(1)

Az (EU) 2019/1580 tanácsi határozattal (2) összhangban az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, Izland és a Norvég Királyság közötti, a személyzettel ellátott légi járművek bérleti szerződéseire vonatkozó időkorlátokról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) (3)2019. augusztus 27-én aláírták, figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére. A megállapodást – amelyet a tárgyalási feljegyzéssel (4) együtt az (EU) 2019/1580 határozathoz csatoltak – annak aláírása óta ideiglenesen alkalmazzák.

(2)

A megállapodás szerves részét képező együttes nyilatkozatban és az (EU) 2019/1580 határozatban meghatározottak szerint a megállapodás, amelyet angol nyelven írták alá, az unió más hivatalos nyelvein is elkészült és az említett további nyelvi változatokat a felek közötti levélváltás útján hitelesíteni kell.

(3)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

(1)

Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozza a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: Horizont Európa). A Horizont Európa egyes részeit végre lehet hajtani magán- és/vagy közszektorbeli partnerekkel fenntartott európai partnerségeken keresztül annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy az Unió szakpolitikai célkitűzéseihez a leghatékonyabb hozzájárulást lehessen elérni.

(2)

Az (EU) 2021/695 rendelet értelmében támogatást lehet nyújtani a Horizont Európa keretében létrehozott közös vállalkozások részére. E partnerségek megvalósítására csak akkor kerülhet sor, ha a Horizont Európa más részei – ideértve az európai partnerségek egyéb formáit is – nem teljesítenék a célkitűzéseit, vagy nem váltanák ki a szükséges várt hatásokat, és ha a hosszú távú perspektíva vagy az integráció magas foka azt indokolja. E partnerségek létrehozásának feltételeit az említett rendelet állapítja meg.

(3)

Az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) létrehozza a Digitális Európa programot. A Digitális Európa program támogatja az olyan közös érdekű projektek végrehajtását, amelyek célja világszínvonalú szuper-számítástechnikai, kvantum- és adatinfrastruktúra beszerzése, üzembe helyezése és működtetése, az egyesítés és az összekapcsolás, továbbá a szuper-számítástechnikai szolgáltatások használatának bővítése és a kulcsfontosságú készségek fejlesztése.

(4)

Az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) létrehozta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lehetővé teszi a közlekedési, a távközlési és az energiaágazatban a közös érdekű projekteknek a transzeurópai hálózatok szakpolitika keretében történő előkészítését és végrehajtását. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz főként azon közös érdekű projektek végrehajtásához nyújt támogatást a közlekedési, a távközlési és az energiaágazatban, amelyek célja új infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése és kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúrák és szolgáltatások korszerűsítése. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hozzájárul a közös érdekű digitális összeköttetési infrastruktúrák támogatásához, ezáltal jelentős tovagyűrűző társadalmi előnyökkel jár.

(5)

A 2020. február 19-i„Európai adatstratégia” című bizottsági közlemény felvázolja az adatgazdaság feltételeit megteremtő szakpolitikai intézkedésekre és beruházásokra irányuló európai stratégiát az elkövetkező öt évre. Hangsúlyozza, hogy olyan európai nyilvános közös adattereket kell létrehozni, amelyek élénkítik a növekedést és értéket teremtenek. Az ilyen közös európai adatterek és az egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrák létrehozásának támogatása révén garantálható, hogy egyre több adatot lehessen használni a társadalomban és a gazdaságban, de az is, hogy az adatokat generáló vállalatok és magánszemélyek adatok feletti ellenőrzése megmaradjon. A nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika alapvető a különböző teljesítményjellemzőkkel rendelkező számítástechnikai források gördülékeny biztosításához, amelyekre a nyilvános, ipari és tudományos alkalmazásokat szolgáló közös európai adatterek, valamint az egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrák növekedésének és kiaknázásának maximalizálásához van szükség.

(6)

A 2020. február 19-i„Európa digitális jövőjének megtervezése” című bizottsági közlemény bemutatja Európa digitális stratégiáját, és néhány olyan elsődleges célkitűzésre összpontosít, amelyek garantálják, hogy a digitális megoldások Európa segítségére legyenek a saját elképzelései szerint zajló digitális átalakulásban, amely az emberek javát szolgálja. A közlemény által javasolt fő intézkedések közé tartozik az élvonalbeli közös digitális kapacitások kiépítésébe és alkalmazásába történő beruházás, többek között a szuper-számítástechnika és a kvantumtechnológiák terén, továbbá Európa szuper-számítástechnikai kapacitásának bővítése annak érdekében, hogy az orvostudomány, a közlekedés és a környezet számára innovatív megoldásokat fejlesszenek ki.

