(1)

A 649/2012/EU rendelet a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt (2) (a továbbiakban: Rotterdami Egyezmény) hajtja végre.

(2)

Az (EU) 2019/677 (3), (EU) 2019/989 (4), (EU) 2019/1100 (5), (EU) 2019/1090 (6), (EU) 2018/1532 (7), (EU) 2019/344 (8), (EU) 2018/1043 (9), (EU) 2018/1917 (10), (EU) 2018/1019 (11), (EU) 2018/309 (12), (EU) 2018/1501 (13) és (EU) 2018/1914 (14) végrehajtási rendelettel a Bizottság úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg a klórtalonil, a klórprofam, a dezmedifam, a dimetoát, a dikvát, az etoprofosz, a fenamidon, a flurtamon, az oxaszulfuron, a propineb, a pimetrozin, illetve a kinoxifen 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerinti, hatóanyagként való jóváhagyását, melynek következtében ezen anyagok bárminemű használata tilos az egyéb felhasználási lehetőséget nem tartalmazó „peszticid” kategóriában. Ezért az említett anyagokat fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe.

(3)

Az (EU) 2018/1500 végrehajtási rendelettel (16) a Bizottság úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg a tiram 1107/2009/EK rendelet szerinti, hatóanyagként való jóváhagyását, ennek megfelelően az anyag használata tilos a 649/2012/EU rendeletben említett „növényvédő szerek csoportjából való peszticid” alkategóriában. Mivel a tiramot az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) csak a 9. terméktípus tekintetében engedélyezi biocid termékekben való felhasználásra, amely a 649/2012/EU rendeletben említett „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriába tartozik, a „peszticid” kategória szintjén gyakorlatilag mindennemű felhasználása tilos. Ezért a tiram szigorú korlátozás alá esik a „peszticid” kategóriában, melynek következtében fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében található vegyianyagjegyzékekbe.

(4)

Az (EU) 2018/1865 végrehajtási rendelettel (18) a Bizottság úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg a propikonazol 1107/2009/EK rendelet szerinti, hatóanyagként való jóváhagyását, ennek megfelelően az anyag használata tilos a „növényvédő szerek csoportjából való peszticid” alkategóriában. A tiltás nem jelenti az említett anyag „peszticid” kategóriában történő használatának szigorú korlátozását, mivel a propikonazolt a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriában többfajta használatra is jóváhagyták. Az 528/2012/EU rendelet a 7., a 8. és a 9. terméktípus tekintetében engedélyezi a propikonazol biocid termékekben való felhasználását. Ezért a propikonazolt fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő vegyianyagjegyzékbe.

(5)

A klotianidin és a tiametoxam jóváhagyásának meghosszabbítására kérelmet nyújtottak be, de a kérelmezők az (EU) 2018/784 (19) és az (EU) 2018/785 (20) végrehajtási rendelet – amelyekkel a Bizottság a klotianidin, illetve a tiametoxam hatóanyag 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyási feltételeinek módosításáról határozott – elfogadását követően visszavonták a kérelmet. A klotianidin és a tiametoxam jóváhagyásának érvényessége lejárt, ezért ezen anyagok használata tilos a „növényvédő szerek csoportjából való peszticid” alkategóriában. A tiltás az említett anyagok „peszticid” kategóriában történő használatának szigorú korlátozását jelenti, mivel gyakorlatilag a klotianidin és a tiametoxam bármilyen felhasználása tilos abból adódóan, hogy az 528/2012/EU rendelet csak a 18. terméktípus tekintetében engedélyezi a klotianidin és a tiametoxam biocid termékekben való felhasználását, a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriában. Ezért a klotianidint és a tiametoxamot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe.

(6)

Az (EU) 2018/783 végrehajtási rendelettel (21) a Bizottság módosította az imidakloprid hatóanyag 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyási feltételeit, ennek megfelelően az anyag használata szigorú korlátozás alá esik a „növényvédő szerek csoportjából való peszticid” alkategóriában. E szigorú korlátozás nem jelenti az említett anyag „peszticid” kategóriában történő használatának szigorú korlátozását, mivel az imidaklopridot a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriában többfajta használatra is jóváhagyták. Az 528/2012/EU rendelet a 18. terméktípus tekintetében engedélyezi az imidakloprid biocid termékekben való felhasználását. Ezenkívül a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (22) megfelelően az imidaklopridot állatgyógyászati készítményekben is alkalmazzák. Ezért az imidaklopridot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő vegyianyagjegyzékbe.

(7)

A glufozinát hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására benyújtott kérelmet követően a Bizottság az (EU) 2015/404 végrehajtási rendelettel (23) meghosszabbította a glufozinát hatóanyag 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyási időtartamát. Mivel e kérelmet visszavonták, a glufozinát nem rendelkezik az 1107/2009/EK rendelet szerinti, hatóanyagként való jóváhagyással, és ennek megfelelően az anyag bárminemű használata tilos az egyéb felhasználási lehetőséget nem tartalmazó „peszticid” kategóriában. Ezért az említett anyagot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe.

(8)

2019 májusában tartott kilencedik ülésszakán a Rotterdami Egyezmény részes feleinek konferenciája a forátnak és a hexabróm-ciklododekánnak az említett egyezmény III. mellékletébe való felvételéről határozott, ennek megfelelően az említett anyagok az egyezmény szerinti, előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás hatálya alá kerültek. Ezért a forátot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 3. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe. A 649/2012/EU rendelet V. melléklete már tartalmazza a hexabróm-ciklododekánt, így ennek kivitele tilos. Ezért ezt az anyagot fel kell venni a szóban forgó rendelet I. mellékletének 3. részében szereplő vegyianyagjegyzékbe.

