyzésekkel egészül ki:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	30	(94)	ideértve az ecetes savanyúságokat, a pikáns szószokat, a chutney-t és a picalillit; kivéve a paradicsomalapú szószokat és mártásokat
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	30	(94)	ideértve az ecetes savanyúságokat, a pikáns szószokat, a chutney-t és a picalillit; kivéve a paradicsomalapú szószokat és mártásokat”

ii.

a táblázat a (65) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

25.

a 14.1.4 kategóriában (Ízesített italok) az E 124 (ponceau 4R, kosnilvörös) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés után a szöveg az E 160b(i) (annatto bixin) adalékanyagra vonatkozó következő új bejegyzéssel egészül ki:

„E 160b(i)

Annatto bixin

20”

26.

A 14.2.6 kategóriában (Szeszes italok, a 110/2008/EK rendeletben meghatározottak szerint) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(i)

Annatto bixin

kizárólag: likőrök”

27.

a 14.2.8 kategóriában (Egyéb alkoholtartalmú italok, beleértve az alkoholtartalmú és alkoholmentes italok keverékeit és a 15 %-nál kevesebb alkoholt tartalmazó szeszes italokat is) az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b(ii)

Annatto norbixin

kizárólag: 15 %-nál kisebb alkoholtartalmú alkoholos italok”

28.

a 15.1 kategória (Burgonya-, gabona-, liszt- vagy keményítőalapú snackek) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó két bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	20	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	20	(94)”

ii.

a táblázat a (71) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

29.

A 15.2 kategória (Feldolgozott diófélék) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	10	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	10	(94)”

ii.

a táblázat a (60) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

30.

A 16. kategória (Desszertek, kivéve az 1., a 3. és a 4. kategóriába tartozó termékeket) a következőképpen módosul:

az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 160b(i)	Annatto bixin	15	(94)
	E 160b(ii)	Annatto norbixin	7,5	(94)”

ii.

a táblázat a (74) lábjegyzet után a következő, (94) lábjegyzettel egészül ki:

Az 1333/2008/EK rendelet III. mellékletének 2. részében az E 900 (dimetil-polisziloxán) adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 900

Dimetil-polisziloxán

200 mg/kg a készítményben, 0,2 mg/l a kész élelmiszerben

E 160a karotinokat, E 160b(i) annatto bixint, E 160b(ii) annatto norbixint, E 160c paprikakivonatot, kapszantint, kapszorubint, E 160d likopint és E 160e béta-apo-8’-karotinalt tartalmazó színezékkészítmények”

II. MELLÉKLET

A 231/2012/EU rendelet mellékletében az E 160b (annatto, bixin, norbixin) adalékanyagra vonatkozó (I) oldószerrel extrahált bixin és norbixin, (II) lúggal extrahált annatto és (III) olajjal extrahált annatto bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

„E 160b (i) ANNATTO BIXIN

(I)

OLDÓSZERREL EXTRAHÁLT BIXIN

Szinonimák	Annatto B, Orlean, Terre orellana, L. Orange, CI Natural Orange 4
Meghatározás	Az oldószerrel extrahált bixint az orleánfa (Bixa orellana L.) magvainak külső héjából, extrakció útján állítják elő amelyet az alábbi élelmiszer-minőségű oldószerek közül eggyel vagy többel végeznek: aceton, metanol, hexán, etanol, izopropil-alkohol, etil-acetát, lúgos alkohol vagy szuperkritikus szén-dioxid. Az így kapott készítmény savasítható; ezután az oldószer eltávolítása, majd a készítmény szárítása és őrlése következik. Az oldószerrel extrahált bixin különféle színes alkotórészeket tartalmaz; fő színezéke a cisz-bixin, egyik mellékszínezéke pedig a transz-bixin; a feldolgozás következtében a készítményben a bixin termikus bomlásával keletkező termékek is jelen lehetnek.
Színindexszám	75120
Einecs	230-248-7
Kémiai név	cisz-Bixin: Metil-(9-cisz)-hidrogén-6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioát
Összegképlet	cisz-Bixin: C25H30O4
Molekulatömeg	394,5
Analitika	Legalább 85 % összes színezőanyag (bixinként kifejezve) E1 % 1 cm 3090 kb. 487 nm-nél tetrahidrofuránban és acetonban
Leírás	A sötét vörösesbarnától a bíborvörösig terjedő színű por
Azonosítás
Oldhatóság	Vízben nem oldódik, etanolban kis mértékben oldódik
Spektrometria	Az acetonos minta abszorpciós maximuma kb. 425, 457 és 487 nm-nél van
Tisztaság
Norbixin	Az összes színezőanyag legfeljebb 5 %-a
Oldószermaradékok	Aceton: legfeljebb 30 mg/kg Metanol: legfeljebb 50 mg/kg Hexán: legfeljebb 25 mg/kg
	Etanol: Izopropil-alkohol: Etil-acetát:	legfeljebb 50 mg/kg, külön-külön vagy együttesen
Arzén	Legfeljebb 2 mg/kg
Ólom	Legfeljebb 1 mg/kg
Higany	Legfeljebb 1 mg/kg
Kadmium	Legfeljebb 0,5 mg/kg

(II)

VIZES ÚTON FELDOLGOZOTT BIXIN

Szinonimák	Annatto E, Orlean, Terre orellana, L. Orange, CI Natural Orange 4
Meghatározás	A vizes úton feldolgozott bixint az orleánfa (Bixa orellana L.) magvainak külső héjából nyerik a magok hideg, enyhén lúgos vízben történő lecsiszolásával. Az így kapott készítményt a bixin kicsapatása érdekében savasítják, majd leszűrik, szárítják és megőrölik. A vizes úton feldolgozott bixin különféle színes alkotórészeket tartalmaz; fő színezéke a cisz-bixin, egyik mellékszínezéke pedig a transz-bixin; a feldolgozás következtében a készítményben a bixin termikus bomlásával keletkező termékek is jelen lehetnek.
Színindexszám	75120
Einecs	230-248-7
Kémiai név	cisz-Bixin: Metil-(9-cisz)-hidrogén-6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioát
Összegképlet	cisz-Bixin: C25H30O4
Molekulatömeg	394,5
Analitika	Legalább 25 % összes színezőanyag (bixinként kifejezve) E1 % 1 cm 3090 kb. 487 nm-nél tetrahidrofuránban és acetonban
Leírás	A sötét vörösesbarnától a bíborvörösig terjedő színű por
Azonosítás
Oldhatóság	Vízben nem oldódik, etanolban kis mértékben oldódik
Spektrometria	Az acetonos minta abszorpciós maximuma kb. 425, 457 és 487 nm-nél van
Tisztaság
Norbixin	Az összes színezőanyag legfeljebb 7 %-a
Arzén	Legfeljebb 2 mg/kg
Ólom	Legfeljebb 1 mg/kg
Higany	Legfeljebb 1 mg/kg
Kadmium	Legfeljebb 0,5 mg/kg

E 160b (ii) ANNATTO NORBIXIN

(I)

OLDÓSZERREL EXTRAHÁLT NORBIXIN

Szinonimák	Annatto C, Orlean, Terre orellana, L. Orange, CI Natural Orange 4
Meghatározás	Az oldószerrel extrahált norbixint az orleánfa (Bixa orellana L.) magvainak külső héjából állítják elő átmosás útján, amelyet az alábbi élelmiszer-minőségű oldószerek közül eggyel vagy többel végeznek: aceton, metanol, hexán, etanol, izopropil-alkohol, etil-acetát, lúgos alkohol vagy szuperkritikus szén-dioxid; ezután az oldószer eltávolítása, majd a készítmény kristályosítása és szárítása következik. Az így kapott porhoz vizes lúgot adnak, majd a keveréket a színezőanyag hidrolizálása céljából felmelegítik, majd lehűtik. A vizes oldatot leszűrik, majd a norbixin kicsapatása céljából savasítják. A csapadékot leszűrik, átmossák, szárítják és megőrlik, hogy szemcsés por keletkezzen. Az oldószerrel extrahált norbixin különféle színes alkotórészeket tartalmaz; fő színezéke a cisz-norbixin, egyik mellékszínezéke pedig a transz-norbixin; a feldolgozás következtében a készítményben a norbixin termikus bomlásával keletkező termékek is jelen lehetnek.
Színindexszám	75120
Einecs	208-810-8
Kémiai név	cisz-Norbixin: 6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioátsav cisz-Norbixin dikáliumsó: dikálium-6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioát cisz-Norbixin dinátriumsó: dinátrium-6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioát
Összegképlet	cisz-Norbixin: C24H28O4 cisz-Norbixin dikáliumsó: C24H26K2O4 cisz-Norbixin dinátriumsó: C24H26Na2O4
Molekulatömeg	380,5 (sav), 456,7 (dikáliumsó), 424,5 (dinátriumsó)
Analitika	Legalább 85 % összes színezőanyag (norbixinként kifejezve) E1 % 1 cm 2870 kb. 482 nm-nél 0,5 %-os kálium-hidroxid oldatban
Leírás	A sötét vörösesbarnától a bíborvörösig terjedő színű por
Azonosítás
Oldhatóság	Lúgos vízben oldódik, etanolban kis mértékben oldódik
Spektrometria	0,5 %-os kálium-hidroxid oldatban a minta abszorpciós maximuma kb. 453 és 482 nm-nél van
Tisztaság
Oldószermaradékok	Aceton: Legfeljebb 30 mg/kg Metanol: Legfeljebb 50 mg/kg Hexán: Legfeljebb 25 mg/kg
	Etanol: Izopropil-alkohol: Etil-acetát:	legfeljebb 50 mg/kg, külön-külön vagy együttesen
Arzén	Legfeljebb 2 mg/kg
Ólom	Legfeljebb 1 mg/kg
Higany	Legfeljebb 1 mg/kg
Kadmium	Legfeljebb 0,5 mg/kg

(II)

LÚGOSAN FELDOLGOZOTT, SAVVAL KICSAPOTT NORBIXIN

Szinonimák	Annatto F, Orlean, Terre orellana, L. Orange, CI Natural Orange 4
Meghatározás	A lúgosan feldolgozott (savval kicsapott) norbixint az orleánfa (Bixa orellana L.) magvainak külső héjából nyerik vizes lúggal történő extrahálással. A bixint forró lúgos oldatban norbixinné hidrolizálják, majd azt a norbixin kicsapatása céljából savasítják. A csapadékot leszűrik, szárítják és megőrlik, hogy szemcsés por keletkezzen. A lúgosan feldolgozott norbixin különféle színes alkotórészeket tartalmaz; fő színezéke a cisz-norbixin, egyik mellékszínezéke pedig a transz-norbixin; a feldolgozás következtében a készítményben a norbixin termikus bomlásával keletkező termékek is jelen lehetnek.
Színindexszám	75120
Einecs	208-810-8
Kémiai név	cisz-Norbixin: 6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioátsav cisz-Norbixin dikáliumsó: dikálium-6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioát cisz-Norbixin dinátriumsó: dinátrium-6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioát
Összegképlet	cisz-Norbixin: C24H28O4 cisz-Norbixin dikáliumsó: C24H26K2O4 cisz-Norbixin dinátriumsó: C24H26Na2O4
Molekulatömeg	380,5 (sav), 456,7 (dikáliumsó), 424,5 (dinátriumsó)
Analitika	Legalább 35 % összes színezőanyag (norbixinként kifejezve) E1 % 1 cm 2870 kb. 482 nm-nél 0,5 %-os kálium-hidroxid oldatban
Leírás	A sötét vörösesbarnától a bíborvörösig terjedő színű por
Azonosítás
Oldhatóság	Lúgos vízben oldódik, etanolban kis mértékben oldódik
Spektrometria	0,5 %-os kálium-hidroxid oldatban a minta abszorpciós maximuma kb. 453 és 482 nm-nél van
Tisztaság
Arzén	Legfeljebb 2 mg/kg
Ólom	Legfeljebb 1 mg/kg
Higany	Legfeljebb 1 mg/kg
Kadmium	Legfeljebb 0,5 mg/kg

(III)

LÚGOSAN FELDOLGOZOTT, NEM SAVVAL KICSAPOTT NORBIXIN

Szinonimák	Annatto G, Orlean, Terre orellana, L. Orange, CI Natural Orange 4
Meghatározás	A lúgosan feldolgozott (nem savval kicsapott) norbixint az orleánfa (Bixa orellana L.) magvainak külső héjából nyerik vizes lúggal történő extrahálással. A bixint forró lúgos oldatban norbixinné hidrolizálják. A csapadékot leszűrik, szárítják és megőrlik, hogy szemcsés por keletkezzen. A kivonatok fő színezékként a norbixin kálium- vagy nátriumsóját tartalmazzák. A lúgosan feldolgozott (nem savval kicsapott) norbixin különféle színes alkotórészeket tartalmaz; fő színezéke a cisz-norbixin, egyik mellékszínezéke pedig a transz-norbixin; a feldolgozás következtében a készítményben a norbixin termikus bomlásával keletkező termékek is jelen lehetnek.
Színindexszám	75120
Einecs	208-810-8
Kémiai név	cisz-Norbixin: 6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioátsav cisz-Norbixin dikáliumsó: dikálium-6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioát cisz-Norbixin dinátriumsó: dinátrium-6,6’-diapo-Ψ,Ψ-karotin-dioát
Összegképlet	cisz-Norbixin: C24H28O4 cisz-Norbixin dikáliumsó: C24H26K2O4 cisz-Norbixin dinátriumsó: C24H26Na2O4
Molekulatömeg	380,5 (sav), 456,7 (dikáliumsó), 424,5 (dinátriumsó)
Analitika	Legalább 15 % összes színezőanyag (norbixinként kifejezve) E1 % 1 cm 2870 kb. 482 nm-nél 0,5 %-os kálium-hidroxid oldatban
Leírás	A sötét vörösesbarnától a bíborvörösig terjedő színű por
Azonosítás
Oldhatóság	Lúgos vízben oldódik, etanolban kis mértékben oldódik
Spektrometria	0,5 %-os kálium-hidroxid oldatban a minta abszorpciós maximuma kb. 453 és 482 nm-nél van
Tisztaság
Arzén	Legfeljebb 2 mg/kg
Ólom	Legfeljebb 1 mg/kg
Higany	Legfeljebb 1 mg/kg
Kadmium	Legfeljebb 0,5 mg/kg”

2020.6.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/43

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/772 RENDELETE

(2020. június 11.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., VII. és VIII. mellékletének a kecskék és a veszélyeztetett fajták fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak felszámolására irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére és 23a. cikke m) pontjára,

mivel:

(1)	A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan.

(2)

Az említett rendelet VII. mellékletének B. fejezete meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a TSE szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben való előfordulásának megerősítését követően meg kell hozni. Amennyiben a klasszikus súrlókór juh- vagy kecskefélében történő előfordulása megerősítést nyer, a gazdaságra a VII. melléklet B. fejezetének 2.2.2. pontjában előírt három lehetőség egyikében meghatározott feltételek vonatkoznak.

(3)	A 2. lehetőség a gazdaságban található valamennyi juh- és kecskeféle leölését és teljes megsemmisítését írja elő, a klasszikus súrlókórral szemben ellenálló prionfehérje-genotípusú juhfélék kivételével.

(4)

2017. július 5-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleményt (2) fogadott el a kecskékben előforduló TSE-vel szembeni genetikai rezisztenciáról. Az EFSA véleménye szerint a kísérleti és a terepadatok kellően megalapozottak ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a K222, a D146 és az S146 allél genetikai rezisztenciát vált ki a klasszikus súrlókór uniós kecskeállományon belül természetes módon előforduló kórokozóinak törzseivel szemben. Véleményében az EFSA azt a következtetést vonja le, hogy a klasszikus súrlókór kecskeállományokban való kitörésének kezelését a genetikailag rezisztens állatok kiválasztására lehetne alapozni, mint ahogyan azt a 999/2001/EK rendelet jelenleg a juhfélék esetében előirányozza.

(5)

Helyénvaló ezért módosítani a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének B. fejezetét annak érdekében, hogy a leölést és megsemmisítést kizárólag a klasszikus súrlókórra fogékony kecskefélékre lehessen korlátozni. A tagállamoknak esetenként kell meghatározniuk, hogy a betegséggel szembeni genetikai rezisztenciájuk alapján mely állatok mentesüljenek a leölés és megsemmisítés alól.

(6)

Az EFSA véleménye kiemeli, hogy míg a rezisztencia növelése érdekében végzett tenyésztés hatékony eszköz lehet a kecskék klasszikus súrlókórjának megfékezésében, addig a nagy szelekciós nyomás – az említett alléloknak a legtöbb fajtában tapasztalt alacsony gyakorisága miatt – valószínűleg káros hatással lenne a genetikai sokféleségre. A vélemény ezért azt ajánlja, hogy a kecskeállományok genetikai rezisztenciáját megalapozó intézkedések tagállami szinten kerüljenek bevezetésre, az adott fajtától függően (3). A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy saját tenyésztési stratégiát dolgozzanak ki azon allélok gyakorisága alapján, amelyek biztosítják kecskeállományuk genetikai rezisztenciáját a klasszikus súrlókórral szemben.

(7)	Az EFSA ajánlása alapján, amennyiben egy kecskéket tartó gazdaságban súrlókor tör ki, a tagállamnak tenyésztési stratégiája alapján meg kell határoznia azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az adott gazdaság kecskeállománya genetikai rezisztenciájának kialakítása érdekében végre kell hajtani.

(8)

Az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)2018. november 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 89/361/EGK tanácsi irányelvet (5). Az említett rendelet 2. cikkének 24. pontja meghatározza a „veszélyeztetett fajta” fogalmát, amely valamely tagállam által veszélyeztetettként elismert olyan helyi fajta, amely az említett tagállam egy vagy több hagyományos tenyésztési rendszeréhez vagy környezetéhez genetikailag alkalmazkodott, amennyiben a veszélyeztetett állapotot a veszélyeztetett fajták terén szükséges szakértelemmel és szakismeretekkel rendelkező testület tudományos alapon megállapította.

(9)

Ezért helyénvaló ennek megfelelően módosítani a 999/2001/EK rendelet I. mellékletének 1. pontját, és az említett rendelet VII. mellékletének B. fejezetében és VIII. mellékletének A. fejezetében a 89/361/EGK irányelvre történő hivatkozásokat az (EU) 2016/1012 rendeletre való hivatkozásokkal helyettesíteni, továbbá a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 7. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti, „a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajta” kifejezést az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott „veszélyeztetett fajta” kifejezéssel felváltani.

(10)	A 999/2001/EK rendelet I., VII. és VIII. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet I., VII. és VIII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. június 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2) EFSA Journal 2017;15(8):4962.