(7)

A 2020. március 10-i„Új európai iparstratégia” című bizottsági közlemény nagyratörő ipari stratégiát határoz meg Európa számára, hogy a klímasemlegességre és a digitális vezető szerepre való kettős átállás élére álljon. A közlemény hangsúlyozza többek között az olyan kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztéséhez nyújtott támogatást, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa iparának jövője szempontjából, ideértve a nagy teljesítményű számítástechnikát és a kvantumtechnológiát is.

(8)

A 2020. május 27-i, „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című bizottsági közlemény a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az InvestEU és a Stratégiai Beruházási Eszköz szempontjából prioritásként határozott meg egy sor digitális stratégiai kapacitást és képességet, köztük a nagy teljesítményű számítógépeket és a kvantumtechnológiát.

(9)

Európa adatgazdaságban betöltött vezető szerepe, tudományos kiválósága és ipari versenyképessége nagymértékben azon múlik majd, hogy képes-e kifejleszteni kulcsfontosságú nagy teljesítményű számítástechnikai technológiákat, hozzáférést biztosítani a világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrákhoz és fenntartani jelenlegi vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások terén. A nagy teljesítményű számítástechnika az európai gazdaság digitális transzformációjához szükséges általános technológia, amely lehetővé teszi számos hagyományos ipari ágazat számára az értékesebb termékekkel és szolgáltatásokkal megvalósított innovációt. Más fejlett digitális technológiákkal, köztük a mesterséges intelligenciával, a nagy adathalmazokkal kapcsolatos és a felhőtechnológiákkal együtt a nagy teljesítményű számítástechnika utat nyit az innovatív társadalmi és ipari alkalmazások előtt az Európa számára kritikus területeken, például a személyre szabott orvoslás, az időjárás-előrejelzések, az éghajlatváltozás, az intelligens és környezetbarát fejlődés és közlekedés, a tiszta energiákhoz szükséges új anyagok, a gyógyszertervezés és a virtuális tesztelés, a fenntartható mezőgazdaság, valamint a mérnöki tudományok és a gyártás terén.

(10)

A nagy teljesítményű számítástechnika a szakpolitikai döntéshozatal stratégiai erőforrása, mivel működteti azokat az alkalmazásokat, amelyek eszközöket biztosítanak számos összetett globális kihívás kezelését, illetve a válságkezelést szolgáló hatékony megoldások megértéséhez és kidolgozásához. A nagy teljesítményű számítástechnika hozzájárul olyan fontos szakpolitikákhoz, mint az európai zöld megállapodás, azzal, hogy olyan modelleket és eszközöket kínál, amelyek segítségével az egyre nagyobb számú összetett környezeti kihívás átalakítható a társadalmi innováció és a gazdasági növekedés lehetőségévé. Erre jó példa az Irány a Föld kezdeményezés, amelyet a Bizottság a 2019. december 11-i„Az európai zöld megállapodás” című, valamint a 2020. február 19-i, „Európai adatstratégia” és „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményében jelentett be.

(11)

Az olyan világméretű események, mint a Covid19-világjárvány rámutattak arra, mennyire fontos a nagy teljesítményű számítástechnikába és az egészséggel összefüggő modellezési platformokba és eszközökbe beruházni, mivel ezek kulcsszerepet játszanak a világjárvánnyal szembeni küzdelemben, gyakran más digitális technológiákkal, köztük a nagy adathalmazokkal kapcsolatos technológiákkal és a mesterséges intelligenciával együtt. A nagy teljesítményű számítástechnikát jelenleg is igénybe veszik a kezelések azonosításának és előállításának felgyorsítására – az oltóanyagokat is ideértve –, a vírus terjedésének előrejelzésére, az egészségügyi termékek és erőforrások elosztása megtervezésének elősegítésére, valamint a járvány utáni enyhítési intézkedések szimulálására, a különböző forgatókönyvek értékelése érdekében. A nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló modellezési platformok és eszközök döntő fontosságúak a jelenlegi és a jövőbeli járványok szempontjából, továbbá fontos szerepet töltenek majd be az egészségügyben és a személyre szabott orvoslásban.

(12)

Az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet (6) létrehozta az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozást (a továbbiakban: az EuroHPC közös vállalkozás), és küldetéseként egyrészt világszínvonalú integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrának az Unióban történő kifejlesztését, üzembe helyezését, bővítését és fenntartását, másrészt a nagy teljesítményű számítástechnika összefüggésében kiemelkedően versenyképes és innovatív ökoszisztéma kialakítását és támogatását határozta meg.