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete (24) a higany, a fémhigany más anyagokkal alkotott egyes keverékei, egyes higanyvegyületek és egyes hozzáadott higanyt tartalmazó termékek kiviteli tilalmáról rendelkezik. E kiviteli tilalmakat fel kell tüntetni a 649/2012/EU rendelet V. mellékletének 2. részében.

(10)

A 649/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Helyénvaló észszerű időkeretet biztosítani az érdekelt feleknek az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalához, valamint a tagállamoknak az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalához,

a)

az I. melléklet az e rendelet I. mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul;

b)

az V. melléklet az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

(1)

Az Európai Stabilitási Mechanizmus kormányzótanácsának 2020. május 15-i nyilatkozata értelmében azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euro, pénzügyi támogatásban részesülhetnek a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatás keretében, amely az Európai Stabilitási Mechanizmus szigorított feltételekhez kötött hitelkeretén alapul, és amelyet a Covid19-világjárvány alatti különleges helyzethez igazítottak.

(2)

A pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatásban részesülő tagállamoknak nem kell új szakpolitikai intézkedéseket végrehajtaniuk. Az egyetlen követelmény az, hogy a hitelkeretet a Covid19-világjárvány miatt felmerülő közvetlen és közvetett egészségügyi, gyógyítási és megelőzési költségek fedezésére használják fel.

(3)

A 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikke (3) és (4) bekezdésének alkalmazásában a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatást lehívó tagállamot megerősített felügyeletnek kell alávetni.

(4)

Az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a 473/2013/EU rendelet 10. cikkében meghatározott, és a 877/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) részletesebben ismertetett jelentéstételi követelmények alkalmazandók.

(5)

A 472/2013/EU rendelet kimondja, hogy a gazdasági és költségvetési felügyelet intenzitásának megfelelő mértékűnek és arányosnak kell lennie a tapasztalt pénzügyi nehézségek súlyosságával, és megfelelőképpen figyelembe kell vennie a kapott pénzügyi támogatás jellegét.

(6)

A 877/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Tekintettel a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatás rendkívül specifikus és korlátozott hatályára, helyénvaló meghatározni az ebben az esetben alkalmazandó jelentéstételi követelményeket. Az EUMSZ 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, illetve a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatás lehívásától eltérő okokból megerősített felügyelet alá tartozó tagállam esetében előírt jelentéstétel szerkezete nem sérülhet,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

2.

A szöveg a következő új 2a. cikkel egészül ki:

3.

A melléklet címe helyébe a következő cím lép:

„I. MELLÉKLET”

4.

A szöveg a következő új II. melléklettel egészül ki:

(1)

Amint azt az (EU) 2018/1972 irányelv is elismeri, mivel a kis teljesítményű, kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok valószínűleg pozitív hatással lesznek a rádióspektrum használatára és a vezeték nélküli kommunikáció fejlődésére az Unióban, a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítését engedélymentes kiépítési rendszerrel kell elősegíteni.

(2)

Egy kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont olyan különböző működési elemekből áll, mint a jelfeldolgozó egység, a rádiófrekvenciás egység, az antennarendszer, a kábelcsatlakozások és a ház. Egyes esetekben az antennarendszert vagy annak részeit a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont többi elemétől elkülönítve is lehet telepíteni, és egy vagy több, külön erre a célra szolgáló kábellel lehet csatlakoztatni. Ez a módszert használják az elosztott antennarendszerek vagy az egy vagy több üzemeltető által használt elosztott rádiórendszerek esetében. Egy kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont két vagy több rádióspektrum-használó kiszolgálására is kialakítható.

(3)

A társadalmi elfogadottság és a fenntartható kiépítés biztosítása érdekében az (EU) 2018/1972 irányelv 57. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok vizuális hatását minimálisra kell korlátozni. Ennek érdekében vagy a lakosság számára nem látható, vagy vizuálisan nem feltűnő módon kell rögzíteni őket a tartószerkezetre. Működésüknek – az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban (2) meghatározottaknak megfelelően – biztosítaniuk kell a közegészség magas szintű védelmét is.

(4)

A 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírja, hogy a rádióberendezéseket – ideértve a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontokat is – úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák az emberek egészségének és biztonságának védelmét.

(5)

Ezért meg kell határozni az (EU) 2018/1972 irányelv 57. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok fizikai és műszaki jellemzőit, azaz maximális térfogatát, súlykorlátozásait és maximális adási teljesítményét. A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok vizuális hatásának korlátozására szolgáló maximális térfogatot úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a tervezési rugalmasságot és a tartószerkezet fizikai és műszaki jellemzőihez való alkalmazkodást.

(6)

A Bizottság megbízásából készült, „A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok (SAWAP-ok) könnyített kiépítésére vonatkozó szabályozás” című tanulmány (4) azt mutatja, hogy a 30 literes maximális térfogatnak elegendőnek kell lennie a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok fő elemeinek befogadására, biztosítva ugyanakkor e hozzáférési pontok nem feltűnő külső megjelenését. Az említett maximális térfogatot kell alkalmazni az egy vagy több rádióspektrum-használót kiszolgáló kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok egyenként történő kiépítése során, valamint több olyan, kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítése esetén, amelyek kis felületű infrastrukturális helyszínen – például villanyoszlopon, közlekedési jelzőlámpán, hirdetőtáblán vagy buszmegállón – osztoznak, és amelynek mérete és/vagy sűrű előfordulása egy adott területen valószínűleg vizuális káoszt okozna.