(3) EFSA Journal 2017;15(8):4962, 4. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („állattenyésztési rendelet”)

(HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).

(5) A Tanács 89/361/EGK irányelve (1989. május 30.) a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről (HL L 153., 1989.6.6., 30. o.).

(6) A Bizottság 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről (HL L 227., 2014.7.31., 1. o.).

MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet I., VII. és VIII. melléklete a következőképpen módosul:

az I. melléklet 1. pontja a következőképpen módosul:

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„1.

E rendelet alkalmazásában az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*1), a 142/2011/EU bizottsági rendeletben (*2), a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*3), a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*4), a 2006/88/EK tanácsi irányelvben (*5) és az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*6) szereplő következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:”;

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.)."

(*2) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.)."

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 229., 2009.9.1., 1. o.)."

(*5) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.)."

(*6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („állattenyésztési rendelet”) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.)."

a pont a következő f) ponttal egészül ki:

„f)	a »veszélyeztetett fajta« fogalmának meghatározása az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének 24. pontjában.”;

a VII. melléklet B. fejezete a következőképpen módosul:

a 2.2.2. pont bevezető bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerekkel és vizsgálati tervekkel kizárják a BSE és az atipikus súrlókór előfordulását, a gazdaságra az a) pontban meghatározott feltételek vonatkoznak. Emellett a gazdaságra – a gazdaságért felelős tagállam határozata szerint – vagy a b) pontban megállapított 1. lehetőség, vagy a c) pontban megállapított 2. lehetőség, vagy a d) pontban megállapított 3. lehetőség feltételei vonatkoznak. Egy juh- és kecskefélékből álló vegyes állománnyal rendelkező gazdaság esetében a gazdaságért felelős tagállam dönthet úgy, hogy a gazdaságban tartott juhfélék tekintetében az egyik lehetőség, a gazdaságban tartott kecskefélék tekintetében pedig egy másik lehetőség feltételeit alkalmazza:”;

b)	a 2.2.2. b) pont utolsó előtti bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az i. és ii. alpontban említett állatoknak a gazdaságból a vágóhídra történő szállítása engedélyezett.”

a 2.2.2. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

2. lehetőség – csak a fogékony állatok leölése és teljes megsemmisítése

a gazdaságban található valamennyi juh- és kecskeféle prionprotein-genotipizálása, a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák kivételével, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban levágják emberi fogyasztás céljából.

Az 1. b) pont második és harmadik franciabekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi juh- és/vagy kecskeféle, embrió és petesejt haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése, az alábbiak kivételével:

—	ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

—	olyan tenyészanyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint – amennyiben az ilyen tenyészanyajuhok vemhesek a felmérés idején – a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek,

—	a legalább egy ARR alléllal rendelkező azon juhfélék, amelyeket kizárólag emberi fogyasztásra szánnak,

—	a következő allélok legalább egyikét hordozó kecskefélék: K222, D146 és S146,

—	amennyiben a gazdaságért felelős tagállam úgy határoz, a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban emberi fogyasztás céljából levágják.

A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezete II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni a TSE előfordulása tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek alapján.

A 2. lehetőség első és második bekezdésében meghatározott feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az i., a ii. vagy a iii. alpontban felsorolt intézkedéseket hajtják végre:

a 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett az állatok emberi fogyasztás céljából történő levágása, feltéve, hogy:

—	az állatokat a gazdaságért felelős tagállam területén, emberi fogyasztás céljából vágják le;

—	minden 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot megvizsgálnak a TSE előfordulása tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek alapján;

ii.

a 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok genotipizálásának, majd ezt követő leölésének és teljes megsemmisítésének vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásának legfeljebb három hónappal történő elhalasztása. Ez az eltérés azokban az esetekben alkalmazható, amikor a jelző eset megerősítésére az ellési időszak kezdetéhez közel kerül sor, feltéve, hogy az anyajuhokat és/vagy a kecskéket és újszülöttjeiket a teljes időszak alatt elkülönítik a más gazdaságok juh- és kecskefélékhez tartozó egyedeitől;

iii.

a 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok leölésének és teljes megsemmisítésének vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásának a jelző eset megerősítésének időpontjától számított legfeljebb három évvel történő elhalasztása juh- vagy kecskeállományok esetében és olyan gazdaságokban, ahol a juh- és kecskeféléket együtt tartják. Az e bekezdésben meghatározott eltérés csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a gazdaságért felelős tagállam szerint a járványügyi helyzet nem kezelhető az érintett állatok leölése nélkül, ez azonban nem hajtható végre azonnal a gazdaság juh- és kecskeállományának alacsony szintű rezisztenciája, valamint egyéb megfontolások, többek között gazdasági tényezők miatt. A nem ARR/ARR genotípusú tenyészkosokat haladéktalanul le kell ölni vagy ivartalanítani kell. A gazdaság juh- és/vagy kecskeállománya genetikai rezisztenciájának mielőbbi kialakítása érdekében minden lehetséges intézkedést végre kell hajtani, beleértve a célzott tenyésztést és az anyajuhok leölését az ARR allél gyakoriságának növelése és a VRQ allél kiküszöbölése érdekében, valamint a K222, a D146 vagy az S146 allélt hordozó bakok tenyésztését. A gazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy a halasztást követően leölendő állatok száma ne legyen nagyobb, mint amekkora az közvetlenül a jelző eset megerősítését követően lett volna. Az e bekezdésben meghatározott eltérés alkalmazása esetén a 4. pontban meghatározott intézkedések mindaddig alkalmazandók a gazdaságra, amíg a 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok teljes megsemmisítését vagy emberi fogyasztás céljából történő levágását el nem végzik, majd ezt követően a 3. pontban meghatározott korlátozásokat kell alkalmazni.

A 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok leölése és teljes megsemmisítése vagy emberi fogyasztás céljából történő levágása után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra.”;

a 2.2.2. d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

3. lehetőség – az állatokat nem kötelező leölni és teljesen megsemmisíteni

A tagállam eltekinthet az 1. b) pont második és harmadik franciabekezdésében említett vizsgálattal azonosított állatok leölésétől és teljes megsemmisítésétől, amennyiben az alábbi négy franciabekezdés közül legalább az egyik feltételei teljesülnek:

—	nehéz beszerezni az ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok, a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli nőivarú juhok, valamint a K222, D146 és S146 allélok legalább egyikét hordozó kecskefélék pótlására szolgáló állatokat,

—	az ARR allélnak a juhfajtán vagy a gazdaságon belüli gyakorisága, illetve a K222, a D146 vagy az S146 allélnak a kecskefajtán vagy a gazdaságon belüli gyakorisága alacsony,

—	a beltenyészet elkerülése érdekében szükséges,

—	az összes járványügyi tényező alapos megfontolása alapján a tagállam szükségesnek tartja.

A klasszikus súrlókórt jelző eset megerősítésének időpontjától számítva három hónapon belül meg kell határozni valamennyi juh- és kecskeféle prionfehérje-genotípusát, mindegyik faj esetében legfeljebb 50 egyed erejéig.

Amennyiben egy, a 3. lehetőséget alkalmazó gazdaságban a klasszikus súrlókór további előfordulásait észlelik, a tagállamnak felül kell vizsgálnia azokat az okokat és kritériumokat, amelyek alapján a 3. lehetőség alkalmazása mellett döntöttek a szóban forgó gazdaságban. Amennyiben a tagállam arra a következtetésre jut, hogy a 3. lehetőség alkalmazásával nem akadályozható meg megfelelően a betegség kitörése, a tagállam köteles a gazdaságot a 3. lehetőség helyett vagy az 1. lehetőség, vagy a 2. lehetőség szerint kezelni, a b) és c) pontban leírtak szerint.

Azon gazdaságokra, amelyek tekintetében a 3. lehetőség alkalmazása mellett született döntés, a 4. pontban meghatározott feltételek azonnali hatállyal vonatkoznak.

Azon tagállamoknak, amelyek a klasszikus súrlókór kitörése elleni fellépés keretében lehetővé teszik a 3. lehetőség igénybevételét, nyilvántartást kell vezetniük azokról az okokról és kritériumokról, amelyek a lehetőség alkalmazásáról hozott minden egyes döntést megalapozták.”;

a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A gazdaságban található valamennyi azonosított állatnak a 2.2.1., a 2.2.2. b) vagy a 2.2.2. c) pontnak megfelelően történő leölését és teljes megsemmisítését vagy emberi fogyasztás céljából történő levágását követően az alábbi korlátozások alkalmazandók:

3.1.

A gazdaságot fokozott TSE-megfigyelés alá kell helyezni. Ez magában foglalja a TSE kimutatására irányuló vizsgálatokat azokban a 18 hónaposnál idősebb állatokban, amelyek elpusztultak, vagy amelyeket a gazdaságban leöltek, azonban erre nem betegségmentesítési program keretében került sor. A vizsgálatok alól mentesülnek az ARR/ARR genotípusú juhfélék és a kecskefélékhez tartozó azon állatok, amelyek a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák. A vizsgálatokat a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint kell elvégezni.

3.2.

A gazdaságba kizárólag a következő állatok kerülhetnek be:

—	az ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok;

—	a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli nőivarú juhok;

—	a kecskefélék, feltéve, hogy az állomány megsemmisítését követően az állatok elhelyezésére szolgáló valamennyi szálláshelyet megtisztították és fertőtlenítették.

3.3.

A gazdaságban kizárólag a következő tenyészkosok, tenyészbakok, valamint juh- és kecskeféléktől származó szaporítóanyagok használhatók:

—	ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok;

—	ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

—	legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli embriók;

—	tenyészbakok és kecskeféléktől származó szaporítóanyagok, a gazdaság kecskeállománya genetikai rezisztenciájának kialakítása céljából bevezetett tagállami intézkedésekben meghatározottak szerint.

3.4.

Az állatok gazdaságból történő elszállítása megsemmisítés céljából engedélyezhető, vagy pedig a következő feltételek vonatkoznak rá:

a következő állatok bármilyen célból elszállíthatók a gazdaságból, ideértve a tenyésztést:

—	ARR/ARR genotípusú juhok;

—	egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli anyajuhok, feltéve, hogy azokat olyan gazdaságokba szállítják, amelyekre a 2.2.2. b), a 2.2.2. c) vagy a 2.2.2. d) pontnak megfelelően végrehajtott intézkedéseket (1., 2. vagy 3. lehetőség) követően korlátozás vonatkozik;

—	a következő allélok legalább egyikét hordozó kecskefélék: K222, D146 és S146;

—	kecskefélék, feltéve, hogy azokat olyan gazdaságokba szállítják, amelyekre a 2.2.2. b), a 2.2.2. c) vagy a 2.2.2. d) pontnak megfelelően végrehajtott intézkedéseket (1., 2. vagy 3. lehetőség) követően korlátozás vonatkozik;

a következő állatok közvetlenül, emberi fogyasztásra történő vágás céljából elszállíthatók a gazdaságból:

—	legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék;

—	kecskefélék;

—	amennyiben a tagállam úgy dönt, a vágás napján három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák;

—	valamennyi állat, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy alkalmazza a 2.2.2. b) pont i. alpontjában és a 2.2.2. c) pont i. alpontjában meghatározott eltéréseket;

amennyiben a tagállam úgy dönt, a bárányok és kecskegidák – kizárólag vágás előtti hizlalás céljából – elszállíthatók valamely, az adott tagállam területén található másik gazdaságba, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

—	a rendeltetési gazdaságban kizárólag vágás előtti hizlalás céljából tartott juh- vagy kecskeféle tartózkodhat;

—	a felszámolási intézkedések hatálya alá tartozó gazdaságból származó bárányokat és kecskegidákat a hizlalási időszak végén közvetlenül a gazdaság helye szerinti tagállam területén található vágóhídra kell szállítani, és legkésőbb tizenkét hónapos korukban le kell őket vágni.

3.5.

A 3.1–3.4. pontban meghatározott korlátozások továbbra is érvényesek a gazdaságra:

a)	mindaddig az időpontig, amíg a gazdaságban lévő valamennyi juhféle megkapja az ARR/ARR státuszt, feltéve, hogy a gazdaságban nem tartanak kecskeféléket; vagy

b)	addig az időpontig, amikor a gazdaságban lévő valamennyi kecskeféle a K222, D146 és S146 allélok legalább egyikének hordozójává válik, feltéve, hogy a gazdaságban nem tartanak juhféléket; vagy

c)	mindaddig az időpontig, amíg a gazdaságban lévő valamennyi juhféle megkapja az ARR/ARR státuszt, és a gazdaságban lévő valamennyi kecskeféle a K222, D146 és S146 allélok legalább egyikének hordozójává válik; vagy

két éven át attól az időponttól számítva, amikor a 2.2.1., a 2.2.2. b) vagy a 2.2.2. c) pontban említett intézkedések lezárulnak, amennyiben e kétéves időszak alatt az atipikus súrlókórtól eltekintve nem mutatnak ki TSE-megbetegedést. Ha e kétéves időszak alatt a vizsgálatok megerősítik az atipikus súrlókór előfordulását, a gazdaságra a 2.2.3. pontban említett intézkedéseket is alkalmazni kell.”;

a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőségnek vagy a 2.2.2. c) pont iii. alpontjában előírt eltérésnek a végrehajtására vonatkozó döntés meghozatalát követően a következő intézkedéseket késedelem nélkül alkalmazni kell a gazdaságra:

4.1.

A gazdaságot fokozott TSE-megfigyelés alá kell helyezni. Ez magában foglalja a TSE kimutatására irányuló vizsgálatokat azokban a 18 hónaposnál idősebb állatokban,

—	amelyeket emberi fogyasztás céljából vágtak le;

—	amelyek elpusztultak, vagy amelyeket a gazdaságban leöltek, azonban erre nem betegségmentesítési program keretében került sor.

A vizsgálatok alól mentesülnek az ARR/ARR genotípusú juhfélék és a kecskefélékhez tartozó azon állatok, amelyek a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák. A vizsgálatokat a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint kell elvégezni.

4.2.

A 3.2. és a 3.3. pontban előírt feltételeket kell alkalmazni.

A 3.2. és 3.3. ponttól eltérve azonban a tagállamok engedélyezhetik a következőknek a gazdaságba történő bevezetését és ott történő felhasználását:

—	a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli hímivarú juhok és spermájuk, tenyésztés céljára is;

—	VRQ allél nélküli nőivarú juhok;

—	VRQ allél nélküli embriók;

amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

—	a gazdaságban tartott állatok veszélyeztetett fajtához tartoznak;

—	a gazdaságban tartott állatok fajtája olyan tenyésztési program tárgyát képezi, amelynek célja a fajta megőrzése, és amelyet az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikke 5. pontjában meghatározott tenyésztőszervezet vagy – az említett rendelet 38. cikkével összhangban – az illetékes hatóság hajt végre; és

—	az érintett fajtán belül alacsony az ARR allél gyakorisága.

4.3.

Az állatok gazdaságból történő elszállítása engedélyezett, amennyiben az megsemmisítés vagy közvetlenül, emberi fogyasztásra történő vágás céljából történik, illetve az alábbi feltételek telesülése esetén:

az ARR/ARR genotípusú kosok és anyajuhok, valamint a kecskefélékhez tartozó azon állatok, amelyek a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák, bármely célból – ideértve a tenyésztést is – elszállíthatók a gazdaságból, feltéve, hogy más olyan gazdaságokba kerülnek, amelyekre a 2.2.2. c) vagy 2.2.2. d) pont szerinti intézkedések (2., illetve 3. lehetőség) vonatkoznak;

—	a rendeltetési gazdaságban kizárólag vágás előtti hizlalás céljából tartott juh- vagy kecskeféle tartózkodhat;

—	a bárányokat és a kecskegidákat a hizlalási időszak végén közvetlenül a gazdaság helye szerinti tagállam területén található vágóhídra kell szállítani, és legkésőbb tizenkét hónapos korukban le kell őket vágni.

4.4.	A tagállam biztosítja, hogy a gazdaságból nem kerülnek feladásra embriók, petesejtek és sperma.

4.5.	Az ellés időszakában tilos a gazdaság juh- és kecskeféléit más gazdaságokból származó juh- és kecskefélékkel közösen legeltetni. Az ellés időszakán kívül történő közös legeltetésre a tagállam által az összes járványügyi tényező megfelelő figyelembevételével meghatározott korlátozások vonatkoznak.

4.6.

Azokban a gazdaságokban, amelyekben a 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőséget hajtották végre, az atipikus súrlókórtól eltérő TSE-megbetegedések utolsó észlelésétől számított kétéves időszakban a 4.1–4.5. pontban meghatározott korlátozások alkalmazandók. Ha e kétéves időszak alatt a vizsgálatok megerősítik az atipikus súrlókór előfordulását, a gazdaságra a 2.2.3. pontban említett intézkedéseket is alkalmazni kell.”;

a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 4.1. pontja a következőképpen módosul:

az a) pont iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

juhfélék esetében ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, kecskefélék esetében pedig a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák, feltéve, hogy nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak.”;

a b) pont iii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

a d) pont i., ii. és iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.	az állatok veszélyeztetett fajtához tartoznak;

ii.

az állatokat a feladás helye szerinti tagállamban bejegyzik az adott fajtára vonatkozó törzskönyvbe. Az említett törzskönyvet az (EU) 2016/1012 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban elismert tenyésztőszervezet vagy – az említett rendelet 38. cikkével összhangban – a szóban forgó tagállam illetékes hatósága hozta létre és vezeti. Az állatokat a rendeltetési hely szerinti tagállamban is be kell jegyezni az adott fajtára vonatkozó törzskönyvbe. Ezt a törzskönyvet szintén az (EU) 2016/1012 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban elismert tenyésztőszervezet vagy – az említett rendelet 38. cikkével összhangban – a szóban forgó tagállam illetékes hatósága hozta létre és vezeti;

iii.	a feladás helye szerinti tagállamban és a rendeltetési hely szerinti tagállamban a ii. pontban említett tenyésztőszervezetek vagy illetékes hatóságok az érintett fajta megőrzése céljából tenyésztési programot hajtanak végre;”;

a d) pont v. alpontjában az első és második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„azt követően, hogy az a) vagy b) pont szerinti követelményeket nem teljesítő állatok beléptek a rendeltetési hely szerinti tagállamban található fogadó gazdaságba, az említett gazdaságban található valamennyi juh- és kecskeféle szállítását a VII. melléklet B. fejezete 3.4. pontjának megfelelően hároméves időszakra kell korlátozni. Amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállam, vagy ha a klasszikus súrlókór tekintetében jóváhagyott nemzeti védekezési programmal rendelkezik, ezt a korlátozást hét évig fenn kell tartani.