(13)

A nagy teljesítményű számítástechnika terén bekövetkezett fejleményekre tekintettel szükség van az (EU) 2018/1488 rendeletnek a kezdeményezés folytonosságának biztosítását célzó felülvizsgálatára az EuroHPC közös vállalkozás új küldetésének és célkitűzéseinek meghatározása érdekében, amelynek során figyelembe kell venni a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrák, technológiák és alkalmazások jövőbeli alakulását az Unióban és világszerte érintő fő társadalmi-gazdasági és technológiai tényezők elemzését, valamint az EuroHPC közös vállalkozás jelenlegi tevékenységeiből levont tanulságokat. A felülvizsgálat révén lehetővé válna az EuroHPC közös vállalkozás szabályainak az új jogi kerettel, különösen az (EU) 2021/695 rendelettel, valamint az (EU) 2021/694 és az (EU) 2021/1153 rendelettel való összehangolása.

(14)

Ahhoz, hogy az Unió rendelkezésére álljon a kutatása és az ipari kapacitásai élvonalban tartásához szükséges számítástechnikai teljesítmény, össze kell hangolni a nagy teljesítményű számítástechnikába és kvantum-számítástechnikába irányuló tagállami beruházásokat és mind a közszektorban, mind pedig a magánszektorban elő kell segíteni, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikai technológia és a kvantum-számítástechnikai technológia az iparban és a piacon is elterjedjen. Az Uniónak a technológiai kínálat és a felhasználókkal való közös tervezés, valamint a világszínvonalú rendszerek közös beszerzése között tényleges kapcsolatot kell teremtenie és ezáltal eredményesebben kell gondoskodnia arról, hogy a technológiai fejlesztések beépüljenek a keresletorientált és felhasználásközpontú, a legkiválóbb minőségű európai nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszerekbe, és létre kell hoznia a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai technológiák és alkalmazások egész Európára kiterjedő világszínvonalú ökoszisztémáját. Az Uniónak ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a beszállítóipara kiaknázza az említett beruházások előnyeit, és az említett technológiák és alkalmazások elterjedjenek különböző nagy léptékű és újonnan létrejövő alkalmazási területeken – például a személyre szabott orvoslás, az éghajlatváltozás, az összekapcsolt és automatizált járművezetés, vagy más vezető piaci alkalmazások területén –, amelyek a mesterséges intelligencián, a blokklánc-technológiákon, a pereminformatikai alkalmazásokon vagy tágabb értelemben véve az uniós ipar digitalizációján alapulnak.

(15)

Annak érdekében, hogy az Unió és tagállamai vezető szerepet töltsenek be a főbb digitális technológiák, így a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika terén, be kell ruházniuk a következő generációs, alacsony energiaigényű és energiahatékony szuper-számítástechnikai technológiákba, továbbá az exaszintű és az exaszintet meghaladó teljesítményű számítástechnikát és kvantum-számítástechnikát, valamint az innovatív szuper-számítástechnikai és adatalkalmazásokat szolgáló, innovatív szoftverekbe és fejlett szuper-számítástechnikai rendszerekbe. Ennek lehetővé kell tennie az európai beszállítóipar számára, hogy kiaknázza a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika területén túlmutató kulcsfontosságú technológiai és alkalmazási területek széles skáláját, és hosszú távon ilyen technológiákkal lássa el a szélesebb körű IKT-piacokat. Emellett támogatni fogja a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika tudományának és a felhasználóiparnak a digitális transzformációját, továbbá innovációs potenciáljának élénkítését.

(16)

Ahhoz, hogy biztosítható legyen az Uniónak és tagállamainak a digitális gazdaságban betöltött vezető szereppel kapcsolatos törekvésének megvalósítása, alapvető fontosságú egy nagy teljesítményű számítástechnikával és kvantum-számítástechnikával kapcsolatos közös uniós stratégiai elképzelés követése. A cél az lenne, hogy Európában létrejöjjön egy világelső, hiperkonnektív, egyesített és biztonságos nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma, és hogy Európa innovatív és versenyképes nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszereket tudjon gyártani egy olyan reziliensebb ellátási láncra építve, amelyben garantáltan rendelkezésre állnak az alkotóelemek, a technológiák és az ismeretek, miáltal korlátozható a zavarok kockázata.

(17)

Egy közös vállalkozás a legjobb eszköz, amely képes arra, hogy az EU nagy teljesítményű számítástechnikával és kvantum-számítástechnikával kapcsolatos stratégiai elgondolását megvalósítsa, ezáltal biztosítva, hogy az Unió – gazdasági potenciáljának megfelelően – az európai felhasználók igényeit kielégítő, világszínvonalú szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatkapacitással rendelkezzen. A közös vállalkozás a legjobb eszköz a jelenlegi korlátok leküzdésére, ugyanakkor ez jár a lehető legkedvezőbb gazdasági, társadalmi és környezeti hatással, és védi leginkább az Uniónak a nagy teljesítményű számítástechnikához és kvantum-számítástechnikához fűződő érdekeit. Alkalmas arra, hogy összevonja az Unióban, a tagállamokban és a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országokban, valamint a magánszektorban rendelkezésre álló forrásokat. Beszerzési keretet vezethet be, és lehetővé teszi világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszerek üzemeltetését. Lehetőséget teremt olyan kutatási és innovációs programok indítására, amelyek európai technológiák fejlesztésére és azoknak világszínvonalú szuper-számítástechnikai rendszerekbe történő későbbi integrációjára irányulnak.