(7)

A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontoknak meg kell felelniük az EN 62232:2017 (5) (Az RF-térerősség, a teljesítménysűrűség és a fajlagos elnyelt teljesítmény (SAR) meghatározása a rádiókommunikációs bázisállomások közelében az emberi expozíció értékelése céljából) európai szabványnak. Az említett szabvány módszertant biztosít a bázisállomások telepítéséhez, figyelembe véve azok adási teljesítményét az elektromágneses mezőknek való emberi kitettség értékelése céljából, és megfelel az 1999/519/EK ajánlásban meghatározott határértékeknek. Ezt a szabványt az EN 50401:2017 (Termékszabvány a bázisállomások berendezéseinek a rádiófrekvenciás elektromágneses tere expozíciós határértékeinek való megfelelősége igazolására (110 MHz – 100 GHz), üzembe helyezéskor) harmonizált európai szabvány 6.1. pontja is említi az üzemi környezetében üzembe helyezett vezeték nélküli hozzáférési pontok esetében az 1999/519/EK ajánlásban meghatározott elektromágneses sugárterhelési határértékeknek való megfelelésre vonatkozóan végzett értékeléssel kapcsolatban.

(8)

Az EN 62232:2017 szabvány a bázisállomások valamennyi típusára alkalmazandó, amelyek kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítményükre (EIRP) vonatkozó különböző határértékek alapján a következő öt telepítési osztályba vannak besorolva: néhány milliwatt (E0 osztály), 2 watt (E2 osztály), 10 watt (E10 osztály), 100 watt (E100 osztály) és több mint 100 watt (E+ osztály). Figyelembe véve az említett szabvány szerint betartandó telepítési biztonsági távolságokat, és mivel az (EU) 2018/1972 irányelv előírja, hogy a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontoknak kis teljesítményű berendezéseknek kell lenniük, e rendeletet a fenti osztályok közül csak az E0, E2 és E10 telepítési osztályra indokolt alkalmazni. Az EN 62232:2017 szabvány 6.2.4. pontjának 2. táblázata előírja, hogy egy E10 osztályú antenna legalacsonyabb sugárzó részének legalább 2,2 méter magasságban kell lennie a nyilvános járdák felett annak érdekében, hogy legalább 20 cm-es távolság legyen az antenna főnyalábja és egy 2 m magas személy teste között (6).

(9)

Esztétikai okokból az E10 osztályba tartozó, a 30 literes maximális térfogatot valószínűleg kitöltő kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok beltéri telepítését csak a legalább 4 méter belmagasságú, nagy beltéri helyeken, például múzeumokban, stadionokban, kongresszusi központokban, repülőtereken, metróállomásokon, vasútállomásokon vagy bevásárlóközpontokban indokolt engedélyezni.

(10)

A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont nem veszélyeztetheti annak a teljes tartószerkezetnek a stabilitását, amelyre felszerelik, így sem súlya, sem alakja miatt nem teheti szükségessé a használt tartószerkezet szerkezeti megerősítését.

(11)

Az illetékes hatóságok általi felügyelet és nyomon követés lehetővé tétele érdekében – különösen több szomszédos vagy egy helyen elhelyezett, kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont esetében – minden olyan üzemeltetőnek, amely az e rendeletben meghatározott jellemzőknek megfelelő, E2 vagy E10 osztályú kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontot épít ki, kellő időben tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot a telepítésről. E célból az üzemeltetőnek legkésőbb a telepítést követő két héten belül értesítést kell küldenie az illetékes hatóság számára a telepítésről, amely tartalmazza a telepített hozzáférési pontok helyét és műszaki jellemzőit, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a telepítés megfelel e rendelet rendelkezéseinek. Annak érdekében, hogy az eljárás valamennyi tagállamban egyszerű legyen, ezt az értesítést egy – például a 2014/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) alapján létrehozott – egyablakos információs ponthoz kell megküldeni.

(12)

Ez a rendelet nem érintheti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy meghatározzák az (EU) 2018/1972 irányelv 57. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok, valamint más típusú bázisállomások helymegosztásából vagy adott helyen történő halmozásából eredő elektromágneses mezők összesített szintjét annak érdekében, hogy a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítéséhez kapcsolódó egyedi engedélyektől eltérő eszközökkel biztosíthassák azoknak az uniós joggal összhangban alkalmazandó összesített expozíciós határértékeknek való megfelelését.

(13)

Tekintettel a vonatkozó szabványok várható továbbfejlesztésére, annak érdekében, hogy azok az aktív antennarendszereket alkalmazó kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontokra is alkalmazandók legyenek, ebben a stádiumban az ilyen hozzáférési pontok nem tartozhatnak az engedélymentes kiépítési rendszer hatálya alá.

(14)

E rendelet alkalmazását rendszeresen nyomon kell követni a felülvizsgálat megkönnyítése érdekében, az EN 62232 európai szabvány bármely frissítésének vagy a szabványosítás egyéb releváns fejleményeinek – különös tekintettel az aktív antennarendszerek használatára, a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok legkorszerűbb technológiájával kapcsolatos technológiai előrelépésekre, a több sáv és a megosztott (több üzemeltető által használt) megoldások támogatásának szükségességére –, valamint az 1999/519/EK ajánlás minden frissítésének a figyelembevételével.

(15)

Ez a rendelet nem érintheti a biztonságra, a közüzemi ellátásra, a magántulajdon tiszteletben tartására – többek között a tulajdonosok azon jogára, hogy döntsenek tulajdonuk használatáról – vonatkozó nemzeti intézkedéseket, valamint a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok nagy területi lefedésű hálózattal való, az uniós jognak megfelelő összekapcsolására vonatkozó szolgalmi jogokat.

(16)

Ez a rendelet nem érintheti a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésére vonatkozó, kevésbé korlátozó nemzeti szintű rendszerek alkalmazását.

(17)

mivel az (EU) 2018/1972 irányelv 2020. december 21-től alkalmazandó, ezt a rendeletet ugyanettől az időponttól kell alkalmazni.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Hírközlési Bizottság véleményével,

1.

„kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítmény”, „EIRP”: az antennára juttatott teljesítmény és az adott irányban az izotrop antennára vonatkoztatott nyereség (izotrop vagy abszolút nyereség) szorzata;

2.