E pont első bekezdésétől eltérve, az állatoknak az Unión belüli kereskedelmére vagy a tagállamon belüli mozgására vonatkozó ilyen szállítási korlátozás nem alkalmazandó a veszélyeztetett fajtához tartozó azon állatokra, amelyeket a szóban forgó veszélyeztetett fajtát tenyésztő gazdaságba szánnak. A fajtát fel kell venni egy tenyésztési programba, amelynek célja a fajta megőrzése, és amelyet az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott tenyésztőszervezet vagy – az említett rendelet 38. cikkével összhangban – az illetékes hatóság hajt végre.”

2020.6.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/51

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/773 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. június 11.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2020) 4023. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes olyan tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának megerősített eseteit azonosították. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2020/662 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis belgiumi, litvániai, magyarországi és lengyelországi járványügyi helyzetének megváltozását követően.

(2)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (6) meghatározza az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében meghozandó alapvető uniós intézkedéseket. A 2002/60/EK irányelv 9. cikke előírja egy védőkörzet és egy megfigyelési körzet létrehozását arra az esetre vonatkozóan, ha valamely gazdaságban a sertésekkel kapcsolatban hivatalosan megállapítást nyert az afrikai sertéspestis diagnózisa, az említett irányelv 10. és 11. cikke pedig meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a védő- és megfigyelési körzetekben meg kell tenni a betegség elterjedésének megelőzése érdekében. A közelmúlt tapasztalatai alapján a 2002/60/EK irányelvben meghatározott intézkedések – különösen a fertőzött gazdaságok tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó intézkedések és a betegség házisertés-populációban való felszámolásával kapcsolatos egyéb intézkedések – hatékonynak bizonyulnak a betegség terjedése elleni védekezésben.

(3)

Az (EU) 2020/662 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Lengyelországban fény derült az afrikai sertéspestis házisertésekben és vadon élő sertésekben való előfordulásának további eseteire. Emellett Lengyelország egyes területein – a tagállam által a 2002/60/EK irányelvvel összhangban alkalmazott intézkedéseknek köszönhetően – javult a járványügyi helyzet a házisertések tekintetében.

(4)

2020 júniusában az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték Lengyelország włodawski járásában, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esete által érintett területét a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem a II., hanem immár a III. részében kell feltüntetni.

(5)

2020 májusában és júniusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának több új esetét észlelték Lengyelország zielonogórski, elbląski és radomski járásában is, olyan területeken, amelyek a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében vannak felsorolva, de olyan területek közvetlen közelében találhatók, amelyek az említett melléklet I. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak ezen, a jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt, az említett határozat mellékletének II. részében felsorolt területek közvetlen közelében elhelyezkedő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területeit az említett határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(6)

Az afrikai sertéspestis házisertésekben és vadon élő sertésekben való előfordulásának e közelmúltbeli lengyelországi eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállam esetében újraértékelték és aktualizálták a régiókba sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének is tükröznie kell.

(7)

Ezenfelül, figyelembe véve a Lengyelországban a 2002/60/EK irányelvvel és különösen az annak 10. cikke (4) bekezdése b) pontjában és 10. cikke (5) bekezdésében megállapítottakkal összhangban alkalmazott intézkedések hatékonyságát, valamint az Állategészségügyi Világszervezetnek a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében (7) (a továbbiakban: OIE-Kódex) meghatározott, az afrikai sertéspestisre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedésekkel összhangban, a Lengyelország miński, bielski, hajnowski és siemiatycki járásában található, jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. részében felsorolt egyes területeket ezentúl az említett melléklet II. részében kell feltüntetni, tekintettel a fertőzött gazdaságok végső tisztításának és fertőtlenítésének időpontjától számított három hónapos időszak lejártára, valamint – az OIE-Kódex rendelkezéseivel összhangban – arra, hogy az említett területeken az elmúlt három hónapban nem jelentették az afrikai sertéspestis előfordulását.

(8)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Lengyelország esetében új, megfelelő méretű magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I., II. és III. részében szereplő jegyzékbe. Mivel a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. része azokat a területeket sorolja fel, ahol a járványügyi helyzet még alakulóban van és igen dinamikusan változik, az említett részben felsorolt területek bármilyen módosításakor – így ebben az esetben is – különös figyelmet kell fordítani a környező területekre gyakorolt hatásra. Az említett melléklet I., II. és III. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének az e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(10)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. június 11-én.

a Bizottság részéről

Sztella KIRIAKÍDISZ

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4) A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2020/662 végrehajtási határozata (2020. május 15.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 155., 2020.5.18., 27. o.).

(6) A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EGK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).

(7) https://www.oie.int/en/standard-setting/terrestrial-code/access-online/

MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

dans la province de Luxembourg:

la zone est délimitée, dans le sens des aiguilles d’une montre, par:

Frontière avec la France,

Rue Mersinhat à Florenville,

La N818jusque son intersection avec la N83,

La N83 jusque son intersection avec la N884,

La N884 jusque son intersection avec la N824,

La N824 jusque son intersection avec Le Routeux,

Le Routeux,

Rue d’Orgéo,

Rue de la Vierre,

Rue du Bout-d’en-Bas,

Rue Sous l’Eglise,

Rue Notre-Dame,

Rue du Centre,

La N845 jusque son intersection avec la N85,

La N85 jusque son intersection avec la N40,

La N40 jusque son intersection avec la N802,

La N802 jusque son intersection avec la N825,

La N825 jusque son intersection avec la E25-E411,

La E25-E411jusque son intersection avec la N40,

N40: Burnaimont, Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle,

Rue du Tombois,

Rue Du Pierroy,

Rue Saint-Orban,

Rue Saint-Aubain,

Rue des Cottages,

Rue de Relune,

Rue de Rulune,

Route de l’Ermitage,

N87: Route de Habay,

Chemin des Ecoliers,

Le Routy,

Rue Burgknapp,

Rue de la Halte,

Rue du Centre,

Rue de l’Eglise,

Rue du Marquisat,

Rue de la Carrière,

Rue de la Lorraine,

Rue du Beynert,

Millewée,

Rue du Tram,

Millewée,

N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg,

Frontière avec le Grand-Duché de Luxembourg,

Frontière avec la France, jusque son intersection avec la Rue Mersinhat à Florenville.

2. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Hiiu maakond.

3. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

—	Csongrád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403250, 403350, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404570, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950, 406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye 250850, 250950, 251050, 251150, 251360, 251450, 251550, 251650, 251750, 251850, 251950, 252050, 252150, 252250, 252550, 252650 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye 553250, 553260, 553350, 553750, 553850 és 553910 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 571050, 571150, 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050,575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580050, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

4. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Pāvilostas novads,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Ventspils novada Jūrkalnes pagasts,

—	Grobiņas novads,

—	Rucavas novada Dunikas pagasts.

5. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Klaipėdos rajono savivaldybės: Agluonėnų, Priekulės, Veiviržėnų, Judrėnų, Endriejavo ir Vėžaičių seniūnijos,

—	Kretingos rajono savivaldybės: Imbarės, Kartenos ir Kūlupėnų seniūnijos,

—	Plungės rajono savivaldybės: Kulių, Nausodžio, Plungės miesto ir Šateikių seniūnijos,

—	Skuodo rajono savivaldybės: Lenkimų, Mosėdžio, Skuodo, Skuodo miestoseniūnijos.

6. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

gminy Janowiec Kościelny, Janowo i Kozłowo w powiecie nidzickim,

powiat działdowski,

gminy Dąbrówno, Grunwald i Ostróda z miastem Ostróda w powiecie ostródzkim,

gminy Kisielice, Susz, Iława z miastem Iława, Lubawa z miastem Lubawa, w powiecie iławskim,

w województwie podlaskim:

gminy Kulesze Kościelne, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

powiat zambrowski,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno i Stara Biała w powiecie płockim,

powiat miejski Płock,

powiat sierpecki,

powiat żuromiński,

gminy Andrzejewo, Brok, Małkinia Górna, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Zaręby Kościelne i Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka w powiecie ostrowskim,

gminy Dzierzgowo, Lipowiec Kościelny, miasto Mława, Radzanów, Szreńsk, Szydłowo i Wieczfnia Kościelna, w powiecie mławskim,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Kowala, Wierzbica, część gminy Wolanów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie radomskim,

powiat miejski Radom,

powiat szydłowiecki,

powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

gmina Wielkie Oczy w powiecie lubaczowskim,

gminy Laszki, Radymno z miastem Radymno, część gminy Wiązownica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 867 i gmina wiejska Jarosław w powiecie jarosławskim,

gminy Przeworsk z miastem Przeworsk, Gać Jawornik Polski, Kańczuga, Tryńcza i Zarzecze w powiecie przeworskim,

powiat łańcucki,

gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez droge nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Dzikowiec, Kolbuszowa, Niwiska i Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

gminy Borowa, Czermin, Gawłuszowice, Mielec z miastem Mielec, Padew Narodowa, Przecław, Tuszów Narodowy w powiecie mieleckim,

w województwie świętokrzyskim:

powiat opatowski,

powiat sandomierski,

gminy Bogoria, Łubnice, Oleśnica, Osiek, Połaniec, Rytwiany i Staszów w powiecie staszowskim,

gmina Skarżysko Kościelne w powiecie skarżyskim,

gmina Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy oraz na północ od drogi nr 42 i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

powiat ostrowiecki,

gminy Gowarczów, Końskie i Stąporków w powiecie koneckim,

w województwie łódzkim:

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

gminy Biała Rawska, Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka i Regnów w powiecie rawskim,

powiat skierniewicki,

powiat miejski Skierniewice,

gminy Białaczów, Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

gminy Czerniewice, Inowłódz, Lubochnia, Rzeczyca, Tomaszów Mazowiecki z miastem Tomaszów Mazowiecki i Żelechlinek w powiecie tomaszowskim,

w województwie pomorskim:

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminygminy w powiecie nowodworskim,

gminy Lichnowy, Miłoradz, Nowy Staw, Malbork z miastem Malbork w powiecie malborskim,

gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

powiat gdański,

Miasto Gdańsk,

powiat tczewski,

powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

gminy Maszewo i Gubin z miastem Gubin w powiecie krośnieńskim,

gminy Międzyrzecz, Pszczew, Trzciel w powiecie międzyrzeckim,

gmina Lubrza, Łagów, część gminy Zbąszynek położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Zbąszynia do Świebodzina oraz część położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od miasta Zbąszynek w kierunku zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 1210F, a nastęnie przez drogę 1210F biegnącą od skrzyżowania z linia kolejową do zachodniej granicy gminy, część gminy Szczaniec położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Świebodzin położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie świebodzińskim,

gmina Cybinka w powiecie słubickim,

część gminy Torzym położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A2 w powiecie sulęcińskim,

w województwie dolnośląskim:

gminy Bolesławiec z miastem Bolesławiec, Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim,

gmina Węgliniec w powiecie zgorzeleckim,

gminy Chocianów, Przemków, część gminy Radwanice położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 i część gminy Polkowice położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 331 w powiecie polkowickim,

gmina Jemielno, Niechlów i Góra w powiecie górowskim,

gmina Rudna i Lubin z miastem Lubin w powiecie lubińskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Krzemieniewo, Lipno, Osieczna, Rydzyna, część gminy Święciechowa położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12w powiecie leszczyńskim,

powiat miejski Leszno,

powiat nowotomyski,

gminy Granowo, Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gminy Czempiń, Kościan z miastem Kościan, Krzywiń i część gminy Śmigiel położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie kościańskim,

powiat miejski Poznań,

gminy Rokietnica, Suchy Las, Mosina, miasto Luboń, miasto Puszczykowo, część gminy Komorniki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5, część gminy Stęszew położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 5 i 32 i część gminy Kórnik położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi: nr S11 biegnacą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 434 i drogę nr 434 biegnacą od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gminy Pniewy, Szamotuły, część gminy Duszniki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 92 oraz na północ od linii wyznaczonej przez droge nr 92 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 306, część gminy Kaźmierz położona na północ i na zachód od linii wyznaczonych przez drogi: nr 92 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Witkowice – Gorszewice – Kaźmierz (wzdłuż ulic Czereśniowa, Dworcowa, Marii Konopnickiej) – Chlewiska, biegnącą do wschodniej granicy gminy w powiecie szamotulskim.

7. Szlovákia

Szlovákiában a következő területek:

—	the whole district of Vranov nad Topľou,

—	the whole district of Humenné,

—	the whole district of Snina,

—	the whole district of Sobrance,

—	the whole district of Košice-mesto,

—

in the district of Michalovce, the whole municipalities of Tušice, Moravany, Pozdišovce, Michalovce, Zalužice, Lúčky, Závadka, Hnojné, Poruba pod Vihorlatom, Jovsa, Kusín, Klokočov, Kaluža, Vinné, Trnava pri Laborci, Oreské, Staré, Zbudza, Petrovce nad Laborcom, Lesné, Suché, Rakovec nad Ondavou, Nacina Ves, Voľa, Pusté Čemerné and Strážske,

—	in the district of Košice – okolie, the whole municipalities not included in Part II.

8. Görögország

Görögországban a következő területek:

—

in the regional unit of Drama:

—	the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

—	the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

—	the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

—	the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

—

in the regional unit of Xanthi:

—	the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

—	the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

—	the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

—

in the regional unit of Rodopi:

—	the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

—	the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

—	the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

—	the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

—

in the regional unit of Evros:

—	the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

—	the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

—	the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

—

in the regional unit of Serres:

—

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

—	the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

—	the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

II. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

dans la province de Luxembourg:

la zone est délimitée, dans le sens des aiguilles d’une montre, par:

La Rue de la Station (N85) à Florenville jusque son intersection avec la N894,

La N894 jusque son intersection avec la rue Grande,

La rue Grande jusque son intersection avec la rue de Neufchâteau,

La rue de Neufchâteau jusque son intersection avec Hosseuse,

Hosseuse,

La Roquignole,

Les Chanvières,

La Fosse du Loup,

Le Sart,

La N801 jusque son intersection avec la rue de l’Accord,

La rue de l’Accord,

La rue du Fet,

La N40 jusque son intersection avec la E25-E411,

La E25-E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler,

La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d’Aubange,

La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d’Aubange,

La N88 jusque son intersection avec la N811,

La N811 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N88,

La N88 (rue Baillet Latour, rue Fontaine des Dames, rue Yvan Gils, rue de Virton, rue de Gérouville, Route de Meix) jusque son intersection avec la N981,

La N981 (rue de Virton) jusque son intersection avec la N83,

La N83 (rue du Faing, rue de Bouillon, rue Albert 1er, rue d’Arlon) jusque son intersection avec la N85 (Rue de la Station) à Florenville.

2. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

—	the whole region of Haskovo,

—	the whole region of Yambol,

—	the whole region of Stara Zagora,

—	the whole region of Pernik,

—	the whole region of Kyustendil,

—	the whole region of Plovdiv,

—	the whole region of Pazardzhik,

—	the whole region of Smolyan,

—	the whole region of Burgas excluding the areas in Part III.

3. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 650900, 651000, 651100, 651200, 651300, 651400, 651500, 651610, 651700, 651801, 651802, 651803, 651900, 652000, 652100, 652200, 652300, 652601, 652602, 652603, 652700, 652900, 653000, 653100,653200, 653300, 653401, 653403, 653500, 653600, 653700, 653800, 653900, 654000, 654201, 654202, 654301, 654302, 654400, 654501, 654502, 654600, 654700, 654800, 654900, 655000, 655100, 655200, 655300, 655400, 655500, 655600, 655700, 655800, 655901, 655902, 656000, 656100, 656200, 656300, 656400, 656600, 656701, 656702, 656800, 656900, 657010, 657100, 657300, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658100, 658201, 658202, 658310, 658401, 658402, 658403, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659220, 659300, 659400, 659500, 659601, 659602, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800, valamint 652400, 652500 és 652800 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Fejér megye 403150, 403160, 403260, 404250, 404550, 404560, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—

Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702350, 702450, 702550, 702750, 702850, 702950, 703050, 703150, 703250, 703350, 703360, 703370, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, 704850, 704950, 705050, 705150,705250, 705350, 705450, 705510 és 705610 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 7151850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye: 252350, 252450, 252460, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350 és 253450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550710, 550810, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 551810, 551821, 552010, 552150, 552250, 552350, 552360, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552960, 552970, 553050, 553110, 553650 és 554050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Pest megye 570950, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

5. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Ādažu novads,

—	Aizputes novads,

—	Aglonas novads,

—	Aizkraukles novads,

—	Aknīstes novads,

—	Alojas novads,

—	Alsungas novads,

—	Alūksnes novads,

—	Amatas novads,

—	Apes novads,

—	Auces novads,

—	Babītes novads,

—	Baldones novads,

—	Baltinavas novads,

—	Balvu novads,

—	Bauskas novads,

—	Beverīnas novads,

—	Brocēnu novads,

—	Burtnieku novads,

—	Carnikavas novads,

—	Cēsu novads,

—	Cesvaines novads,

—	Ciblas novads,

—	Dagdas novads,

—	Daugavpils novads,

—	Dobeles novads,

—	Dundagas novads,

—	Durbes novads,

—	Engures novads,

—	Ērgļu novads,

—	Garkalnes novads,

—	Gulbenes novads,

—	Iecavas novads,

—	Ikšķiles novads,

—	Ilūkstes novads,

—	Inčukalna novads,

—	Jaunjelgavas novads,

—	Jaunpiebalgas novads,

—	Jaunpils novads,

—	Jēkabpils novads,

—	Jelgavas novads,

—	Kandavas novads,

—	Kārsavas novads,

—	Ķeguma novads,

—	Ķekavas novads,

—	Kocēnu novads,

—	Kokneses novads,

—	Krāslavas novads,

—	Krimuldas novads,

—	Krustpils novads,

—	Kuldīgas novads,

—	Lielvārdes novads,

—	Līgatnes novads,

—	Limbažu novads,

—	Līvānu novads,

—	Lubānas novads,

—	Ludzas novads,

—	Madonas novads,

—	Mālpils novads,

—	Mārupes novads,

—	Mazsalacas novads,

—	Mērsraga novads,

—	Naukšēnu novads,

—	Neretas novads,

—	Ogres novads,

—	Olaines novads,

—	Ozolnieku novads,

—	Pārgaujas novads,

—	Pļaviņu novads,

—	Preiļu novads,

—	Priekules novads,

—	Priekuļu novads,

—	Raunas novads,

—	republikas pilsēta Daugavpils,

—	republikas pilsēta Jelgava,

—	republikas pilsēta Jēkabpils,

—	republikas pilsēta Jūrmala,

—	republikas pilsēta Rēzekne,

—	republikas pilsēta Valmiera,

—	Rēzeknes novads,

—	Riebiņu novads,

—	Rojas novads,

—	Ropažu novads,

—	Rugāju novads,

—	Rundāles novads,

—	Rūjienas novads,

—	Salacgrīvas novads,

—	Salas novads,

—	Salaspils novads,

—	Saldus novads,

—	Saulkrastu novads,

—	Sējas novads,

—	Siguldas novads,

—	Skrīveru novads,

—	Skrundas novads,

—	Smiltenes novads,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Strenču novads,

—	Talsu novads,

—	Tērvetes novads,

—	Tukuma novads,

—	Vaiņodes novads,

—	Valkas novads,

—	Varakļānu novads,

—	Vārkavas novads,

—	Vecpiebalgas novads,

—	Vecumnieku novads,

—	Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

—	Viesītes novads,

—	Viļakas novads,

—	Viļānu novads,

—	Zilupes novads.

6. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Alytaus miesto savivaldybė,

—	Alytaus rajono savivaldybė: Alytaus, Alovės, Butrimonių, Daugų, Nemunaičio, Pivašiūnų, Punios, Raitininkų seniūnijos,

—	Anykščių rajono savivaldybė,

—	Akmenės rajono savivaldybė,

—	Biržų miesto savivaldybė,

—	Biržų rajono savivaldybė,

—	Druskininkų savivaldybė,

—	Elektrėnų savivaldybė,

—	Ignalinos rajono savivaldybė,

—	Jonavos rajono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė,

—	Jurbarko rajono savivaldybė,

—	Kaišiadorių rajono savivaldybė,

—	Kalvarijos savivaldybė,

—	Kauno miesto savivaldybė,

—

Kauno rajono savivaldybė: Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Vandžiogalos ir Vilkijos seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1, Užliedžių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1 ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 1907,

—	Kazlų rūdos savivaldybė: Kazlų rūdos seniūnija į šiaurę nuo kelio Nr. 230, į rytus nuo kelio Kokė-Užbaliai-Čečetai iki kelio Nr. 2610 ir į pietus nuo kelio Nr. 2610,

—	Kelmės rajono savivaldybė,

—	Kėdainių rajono savivaldybė,

—	Kupiškio rajono savivaldybė,

—	Lazdijų rajono savivaldybė,

—	Marijampolės savivaldybė: Degučių, Marijampolės, Mokolų, Liudvinavo ir Narto seniūnijos,

—	Mažeikių rajono savivaldybė,

—	Molėtų rajono savivaldybė: Alantos seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio 119 ir į šiaurę nuo kelio Nr. 2828, Balninkų, Dubingių, Giedraičių, Joniškio ir Videniškių seniūnijos,

—	Pagėgių savivaldybė,

—	Pakruojo rajono savivaldybė,

—	Panevėžio rajono savivaldybė,

—	Panevėžio miesto savivaldybė,

—	Pasvalio rajono savivaldybė,

—	Radviliškio rajono savivaldybė,

—	Rietavo savivaldybė,

—	Prienų rajono savivaldybė: Stakliškių ir Veiverių seniūnijos,

—	Plungės rajono savivaldybė: Babrungo, Alsėdžių, Žlibinų, Stalgėnų, Paukštakių, Platelių ir Žemaičių Kalvarijos seniūnijos,

—	Raseinių rajono savivaldybė,

—	Rokiškio rajono savivaldybė,

—	Skuodo rajono savivaldybės: Aleksandrijos, Barstyčių, Ylakių, Notėnų ir Šačių seniūnijos,

—	Šakių rajono savivaldybė,

—	Šalčininkų rajono savivaldybė,

—	Šiaulių miesto savivaldybė,

—	Šiaulių rajono savivaldybė,

—	Šilutės rajono savivaldybė,

—	Širvintų rajono savivaldybė,

—	Šilalės rajono savivaldybė,

—	Švenčionių rajono savivaldybė,

—	Tauragės rajono savivaldybė,

—	Telšių rajono savivaldybė,

—	Trakų rajono savivaldybė,

—	Ukmergės rajono savivaldybė,

—	Utenos rajono savivaldybė,

—	Varėnos rajono savivaldybė,

—	Vilniaus miesto savivaldybė,

—	Vilniaus rajono savivaldybė,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė: Bartninkų, Gražiškių, Keturvalakių, Kybartų, Klausučių, Pajevonio, Šeimenos, Vilkaviškio miesto, Virbalio, Vištyčio seniūnijos,

—	Visagino savivaldybė,

—	Zarasų rajono savivaldybė.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Prostki, Stare Juchy i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gminy Elbląg, Gronowo Elbląskie, Milejewo, Młynary, Markusy, Rychliki i Tolkmicko w powiecie elbląskim,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

gmina Wieliczki w powiecie oleckim,

powiat piski,

gmina Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie w powiecie bartoszyckim,

gminy Biskupiec, Gietrzwałd, Kolno, Jonkowo, Purda, Stawiguda, Świątki, Olsztynek i miasto Olsztyn oraz część gminy Barczewo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie olsztyńskim,

gminy Łukta, Małdyty, Miłomłyn, Miłakowo, i część gminy Morąg położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga w powiecie ostródzkim,

część gminy Ryn położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową łączącą miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim,

gminy Braniewo i miasto Braniewo, Frombork, Lelkowo, Pieniężno, Płoskinia oraz część gminy Wilczęta położona na pólnoc od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim,

gmina Reszel, część gminy Kętrzyn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn, na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy oraz na zachód i na południe od zachodniej i południowej granicy miasta Kętrzyn, miasto Kętrzyn i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gminy Lubomino i Orneta w powiecie lidzbarskim,

gmina Nidzica w powiecie nidzickim,

gminy Dźwierzuty, Jedwabno, Pasym, Szczytno i miasto Szczytno i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

powiat mrągowski,

gmina Zalewo w powiecie iławskim,

w województwie podlaskim:

gminy Orla, Rudka, Brańsk z miastem Brańsk, Boćki w powiecie bielskim,

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wiznaw powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

gminy Dziadkowice, Grodzisk, Mielnik, Milejczyce, Nurzec-Stacja i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

powiat hajnowski,

gminy Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty i Sokoły w powiecie wysokomazowieckim,

powiat kolneński z miastem Kolno,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Michałowo, Supraśl, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady, Choroszcz i część gminy Poświętne położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 681 w powiecie białostockim,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

powiat siedlecki,

powiat miejski Siedlce,

gminy Bielany, Ceranów, Kosów Lacki, Repki i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

powiat węgrowski,

powiat łosicki,

powiat ciechanowskip,

powiat sochaczewski,

powiat zwoleński,

gminy Garbatka – Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim,

powiat lipski,

gminy Gózd, Iłża, Jastrzębia, Jedlnia Letnisko, Pionki z miastem Pionki, Skaryszew, Jedlińsk, Przytyk, Zakrzew, część gminy Wolanów położona na północ od drogi nr 12 i w powiecie radomskim,

gminy Bodzanów, Bulkowo, Staroźreby, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

powiat nowodworski,

powiat płoński,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

powiat wołomiński,

część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Borowie, Garwolin z miastem Garwolin, Górzno, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, Trojanów, Żelechów, część gminy Wilga położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły w powiecie garwolińskim,

gmina Boguty – Pianki w powiecie ostrowskim,

gminy Stupsk, Wiśniewo i Strzegowo w powiecie mławskim,

gminy Dębe Wielkie, Dobre, Halinów, Latowicz, Stanisławów i miasto Sulejówek w powiecie mińskim,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

powiat grójecki,

powiat grodziski,

powiat żyrardowski,

gminy Białobrzegi, Promna, Radzanów, Stara Błotnica, Wyśmierzyce w powiecie białobrzeskim,

powiat przysuski,

powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

powiat bialski,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Aleksandrów, Biłgoraj z miastem Biłgoraj, Biszcza, Józefów, Księżpol, Łukowa, Obsza, Potok Górny, Tarnogród i Tereszpol, część gminy Frampol położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74, część gminy Goraj położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835, część gminy Turobin położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie biłgorajskim,

powiat janowski,

powiat puławski,

powiat rycki,

gminy Adamów, Krzywda, Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Stanin, gmina wiejska Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Bychawa, Głusk, Jabłonna, Krzczonów, Garbów Strzyżewice, Wysokie, Bełżyce, Borzechów, Niedrzwica Duża, Konopnica, Wojciechów i Zakrzew w powiecie lubelskim,

gminy Abramów, Kamionka, Michów, Uścimów w powiecie lubartowskim,

gminy Mełgiew, Rybczewice, Piaski i miasto Świdnik w powiecie świdnickim,

gmina Fajsławice, część gminy Żółkiewka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

powiat hrubieszowski,

gminy Krynice, Rachanie, Tarnawatka, Łaszczów, Telatyn, Tyszowce i Ulhówek w powiecie tomaszowskim,

gminy Białopole, Chełm, Dorohusk, Dubienka, Kamień, Leśniowice, Ruda – Huta, Sawin, Wojsławice, Żmudź w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gmina Adamów, Miączyn, Sitno, Komarów-Osada, Krasnobród, Łabunie, Zamość, Grabowiec, Zwierzyniec i część gminy Skierbieszów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 w powiecie zamojskim,

powiat miejski Zamość,

powiat kraśnicki,

powiat opolski,

gminy Dębowa Kłoda, Jabłoń, Podedwórze, Sosnowica w powiecie parczewskim,

gminy Stary Brus, Wola Uhruska, część gminy wiejskiej Włodawa położona na południe od południowej granicy miasta Włodawa i część gminy Hańsk położona na wschód od linii wyznaczonej od drogi nr 819 w powiecie włodawskim,

gmina Kąkolewnica, Komarówka Podlaska i Ulan Majorat w powiecie radzyńskim,

w województwie podkarpackim:

powiat stalowowolski,

gminy Horyniec-Zdrój, Cieszanów, Oleszyce, Stary Dzików i Lubaczów z miastem Lubaczów w powiecie lubaczowskim,

gminy Adamówka i Sieniawa w powiecie przeworskim,

część gminy Wiązownica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 867 w powiecie jarosławskim,

gmina Kamień, część gminy Sokołów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez droge nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Cmolas i Majdan Królewski w powiecie kolbuszowskim,

powiat leżajski,

powiat niżański,

powiat tarnobrzeski,

w województwie pomorskim:

gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

gmina Stare Pole w powiecie malborskim,

gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminyw powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

gmina Tarłów i część gminy Ożarów polożona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie opatowskim,

część gminy Brody położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

w województwie lubuskim:

powiat wschowski,

gminy Bobrowice, Bytnica, Dąbie i Krosno Odrzańskie w powiecie krośnieńskim,

gminy Bytom Odrzański, Kolsko, Nowe Miasteczko, Siedlisko oraz część gminy Kożuchów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy w powieie nowosolskim,

gminy Babimost, Czerwieńsk, Kargowa, Nowogród Bobrzański, Sulechów, Świdnica, Trzebiechów oraz część gminy Bojadła położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy w powiecie zielonogórskim,

powiat żarski,

powiat żagański,

gmina Skąpe, część gminy Zbąszynek położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Zbąszynia do Świebodzina oraz część położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od miasta Zbąszynek w kierunku zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 1210F, a nastęnie przez drogę 1210F biegnącą od skrzyżowania z linia kolejową do zachodniej granicy gminy, część gminy Szczaniec położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Świebodzin położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie świebodzińskim,

w województwie dolnośląskim:

powiat głogowski,

gmina Gaworzyce, Grębocice i część gminy Radwanice położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 w powiecie polkowickim,

w województwie wielkopolskim:

powiat wolsztyński,

gminy Rakoniewice, Wielichowo i część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gminy Wijewo, Włoszakowice i część gminy Święciechowa położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie leszczyńskim,

część gminy Śmigiel położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie kościańskim,

w województwie łódzkim:

gminy Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

gmina Sadkowice w powiecie rawskim.

8. Szlovákia

Szlovákiában a következő területek:

—

in the district of Košice – okolie, the whole municipalities of Belza, Bidovce, Blažice, Bohdanovce, Byster, Čaňa, Ďurďošík, Ďurkov, Geča, Gyňov, Haniska, Kalša, Kechnec, Kokšov- Bakša, Košická Polianka, Košický Klečenov, Milhosť, Nižná Hutka, Nižná Mysľa, Nižný Čaj, Nižný Olčvár, Nový Salaš, Olšovany, Rákoš, Ruskov, Seňa, Skároš, Sokoľany, Slančík, Slanec, Slanská Huta, Slanské Nové Mesto, Svinica, Trstené pri Hornáde, Valaliky, Vyšná Hutka, Vyšná Myšľa, Vyšný Čaj, Vyšný Olčvár, Zdoba and Ždaňa,

—	the whole district of Trebišov,

—	in the district of Michalovce, the whole municipalities of the district not already included in Part I.

9. Románia

Romániában a következő területek:

—	Judeţul Bistrița-Năsăud,

—	Județul Suceava.

III. RÉSZ

1. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

—	the whole region of Blagoevgrad,

—	the whole region of Dobrich,

—	the whole region of Gabrovo,

—	the whole region of Kardzhali,

—	the whole region of Lovech,

—	the whole region of Montana,

—	the whole region of Pleven,

—	the whole region of Razgrad,

—	the whole region of Ruse,

—	the whole region of Shumen,

—	the whole region of Silistra,

—	the whole region of Sliven,

—	the whole region of Sofia city,

—	the whole region of Sofia Province,

—	the whole region of Targovishte,

—	the whole region of Vidin,

—	the whole region of Varna,

—	the whole region of Veliko Tarnovo,

—	the whole region of Vratza,

—

in Burgas region:

—	the whole municipality of Burgas,

—	the whole municipality of Kameno,

—	the whole municipality of Malko Tarnovo,

—	the whole municipality of Primorsko,

—	the whole municipality of Sozopol,

—	the whole municipality of Sredets,

—	the whole municipality of Tsarevo,

—	the whole municipality of Sungurlare,

—	the whole municipality of Ruen,

—	the whole municipality of Aytos.

2. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Alytaus rajono savivaldybė: Simno, Krokialaukio ir Miroslavo seniūnijos,

—	Birštono savivaldybė,

—

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Čekiškės, Ežerėlio, Kačerginės, Kulautuvos, Raudondvario, Ringaudų ir Zapyškio seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1, Užliedžių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1 ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 1907,

—	Kazlų Rūdos savivaldybė: Antanavo, Jankų, Kazlų rūdos seniūnijos dalis Kazlų Rūdos seniūnija į pietus nuo kelio Nr. 230, į vakarus nuo kelio Kokė-Užbaliai-Čečetai iki kelio Nr. 2610 ir į šiaurę nuo kelio Nr. 2610, Plutiškių seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė: Gudelių, Igliaukos, Sasnavos ir Šunskų seniūnijos,

—	Molėtų rajono savivaldybė: Alantos seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 119 ir į pietus nuo kelio Nr. 2828, Čiulėnų, Inturkės, Luokesos, Mindūnų ir Suginčių seniūnijos,

—	Prienų rajono savivaldybė: Ašmintos, Balbieriškio, Išlaužo, Jiezno, Naujosios Ūtos, Pakuonio, Prienų ir Šilavotos seniūnijos,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybės: Gižų ir Pilviškių seniūnijos.

3. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Bisztynek, Sępopol i Bartoszyce z miastem Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

gminy Kiwity i Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński w powiecie lidzbarskim,

gminy Srokowo, Barciany, część gminy Kętrzyn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

część gminy Wilczęta położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim,

część gminy Morąg położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga w powiecie ostródzkim,

gminy Godkowo i Pasłęk w powiecie elbląskim,

gminy Kowale Oleckie, Olecko i Świętajno w powiecie oleckim,

powiat węgorzewski,

gminy Kruklanki, Wydminy, Miłki, Giżycko z miastem Giżycko i część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim,

gminy Jeziorany, Dywity, Dobre Miasto i część gminy Barczewo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie olsztyńskim,

w województwie podlaskim:

gminy Wyszki, Bielsk Podlaski z miastem Bielsk Podlaski w powiecie bielskim,

gminy Łapy, Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, część gminy Poświętne położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 681 w powiecie białostockim,

gminy Perlejewo i Drohiczyn w powiecie siemiatyckim,

gmina Ciechanowiec w powiecie wysokomazowieckim,

w województwie mazowieckim:

gminy Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Sobolew i część gminy Wilga położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia dorzeki Wisły w powiecie garwolińskim,

gminy Cegłów, Jakubów, Kałuszyn, Mińsk Mazowiecki z miastem Mińsk Mazowiecki, Mrozy i Siennica w powiecie mińskim,

gminy Jabłonna Lacka, Sabnie i Sterdyń w powiecie sokołowskim,

gmina Nur w powiecie ostrowskim,

gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim,

gmina Stromiec w powiecie białobrzeskim,

w województwie lubelskim:

gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Susiec, Tomaszów Lubelski i miasto Tomaszów Lubelski w powiecie tomaszowskim,

gminy Wierzbica, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze w powiecie chełmskim,

gminy Izbica, Gorzków, Rudnik, Kraśniczyn, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Siennica Różana i część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17, część gminy Żółkiewka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim,

gmina Stary Zamość, Radecznica, Szczebrzeszyn, Sułów, Nielisz i część gminy Skierbieszów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 powiecie zamojskim,

część gminy Frampol położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74, część gminy Goraj położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835, część gminy Turobin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie biłgorajskim,

gminy Hanna, Wyryki, Urszulin, część gminy Hańsk położona na zachód od linii wyznaczonej przez droge nr 819 i część gminy wiejskiej Włodawa położona na północ od linii wyznaczonej przez północną granicę miasta Włodawa i miasto Włodawa w powiecie włodawskim,

powiat łęczyński,

gmina Trawniki w powiecie świdnickim,

gminy Serokomla i Wojcieszków w powiecie łukowskim,

gminy Milanów, Parczew, Siemień w powiecie parczewskim,

gminy Borki, Czemierniki, Radzyń Podlaski z miastem Radzyń Podlaski, Wohyń w powiecie radzyńskim,

gminy Lubartów z miastem Lubartów, Firlej, Jeziorzany, Kock, Niedźwiada, Ostrów Lubelski, Ostrówek, Serniki w powiecie lubartowskim,

gminy Jastków, Niemce i Wólka w powiecie lubelskim,

powiat miejski Lublin,

w województwie podkarpackim:

gmina Narol w powiecie lubaczowskim,

w województwie lubuskim:

gminy Nowa Sól i miasto Nowa Sól, Otyń oraz część gminy Kożuchów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy w powiecie nowosolskim,

gminy Zabór oraz część gminy Bojadła położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy w powiecie zielonogórskim,

powiat miejski Zielona Góra.

w województwie wielkopolskim:

gminy Buk, Dopiewo, Tarnowo Podgórne, część gminy Komorniki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5, część gminy Stęszew położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 5 i 32 w powiecie poznańskim,

część gminy Duszniki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 92 oraz na południe od linii wyznaczonej przez droge nr 92 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 306, część gminy Kaźmierz położona na południe i na wschód od linii wyznaczonych przez drogi: nr 92 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Witkowice – Gorszewice – Kaźmierz (wzdłuż ulic Czereśniowa, Dworcowa, Marii Konopnickiej) – Chlewiska, biegnącą do wschodniej granicy gminy w powiecie szamotulskim.