(18)

A közös vállalkozás a Horizont Európa keretében kialakított intézményesített partnerségi portfolió része lesz, és törekednie kell az Unió tudományos kapacitásainak megerősítésére, hogy meg tudjon birkózni a kialakuló veszélyekkel és a jövőbeli kihívásokkal a megerősített Európai Kutatási Térségben, biztosítania kell a fenntarthatóság által vezérelt uniós értékláncokat és az Unió stratégiai autonómiáját, továbbá fokoznia kell az éghajlattal, a környezettel, az egészséggel kapcsolatos és más globális társadalmi kihívásokkal foglalkozó innovatív megoldások elterjedését, összhangban az Unió stratégiai prioritásaival, ideértve az Unióban a klímasemlegesség 2050-re történő elérését is.

(19)

A közös vállalkozást a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretbe (a továbbiakban: a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret) tartozó uniós programokból kell finanszírozni. A közös vállalkozást létre kell hozni 2021-ben és annak 2033. december 31-ig kell működnie ahhoz, hogy biztosítsa az Unió számára a világszínvonalú, egyesített, biztonságos és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai infrastruktúrát, és hogy kifejlessze azokat a technológiákat, alkalmazásokat és készségeket, amelyek segítségével 2022–2024 körül elérhető az exaszintű teljesítmény, 2025–2027 körül pedig az exaszintet meghaladó teljesítmény, előmozdítva eközben a világszínvonalú európai nagy teljesítményű számítástechnika és kvantum-számítástechnika innovációs ökoszisztémájának a létrehozását is. Az (EU) 2021/695 rendelet 10. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően a közös vállalkozásoknak világos életciklus-alapú szemléletet kell alkalmazniuk. Az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme érdekében a közös vállalkozást a 2033. december 31-ig tartó időszakra kell létrehozni, lehetővé téve számára, hogy elláthassa feladatait egyrészről a támogatások végrehajtásához kapcsolódóan az utolsó megkezdett közvetett tevékenységek befejezéséig, másrészről az EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek lezárásához kapcsolódóan.

(20)

A közös vállalkozás formájában megvalósuló köz-magán társulásnak ötvöznie kell a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció komplexitásának kezelése szempontjából alapvető fontossággal bíró pénzügyi és technikai eszközöket. Ezért indokolt, hogy a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok, a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országok – amelyek megállapodnak egy közös európai nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kezdeményezésről –, valamint a tagszervezeteiket képviselő szövetségek és egyéb olyan szervezetek legyenek, amelyek kifejezetten és tevékenyen részt vesznek a kutatási és innovációs eredmények létrehozásában, a nagy teljesítményű számítástechnikai vagy kvantum-számítástechnikai kapacitás kifejlesztésében és üzembe helyezésében, vagy hozzájárulnak a nagy teljesítményű számítástechnikával és a kvantum-számítástechnikával összefüggő szakemberhiány kezeléséhez és a gyakorlati ismereteket Európában tartják. A közös vállalkozásnak nyitva kell állnia az új tagok számára.

(21)

A (EU) 2021/695 rendelet III. mellékletével összhangban, az Uniótól eltérő tagoktól származó pénzügyi hozzájárulásoknak legalább a közös vállalkozás összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 50 %-át kell kitenniük, és lehetővé kell tenni, hogy elérjék az összesített költségvetési kötelezettségvállalások 75 %-át. Ezzel szemben az Unió hozzájárulása – ideértve a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országoktól származó kiegészítő forrásokat is – nem haladhatja meg a közös vállalkozás összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 50 %-át.

(22)

A közös vállalkozás igazgatási költségeit az uniós hozzájárulásból kell fedezni.

(23)

Az (EU) 2021/695 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a közös vállalkozásnak – koordinációs megközelítést alkalmazva – valamennyi pénzügyi hozzájárulást illetően központi irányítást kell folytatnia. Ennek megfelelően minden részt vevő államnak egy vagy több igazgatási megállapodást kell kötnie a közös vállalkozással, amely meghatározza a hozzájárulásoknak az adott részt vevő államban székhellyel rendelkező pályázók részére történő kifizetésére és az azokról való jelentéstételre alkalmazandó koordinációs mechanizmust. A nemzeti stratégiai prioritásaikkal való összhang biztosítása érdekében a részt vevő államoknak vétójoggal kell rendelkezniük nemzeti pénzügyi hozzájárulásaiknak a területükön székhellyel rendelkező pályázók javára történő felhasználását illetően. A kedvezményezettek adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése, az egyszerűsítés, valamint a hatékonyabb végrehajtás biztosítása érdekében minden részt vevő államnak törekednie kell arra, hogy kifizetéseinek ütemezését, a jelentéstételt és az ellenőrzéseket összehangolja a közös vállalkozáséval, és hogy a költségei elszámolhatóságát összhangba hozza a Horizont Európa szabályaival. Az azon részt vevő államokban székhellyel rendelkező kedvezményezetteknek, amelyek a közös vállalkozást bízták meg a kifizetési tevékenységek végrehajtásával, egyetlen, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást kell aláírniuk a közös vállalkozással, a Horizont Európa szabályai szerint.