„antennarendszer”: a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont hardverrésze, amely rádiófrekvenciás energiát sugároz azzal a céllal, hogy vezeték nélküli kapcsolatot biztosítson a végfelhasználók számára;

3.

„aktív antennarendszer”, „AAS”: olyan antennarendszer, amelyben az antennaelemek közötti amplitúdó és/vagy fázis folyamatosan állítható, ami a rádiós környezet rövid idejű változásainak megfelelően változó antennakarakterisztikát eredményez. Ez nem foglalja magában a hosszabb időtartamú sugárnyaláb-formálást, például az antenna rögzített mértékű, lefelé irányuló elektromos megdöntését. Azon kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok esetében, amelyek AAS-sel vannak felszerelve, ez utóbbi a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont beépített részét képezi;

4.

„beltéri”: minden olyan tér, ideértve a szállító járműveket is, amely mennyezettel, tetővel, vagy bármely olyan rögzített vagy mozgatható szerkezettel vagy eszközzel rendelkezik, amely alkalmas a szóban forgó teljes tér befedésére, továbbá amelyet az ajtók, ablakok és átjárók kivételével teljes egészében falak vagy oldalfalak zárnak körül, akár állandó, akár ideiglenes jelleggel, függetlenül a tető, a falak és az oldalfalak anyagának típusától, és függetlenül attól, hogy a szerkezet állandó vagy ideiglenes-e;

5.

„kültéri”: minden olyan tér, amely nem beltéri.

(1)

A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy rendelkezéseket fogadjon el a harmadik országból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) hatálya alóli kizárása érdekében. E rendelkezéseknek biztosítaniuk kell az EU ETS és a harmadik országok által a légi közlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében elfogadott intézkedések optimális összeegyeztetését.

(2)

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodást (2) (a továbbiakban: megállapodás) 2017. november 23-án aláírták és az 2020. január 1-jén hatályba lépett. A megállapodás értelmében a Svájcban található repülőterekről az Európai Gazdasági Térségben (EGT) található repülőterekre érkező légi járatok kikerülnek az EU ETS hatálya alól.

(3)

A 2003/87/EK irányelvet ezért módosítani kell a Svájcban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatoknak az EU ETS hatálya alóli kizárása érdekében. Az üzemeltetők lefedettségének változatlansága érdekében a kizárás nem érintheti azokat a rendelkezéseket, amelyek a járatok száma vagy az üzemeltetőnkénti kibocsátás tekintetében meghatározott küszöbértékek alapján zárnak ki az EU ETS hatálya alól bizonyos légi közlekedési tevékenységeket.

(4)

A 2003/87/EK irányelvet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(5)

mivel a megállapodás 2020. január 1-jén hatályba lépett, ezt a határozatot az említett naptól kell alkalmazni,

1.

a j) pont második bekezdésének helyébe a következő lép:

„Az l) pontban említett járatok, valamint a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, a tagállamok állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítása e pont alól nem képezhet kivételt.”;

2.

a k) pont helyébe a következő szöveg lép:

3.

a szöveg a következő l) ponttal egészül ki:

(1)

A 2010/96/KKBP határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 38. cikkével összhangban felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy meghozza az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Szomália) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, az uniós missziós erők következő parancsnokainak kinevezéséről szóló határozatokat is beleértve.

(2)

A (KKBP) 2017/971 tanácsi határozat (2) módosította az EUTM Szomália parancsnoki láncát.

(3)

A PBB 2019. július 23-án elfogadta a (KKBP) 2019/1264 határozatot (3), amellyel Antonello DE SIO dandártábornokot nevezte ki az EUTM Szomália uniós missziós erőinek parancsnokává.

(4)

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat igazgatója 2020. június 26-án azt javasolta, hogy Antonello DE SIO dandártábornok utódjaként 2020. augusztus 9-től Fabiano ZINZONE dandártábornokot nevezzék ki az EUTM Szomália uniós missziós erőinek parancsnokává.

(5)

Az EU Katonai Bizottsága 2020. július 1-jén megállapodott arról, hogy ajánlja a PBB-nek e javaslat jóváhagyását.

(6)

Határozni kell Fabiano ZINZONE dandártábornok kinevezéséről. A (KKBP) 2019/1264 határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(1)

A 2005/880/EK határozattal (2) a Bizottság a 91/676/EGK irányelv alapján engedélyezte a Hollandia által kért azon eltérést, hogy a legalább 70 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban hektáronként és évente legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legeltetett állatállománytól származó szerves trágyát lehessen kijuttatni.

(2)

A 2010/65/EU határozattal (3) a Bizottság módosította a 2005/880/EK határozatot, és az eltérést 2013. december 31-ig meghosszabbította.

(3)

A 2014/291/EU bizottsági végrehajtási határozattal (4) – amelynek hatálya 2017. december 31-én lejárt – Hollandia eltérést kapott a 91/676/EGK irányelv alapján, hogy a déli és a középső területek homokos talajain, valamint a löszös talajokon található gazdaságok esetében legfeljebb 230 kg nitrogén/ha/év felső határig, az egyéb talajokon található gazdaságok esetében pedig legfeljebb 250 kg nitrogén/ha/év felső határig engedélyezze a legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatását a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban. A szóban forgó eltérés 2016-ban 19 564 gazdaságot érintett, ami Hollandia teljes nettó mezőgazdasági területe 47 %-ának felelt meg.