4. Románia

Romániában a következő területek:

—	Zona orașului București,

—	Județul Constanța,

—	Județul Satu Mare,

—	Județul Tulcea,

—	Județul Bacău,

—	Județul Bihor,

—	Județul Brăila,

—	Județul Buzău,

—	Județul Călărași,

—	Județul Dâmbovița,

—	Județul Galați,

—	Județul Giurgiu,

—	Județul Ialomița,

—	Județul Ilfov,

—	Județul Prahova,

—	Județul Sălaj,

—	Județul Vaslui,

—	Județul Vrancea,

—	Județul Teleorman,

—	Judeţul Mehedinţi,

—	Județul Gorj,

—	Județul Argeș,

—	Judeţul Olt,

—	Judeţul Dolj,

—	Județul Arad,

—	Județul Timiș,

—	Județul Covasna,

—	Județul Brașov,

—	Județul Botoșani,

—	Județul Vâlcea,

—	Județul Iași,

—	Județul Hunedoara,

—	Județul Alba,

—	Județul Sibiu,

—	Județul Caraș-Severin,

—	Județul Neamț,

—	Județul Harghita,

—	Județul Mureș,

—	Județul Cluj,

—	Judeţului Maramureş.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

—	tutto il territorio della Sardegna.

”

2020.6.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/79

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/775 AJÁNLÁSA

(2020. június 5.)

a tagállamok közötti, a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke szerinti segítségnyújtási mechanizmus alkalmazásával kapcsolatos méltányos ellentételezés fő elemeiről, valamint technikai, jogi és pénzügyi megállapodások egyéb fő elemeiről

(az értesítés a C(2020) 3572. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 15. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió energiapolitikájának célja – a tagállamok közötti szolidaritás szellemében – az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül.

(2)	A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló rendelet célja, hogy hozzájáruljon az energiaunió célkitűzéseinek megvalósításához, amelynek szerves részét képezi az energiabiztonság, a szolidaritás, a bizalom és az ambiciózus éghajlat-politika.

(3)	A rendelet tagállamok közötti segítségnyújtási mechanizmust vezet be az Unión belüli villamosenergia-ellátási válságok megelőzésének és kezelésének eszközeként.

(4)	A segítségnyújtási mechanizmus végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásakor a tagállamoknak regionális vagy kétoldalú megállapodásaik keretében számos műszaki, jogi és pénzügyi kérdésről kell megegyezniük, és azokat ismertetniük kell a kockázati készültségi terveikben.

(5)

A Bizottság – annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a végrehajtásban – a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal és az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséggel (ACER) való konzultációt követően kidolgozta ezt a nem kötelező erejű iránymutatást az ilyen megállapodásokba foglalandó fő elemekről,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

(1)

A tagállamoknak követniük kell az ezen ajánlás mellékletében foglalt, nem kötelező erejű iránymutatást. Ezen iránymutatás segítséget kíván nyújtani a tagállamok számára az (EU) 2019/941 rendelet 15. cikke szerinti segítségnyújtási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges technikai, jogi és pénzügyi megállapodások bevezetéséhez, és azoknak a rendelet szerint kidolgozandó kockázati készültségi tervekben való ismertetéséhez.

(2)	Ezt az ajánlást az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2020. június 5-én.

a Bizottság részéről

Kadri SIMSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 158., 2019.6.14., 1. o.

MELLÉKLET

1. BEVEZETÉS

Az (EU) 2019/941 rendelet (a továbbiakban: a rendelet) a szolidaritás elvét átülteti a gyakorlatba, és létrehozza a tagállamok közötti segítségnyújtási mechanizmust, amely akkor lép működésbe, ha teljesülnek a vonatkozó rendelkezésekben meghatározott feltételek. A segítségnyújtás végső megoldásként alkalmazandó mechanizmus a villamosenergia-ellátási válságok megelőzésére vagy kezelésére.

1.1. A segítségnyújtási mechanizmus

Amennyiben egy tagállam segítséget kér, a segítségnyújtási mechanizmus értelmében a többi tagállam a szolidaritás szellemében köteles együttműködni regionális szinten (1) vagy kétoldalú megállapodások keretében a villamosenergia-ellátási válságok megelőzése és kezelése érdekében. A valamely tagállam által nyújtható segítségnek általában a következők szabnak határt:

—	az adott válsághelyzetben rendelkezésre álló maximális övezetközi kapacitás,

—	a tagállam saját közbiztonságának és személyi biztonságának védelméhez (2) szükséges villamos energia mennyisége,

—	a tagállam saját villamosenergia-hálózatának működési biztonsága.

A segítségnyújtás jogi, technikai és pénzügyi kérdéseivel foglalkozó regionális vagy kétoldalú megállapodások különböző elemeit részben már a rendelet 15. cikke is tartalmazza. A tagállamoknak regionális vagy kétoldalú megállapodásaikban ezenfelül minden szükséges elemről és részletről meg kell állapodniuk, hogy egyértelműséget és biztonságot lehessen garantálni az érintettek számára a segítségnyújtási mechanizmus működésbe léptetését illetően. E megállapodásokat ismertetni kell a vonatkozó kockázati készültségi tervekben, amelyekbe különösen a gazdasági kompenzációs mechanizmust kell belefoglalni. A rendelet és ez az iránymutatás nem harmonizálja a tagállamok közötti méltányos ellentételezés minden aspektusát.

A rendelet 15. cikkében meghatározott ellentételezés sokrétű. Kiterjed a segítséget kérő tagállam területére szállított villamos energiáért történő kifizetésekre és olyan többletköltségekre, mint a kapcsolódó átviteli költségek és a segítséget nyújtó tagállam számára észszerűen felmerült bármely egyéb költség.

A segítségnyújtás megfelelő működésének több feltétele van.

Először is, ameddig csak lehet, piaci alapú intézkedésekhez kell folyamodni. A tagállamoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy létrehozzanak egy olyan mechanizmust vagy platformot, amely lehetővé teszi az önkéntes felhasználóoldali válaszintézkedéseket és egyéb rugalmas kapacitások megosztását. A potenciálisan segítséget nyújtó és segítséget kérő tagállamok közös érdeke, hogy elkerüljék azokat a helyzeteket, amelyekben nem piaci intézkedéseket – ideértve a felhasználókra vonatkozó kényszerkorlátozásokat – kell korai szakaszban bevezetni. Ez összhangban van a rendeletbe foglalt azon általános elvvel is, amelynek értelmében a piac számára a lehető legnagyobb mozgásteret kell biztosítani a villamosenergia-ellátással kapcsolatos problémák megoldásához.

Másodszor, lehetővé kell tenni a nagykereskedelmi árak piaci szabályoknak megfelelő differenciálását még a villamosenergia-ellátási válság idején is, egészen addig, amíg a villamosenergia-piacok működése nem rontja tovább a válságot. A jól kidolgozott piaci szabályoknak nem megfelelő ajánlattételi korlátok és a burkolt, illetve konkrét ársapkák (3) valójában megakadályozzák, hogy az árjelzések tükrözzék a megnövekedett villamosenergia-keresletet, és így a villamos energia nem oda fog áramolni, ahol arra szükség van. A válságot megelőzően tehát hagyni kell, hogy a piaci árak a lehető leghosszabb ideig a kínálathoz és a kereslethez igazodjanak, és a válságot követően a kiegyenlítőenergia-elszámolási áraknak tükrözniük kell a fogyasztóknál az ellátás megszakadásai miatt felmerülő költséget. Ez elejét veszi, hogy a kiegyenlítési szabályok burkolt ársapkái csökkentsék a beruházási hajlandóságot abba a rugalmas és megbízható kapacitásba, amely segíthet elkerülni a villamosenergia-ellátási válságok kialakulását.

Harmadszor, az infrastruktúrákhoz való határon átnyúló hozzáférést az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban mindenkor, még villamosenergia-ellátási válság esetén is műszakilag biztonságosan fenn kell tartani. Az egyes tagállamokon belüli technikai akadályoktól függően a megállapodásoknak biztosítaniuk kell, hogy az övezetközi kapacitás és a keresletoldali ajánlatok adott esetben a határon túlról is teljesen hozzáférhetők legyenek a piaci szereplők számára. Ez késleltetni fogja a felhasználói korlátozásokat az ellátási nehézségekkel küzdő tagállamban.

Negyedszer, a tagállamoknak érdemes együttműködniük a villamosenergia-ellátási válság minden szakaszában. A korai szakaszban folytatott hatékony együttműködés megelőzheti a villamosenergia-ellátási válság kialakulását vagy fokozódását, és enyhítheti annak hatásait.

A segítségnyújtást egy tagállam csak végső esetben kérheti, ha már minden piaci lehetőséget kimerítettek, vagy ha egyértelművé vált, hogy a piaci alapú intézkedések önmagukban nem elegendők a villamosenergia-ellátás további romlásának megakadályozásához, különösen ha nem képes fedezni a közbiztonság és a személyes biztonság védelméhez szükséges villamos energiát. Ezenkívül előbb ki kell meríteni a segítséget kérő tagállam kockázati készültségi tervében szereplő nemzeti intézkedéseket.

1.2. Jogalap

A rendelet 15. cikkének (7) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal és az ACER-rel folytatott konzultációt követően jogilag nem kötelező erejű iránymutatást köteles nyújtani a (3)–(6) bekezdésben említett méltányos ellentételezés fő elemeire és a (3) bekezdésben említett technikai, jogi és pénzügyi feltételek egyéb alapvető elemeire, valamint a (2) bekezdésben említett kölcsönös segítségnyújtás általános elveire vonatkozóan.

1.3. Az iránymutatás hatálya

A rendelet 12. és 15. cikke a segítségnyújtási mechanizmus több olyan elemét és szempontját meghatározza, amelyekről meg kell egyezni és bele kell foglalni a regionális és a kétoldalú megállapodásokba. A rendelet azonban széles körű mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok számára az összehangolt intézkedések és következésképpen a felajánlott segítségnyújtás tartalmáról való megállapodásukhoz. Az ilyen összehangolt intézkedésekről – különösen a végrehajtásukhoz szükséges technikai, jogi és pénzügyi rendelkezésekről – a tagállamok döntenek és állapodnak meg.

Ahhoz, hogy e kérdésekkel, valamint az ilyen megállapodásokba foglalandó esetleges további elemekkel kapcsolatban hasznos iránymutatással szolgálhassunk, először is jobban meg kell ismernünk a segítségnyújtást esetlegesen kiváltó helyzetet, valamint azokat az erőfeszítéseket és alapelveket, amelyek megakadályozhatják, hogy egyáltalán ilyen helyzet alakuljon ki. A jelenlegi nem kötelező erejű iránymutatás nem kíván és nem is tud minden tagállam számára megfelelő kimerítő és előíró jellegű felsorolással szolgálni, mivel biztosítani kell számukra, hogy a kapacitásukhoz, meglévő keretrendszerükhöz, helyzetükhöz és prioritásaikhoz mérten szabadon választhassák ki a számukra legmegfelelőbb megoldásokat. Inkább a szükséges és lehetséges elemek együttesének használatát ajánlja, és bemutatja az egyes segítségnyújtási intézkedések lehetséges alkalmazásának módját.

A javasolt megközelítés értelmében a tagállamoknak lehetőleg a meglévő nemzeti keretrendszerekre és eljárásokra kell építeniük az összehangolt intézkedéseket, és a segítségnyújtás céljainak eléréséhez szükséges mértékben ki kell őket igazítaniuk. Ez magában foglalhatja a keresletoldali intézkedések tekintetében meglévő platformok vagy mechanizmusok, illetve a felhasználók ellentételezésére szolgáló meglévő mechanizmusok igénybevételét is.

2. JOGI, TECHNIKAI ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

2.1. Jogi rendelkezések

A jogi rendelkezések célja, hogy jogbiztonságot nyújtsanak a villamosenergia-ellátási válsághelyzetekben villamos energiát szállító vagy átvevő felek számára. A segítségnyújtási mechanizmus alkalmazásában érintett tagállamoknak tanácsos egyértelmű, átlátható és hatékony jogi intézkedéseket bevezetniük, hogy az érdekelt felek ismerjék a határon átnyúló segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

A rendelet 12. cikke előírja, hogy kockázati készültségi terveknek tartalmazniuk kell olyan regionális és – amennyiben van ilyen – kétoldalú intézkedéseket, amelyek biztosítják a határon átnyúló hatású villamosenergia-ellátási válságok megfelelő megelőzését vagy kezelését. A jogi rendelkezések kialakításakor a tagállamok mérlegelhetik annak lehetőségét is, hogy egy adott régión (5) belül olyan alcsoportokat hozzanak létre, amelyeknek tagjai rendelkeznek az egymásnak való segítségnyújtás technikai képességével. Erre azért van szükség, mert egy nagyobb régióban nem minden tagállam lesz képes arra, hogy villamosenergia-ellátási válsághelyzetben egy másik tagállam számára villamos energiát biztosítson. Ezért nem indokolt, hogy egy régió valamennyi tagállama regionális megállapodásokat kössön konkrét határokon átnyúló intézkedésekről, elég csak azokkal a tagállamokkal megállapodnia, amelyek rendelkeznek a segítségnyújtás technikai képességével. A kétoldalú intézkedésekről az egymással közvetlen összeköttetésben lévő, de nem ugyanazon régióban található tagállamoknak kell megállapodniuk.

Előfordulhatnak olyan különleges helyzetek, amikor egy tagállam nem áll közvetlen összeköttetésben egyetlen másik tagállammal sem. Ez a helyzet a jelenleg fejlesztés alatt álló összeköttetésekre vonatkozó infrastrukturális projekteknek köszönhetően megváltozhat. Amennyiben az összeköttetések a kockázati készültségi tervek elfogadását követően válnak a hálózat részévé, az érintett tagállamoknak mihamarabb be kell vezetniük a rendelet 15. cikkében meghatározott jogi, pénzügyi és technikai intézkedéseket, és ennek megfelelően naprakésszé kell tenniük kockázati készültségi terveiket.

2.1.1. Érintett tagállamok

A segítségnyújtási mechanizmus által érintett tagállamok a következők:

—	a segítséget kérő tagállam, és

—	valamennyi tagállam, amely ugyanazon régión belül képes technikai segítséget nyújtani (regionális megállapodáson keresztül), valamint a kétoldalú megállapodások részes tagállamai (a segítséget kérő tagállammal összeköttetésben álló, de nem ugyanazon régióhoz tartozó tagállam).

Amennyiben a segítséget kérő tagállam regionális és/vagy kétoldalú megállapodás részese, segítségnyújtás iránti igényéről tájékoztatnia kell az összes olyan tagállamot, amelyik e segítséget meg tudja adni.

2.1.2. Segítségnyújtás iránti kérelem

Mivel a villamosenergia-ellátási válságok gyors fellépést tesznek szükségessé, a segítségnyújtás iránti kérelmet rövid és szabványos formában kell megfogalmazni, belefoglalva a minimálisan szükséges információkat. Ideális esetben a regionális vagy kétoldalú megállapodást kötő tagállamok egy kérelmezési mintadokumentumról is megállapodhatnak, és mellékletként csatolhatják azt a megállapodáshoz. A segítségnyújtás iránti kérelemre adott hatékony válaszhoz várhatóan minimálisan a következő információkra van szükség:

—	a segítséget kérő tagállam neve, beleértve a felelős szervezet és a kapcsolattartó személy vagy személyek nevét,

—	az átvitelirendszer-irányító és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető, valamint a felelős kapcsolattartó személy vagy személyek neve,

—	a várható energia- és teljesítményhiány megjelölése (egy közösen megállapított egységben mérve) és e hiány fennállásának várható időtartama,

—	az előnyben részesített rendszerösszekötők és adott esetben (például mobil generátorok) az előnyben részesített leszállítási pontok segítséget kérő tagállam általi megjelölése,

—

egyes meghatározott, megállapodás szerinti technikai eszközök esetében (leállított erőművek újraindítására irányuló kérelem, mobil generátorok áthelyezése, stratégiai tartalékok aktiválása stb.), az első lehetséges szállítási időpontnak és az ellátás biztosítása várható időtartamának a megadására vonatkozó kérés (a segítségnyújtás várható időtartamának megjelölésével),

—	utalás a segítséget kérő tagállam azon kötelezettségvállalására, hogy a segítségnyújtásért ellentételezést fizet.

2.1.3. Közbiztonsági és személyi biztonsági okokból a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználók

A rendelet 11. cikke ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket mint villamosenergia-ellátási válságok megelőzésére, azokra való felkészülésre és azok enyhítésére szolgáló nemzeti intézkedéseket szerepeltetni kell a kockázati készültségi tervekben. Az (1) bekezdés h) pontja értelmében a tagállamok a közbiztonságot és a személyi biztonságot illetően meghatározhatják, hogy a nemzeti joggal összhangban a villamosenergia-felhasználók mely kategóriái jogosultak különleges védelemre a lekapcsolással szemben, megadva az ilyen védelem indokát. A „közbiztonság és személyes biztonság” a lakosság jólétét és védelmét, valamint a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult felhasználókkal kapcsolatos veszélyek megelőzését és az azokkal szembeni védelmet foglalja magában.

A közbiztonság és a személyi biztonság védelme érdekében a tagállamoknak különleges intézkedéseket kell hozniuk az energiaellátás folyamatosságának biztosítására, az alábbiakra tekintettel:

—	nemzeti, regionális vagy helyi kritikus igény,

—	közegészségügyi és biztonsági kérdések,

—	helyrehozhatatlan károsodás lehetősége vagy jelentős biztonsági problémák magas kockázata (például a környezeti kockázatok miatt),

—	a biztonsági fenyegetéseknek való potenciális kitettség,

—	a szelektív lekapcsoláshoz szükséges technikai háttér.