(24)

Annak érdekében, hogy az Unió visszanyerje vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák terén, valamint az Unió teljeskörű nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai ökoszisztémájának kialakítása céljából a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) egyesület ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán társulást hoztak létre az Unióval. E partnerségnek az a feladata, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika területén világszínvonalú európai technológiai értékláncot építsen ki, amely világszinten versenyképes és elősegíti a nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma három fő alkotóeleme (technológiafejlesztés, alkalmazások és szuperszámítógépes infrastruktúra) közötti szinergiák létrejöttét. Figyelembe véve szakértelmét és a nagy teljesítményű számítástechnika területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni az ETP4HPC számára a közös vállalkozásban való tagságot.

(25)

Az adatértéklánc megerősítése, az adatágazatbeli közösségépítés serkentése és a prosperáló uniós adatgazdaság alapjainak lefektetése céljából a Big Data Value Association (BDVA) ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán társulást hoztak létre az Unióval. 2020-ban a BDVA megváltoztatta nevét Data, AI and Robotics-ra (DAIRO). Figyelembe véve szakértelmét és a nagy adathalmazok területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni a DAIRO számára a közös vállalkozásban való tagságot.

(26)

Az ETP4HPC és a DAIRO írásban kifejezte azon szándékát, hogy hozzájáruljon a közös vállalkozás többéves stratégiai programjához, és szakértelmét a közös vállalkozás céljainak megvalósítása érdekében rendelkezésre bocsássa. Indokolt tehát, hogy a szóban forgó magánegyesületek az e rendelet mellékletében szereplő alapokmányt – jóváhagyó levél útján – elfogadják.

(27)

A közös vállalkozásnak olyan egyértelműen meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a tudományos élet és általában az európai iparágak számára a nagy teljesítményű számítástechnikában és a kvantum-számítástechnikában alkalmazott leginnovatívabb technológiák megtervezését, kifejlesztését és alkalmazását, valamint az Unió egészében olyan integrált és egyesített, biztonságos infrastruktúra-hálózat létrehozását, amelynek keretében a kutatók, egyéb vezető ipari felhasználók, ezen belül a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közszektorbeli felhasználók számára világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitást, nagy sebességű hálózati összekapcsoltságot, valamint élvonalbeli alkalmazásokat, továbbá adat- és szoftverszolgáltatásokat biztosítanak. A közös vállalkozásnak célul kell kitűznie a legmagasabb színvonalú technológiák és infrastruktúrák fejlesztését és használatát, hogy ezáltal eleget tudjon tenni az európai tudományos, ipari és közszektorbeli felhasználók sok magas elvárásainak.

(28)

A közös vállalkozás küldetését egy adminisztratív és hat technikai pillér köré kell szervezni, amelyek az infrastrukturális tevékenységeket, a szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítését, a technológiával kapcsolatos tevékenységeket, a szuperszámítástechnikai alkalmazásokhoz kapcsolódó tevékenységeket, a felhasználás és a készségek bővítését célzó tevékenységeket, illetve a nemzetközi együttműködési tevékenységeket foglalják magukban. Az infrastrukturális pillért, a szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítésére irányuló pillér egy részét, valamint a felhasználás és a készségek bővítését célzó pillért a Digitális Európa programból kell finanszírozni. A szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítését célzó pillér fennmaradó tevékenységeit, azaz a nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatforrások összekötését, valamint az Unió közös európai adatterével és biztonságos felhőinfrastruktúráival való összekapcsolást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből kell finanszírozni. A technológiára, az alkalmazásra és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó pillért a Horizont Európából kell finanszírozni.

(29)

A közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy együttműködjön a „Partnerség a fejlett európai számítástechnikáért” kezdeményezéssel (PRACE) azzal a céllal, hogy hozzáférést biztosítsanak egy integrált és összekapcsolt szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrához és annak szolgáltatásaihoz, kezeljék az ezekhez való hozzáférést, valamint képzési létesítményeket és készségfejlesztési lehetőségeket biztosítsanak. A közös vállalkozásnak emellett együtt kell tudnia működni a GÉANT-hálózattal is a közös vállalkozás szuperszámítógépeinek hálózati összekapcsoltsága, valamint a más európai szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrákkal való kapcsolat létrehozása céljával.