(4)

Az (EU) 2018/820 bizottsági végrehajtási határozattal (5) – amelynek hatálya 2020. január 1-jén lejárt – Hollandia eltérést kapott a 91/676/EGK irányelv alapján, hogy a déli és a középső területek homokos talajain, valamint a löszös talajokon található gazdaságok esetében legfeljebb 230 kg nitrogén/ha/év felső határig, az egyéb talajokon található gazdaságok esetében pedig legfeljebb 250 kg nitrogén/ha/év felső határig engedélyezze a legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatását a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban. A szóban forgó eltérés 2019-ben 18 818 gazdaságot érintett, ami Hollandia teljes nettó mezőgazdasági területe 44,7 %-ának felelt meg.

(5)

Amint azt az (EU) 2018/820 végrehajtási határozat is elismeri, az elmúlt években Hollandia trágyakezelési politikájának végrehajtása néhány esetben kudarcba torkollott, ami olyan helyzet kialakulásához vezetett, amelyben felmerül a csalás gyanúja. Ez a helyzet megkövetelte, hogy Hollandia fokozza erőfeszítéseit a trágyapolitikája végrehajtása során elkövetett csalások megelőzése terén. Bár a holland 6. cselekvési program már rendelkezik olyan intézkedésekről, amelyek célja az ellenőrzés és a vizsgálatok megerősítése a holland trágyapolitika szabályainak való általános megfelelés javítása céljából, a hatékony végrehajtás és a teljes megfelelés előmozdítása érdekében további erőfeszítéseket kellett tenni. Ezen erőfeszítések kiterjedtek egy olyan megerősített végrehajtási stratégia kialakítására is, amely a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) rendelkezéseit is figyelembe veszi. A stratégia a holland trágyapolitika szabályainak való megfelelés független értékelésén kellett alapulnia, és tartalmaznia kellett a vizsgálatok és az ellenőrzések további erősítésére irányuló konkrét intézkedéseket, valamint egy kellően visszatartó erejű büntetések és szankciók megállapítására szolgáló egyértelmű módszertant. Ezért az (EU) 2018/820 végrehajtási határozat érvényességét indokolt volt korlátozni, hogy Hollandia teljes mértékben végre tudja hajtani a megerősített végrehajtási stratégiát.

(6)

2020. február 4-i levelében Hollandia a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának harmadik bekezdése alapján az eltérés 2020–2021-es időszakra történő meghosszabbítása iránti kérelmet (a továbbiakban: holland kérelem) nyújtott be a Bizottsághoz.

(7)

Hollandia a 91/676/EGK irányelv 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ország teljes területére kiterjedő cselekvési programot hajt végre. A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok tartalmazzák mind a nitrogénre, mind a foszfátra vonatkozó alkalmazási előírásokat.

(8)

A Hollandia által szolgáltatott adatok szerint a 2016 és 2019 közötti időszakban az országban a szarvasmarhaegyedek száma 0,2 %-kal csökkent a 2012 és 2015 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben az időszakban a sertés- és baromfiegyedek száma 0,6 %-kal, illetve 3,4 %-kal nőtt Hollandiában. 2006 óta a holland jogszabályok (7) korlátozzák a sertések és a baromfifélék számát. Emellett 2015 januárjától a holland jogszabályok (8) előírják, hogy a tejágazatból származó trágyafelesleg megfelelő része feldolgozásra kerüljön. Ezenkívül Hollandia 2018. január 1-jével bevezette a tejelő szarvasmarhákkal összefüggő foszfáttermelési jogok rendszerét (9). Mindezen intézkedések célja a víztestek szennyezésének megelőzése.

(9)

Hollandia arról számolt be, hogy a szerves trágyából származó nitrogén felhasználása 417 000 tonna volt 2014 és 2017 között, ami 4,04 %-os növekedést jelent a 2010–2013-as időszakhoz viszonyítva. Hollandiában 2014 és 2017 között a felhasznált nitrogéntartalmú műtrágya mennyisége hozzávetőleg 3,3 %-kal nőtt a 2010–2013-as időszakhoz viszonyítva.

(10)

A holland hatóságok által rendelkezésre bocsátott tudományos adatok alátámasztják, hogy az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető holland éghajlati viszonyok kedveznek a gyepterületek hosszú, évi 250 nap időtartamú vegetációs időszakának.

(11)

Továbbá a Hollandia által a 2014/291/EU végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés eredményeként nem romlott a hollandiai víztestek minősége. Például az engedélyek hatálya alá tartozó gazdaságokban a gyökérzónát elhagyó víz nitrátkoncentrációja 2006 óta csökken, az átlagértéke 2017-ben és 2018-ban is 50 mg/l alatt volt. Az előzetes adatok azonban azt mutatják, hogy a déli homokos és löszös talajok nitrátkoncentrációja a 2018. évi aszály következtében 2019-ben megemelkedett.

(12)

A Hollandia által a 91/676/EGK irányelv 10. cikke alapján szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy Hollandiában a 2012 és 2015 közötti időszakban a felszín alatti vizeket ellenőrző állomások körülbelül 88 %-a 50 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt, az említett ellenőrző állomások 79 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutatott. Az adatok azt is mutatják, hogy Hollandiában a 2012 és 2015 közötti időszakban a felszíni vizeket ellenőrző állomások 99 %-a 50 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt, az említett ellenőrző állomások 96 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutatott. Az adatok szerint a felszín alatti vizek és a felszíni vizek nitrátkoncentrációja állandó vagy csökkenő tendenciát mutat a 2008–2011-es időszakhoz viszonyítva. Mindazonáltal a 2012–2015-ös jelentéstételi időszakban az édesvizek 60 %-a eutróf, 13 %-a potenciálisan eutróf volt, 27 %-a pedig nem volt eutróf.

(13)

A holland kérelem vizsgálata alapján, továbbá a 6. holland cselekvési program, valamint a 2014/291/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatokat figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Hollandia által javasolt, a déli és a középső területek homokos talajain, valamint a löszös talajokon található, legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságok esetében 230 kg/ha/év nitrogénnek megfelelő, az egyéb talajokon található, legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságok esetében pedig 250 kg/ha/év nitrogénnek megfelelő, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya mennyisége nem fogja hátrányosan érinteni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesülését, amennyiben Hollandia teljesít bizonyos szigorú feltételeket, és a kérelem objektív kritériumok alapján indokolt.