A rendeletnek megfelelően a tagállamok meghatározhatják, hogy a nemzeti jog szerint a villamosenergia-felhasználók mely kategóriái jogosultak a lekapcsolással szembeni különleges védelemre. E kategóriák megállapításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a válság időtartamát és mértékét, amely befolyásolhatja a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználók jegyzékét. Ha a válság elhúzódik vagy kiterjed, az veszélyeztetheti a lakosság nagy részének életét, biztonságát, illetve egészségét. A kockázati készültségi tervekben minden esetben egyértelműen meg kell határozni a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználók körét, beleértve azon felhasználók kategóriáját, amelyek csak kiterjedt, hosszú távú válság esetén vehetők fel a jegyzékbe. A jegyzéket úgy kell összeállítani, hogy összhangban legyen a nemzeti és regionális szinten kidolgozott, a kockázati készültségi tervekben szereplő kockázati forgatókönyvekkel és azok becsült hatásával.

A lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználók például a következők:

—

Energiaágazat:

—	Villamosenergia-alágazat: a villamosenergia-rendszer kritikus követelményei, különösen a termelőkapacitás és a nukleáris biztonság fenntartására vonatkozók, valamint az elosztóközpontok.

—	Gáz-alágazat: A gázipari létesítmények biztonságának fenntartásához szükséges kritikus gázrendszerű létesítmények, valamint az elosztóközpontok.

—	Olajfinomítók és a létesítmények biztonságának fenntartásához szükséges létfontosságú olajszivattyúzó állomások.

—

Közlekedés ágazat:

—	Légi közlekedés: a nagyobb repülőterek és a kapcsolódó ellenőrzési létesítmények.

—	Vasúti közlekedés: jelentős vasúti műveletek, amennyiben azok az általános villamosenergia-ellátástól függenek.

—	Közúti közlekedés: forgalomirányítási és -ellenőrzési rendszerek, valamint forgalomirányító jelzések.

—	Tengeri közlekedés: a nagyobb kikötők és dokkok, valamint a kapcsolódó ellenőrzési létesítmények.

—	Egészségügyi ágazat: egészségügyi ellátó létesítmények, beleértve a kórházakat és a magánklinikákat.

—	Vízellátás: alapvető fontosságú víz- és szennyvízkezelő létesítmények.

—	Digitális és távközlési szolgáltatások, amelyek működésére nemzeti szinten van szükség.

—

Biztonság és védelem:

—	Nemzeti/regionális jelentőségű segélyhívó szolgálatok.

—	Polgári védelmi létesítmények.

—	A fegyveres erők állomásai, különösen azok, amelyek polgári védelmi támogatást nyújtanak.

—	Állami vagy magán büntetés-végrehajtási szolgáltatások.

—	Igazgatási létesítmények, amelyek folyamatos működésére nemzeti szinten van szükség.

—	Pénzügyi szolgáltatások, amelyek folyamatos működésére nemzeti vagy uniós szinten van szükség.

—	Olyan telephelyek, ahol az ipari folyamatok nem fenntarthatók helyettesítő energiatermelés révén, és ahol a lekapcsolás jelentős biztonsági problémákat okozhat.

Azon országok esetében, ahol nemzeti jogszabály határozza meg a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználókat, a jegyzéket az egyes tételekhez kapcsolódó becsült fogyasztással együtt frissíteni kell.

Ajánlatos biztosítani, hogy a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználók is rendelkezzenek megbízható üzletmenet-folytonossági intézkedésekkel annak érdekében, hogy villamosenergia-ellátási válság esetén fenntartsák a megfelelő szolgáltatásnyújtást, ahelyett, hogy kizárólag a kockázati készültségi tervek szerinti intézkedésekre támaszkodnának.

Villamosenergia-ellátási válság esetén a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználóknak is a lehető legnagyobb mértékben csökkenteniük kell terhelésüket. Amennyiben a helyzet romlik, és fennáll annak a veszélye, hogy e villamosenergia-felhasználók nem jutnak megfelelő ellátáshoz, elsőbbséget kell biztosítani az emberéletek védelmének és az esetlegesen emberéleteket követelő vagy jelentős károkat okozó katasztrófák kockázata minimalizálásának.

2.1.4. A segítségnyújtás kezdete és vége

A rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak meg kell állapodniuk a segítségnyújtást és annak felfüggesztését kiváltó eseményekről, a szükséges technikai, jogi és pénzügyi rendelkezésektől függően.

A rendelet 2. cikke (9) bekezdésének fogalommeghatározása alapján a „villamosenergia-ellátási válság” olyan, a tagállamok által meghatározott és a kockázati készültségi tervekben ismertetett fennálló vagy fenyegető helyzet, amely jelentős villamosenergia-hiánnyal jár, vagy amelyben a villamos energiát nem lehet eljuttatni a felhasználókhoz. Miután az érintett tagállam illetékes hatósága bejelentette a villamosenergia-ellátási válságot, valamennyi elfogadott intézkedést a lehető legteljesebb mértékben végre kell hajtani.

A segítségkérést kiváltó eseményt bármely olyan fennálló vagy fenyegető helyzettel összefüggésben meg kell határozni, amikor a villamosenergia-ellátási válság elkerülése vagy hatásai minimalizálása érdekében várhatóan nem piaci intézkedésekre lesz szükség.

Különösen abban az esetben, ha nemzeti jogszabály határozza meg a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználók kategóriáit, a segítségkérést kiváltó eseményt olyan fennálló vagy fenyegető helyzettel összefüggésben kell meghatározni, amelyben a tagállam a nemzeti szinten hozott piaci és nem piaci alapú intézkedések ellenére sem tudja biztosítani a közbiztonság és a személyes biztonság tekintetében meghatározott villamosenergia-felhasználói kategóriák lekapcsolással szembeni védelmét. Azon tagállamok esetében, ahol nemzeti jogszabály nem rögzíti a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználók kategóriáit, a segítségkérést kiváltó eseményt olyan fennálló vagy fenyegető helyzettel összefüggésben kell megállapítani, amelyben a tagállam nem tudja biztosítani a közbiztonság és a személyes biztonság védelméhez szükséges mennyiségű villamosenergia-ellátást.

A kockázati készültségi tervben azonosított valamennyi kockázati forgatókönyv esetében a tagállamoknak meg kell határozniuk a kiváltó eseményt, amely lehet üzemi vagy nem üzemi esemény. Üzemi eseménynek számít az irányíthatóság elvesztése, a termelés és a kereslet közötti egyensúly hiánya, a tartalékok hiánya, vagy ha a rendszerek egyes részeinek fizikai károsodása miatt leáll a villamosenergia-ellátás. Nem üzemi események például a külső biztonsági fenyegetések.

A segítségnyújtási mechanizmus működésbe léptetése előtt teljesítendő szigorú feltételek miatt nagyon csekély annak a veszélye, hogy segítségnyújtás iránti kérelem indokolatlan benyújtása révén visszaélnek a segítségnyújtási mechanizmussal.

A tagállamok által a vonatkozó regionális vagy kétoldalú megállapodásokban elfogadottak sérelme nélkül, a segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha:

—

a segítséget kérő tagállam arról tájékoztatja a segítséget nyújtó tagállamot vagy tagállamokat, hogy ismét képes villamos energiával ellátni a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználóit, illetve biztosítani a közbiztonság és a személyes biztonság védelméhez szükséges villamosenergia-ellátást,

—

a segítséget nyújtó tagállam a továbbiakban nem tudja ellátni saját villamosenergia-felhasználóit, különösen a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult felhasználókat, illetve saját ellátási rendszerének romlása miatt már nem tudja biztosítani a villamosenergia-ellátást a közbiztonság és a személyes biztonság védelme céljából.

Arra is lehetőség van, hogy az eredetileg segítséget kérő tagállam a továbbra is fennálló akut villamosenergia-ellátási válság ellenére úgy döntsön, hogy a segítségnyújtás felfüggesztését kéri például azért, mert nem tud fizetni.

2.1.5. Szerepek és felelősségi körök

A segítségnyújtási mechanizmus működéséért a tagállamok vállalják a végső felelősséget. Ez magában foglalja különösen a segítségnyújtás iránti kérelemre irányuló döntést és annak átfogó nyomon követését, hogy a konkrét feladatokért felelős szervezetek hogyan működtetik a mechanizmust. A rendelet nem írja elő külön új szervezetek létrehozását. A tagállamoknak tanácsos a felelősségi köröket meglévő szervezetekre vagy – különleges körülmények között – új szervezetekre ruházni, figyelembe véve azok szervezeti felépítését, valamint válságkezelési és katasztrófaelhárítási tapasztalatait. A költségek csökkentése és kiváltképp az állandó költségek elkerülése érdekében a tagállamoknak adott esetben a meglévő mechanizmusokra kell támaszkodniuk. E tekintetben az a vezérelv, hogy a segítségnyújtás hatékony és eredményes legyen.

Az e rendelet szerinti illetékes hatóságok felelnek a keretrendszer végrehajtásáért, emellett pedig az érintett szereplők, például a nemzeti válságkoordinátor, a koordinátor, illetve az illetékes nemzeti villamosenergia-ellátási válságkezelőkből, az átvitelirendszer-üzemeltetőkből, a nemzeti szabályozó hatóságból és a villamosenergia-ipari vállalkozásokból álló csoport számára egyértelmű feladat- és felelősségi köröket jelölnek ki. Az illetékes hatóságok a legalkalmasabbak arra is, hogy más tagállamok illetékes hatóságaival együtt kidolgozzák a regionális és a kétoldalú megállapodásokat. E megállapodások a későbbiekben a segítségnyújtás jogalapját képezik majd, ideértve a segítségnyújtást követő ellentételezést és pénzügyi elszámolást is. A tagállamok és illetékes hatóságaik a legalkalmasabbak annak a feladatnak az ellátására is, hogy kiküldjék vagy fogadják a segítségnyújtás iránti kérelmeket, összehangolják az intézkedéseket és értesítést küldjenek a segítségnyújtás iránti kérelem felfüggesztése esetén. Az ellentételezéshez kapcsolódó végső pénzügyi felelősséget szintén a tagállamoknak kell viselniük annak érdekében, hogy kellő biztosíték legyen a méltányos ellentételezés azonnali kifizetésére.

Az egyes tagállamokon belüli technikai és jogi korlátokra tekintettel a nemzeti szabályozó hatóságok a legalkalmasabbak arra, hogy lefolytassák az ellentételezési költségek kiszámítására vonatkozó eljárást, vagy legalábbis részt vegyenek benne. A szükséges villamosenergia-mennyiségek elosztásáról lehetőleg az átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell gondoskodniuk, méghozzá költséghatékony módon.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők – akiket a regionális koordinációs központok és (a regionális koordinációs központok felállításáig) a regionális biztonsági koordinátorok támogatnak – vannak leginkább abban a helyzetben, hogy segítségnyújtás alkalmazása esetén vállalják az összes technikai részlet összehangolásával és az összes szükséges operatív intézkedés végrehajtásával kapcsolatos felelősséget. A segítséget nyújtó tagállam felelős szervezetének feladata lehet a villamos energia iránti igények és a többletköltségek összegyűjtése is, amelynek során ellenőrzi és átirányítja azokat a segítségnyújtásban részesülő tagállamban e feladatot ellátó szervezethez. E tekintetben hasznos lenne az egyablakos ügyintézés alkalmazása. A tagállamoknak tanácsos meghatározniuk azt, illetve megállapodniuk arról, hogy mely szervezet felel az ellátás korlátozásáért járó ellentételezéssel kapcsolatos igények összegyűjtéséért és átirányításáért.

A tagállamok közötti regionális és kétoldalú megállapodásokba foglalt, közvetítőre vonatkozó rendelkezés mindkét félnek biztosítékokat nyújthatna az ellentételezési költségek kifizetésével és kiszámításával kapcsolatban. A közvetítő segítene megoldani a fizetendő ellentételezés összegével kapcsolatban felmerülő nézeteltéréseket.

2.1.6. A regionális és kétoldalú megállapodások jogi formája

Nincs kifejezett követelmény a regionális és kétoldalú megállapodások jogi formájával kapcsolatban. A tagállamok szabadon megválaszthatják azt a jogi formát, amely a segítségnyújtási mechanizmus igénybevétele esetén megteremti az érintett tagállamok közötti jogokat és kötelezettségeket. A segítség kéréséhez való jogot és a segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettséget a rendelet 14. és 15. cikke határozza meg. A regionális és kétoldalú megállapodások fogják meghatározni, hogy ezeket az uniós jog alapján meghatározott jogokat és kötelezettségeket hogyan kell gyakorolni. A megállapodásokkal szemben elvárás, hogy jellegükre nézve üzemeltetési megállapodások, ne pedig politikai megállapodások legyenek. Az egyes tagállamok nemzeti joga által előírt követelményektől függően a végrehajtáshoz elegendő lehet, ha az érintett hatóságok kötelező erejű adminisztratív megállapodást kötnek. Ez magában foglalhatja a meglévő regionális és kétoldalú szerződésekben foglalt rendelkezéseket, az átvitelirendszer-irányítók közötti szerződéses megállapodásokat vagy a villamosenergia-ipari szervezetekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeket, amennyiben azokat az érintett illetékes hatóságok felügyelik. Másrészről egy nem kötelező erejű jogi eszköz, mint az egyetértési megállapodás, nem lenne elegendő, mivel az önmagában nem teremt jogi kötelezettségeket a résztvevők között. A kizárólag egyetértési megállapodás formáját öltő megállapodásokra való hivatkozás ezért nem tenne eleget a 15. cikkben foglalt, a segítségnyújtás jogilag kötelező rendszerének létrehozására irányuló követelményeknek, és a 15. cikk végrehajtása szempontjából elégtelennek bizonyulhat (6).

2.1.7. Segítségnyújtás a regionális és kétoldalú megállapodások megkötése előtt

A rendelet 15. cikkével összhangban olyan villamosenergia-ellátási válság esetén, amikor a tagállamok még nem állapodtak meg összehangolt intézkedésekről, valamint a technikai, jogi és pénzügyi feltételekről, a tagállamoknak eseti intézkedésekről és feltételekről kell megállapodniuk, a méltányos ellentételezésre vonatkozóan is. Amennyiben valamely tagállam az ilyen megállapodások elfogadása előtt kér segítséget, vállalnia kell, hogy a segítségnyújtást megelőzően méltányos ellentételezést fizet.

2.1.8. A bizalmas információk kezelése

A rendeletben említett, a tagállamokat vagy hatóságaikat érintő eljárásokat a tagállamoknak az alkalmazandó szabályokkal összhangban kell végrehajtaniuk, ideértve a bizalmas információk és folyamatok kezelésére vonatkozó nemzeti szabályokat is. Ha ez olyan helyzetet teremt, amelyben az információ nem hozható nyilvánosságra, többek között a kockázati készültségi tervek részeként sem, a tagállam vagy a hatóság nem bizalmas jellegű összefoglalót nyújthat, illetve ezt kérésre köteles megtenni.

A Bizottság, az ACER, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport, a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata, a tagállamok, az illetékes hatóságok, a nemzeti szabályozó hatóságok és az egyéb érintett szervek, szervezetek vagy személyek, amelyek a rendelet értelmében bizalmas információkhoz jutnak, kötelesek gondoskodni az érzékeny információk bizalmas kezeléséről.

2.2. Technikai rendelkezések

A technikai rendelkezések célja, hogy meghatározzanak minden olyan szükséges technikai előírást és feltételt, amely a gyakorlatban lehetővé teszi a segítségnyújtási mechanizmus működését. Ehhez szükség lenne az adott villamosenergia-infrastruktúrák műszaki kapacitásával és korlátaival, valamint a segítségnyújtás szempontjából releváns villamos energia maximális elméleti mennyiségével kapcsolatos információk kötelező előzetes megosztására, továbbá azon technikai akadályok értékelésére, amelyek megnehezítik a segítségnyújtást. Technikai vagy más akadályok megléte esetén a tagállamoknak érdemes meghatározni és elfogadni azokat a kölcsönösen megfelelő megoldásokat, amelyekkel biztosítani lehet a szükséges övezetközi kapacitást a segítségnyújtási mechanizmus működésbe léptetése esetén.

Az egyes tagállamokon belüli technikai akadályoktól függően előfordulhat, hogy a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos ismereteik és a meglévő, határokon átnyúló együttműködési rendszereik alapján az átvitelirendszer-üzemeltetők – akiket a regionális koordinációs központ támogat – vannak leginkább abban a helyzetben, hogy vészhelyzet esetén vállalják az összes technikai részlet összehangolásával és az összes szükséges operatív intézkedés végrehajtásával kapcsolatos felelősséget (7). E meglévő együttműködési rendszereknek, megállapodásoknak és tapasztalatoknak kell a segítségnyújtás alapjául szolgálniuk. Annak érdekében, hogy a jogbiztonság garantálása mellett valósulhasson meg a szükséges együttműködés, mindenkor világos, átfogó keretet kell kiválasztani (ha már van ilyen) vagy létrehozni, a technikai feltételeket is beleértve. A kockázati készültségi tervekben szereplő technikai adatok szükség szerint frissíthetők.

2.2.1. Technikai megoldások és koordináció (15. cikk (2) bekezdése)

Az adott tagállam infrastruktúrájának különböző részeit illetően technikai megoldásokat és intézkedéseket kell meghatározni. Ez egyértelműbbé fogja tenni a rendelkezésre álló segítségnyújtás és az adott technikai akadályok mibenlétét, valamint (adott esetben) pontosabban megbecsülhetők lesznek az egyes intézkedésekhez kapcsolódó költségek. Mivel az esetleges válsághelyzetek nagyon különbözőek lehetnek, fontos, hogy számos lehetőség és eszköz álljon a tagállamok rendelkezésére. A technikai rendelkezések tartalmazhatják a technikai megoldások tájékoztató jellegű, nem kimerítő felsorolását, hogy a felek megismerjék a vészhelyzet előtt és alatt segítségnyújtás céljából meghozható lépéseket. A segítségnyújtási intézkedések szimulációja hasznos lehet az ilyen helyzetekre való felkészülés szempontjából.