(30)

A közös vállalkozásnak hozzá kell járulnia az egész Unióban tapasztalható specifikus szakemberhiány enyhítéséhez, és ennek érdekében részt kell vennie tájékoztatási tevékenységekben, illetve segítséget kell nyújtania az új tudásbázis kiépítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez. Idetartozik az is, hogy az érintett állami és magánszereplőkkel szorosan együttműködve speciális oktatási és képzési tevékenységeket alakítanak ki és támogatnak.

(31)

Az Unió külpolitikai célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a közös vállalkozásnak meg kell könnyítenie az Unió és a nemzetközi szereplők közötti együttműködést azáltal, hogy együttműködési stratégiát határoz meg, amelynek része a kutatás-fejlesztés és a készségfejlesztés lehetséges együttműködési területeinek azonosítása és támogatása, továbbá kölcsönös előnnyel járó tevékenységeket hajt végre, emellett hozzáférési protokollt dolgoz ki a megfelelő nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitásokhoz és alkalmazásokhoz, elsődlegesen viszonossági alapon.

(32)

A közös vállalkozásnak törekednie kell a létrejövő nagy teljesítményű számítástechnikai technológiáknak az Unióban történő kiaknázására. Emellett védenie kell az általa beszerzett szuperszámítógépekkel kapcsolatos beruházásokat. Ennek során megfelelő intézkedéseket kell hoznia a beszerzett technológiák ellátási lánca biztonságának az e szuperszámítógépek teljes élettartamán keresztül történő garantálására.

(33)

A közös vállalkozásnak le kell fektetnie egy hosszabb távú jövőkép alapjait, és ki kell építenie az első európai nagy teljesítményű hibrid számítástechnikai infrastruktúrát, amely a hagyományos számítástechnikai architektúrákat kvantum-számítástechnikai eszközökkel ötvözi. Európai szinten strukturált és összehangolt pénzügyi támogatásra van szükség annak elősegítéséhez, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak világszínvonalú eredményeket érhessenek el, hogy az egész Unióban biztosítva legyen az európai kutatási eredmények és technológiák gyors és széles körű ipari hasznosítása, és ezáltal jelentős tovagyűrűző hatások jöjjenek létre a társadalom javára, valamint hogy a közös európai érdeket szem előtt tartva a stratégiák és a beruházások összehangolásán keresztül megoszthatók legyenek a kockázatok és egyesíthetők legyenek az erőforrások.

(34)

A nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika terén a leginnovatívabb technológiák tervezésére, fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó célkitűzésének elérése érdekében a közös vállalkozásnak – különösen vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződések formájában – pénzügyi támogatást kell nyújtania, amelyet éves munkaprogramokon alapuló nyílt versenypályázati felhívások és ajánlati felhívások útján kell odaítélnie. Ezt a pénzügyi támogatást különösen az adott program kidolgozását akadályozó, bizonyítottan fennálló piaci hiányosságok orvoslására kell fordítani, az nem szoríthatja ki a magánberuházásokat, és annak a kedvezményezett magatartásának megváltoztatása révén ösztönző hatást kell kifejtenie.

(35)

A közös vállalkozásnak a részt vevő államokban támogatnia kell nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontok létrehozását, és mindenekelőtt hálózatuk kiépítését és koordinációjukat annak érdekében, hogy meg tudja valósítani az ipar – és különösen a kkv-k – innovációs potenciáljának növelésére irányuló célkitűzését, hozzájáruljon a specifikus szakemberhiány enyhítéséhez, támogatást nyújtson az ismeretek bővítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez, és növelje a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitásokat. Ezeknek a kompetenciaközpontoknak a feladata, hogy felkérésre nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtsanak az ipar, a tudományos élet szereplői és a közigazgatási szervek számára. Mindenekelőtt elő kell segíteniük és lehetővé kell tenniük a nagy teljesítményű számítástechnika innovációs ökoszisztémájához való hozzáférést, meg kell könnyíteniük a szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek igénybevételét, megoldást kell keresniük arra a problémára, hogy messze nem áll rendelkezésre elegendő szakképzett műszaki szakértő, és ehhez figyelemfelkeltési, képzési és tájékoztatási tevékenységeket kell folytatniuk, továbbá az érdekelt felekkel és más, nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontokkal való kapcsolatépítés segítségével ösztönözniük kell a tágabb körű innovációt például a következők révén: a felhasználás eseteivel vagy az alkalmazási tapasztalatokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréje és előmozdítása, képzési létesítményeik és tapasztalataik megosztása, a párhuzamos kódok közös kidolgozása és cseréje, valamint az állami, illetve magánfelhasználók – különösen a kkv-k – számára készített innovatív alkalmazások és eszközök megosztásának támogatása.