(14)

Hollandiának biztosítania kell, hogy a víztestekre az állatállomány és a kapcsolódó trágyatermelés növekedése következtében nehezedő nyomás ne fokozódjon. Ennek érdekében Hollandiának biztosítania kell, hogy az összes trágyatermelés sem a nitrogén, sem a foszfor tekintetében ne emelkedjen a 2002. évi szint fölé. A 6. holland cselekvési program végrehajtására vonatkozó új jogszabálynak ezért olyan kötelező érvényű felső határt kell előírnia a trágyatermelésre, amelyet nem szabad túllépni, és amely szükség esetén érvényesíthető az egyéni mezőgazdasági termelőkkel szemben.

(15)

Az egyes mezőgazdasági termelőkre vonatkozó engedélyekre olyan feltételek vonatkoznak, amelyek célja a gazdaságok szintjén a növényi kultúrák igényein alapuló trágyázás biztosítása, valamint a nitrogén és a foszfor vizekbe való távozásának csökkentése és megelőzése. E feltételek között követelményként szerepelnie kell a következőknek: gazdaságonkénti trágyázási terv létrehozása, a trágyázási gyakorlatok trágyázási naplókban való rögzítése, a rendszeres talajelemzés, a kukorica után zöld növénytakaró alkalmazása a téli időszakban, különös szántási előírások alkalmazása, a szántás előtti trágyázás mellőzése, a hüvelyesek jelenlétét figyelembe vevő trágyázás, valamint a műtrágyákból származó foszfát földekre való kijuttatásának tilalma.

(16)

A 91/676/EGK irányelv gáz halmazállapotú nitrogén kibocsátására gyakorolt hatásáról szóló jelentés (10) arra a következtetésre jutott, hogy egyes, nagy állománysűrűségű régiókban az eltérés magasabb gáznemű kibocsátást eredményezhet. Az ammóniakibocsátásra vonatkozó eltérés lehetséges következményeit megerősítette a hollandiai „Commissie deskundigen Meststoffenwet” (a trágyázásról szóló törvénnyel foglalkozó szakértői bizottság) által készített 2020. február 12-i jelentés, amelyet a Bizottság rendelkezésére bocsátottak. E kibocsátások további nitrogénlerakódást eredményeznek, amely károsan hat a Natura 2000 területekre, rontja a vizek minőségét és eutrofizációhoz vezet. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében, beleértve az alacsony kibocsátású trágyakijuttatási módszereket, szükség esetén kombinálva a trágya kijuttatásakor megengedett maximális hőmérséklettel.

(17)

Az (EU) 2018/820 végrehajtási határozat követelményeinek megfelelően Hollandia 2018. szeptember 28-án bejelentette megerősített végrehajtási stratégiáját. A stratégia végrehajtása terén elért eredményekről szóló első jelentést 2019. június 28-án nyújtotta be. Az elért eredményekről szóló jelentés aktualizált változatát 2019. november 18-án nyújtotta be. Az elért eredményekről szóló jelentés rámutatott, hogy a megtett erőfeszítések ellenére a stratégia végrehajtása késedelmet szenvedett, és Hollandia nem tudott a szabályok be nem tartása vagy a szabálytalanságok eseteinek csökkenését alátámasztó bizonyítékot szolgáltatni.

(18)

Ezért további biztosítékokra van szükség arra vonatkozóan, hogy a stratégia valóban hozzá fog járulni a csalások minimalizálásához. E biztosítékoknak magukban kell foglalniuk a stratégia teljeskörű végrehajtására vonatkozó határidők és olyan célok meghatározását, amelyek lehetővé teszik a stratégia hatékonyságának megítélését. Rendelkezni kell továbbá a stratégia 2021 vége előtti felülvizsgálatáról, amelynek magában kell foglalnia az ellenőrzések további megerősítését, amennyiben az a stratégia végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében szükséges.

(19)

Minden évben naprakész jelentést kell benyújtani a megerősített végrehajtási stratégia további végrehajtásáról, kitérve a Covid19-vírus terjedésének megakadályozását célzó intézkedéseknek a stratégia végrehajtására gyakorolt lehetséges hatására is.

(20)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely az úgynevezett vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja az európai víztestek jó állapotának biztosítása. A tápanyagbevitel csökkentése fontos része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat szerinti eltérés engedélyezése nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az említett irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti.

(21)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint a környezetre vélhetően hatást gyakorló további szakpolitikák és tevékenységek alakítását. Az e határozattal kapcsolatban összegyűjtött térinformatikai adatoknak adott esetben összhangban kell állniuk a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Hollandia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(22)

Tekintettel arra, hogy a holland kérelem az (EU) 2018/820 végrehajtási határozattal engedélyezett eltérésnek a 2020–2021-es időszakra történő meghosszabbítására vonatkozik, ezt a határozatot 2020. január 1-jétől két évig kell alkalmazni.

(23)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

1.

„legelőgazdaság”: olyan gazdaság, amely trágyázásra alkalmas területének legalább 80 %-a gyepterület;

2.

„legeltetett állatállomány”: marhafélék (a hízóborjak kivételével), juh- és kecskefélék, lovak, szamarak, szarvasok és vízi bivalyok;

3.

„gazdálkodási terület”: a mezőgazdasági termelő tulajdonában lévő vagy általa bérelt vagy egyéb egyedi írásos szerződés alapján gondozott terület, amelynek hasznosításáért a mezőgazdasági termelő közvetlenül felel;

4.

„gyepterület”: állandó vagy időszakos (e célra öt évnél rövidebb ideig alkalmazott) gyepterület;

5.