A rendszerüzemeltetési iránymutatások (8) és a vészhelyzeti és helyreállítási üzemi és kereskedelmi szabályzat (9) alkotja az arra vonatkozó részletes szabályrendszert, hogy az átvitelirendszer-irányítóknak és más érdekelt feleknek hogyan kell eljárniuk és együttműködniük a rendszerbiztonság biztosítása érdekében. Az átvitelirendszer-üzemeltetők műszaki szabványait és vészhelyzeti protokolljait is ők harmonizálják az egyes szinkronterületeken belül. Ezek a technikai szabályok hivatottak biztosítani, hogy operatív szinten a legtöbb villamosenergia-ipari esemény kezelése hatékony legyen. A potenciálisan nagyobb kiterjedésű és hatású villamosenergia-ellátási válsághelyzetek kezelése érdekében, amikor a piaci és rendszerüzemeltetési szabályok már nem elegendők, a tagállamoknak meg kell állapodniuk olyan konkrét intézkedésekről, amelyek túlmutatnak az átvitelirendszer-üzemeltetőknek az említett helyzetek megelőzésére, az azokra való felkészülésre és azok kezelésére vonatkozó felelősségén. A rendszerüzemeltetési iránymutatásokban, valamint a vészhelyzeti és helyreállítási üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt belső piaci és rendszerüzemeltetési szabályokat (amelyek az ügyletek korlátozását, a kapacitásfelosztáshoz szükséges övezetközi kapacitás rendelkezésre bocsátásának korlátozását vagy a menetrendek megadásának korlátozását szabályozzák) még válsághelyzetek esetén is be kell tartani.

A vészhelyzeti és helyreállítási üzemi és kereskedelmi szabályzat meghatározza a vészhelyzeti, blackout és helyreállítási állapotok TSO-k általi kezelésére vonatkozó követelményeket, valamint a rendszerüzemeltetés Unió-szerte történő koordinálását ezen állapotok fennállása esetén, beleértve a piaci tevékenységek felfüggesztésére vonatkozó eljárást, a rendszervédelmi tervet és a helyreállítási tervet. A rendszervédelmi terv nem más, mint azon technikai és szervezeti intézkedések összeállítása, amelyeket egy üzemzavarnak az átviteli rendszeren való továbbterjedése vagy súlyosbodása megakadályozása érdekében kell végrehajtani azért, hogy elkerülhető legyen a nagy területet érintő üzemzavar vagy blackout állapot.

A technikai megoldásoknak és intézkedéseknek maradéktalanul ki kell használniuk a regionális együttműködés által biztosított lehetőségeket. Ezen intézkedéseknek ezért tartalmazniuk kell a válság megelőzéséhez szükséges technikai lépéseket, valamint a válság bekövetkeztekor az azzal járó hatások enyhítéséhez és a válság fokozódásának elkerüléséhez szükséges technikai lépéseket.

A technikai megoldások némelyike megelőző jellegű, azaz a jövőbeli válságok kockázatának minimalizálása érdekében kellő időben végrehajtott megoldások (például téli teher-újraelosztási termékek kifejlesztése szélsőséges események esetére vagy a tervezett üzemszünet időtartamának módosítása). Más intézkedések közvetlenül az esemény előtti beavatkozásra szolgálnak, azaz amikor a válság bizonyítottan bekövetkezhet (az előkészítő szakaszban). Végül vannak olyan intézkedések, amelyeket az ellátási zavar idején a válság hatásainak korlátozása vagy enyhítése érdekében vezetnek be.

A kockázati készültségi tervekben minden egyes technikai megoldás esetében ajánlott információt nyújtani a kapacitásról (GWh/hét), arról, hogy ennek ellenőrzése a gyakorlatban már megtörtént-e, az elindításhoz szükséges időtartamról (a döntéstől az intézkedés hatásáig), a lehetséges időtartamról, az egyes mérésekért felelős szervezetről, arról, hogy mennyire függ a technikai megoldás egyéb intézkedésektől, a mellékhatásokról és minden egyéb észrevételről. Nem piaci megoldások esetében a 11. cikk (1) bekezdésének g) pontjával összhangban fel kell tüntetni, hogy azok milyen mértékben felelnek meg a 16. cikkben meghatározott követelményeknek.

Fennálló vagy fenyegető válság esetén biztosítani kell az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők, az elosztórendszer-üzemeltetők, a nemzeti vészhelyzet-koordinációs központok, az illetékes hatóságok és a villamosenergia-ellátásban érintett szervezetek közötti koordinációt. Időben be kell vonni őket a segítségnyújtási rendelkezésekről folytatott megbeszélésekbe, és lehetőség szerint meg kell őket bízni azzal, hogy működjenek együtt a szolidaritási intézkedések végrehajtása érdekében.

Olyan kivételes esetekben, amikor a piacon felajánlott övezetközi kapacitás felhasználatlan marad, az átvitelirendszer-üzemeltetőket fel kell jogosítani e kapacitások kihasználására.

2.2.2. A korai figyelmeztetés során és a villamosenergia-ellátási válság bejelentésekor megosztandó technikai információk (14. cikk) és a 15. cikk (3) bekezdése szerinti becslési módszertan (amelyeket a technikai képesség alapján újra kell értékelni, amint a válság idején segítségnyújtásra van szükség)

Az átláthatóság érdekében, illetve a megállapodásról folytatott tárgyalások megalapozásaként a tagállamoknak tájékoztatniuk kell azokat a tagállamokat, amelyekkel regionális vagy bármely más kétoldalú megállapodásban állnak (azaz a potenciálisan segítséget nyújtó tagállamokat) arról, hogy elméletileg maximálisan mennyi villamos energiára lehet szükségük, az övezetközi kapacitás helyzetéről és korlátairól, a segítségnyújtás szükségességének lehetséges időtartamáról és az azt kiváltó körülményekről. Mindazonáltal a szükséges, a kért és a rendelkezésre álló villamos energia pontos mennyisége csak a segítségnyújtás életbe léptetését követően válik ismertté. A villamos energia elméleti maximális mennyiségének kiszámításához legalább a következő elemeket kell figyelembe venni:

—	a várható energia- és villamosenergia-hiánynak, valamint a termelés és/vagy az övezetközi kapacitás rendelkezésre nem állása miatt előállt hiányállapot várható időtartamának megjelölése,

—	a várható hiánnyal kapcsolatos bizonytalanság megjelölése, ami az ingadozó teljesítményű megújulóenergia-termelés korlátozott kiszámíthatóságának, a tényleges kereslet korlátozott kiszámíthatóságának, valamint a termelőeszközök nem tervezett kiesésének a függvénye,

—	a tagállam rendszerének sajátos jellemzői: adott esetben a rendszerösszekötők állapota (üzemszünet esetén), a víztározók szintje és várható alakulása, a tárolókapacitás, a felhasználóoldali válaszlehetőségek, üzemanyaghiány lehetősége stb.,

—	bármely más kritikus működési jellemző, amelyre a válság hatással lehet (például gázhiányból adódóan megváltozhatnak egy adott terület frekvenciaszabályozási képességei, vagy csökkenhetnek a rendelkezésre álló frekvenciatartási és automatikus frekvencia-helyreállítási tartalékok).

A potenciális villamosenergia-mennyiségek elemzéséhez a legutóbbi szezonális és rövid távú megfelelőség-értékelések jó kiindulópontként szolgálhatnak. A követelmények és a rendszerállapot újraértékelése érdekében a korábban szolgáltatott információkat frissíteni kell, ha újabbak állnak rendelkezésre, és amikor a válság ténylegesen bekövetkezik.

2.2.3. A hálózatok működési biztonsága

A kockázati forgatókönyvekben számolni lehet szélsőségesebb eseményekkel, a kiesési listán (10) nem szereplő egyéb többszörös és a valószínűségi tartományon kívül eső kiesésekkel is, továbbá az üzembiztonsági határértékek olyan megsértéseivel, amelyeket figyelembe kell venni. Külön értékelést kell végezni a potenciális nem biztonsági helyzetek és az azok kezelésére szolgáló lehetséges cselekvési irányvonalak meghatározása érdekében.

A megállapodások tartalmazhatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és megbízható működésének biztosítása érdekében fenntartandó egyes villamosenergia-hálózatokkal kapcsolatos technikai lehetőségek vagy korlátok ismertetését. Ez fontos információt jelent mind a segítséget nyújtó, mind pedig a segítségben részesülő tagállam számára.

2.2.4. A piaci szabályok tiszteletben tartása

A rendelet 16. cikke értelmében a villamosenergia-ellátási válságok megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedéseknek meg kell felelniük a belső villamosenergia-piacra és a rendszerüzemeltetésre vonatkozó szabályoknak. Ennek megfelelően biztosítani kell az aktív piacokat, és a lehető legnagyobb mértékben piaci intézkedésekhez kell folyamodni; azaz az áraknak követniük kell a keresleti és kínálati feltételeket, és a szokásos feltételek mellett fenn kell tartani a határokon átnyúló rendszerösszekötőkhöz való nyitott hozzáférést. A (szűkös órákra jellemző) magas árak átlagosnak tekintendők a villamosenergia-piacok működésében, mivel azok a kiegészítő villamos energia hálózatba kapcsolásának, valamint a kereslet rövid és hosszú távon történő kielégítésének kulcsfontosságú eszközei.

Ugyanígy a rendszerüzemeltetési iránymutatást kell követni a rendszer normál és riasztási állapotában, és a vészhelyzeti és helyreállítási üzemi és kereskedelmi szabályzatnak megfelelően kell eljárni vészhelyzeti, blackout és helyreállítási állapot esetén.

2.2.5. A nem piaci alapú intézkedések alkalmazása

A rendelet 16. cikke értelmében nem piaci alapú intézkedések villamosenergia-ellátási válság esetében csak a következők fennállása esetén alkalmazhatók:

—	végső esetben, ha már minden piaci lehetőséget kimerítettek, vagy

—	ha egyértelművé vált, hogy a piaci alapú intézkedések önmagukban nem elegendők a villamosenergia-ellátás további romlásának megakadályozásához.

A nem piaci alapú intézkedések továbbá nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt és a belső villamosenergia-piac hatékony működését, emellett pedig szükségesnek, arányosnak, megkülönböztetésmentesnek és átmenetinek kell lenniük. A tagállamok közötti villamosenergia-áramlások korlátozását jelentő nem piaci alapú intézkedések nem léphetik túl a 2.2.5.1. pontban felsorolt intézkedéseket, és csak az említett pontban rögzített szabályok szerint kezdeményezhetők.

A nem piaci alapú intézkedéseket a lehető legkésőbb kell életbe léptetni, figyelembe véve a villamosenergia-rendszer helyzetére vonatkozó legfrissebb információkat (a rendszer állapota és előrejelzések). Emellett elegendő időt kell hagyni a régión belüli tagállamok, átvitelirendszer-üzemeltetők, érintett érdekelt felek és kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők közötti információcserére, valamint a szükséges intézkedések megtételére. A nem piaci alapú intézkedések időtartamát a lehető legrövidebbre kell szorítani, és előre meg kell határozni az alkalmazásuk ütemtervét.

2.2.5.1. A tagállamok közötti villamosenergia-áramlások korlátozását jelentő nem piaci alapú intézkedések

Az ügyletek korlátozása a következő esetekben hajtható végre:

már felosztott övezetközi kapacitás korlátozása (a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2016. szeptember 26-i (EU) 2016/1719 bizottsági rendelet (11) 51. cikkében és a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-i (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (12) 72. cikkében említettek szerint);

az övezetközi kapacitás kapacitásfelosztás céljából történő rendelkezésre bocsátásának korlátozása (az (EU) 2019/943 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében és villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. november 24-i (EU) 2017/2196 bizottsági rendelet (13) 35. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint); vagy

c)	a menetrendek megadásának korlátozása a következő napra vonatkozó vagy a napon belüli piaci folyamatok eredményét követően (az (EU) 2017/1485 bizottsági rendelet (14) 111. cikkének (1) bekezdésében és 111. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint).

Az alábbi alszakaszok az egyes esetekre vonatkozó hatályos szabályokat ismertetik.

a)	Már felosztott övezetközi kapacitás korlátozása (az (EU) 2016/1719 rendelet és az (EU) 1222/2015 rendelet szerint)

A hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló (EU) 2016/1719 rendelet 51. cikke előírja, hogy valamennyi átvitelirendszer-üzemeltetőnek ki kell dolgoznia a hosszú távú átviteli jogok harmonizált felosztási szabályait. A hosszú távú övezetközi kapacitáskorlátozási szabályokat a harmonizált felosztási szabályok 9. címe állapítja meg (15).

A kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló (EU) 2015/1222 rendelet 72. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a felosztott övezetközi kapacitások korlátozása csak vis maior vagy vészhelyzet esetén engedélyezett, amikor az átvitelirendszer-üzemeltetőnek gyorsan és hatékonyan kell cselekednie, valamint nem lehetséges a teher-újraelosztás vagy az ellenkereskedelem. A csökkentést minden esetben összehangolt módon kell elvégezni, a közvetlenül érintett valamennyi átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve. A 72. cikk (3) bekezdése rendelkezik a korlátozás ellentételezésének módjáról.

b)	Már felosztott övezetközi kapacitás rendelkezésre állásának korlátozása (az (EU) 2019/943 rendeletben és az (EU) 2017/2196 rendeletben említettek szerint)

Az övezetközi kapacitás kapacitásfelosztás céljára történő rendelkezésre bocsátásának korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az átviteli rendszer várhatóan nem állítható vissza normál vagy riasztási állapotba.

c)	A menetrendek megadásának korlátozása (az (EU) 2017/1485 rendeletben említettek szerint)

A menetrendeknek a fizikai hálózatban vagy az IKT-rendszerekben (információs és kommunikációs eszközök) fellépő helyi problémák miatti korlátozásáról a lehető leghamarabb tájékoztatást kell adni. IKT-problémák esetén alternatív kommunikációs csatornáknak vagy biztonsági mentési eljárásoknak kell rendelkezésre állniuk a fennálló IKT-probléma hatásának korlátozása érdekében. Abban az esetben, ha a fizikai hálózatban olyan probléma merül fel, amely a menetrendek korlátozását eredményezi, a nemzeti szintű kockázati készültségi terveknek kell meghatározniuk az annak kezelésére és kompenzálására szolgáló eljárást.

2.2.5.2. A piaci tevékenység felfüggesztése

A villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló (EU) 2017/2196 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor sor kerülhet a piaci tevékenységek felfüggesztésére.

A 35. cikk (2) bekezdése ismerteti, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető mely piaci tevékenységeket függesztheti fel. A régió átvitelirendszer-üzemeltetőinek meg kell állapodniuk az egyes tevékenységek felfüggesztésére vonatkozó döntésről és a döntés indokairól.

A villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló (EU) 2017/2196 rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő okokból egyetlen regionális vagy kétoldalú válságkezelési intézkedés vagy nem piaci alapú nemzeti intézkedés sem eredményezheti a piaci műveletek felfüggesztését.

2.3. Pénzügyi rendelkezések

A pénzügyi rendelkezések azt hivatottak biztosítani, hogy a segítségnyújtási mechanizmus keretében szállított villamos energiáért megfelelő árat fizessenek. E rendelkezések kiterjedhetnek a költségek kiszámítására, a segítségnyújtási ellentételezésre (ideértve a korlátozásért járó ellentételezést is), valamint az érintett szervezetek által meghatározandó és létrehozandó fizetési eljárásokra.

A pénzügyi rendelkezések nem vezethetnek be olyan nemkívánatos ösztönzőket, amelyek maguk is a segítségnyújtás szükségességét idézhetik elő. A segítségnyújtási ellentételezésnek legfeljebb a ténylegesen felmerülő költségeket kell fedeznie; nem válhat nyereségforrássá a szolgáltató szervezet számára. A segítséget kérő tagállamnak a kapott villamos energiáért azonnal tisztességes árat kell fizetnie a segítséget nyújtó tagállam részére. Az utóbbi tagállam fogja meghatározni, hogyan kezeljék ezeket a pénzösszegeket, és azok hogyan illeszkedjenek a kiegyenlítőenergia-elszámolásra vonatkozó hatályos szabályokhoz.

A vészhelyzet esetén korlátozott ellátásban részesülő felhasználóknak fizetett ellentételezés – függetlenül attól, hogy e korlátozás határon átnyúló segítségnyújtási kötelezettségből vagy nemzeti vészhelyzetből fakad – minden esetben meg kell, hogy egyezzen a nemzeti jogban meghatározottal.

A fentiekre tekintettel a tagállamok a tisztán nemzeti vészhelyzetek esetére (azaz ha nem kérnek segítséget) fenntarthatják meglévő (kényszerkorlátozásokkal összefüggő ellentételezésre vonatkozó) nemzeti mechanizmusaikat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy eldöntsék, kívánnak-e vagy sem ellentételezést fizetni a kényszerkorlátozások által érintett felhasználóknak. Ha azonban valamely nemzeti vészhelyzet olyan helyzet kialakulásához vezet, amely határon átnyúló segítségnyújtás alkalmazását teszi szükségessé, egyik lehetőségként a segítséget kérő tagállam által a segítséget nyújtó tagállam részére fizetett segítségnyújtási ellentételezést szétoszthatják a kényszerkorlátozások által érintett valamennyi fogyasztói csoport között, függetlenül attól, hogy a rájuk vonatkozó korlátozást a segítségnyújtás működésbe lépése előtt vagy után vezették-e be. Ez a lehetőség a segítséget nyújtó tagállamban kialakított rendszert követné, de lehetőség szerint a „kieső ellátás értéke” típusú megközelítésen alapulna. Másik megoldásként a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a segítségnyújtásért kapott ellentételezést befizetik egy központilag kezelt „segítségnyújtási alapba”. Ily módon a korlátozás tekintetében meglévő nemzeti ellentételezési mechanizmusok a tagállamok hatáskörében maradnak és a különböző tagállami megközelítések nem vezetnek az adott országban található, korlátozott ellátásban részesülő fogyasztói csoportokkal szembeni eltérő bánásmódhoz határon átnyúló segítségnyújtás esetén, amikor is kötelező segítségnyújtási ellentételezést fizetni.

A segítségnyújtási ellentételezés fő elemét az i. villamos energia ára és ii. a segítséget nyújtó tagállamban az annak biztosításából fakadó többletköltségek jelentik, hogy a villamos energia a ténylegesen felmerülő költségeken lépje át a határt, amelyek megfizetését a segítséget nyújtó tagállam nemzeti jogi kerete teszi lehetővé.

A villamos energia árának meghatározását illetően különböző megközelítéseket lehet alkalmazni és elfogadni a megállapodásokban. Fontos azonban, hogy a megállapodások egyértelműen meghatározzák az elfogadott megközelítést, továbbá hogy milyen körülmények esetén alkalmazandó, és azonosítsanak minden ismert, alkalmazandó paramétert (pl. a felárat, ha az utolsó ismert kereskedelmi felárat választják).