(36)

A közös vállalkozásnak keresletorientált és felhasználóközpontú keretet kell biztosítania, és közös tervezésen alapuló megközelítést kell lehetővé tennie ahhoz, hogy integrált, világszínvonalú, egyesített, biztonságos és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre az Unióban, mégpedig azzal a céllal, hogy a felhasználók hozzáférjenek azokhoz a stratégiai számítástechnikai erőforrásokhoz, amelyek új, innovatív megoldások fejlesztéséhez, valamint a társadalmi, környezeti, gazdasági és biztonsági kihívások leküzdéséhez szükségesek. Ezért célszerű, hogy a közös vállalkozás hozzájáruljon világszínvonalú szuperszámítógépek beszerzéséhez. A közös vállalkozás szuperszámítógépeit, ideértve a kvantumszámítógépeket is, olyan részt vevő államban kell elhelyezni, amely egyben tagállam is.

(37)

Annak érdekében, hogy a közös vállalkozásnak a világszínvonalú szuperszámítógép-ökoszisztéma Unión belüli kifejlesztésére, üzembe helyezésére, bővítésére és üzemeltetésére irányuló küldetését költséghatékonyan lehessen végrehajtani, a közös vállalkozásnak adott esetben meg kell ragadnia a tulajdonában lévő szuperszámítógépek fejlesztésére kínálkozó lehetőséget. A fejlesztés meghosszabbítaná a szuperszámítógépek élettartamát, növelné azok működési teljesítményét, vagy a változó felhasználói igényeknek megfelelő új funkciókat biztosítana. A szuperszámítógépek fejlesztése céljából a közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy az infrastrukturális pillér részeként részvételi szándék kifejezésére való felhívást tegyen közzé. A részvételi szándék kifejezésére való felhívásokban meg kell határozni az olyan üzemeltető szervezet által teljesítendő egyedi jogosultsági feltételeket, amely már üzemeltet EuroHPC szuperszámítógépet.

(38)

A közös vállalkozásnak hiperkonnektív módon össze kell kapcsolnia a legkorszerűbb hálózatépítési technológiákkal minden olyan szuperszámítógépet és adatinfrastruktúrát, amelynek tulajdonosa vagy társtulajdonosa, és széles körben hozzáférhetővé kell tennie őket az egész Unióban, továbbá egy közös platform révén össze kell kapcsolnia és egyesítenie kell szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai adatinfrastruktúráit, valamint a nemzeti, regionális és más számítástechnikai infrastruktúrákat. Ahhoz, hogy Európa-szerte zökkenőmentesen tudjon szolgáltatást nyújtani az állami és magánfelhasználók széles körének, a közös vállalkozásnak ezenfelül biztosítania kell az egyesített, biztonságos szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrák közös európai adatterekkel, többek között az európai nyílt tudományosadat-felhővel, valamint a 2020. február 19-i„Európai adatstratégia” című bizottsági közleményben bejelentett egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrákkal való összekapcsolást.

(39)

A Horizont Európának és a Digitális Európa programnak hozzá kell járulnia az Unión belüli kutatási és innovációs szakadék felszámolásához, illetve szuper-számítástechnikai kapacitások széles skálájának üzembe helyezéséhez azáltal, hogy elősegítik szinergiák kialakítását az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+), az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alappal (ETHAA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel. A közös vállalkozásnak ezért törekednie kell az említett alapokkal való szoros együttműködésre, ami konkrét segítséget jelenthet a helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs kapacitások megerősítéséhez.

(40)

A közös vállalkozásnak kedvező keretrendszert kell biztosítania a részt vevő államok körébe tartozó tagállamok számára ahhoz, hogy az ERFA, az ESZA+, az ETHAA és az EMVA által társfinanszírozott programok szerinti pénzügyi hozzájárulásokat nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai, illetve adatinfrastruktúrák beszerzésére és ezek összekapcsolására fordítsák. Elengedhetetlen, hogy tevékenységei során a közös vállalkozás igénybe vegye az említett pénzügyi hozzájárulásokat a világszínvonalú integrált, egyesített, biztonságos, hiperkonnektív, nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra uniós kiépítéséhez, mivel az ilyen infrastruktúra által kínált előnyökből jóval többen részesülnek, mint a tagállamok felhasználói. Ha a tagállamok úgy határoznak, hogy ezeket a pénzügyi hozzájárulásokat a közös vállalkozás tevékenységeire fordítják, akkor e hozzájárulásokat a részt vevő államok körébe tartozó tagállamoknak a közös vállalkozás költségvetéséhez nyújtott nemzeti hozzájárulásaként kell figyelembe venni, feltéve, hogy betartják az (EU) 2021/1060 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet 106. cikkét és egyéb alkalmazandó rendelkezéseit, valamint az alapspecifikus rendeletek előírásait.