„trágyázási terv”: a tápanyagok tervezett felhasználásának és rendelkezésre állásának kiszámítása;

6.

„trágyázási nyilvántartás”: a tápanyagok valós felhasználásán és felvételén alapuló tápanyagmérleg;

7.

„déli és középső homokos talajok”: a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok által déli és középső homokos talajként meghatározott talajok;

8.

„löszös talajok”: a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok szerint löszös talajként meghatározott talajok.

(1)

Hollandia ellenőrzi a termelt trágya mennyiségét, és biztosítja, hogy a trágyatermelés tagállami szinten sem a nitrogén, sem a foszfor tekintetében ne emelkedjen a 2002. évi szint fölé, amely 504,4 millió kg nitrogénnek és 172,9 millió kg foszfátnak felel meg.

(2)

Hollandia teljeskörűen végrehajtja a megerősített végrehajtási stratégiát, amelynek célja a holland trágyapolitika szabályainak való megfelelés megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a meg nem felelés eseteire utaló információkat körültekintően kivizsgálják.

A megerősített végrehajtási stratégiának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

(3)

A megerősített végrehajtási stratégiát a végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében felül kell vizsgálni – különösen abban az esetben, ha 2021 decemberéig nem csökken a feltárt szabálytalanságok vagy meg nem felelések száma– annak érdekében, hogy magában foglaljon megerősített ellenőrzéseket és intézkedéseket. A felülvizsgált stratégiáról értesíteni kell a Bizottságot.

(1)

A 2002/915/EK határozattal (2) a Bizottság a 91/676/EGK irányelv alapján engedélyezte a Dánia által kért eltérést, lehetővé téve, hogy egyes szarvasmarhatartó gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágyát alkalmazzanak. Az eltérés alkalmazását a 2005/294/EK (3) és a 2008/664/EK (4) bizottsági határozat, valamint a 2012/659/EU (5), az (EU) 2017/847 (6) és az (EU) 2018/1928 (7) bizottsági végrehajtási határozat meghosszabbította.

(2)

Az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés a 2017–2018-as időszakban 1312 szarvasmarhatartó gazdaságot, (39,6 millió kg istállótrágyából származó N-nek megfelelő) 396 000 számosállategységet és 198 195 hektár szántóföldet érintett, ami az összes gazdaság 3,9 %-át, az istállótrágya formájában alkalmazott összes nitrogén 18,1 %-át, valamint a nettó mezőgazdasági összterület 8,2 %-át jelenti.

(3)

2020. március 20-i levelében Dánia kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított eltérés megújítása érdekében.

(4)

Dánia a 91/676/EGK irányelv 5. cikkével összhangban cselekvési programmal rendelkezik, mégpedig az állattenyésztésre és a trágya tárolására és használatára vonatkozó környezetvédelmi szabályozásról szóló, 2019. június 30-i 760. sz. végrehajtási rendelet, a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény, valamint a 2019–2020-as tervezési időszakban történő mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról szóló, 2019. július 29-i 762. sz. végrehajtási rendelet és a 2020–2021-es tervezési időszakra vonatkozó tápanyagcsökkentő intézkedésekről és mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2020. január 28-i 66. sz. végrehajtási rendelet elfogadása révén. Az említett intézkedéseken kívül Dánia 2019 óta a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény szerinti célzott szabályozást végez. Ezen túlmenően a dán szabályozás magában foglal egy általános foszforrendeletet is az állattenyésztésről és a trágyahasználatról szóló, 2017. március 21-i 256. sz. törvény, valamint a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról stb. szóló 2017. június 23-i 865. sz. rendelet (jelenleg 2019. július 30-i 760. sz. rendelet) szerint.

(5)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó dán jogszabály határértékeket tartalmaz a nitrogén alkalmazására vonatkozóan. A foszfor alkalmazását korlátozó jogszabályok 2017 augusztusában léptek hatályba.

(6)

A dán jogszabályok magukba foglalnak egy, a köztes növénykultúrákra vonatkozó önkéntes és kötelező előírásokat kombináló célzott rendszert az e határozat hatálya alá eső időszak vonatkozásában. Az említett rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik a környezetvédelmi célkitűzéseket. A 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény értelmében a köztes kultúrákkal beültetett területek kiegészítik a nemzeti követelmények szerinti kötelező köztes növénykultúrákat. Ez a rendszer szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi eltérés alkalmazása ne vezessen a víz minőségének romlásához.

(7)

Az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban Dánia által benyújtott információk azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást az eltérés által nem érintett területekhez képest. A 91/676/EGK irányelv 2012 és 2015 közötti időszakban történő végrehajtására vonatkozó adatok (8) azt mutatják, hogy a felszín alatti vizek esetében a megfigyelési helyszínek 83,4 %-ának 50 mg/l alatti, 27,5 %-ának pedig 25 mg/l alatti az átlagos nitrátkoncentrációja. A felszíni édesvizeket tekintve a nitrátkoncentráció középértéke a megfigyelési helyszínek 99,4 %-ánál maradt 50 mg/l alatt, 85,8 %-ánál pedig 25 mg/l alatt. A megfigyelési adatok szerint a felszín alatti vizekben és a felszíni édesvizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2008–2011) viszonyítva a nitrátkoncentráció általánosan stagnál. Az eutrofizációra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a megfigyelt tavak 25 %-a magas/jó minősítést, 75 %-a pedig nem jó minősítést kapott. Emellett a 119 ellenőrzött torkolati/parti víztest közül 2 ért el jó minősítést.