2.3.1. A villamos energia ára

A pénzügyi rendelkezésekben meg kell említeni a szállított villamos energia árát és/vagy az ár megállapítására szolgáló módszertant, figyelembe véve a piaci műveletekre gyakorolt hatást. Ez utóbbi feltétel alatt olyan ár vagy módszertan érthető, amely nem torzítja a piacot, illetve nem teremt nemkívánatos ösztönzőket. A villamos energia segítségnyújtási ellentételezés alapjaként szolgáló árát a segítséget nyújtó tagállamban (a piac vagy más eszközök révén) határozzák meg.

a) Piaci ár

Vezérelvként a segítségnyújtási mechanizmus keretében szolgáltatott villamos energia ára nem lehet alacsonyabb, mint a piaci ár, különben a kívánttal ellentétes hatást kiváltó ösztönzőt eredményezne. Ha az árat nem fagyasztják be és lehetővé teszik, hogy az dinamikusan kövesse a villamos energia iránti keresletet és kínálatot, még válság idején is jelzést adhat.

Általában véve a piaci árakról elmondható, hogy az egyik fő tényező a piaci integráció alapesetnek tekintett szintje. Ha feltételezzük a belső villamosenergia-piac – beleértve a kiegyenlítő piacokat is – teljeskörű megvalósítását, akkor a referenciaárat közvetlenül megadhatná a kiegyenlítő szabályozási energia cseréjére a villamos energia kiegyenlítő szabályozásáról szóló (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet (16) szerint létrehozott bármely jövőbeli platform. A „referenciaár” kiszámításához csak akkor lenne szükség módszertanra, ha a kiegyenlítő piacon nem áll rendelkezésre több ajánlat (ami egyidejű válságra utalhat), vagy ha a piaci sajátosságok (azaz a tisztán nemzeti kiegyenlítő termékek megléte) nem teszik lehetővé azok aktiválását a segítséget kérő tagállam számára. Végezetül, ha a kiegyenlítő piacon nem áll rendelkezésre több ajánlat (azaz nincs több elérhető piaci forrás), az utolsó igénybe vehető eszköz a terhelés csökkentése. Ebben az esetben az energia árának tükröznie kell az e terheléscsökkentés végrehajtásának költségét (lásd a b) pontot).

b) Közigazgatási árképzés/kényszerkorlátozás

Piaci ár hiányában a villamos energia árának meghatározásához más megközelítésre lehet szükség, például az utolsó ismert kiegyenlítő piaci árra vagy a napon belüli piaci árra, attól függően, hogy melyik a magasabb. Alternatív megoldásként a villamos energia utolsó ismert kereskedelmi ára vagy intézkedésben szereplő ára – felárral vagy anélkül – szintén mutatóként szolgálhat. Az utolsó ismert ár és a korlátozott ellátásban részesülő felhasználókat érintő kieső ellátás értéke közötti rés – ha van ilyen – megszüntetése érdekében fontolóra vehető felár megállapítása (17).

A kieső ellátás számításai felhasználhatók a segítséget nyújtó tagállamban kényszerkorlátozás által érintett felhasználóknak felszámítandó ár meghatározásához. Ez az érték az adott fogyasztói csoport által a korlátozás miatt elvesztett hasznot tükrözi. A kieső ellátás értékét az (EU) 2019/943 rendelet 11. cikkében említett módszertan alkalmazásával kell meghatározni.

Az elfogadott értékek rendszerint a kockázati készültségi tervben szereplő korlátozási rendelkezésben is tükröződni fognak.

Végezetül érdemes lehet mérlegelni a nemzeti szabályozó hatóság vagy az illetékes hatóság által alkalmazott árképzési módszertant vagy egy helyettesítő – például a vételi opciók árának – használatát (18).

c) Fizetési hajlandóság

Észszerű lehet meghatározni azt a maximális összeget, amelyet válsághelyzetben az egyes tagállamok készek fizetni a villamos energiáért. A maximális érték valószínűleg a villamos energia azon felhasználói kategóriáinak esetében kiesett terhelés értéke lenne, akik egy adott tagállamban a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosultak. Amennyiben a villamos energia ára meghaladja ezt az értéket, a tagállamnak esetleg nem áll érdekében a segítségnyújtási mechanizmus keretében villamos energiát kérni. Ez az információ azonban nem feltétlenül képezi a megállapodás részét, illetve szerepel a tervekben.

2.3.2. Egyéb költségkategóriák

A pénzügyi rendelkezések bármilyen más költségkategóriára is kiterjedhetnek, ideértve az előzetesen megállapított intézkedésekhez kapcsolódó releváns és észszerű költségeket (a rendelet 15. cikke (4) bekezdése), amelyekre haladéktalan és méltányos ellentételezésnek kell vonatkozniuk. A többletköltségeket a minimumra kell korlátozni, és figyelmet kell fordítani a kettős elszámolás elkerülésére, mivel a többletköltségek néhány eleme is tükröződhet már a villamos energia árában.

a) Kapcsolódó átviteli költségek

Az ellentételezésnek fedeznie kell a segítségnyújtás keretében szolgáltatott mennyiségekhez szükséges kapacitás kapcsán az átvitellel összefüggő költségeket.

b) A kényszerkorlátozás által érintett felhasználókat ért károk (a korlátozásért járó ellentételezés)

Az egyéb költségek az arra irányuló kötelezettségből fakadó költségek is lehetnek, hogy ellentételezést kell fizetni a segítséget nyújtó tagállamban, többek között a kényszerkorlátozás által érintett felhasználókat ért károkért is. Az ilyen költségek beszámíthatók a költségek ellentételezésébe, ha a nemzeti szabályozási keret előírja, hogy a villamos energia árán felül kötelező ellentételezést fizetni a kényszerkorlátozás által érintett felhasználókat ért károkért, ideértve a gazdasági károk megtérítését is. Az ezzel kapcsolatos számítási módszert bele kell foglalni a megállapodásba. Meg lehet állapodni arról, hogy a ténylegesen felmerülő ellentételezés összegét a segítségben részesülő tagállamban segítségnyújtáson alapuló villamos energiát használó szervezetekre hárítják át.

A kényszerkorlátozás által érintett felhasználókat ért károk költsége azonban csak akkor fedezhető ellentételezéssel, ha az nem jelenik meg a villamos energia segítséget kérő tagállam által fizetendő árában. Nem lenne helyénvaló, hogy a segítséget kérő tagállamnak ugyanazon költségekért kétszer kelljen ellentételezést fizetnie.

c) A segítséget nyújtó tagállamban indított bírósági eljárások költsége

Egyéb költségek merülhetnek fel továbbá a bírósági, a választott bírósági és a vitarendezési eljárások során felmerülő költségek megtérítésével kapcsolatban is, és ide tartozhat az említett eljárásokkal kapcsolatos bármilyen költség is, amelynek megtérítésére a segítséget nyújtó tagállam a segítségnyújtásban érintett szervezetek tekintetében kötelezett (a rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja). Ilyen ellentételezést azonban csak akkor kell fizetni, ha bizonyított a költségek felmerülése.

A segítségben részesülő tagállamtól kapott (elégtelen) ellentételezés miatt kialakult, valamely segítséget nyújtó tagállamot és szervezetet érintő jogviták esetében garantálni kell, hogy ez utóbbi tagállam védelmet élvezzen. Adódhatnak olyan körülmények, amikor az érintett szervezet és a székhelye szerinti tagállam egymással szemben álló felekként bírósághoz fordul a magasabb villamosenergia-árak vagy a szervezetnek járó nagyobb ellentételezés miatt, és a segítséget kérő tagállam kárára járnak el, amely még csak részt sem vett a jogi eljárásban. Kerülni kell az ilyen körülményeket.

A fenti helyzet eltér attól a helyzettől, amikor a segítséget nyújtó tagállamon belüli valamely társaság bírósági eljárást indít a segítségben részesülő tagállam valamely szervezetével szemben a villamosenergia-árak vagy a korlátozásért járó ellentételezés miatt. Ilyen helyzetben a vesztes társaság vagy szervezet lenne köteles megtéríteni a felmerülő költségeket.

2.3.3. A méltányos ellentételezés kiszámítására szolgáló módszer megjelölése

A méltányos ellentételezés kiszámításánál a következő módszerek vehetők figyelembe:

—	a fenti szakaszban bemutatott összes alkalmazandó elem egyszerű összeadása,

—	a pénz időértéke: a fizetést azonnal teljesíteni kell. A tagállamok azonban az ellentételezés kapcsán megállapodhatnak egy kamatlábról is, amelyet – miután kiszámolták és elfogadták az ellentételezés pontos összegét – a segítségnyújtást követő reális időtartam elteltével kell alkalmazni,

—	az eltérő pénznemet használó tagállamok közötti megállapodás az ellentételezés kiszámításának és megfizetésének alapjául szolgáló pénznemről, ideértve a vonatkozó árfolyamot is.

2.3.4. Az összes releváns és észszerű költség ellentételezésének kiszámítása és az ellentételezés megfizetésének vállalása

Reálisan nézve, a segítséget nyújtó tagállamnak és az e tagállamon belüli szervezeteknek fizetendő pontos összeg kiszámítására valószínűleg csak valamikor a kért villamos energia segítségnyújtási mechanizmus keretében való leszállítását követően kerül sor. A tagállamok regionális vagy kétoldalú megállapodásaikban a villamosenergia-ár és a többletköltségek kiszámítására vonatkozó megközelítésről és egy reális fizetési határidőről is megállapodhatnak.

A ténylegesen szolgáltatott villamosenergia-mennyiségekre vonatkozó információt és az ellentételezés kiszámítása szempontjából lényeges minden egyéb információt el kell küldeni a segítségnyújtási gyakorlatban részt vevő tagállamok érintett kapcsolattartó személye vagy személyei számára, hogy mindannyian elvégezhessék az ellentételezéssel kapcsolatos végső számításokat. Az információkat – az alkalmazott intézkedéstől függően – rendelkezésre bocsáthatja az átvitelirendszer-üzemeltető, az elosztórendszer-üzemeltető, a stratégiai tartalék üzemeltetője, a szállító vagy a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető. Az ellentételezés kiszámításának feladata más, előre meghatározott szervezetre is átruházható.

2.3.5. A fizetési feltételek

Vezérelvként lehetőség szerint meg kell tartani az adott tagállamban meglévő, belföldi fizetésekre és ellentételezésre (vagy kiegyensúlyozó ügyletekre) vonatkozó eljárásokat és az ezzel kapcsolatban meglévő feladat- és felelősségi köröket, és a tagállamok közötti segítségnyújtás kapcsán felmerült ellentételezések kifizetésére is azokat kell alkalmazni. A tagállamok közötti megállapodásoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy hogyan kapcsolhatók össze e meglévő nemzeti keretrendszerek, illetve hogyan hozható létre az azok közötti együttműködési felület. A segítségnyújtás jellege megkívánhatja, hogy a tagállam vagy az illetékes hatóság legyen a végső pénzügyi felelősséget viselő együttműködési felület.

2.3.6. Feladat- és felelősségi körök – ki fizet kinek és ki intézi a fizetést

Ha még van lehetőség a segítséget nyújtó tagállamban önkéntes keresletoldali intézkedésekre, továbbra is biztosítani kell az érintett platformokhoz való hozzáférést és az övezetközi kapacitást. Lehetővé kell tenni a határon túlról vásárlók részére, hogy a helyi vásárlókkal azonos módon fizethessenek a villamos energiáért, a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatásban meghatározottak szerint.

Ha korlátozást vezetnek be, a segítséget nyújtó tagállamon belül minden meglévő jogi keretrendszer, fizetési eljárás vagy fizetések lebonyolításáért felelős hatóság igénybe vehető – adott esetben kiigazításokkal – a valamely szomszédos ország által fizetett ellentételezések lebonyolításához.

A segítségnyújtás végső kedvezményezettje az ellátásban részesülő fogyasztó. Korlátozás esetén a korlátozott ellátásban részesülő nem védett felhasználó villamosenergia-szolgáltatóját biztosítani kell a folyamatos fizetésekről, figyelembe véve a segítségnyújtási mennyiségeket. E kifizetéseket a tagállam ellentételezési rendszerének megfelelően kell rendezni. A lehetséges feladat- és felelősségi körök az 1.5. pontban ismertetettek szerint oszthatók meg.

2.3.7. A fizetési eljárás ismertetése és lépései

A meglévő keretrendszerektől és a tagállamok által elfogadott, e keretrendszerek közötti együttműködési felületek jellegétől függően az elfogadott eljárásokat bele kell foglalni a megállapodásokba.

Feltételezve, hogy a pénzügyi kérdéseket – különösen a segítségnyújtás keretében szolgáltatott villamos energia leszállítását követően felmerülő követelések nyomon követését, ellenőrzését és rendezését – tagállamközi szinten bonyolítják, a segítséget nyújtó tagállam érintett szervezete a szállított villamos energia mennyisége és a megállapodott számítási módszer alapján kiszámítja az ellentételezés összegét, és fizetési követelését elküldi a segítséget kérő tagállam érintett szervezetének. A segítséget kérő tagállam ezt követően visszaigazolja a kapott szolgáltatást, ellenőrzi a számításokat és – ha nem emel kifogást – a megállapodott határidőn belül fizet. A tagállamokon belüli pénzügyi folyamatok – például az ellentételezés szétosztása vagy a segítségnyújtási ellentételezés felszámítása – a nemzeti szabályokat követik (például közvetlenül alkalmazhatók az ajánlatot tevő vagy a korlátozott ellátásban részesülő szervezetekre, illetve a társadalomra háríthatók, azaz szétoszthatók valamennyi felhasználó között).

A megállapodásba bele kell foglalni a segítségnyújtási ellentételezés kiszámítására, a vizsgálat elvégzésére és a fizetés teljesítésére vonatkozó határidőket. Ugyanez vonatkozik az alkalmazandó jogra és a vitarendezési lehetőségekre is, amennyiben a segítségnyújtási mechanizmus alkalmazása jogvitákat vetne fel.

3. KÖVETKEZTETÉS

A kockázatokra való felkészülésről szóló rendeletnek köszönhetően valóra vált a tagállamok közötti segítségnyújtás iránti politikai szándék. Ezenkívül a rendelet a segítségnyújtást a nemzeti szinten alkalmazott fogalom szintjéről a közbiztonság és a személyes biztonság uniós szintű védelmének szintjére emeli. A közbiztonság és a személyes biztonság védelme érdekében olyan széles körű jogokat és kötelezettségeket vezet be, amelyek a lekapcsolással szemben különleges védelemre jogosult villamosenergia-felhasználók számára a biztos és zavartalan villamosenergia-ellátás biztonságát nyújtják. Az e dokumentumban foglalt iránymutatás a lehetőségek széles tárházát kínálja a segítségnyújtási mechanizmus működtetésére, ugyanakkor a tagállamok továbbra is szabadon kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb megoldásokat.

(1) A rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „regionális intézkedésekről” az érintett régión belül azon tagállamoknak kell megállapodniuk, amelyek rendelkeznek a 15. cikk szerinti, egymásnak való segítségnyújtás technikai képességével. E célból a tagállamok egy régión belül alcsoportokat is létrehozhatnak, és megállapodhatnak kétoldalú vagy többoldalú regionális intézkedésekről. Ezenkívül „kétoldalú intézkedésekről” az egymással közvetlen összeköttetésben lévő, de nem ugyanazon régióban található tagállamoknak kell megállapodniuk.

(2) A segítségnyújtási mechanizmus végső célja a közbiztonság és a személyes biztonság védelme a rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(3) Az ársapkákra és a technikai ajánlattételi korlátokra vonatkozó szabályokat a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 158., 2019.6.14., 54. o.) 10. cikke határozza meg.

(4) HL L 158., 2019.6.14., 54. o.

(5) A rendelet a „régiót” azon tagállamok csoportjaként határozza meg, amelyek átvitelirendszer-üzemeltetői ugyanazon, a villamos energiáról szóló rendelet 36. cikkében említett regionális koordinációs központhoz tartoznak.

(6) Az egyetértési megállapodás formáját öltő megállapodásokat olyan kötelező erejű nemzeti intézkedéseknek kell kiegészíteniük, amelyek biztosítják az egyetértési megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását.

(7) Például: kölcsönös sürgősségi segítségnyújtási szolgálat, átvitelirendszer-üzemeltetők közötti szerződések.

(8) A Bizottság (EU) 2017/1485 rendelete (2017. augusztus 2.) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megalkotásáról (HL L 220., 2017.8.25., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2017/2196 rendelete (2017. november 24.) a villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 312., 2017.11.28., 54. o.).

(10) A kiesési listák összeállítása az (EU) 2017/1485 bizottsági rendelet 33. cikke alapján történik (HL L 220., 2017.8.25., 1. o.).

(11) HL L 259., 2016.9.27., 42. o.

(12) HL L 197., 2015.7.25., 24. o.

(13) HL L 312., 2017.11.28., 54. o.

(14) HL L 220., 2017.8.25., 1. o.

(15) Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének 2017. október 2-i 03/2017 sz. határozata a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetőknek a hosszú távú átviteli jogok harmonizált felosztási szabályairól szóló javaslatáról.

(16) A Bizottság (EU) 2017/2195 rendelete (2017. november 23.) a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 312., 2017.11.28., 6. o.).

(17) Előfordul, hogy a felár a felszabadított villamos energiára vonatkozó „biztosítási értéket” fedezi.

(18) A vételi opciók feljogosítják a vételi opció vevőjét, de nem kötelezik arra, hogy a jövőben meghatározott mennyiségű villamos energiát vásároljon rögzített áron. A vételi opció vevője felárat fizet az opció gyakorlásának jogáért. Az opciók kötési árfolyamból, ármegállapítási időszakból, elszámolási módszerből és felárból állnak. Az opciókkal való kereskedés a tőzsdén zajlik, vagy tőzsdén kívüli, magán kétoldalú ügyletek formájában.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 184

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. június 12.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/770 rendelete (2020. június 8.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található miklobutanil, napropamid és szintofen megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/771 rendelete (2020. június 11.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének az annatto, bixin, norbixin (E 160b) felhasználása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	25
	*	A Bizottság (EU) 2020/772 rendelete (2020. június 11.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., VII. és VIII. mellékletének a kecskék és a veszélyeztetett fajták fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak felszámolására irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról ( 1 )	43
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/773 végrehajtási határozata (2020. június 11.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2020) 4023. számú dokumentummal történt) ( 1 )	51
	*	A Tanács (EU) 2020/774 végrehajtási határozata (2020. június 8.) a Finn Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról	77
		AJÁNLÁSOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/775 ajánlása (2020. június 5.) a tagállamok közötti, a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke szerinti segítségnyújtási mechanizmus alkalmazásával kapcsolatos méltányos ellentételezés fő elemeiről, valamint technikai, jogi és pénzügyi megállapodások egyéb fő elemeiről (az értesítés a C(2020) 3572. számú dokumentummal történt)	79


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.