(8)

Dánia kérelmének a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében leírt tényezők szerinti vizsgálata alapján, valamint a 2002/915/EK, a 2005/294/EK, a 2008/664/EK határozatban és a 2012/659/EU, az (EU) 2017/847 és az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – amennyiben a köztes kultúrákra, a foszforhatárértékre, a vetésforgóra, a trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazására, a talajmintavételre és -elemzésre előírt szigorú feltételek teljesülnek –, a Dánia által tervezett, évenként és hektáronként 230 kg nitrogént tartalmazó trágyamennyiség nem fogja veszélyeztetni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(9)

Az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágya alkalmazására jogosult gazdaságokban a trágyázási terveket időben aktualizálni kell a tényleges mezőgazdasági gyakorlattal való összhang érdekében, valamint a talajvíz őszi nitrátveszteségének pótlása és a téli nitrogénvesztés korlátozása céljából biztosítani kell a szántóföld és a köztes kultúrák növénytakarójának folyamatos háborítatlanságát.

(10)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) általános szabályokat állapít meg az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az e határozattal kapcsolatban összegyűjtött térinformációs adatoknak adott esetben összhangban kell állniuk a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Dánia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

1.

„szarvasmarhatartó gazdaság”: olyan mezőgazdasági üzem, amelynek istállótrágyából származó éves nitrogéntermelése meghaladja a 300 kg-ot, és e mennyiség legalább kétharmadát szarvasmarhák állítják elő;

2.

„fűvel felülvetett növénykultúrák”: silógabona, silókukorica, tavaszi gabona, téli gabona vagy tavaszi árpa és borsó, amelyet betakarítás előtt vagy után fűvel vetnek felül;

3.

„magas nitrogénigényű és hosszú tenyészidejű növénykultúrák”:

4.

„gyep”: állandó vagy időszakos gyepterület;

5.

„talajszelvény”: a felszíntől 0,90 m mélységig vagy – ha az átlagos legmagasabb talajvízszint a felszíntől mérve 0,90 m-nél kevesebb – az átlagos legmagasabb talajvízszintig terjedő talajréteg.

1.

A kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról stb. szóló, 2017. június 23-i 865. sz. rendelet, amely a talajjavító szer típusától függően az ország egész területén közvetlen foszforhatárértékeket határoz meg különböző szinteken, 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. A felső határértékek az összes talajjavító szerből – a szerves trágyákból, beleértve az istállótrágyát, a biogázüzemi fermentációs maradékból, a gázmentes növényi biomasszából, a szennyvíz tisztításából származó iszapból, valamint az ipari műtrágyákból – származó foszfor alkalmazására vonatkoznak. A foszforérzékeny vízi környezet mintavételi területein szigorúbb foszforalkalmazási felső határértékeket kell bevezetni.

2.

Jelző- és felügyeleti rendszert kell felállítani a Dánia mezőgazdasági területein alkalmazott foszfor mennyisége tekintetében. Amennyiben akár a jelzőrendszer, akár a felügyeleti rendszer azt mutatja, hogy Dániában a mezőgazdasági talajokra vonatkozó tényleges éves átlagos foszfortrágyázás mértéke meghaladhatja vagy ténylegesen meghaladta a 2018 és 2025 közötti időszakban megengedett, átlagos nemzeti foszfortrágyázás mértékét, a maximális foszforalkalmazásra vonatkozó felső határértékeket ennek megfelelően csökkenteni kell.

3.

2019. április 5-én hatályba lépett a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított dán törvény, amely önkéntes és kötelező intézkedéseket kombináló, a felszín alatti víztestek és a parti vizek nitráttartalmának szükséges csökkentésére épülő célzott rendszert hozott létre. 2020-tól a rendszer a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti kötelezettségek Dánia általi végrehajtásának részét képezi. A szóban forgó intézkedések a nemzeti jogszabályokban előírt köztes kultúrák vagy alternatív intézkedések megvalósításáról rendelkeznek. Az említett rendszer keretében a nitrogéncsökkentésre vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a nitrogéncsökkentésre vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik az elégséges környezetvédelmi célkitűzéseket.

4.

A szóban forgó rendszer keretében létrehozott köztes növénykultúráknak ki kell egészíteniük azon köztes növénykultúrákat, amelyeket a szarvasmarhatartó gazdaságok növénytermesztési területén a kötelező nemzeti követelmény szerinti 10,7 %-nyi vagy 14,7 %-nyi köztes kultúrára vonatkozó követelmény vagy a következő tervezési időszakokra vonatkozó megfelelő végrehajtási rendeletekben szereplő kötelező nemzeti követelmény teljesítése érdekében vetettek, és nem hozhatók létre ugyanazon a területen, mint amelyet az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos követelmény teljesítése érdekében használtak.

a)

minden település esetében az egyedi eltérések hatálya alá tartozó szarvasmarhatartó gazdaságok, állatállomány és mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a felszín alatti és felszíni vizek megfigyeléséből származó, a nitrát- és foszforkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízminőségének alakulására, valamint az eltérésnek a vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területeken a gyökérzóna vizeinek nitrát- és foszforkoncentrációjára és a talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó felmérések eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

e)

az engedéllyel rendelkező szarvasmarhatartó gazdaságokban a nitrogén- és foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f)

az eltérés hatálya alá tartozó mezőgazdasági területeken a lóherével vagy lucernával borított gyepterületek, illetve a fűvel felülvetett árpával vagy borsóval borított területek arányát bemutató táblázatok, a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

g)

az eltérésre vonatkozó feltételek teljesítésének a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzéseken és a feltételeknek nem megfelelő szarvasmarhatartó gazdaságokra vonatkozó információkon alapuló értékelése, a 11. cikkben említett hatósági ellenőrzések és ellenőrző vizsgálatok eredményei alapján;

h)

Dánia egészére és az eltérés lehetőségével élő szarvasmarhatartó gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának és a megtermelt istállótrágya-mennyiségnek az alakulása valamennyi állománykategóriában;

i)

az eltérés 4. cikkben meghatározott feltételeinek végrehajtása.