(41)

A közös vállalkozás előmozdíthatja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak a részt vevő államok körébe tartozó tagállamok általi igénybevételét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai kiegészíthetik a közös vállalkozás által finanszírozott tevékenységeket, feltéve, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatás kiegészíti a közös vállalkozás uniós alapjai által nyújtott támogatást, és nem ugyanazokat a költségeket fedezi. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz igénybevétele nem számolható el a közös vállalkozás költségvetéséhez nyújtott nemzeti hozzájárulásként, különösen a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrák, valamint a technológia- és alkalmazásfejlesztést, illetve a készségfejlesztést célzó projektek tekintetében.

(42)

A Digitális Európa program pénzeszközeiből nyújtott uniós hozzájárulásnak részben fedeznie kell a csúcskategóriás szuperszámítógépek, kvantumszámítógépek, ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépek és közepes teljesítményű szuperszámítógépek beszerzését, összhangban a közös vállalkozás azon célkitűzésével, hogy hozzájáruljon a források abból a célból történő összevonásához, hogy az Uniót ellássák a legmagasabb színvonalú szuperszámítógépekkel és kvantumszámítógépekkel. E szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek kiegészítő költségeit a részt vevő államoknak, a magánszektorbeli tagoknak, illetve a magánpartner-konzorciumoknak kell állniuk. Az e szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenesen arányosnak kell lennie az Unió által e szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésére fordított pénzügyi hozzájárulással, és nem haladhatja meg az e szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való összes hozzáférési idő 50 %-át.

(43)

Indokolt, hogy a közös vállalkozás legyen az általa beszerzett csúcskategóriás szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek tulajdonosa. Az egyes csúcskategóriás szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek üzemeltetésével egy üzemeltető szervezetet kell megbízni. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az üzemeltető szervezet egyetlen, uniós tagállamnak minősülő részt vevő államot, vagy pedig a részt vevő államok csoportjából álló üzemeltetési konzorciumot képviseljen. Az üzemeltető szervezetnek képesnek kell lennie arra is, hogy pontos becslést készítsen és ellenőrizze a szuperszámítógép üzemeltetési költségeit, biztosítva például a közös vállalkozás tulajdonát képező csúcskategóriás szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek és az általa üzemeltetett más, nemzeti vagy regionális számítástechnikai rendszerek funkcionális és – lehetőség szerint – fizikai szétválasztását. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán a közös vállalkozás irányító testületének (a továbbiakban: irányító testület) kell kiválasztania. Az üzemeltető szervezet kiválasztását követően az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő államnak vagy az üzemeltetési konzorciumnak lehetőséget kell adni arra, hogy úgy döntsön, hogy más részt vevő államokat is felkér arra, hogy csatlakozzanak és vegyenek részt a kiválasztott üzemeltető szervezetnél üzembe helyezendő csúcskategóriás szuperszámítógép vagy kvantumszámítógép finanszírozásában. Ha további részt vevő államok csatlakoznak a kiválasztott üzemeltetési konzorciumhoz, az nem érintheti az e szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó részt. Az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok által a szuperszámítógéphez vagy kvantumszámítógéphez nyújtott hozzájárulások alapján meg kell állapítani az érintett államokra jutó, az említett szuperszámítógéphez vagy kvantumszámítógéphez való hozzáférési időt. A részt vevő államoknak meg kell állapodniuk egymás között a szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való, rájuk jutó hozzáférési idő elosztásáról.

(44)

Indokolt, hogy mindaddig a közös vállalkozás maradjon az általa beszerzett szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek tulajdonosa, amíg azok értékét le nem írták. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közös vállalkozás e tulajdonjogot az üzemeltető szervezetre ruházza üzemen kívül helyezési, eladási vagy bármely más céllal. Ha a tulajdonjogot átruházzák az üzemeltető szervezetre, vagy a közös vállalkozás végelszámolása esetén, az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép vagy kvantumszámítógép maradványértékét.

(45)

A közös vállalkozásnak a részt vevő államokkal közösen kell beszereznie a közepes teljesítményű szuperszámítógépeket. Az egyes közepes teljesítményű szuperszámítógépek üzemeltetésével egy üzemeltető szervezetet kell megbízni. Lehetővé kell tenni, hogy az üzemeltető szervezet egyetlen részt vevő államot – amely uniós tagállam –, vagy pedig a részt vevő államok csoportjából álló üzemeltetési konzorciumot képviseljen. A közös vállalkozásnak a beszerzési költségekhez a Digitális Európa program pénzeszközeiből biztosított uniós pénzügyi hozzájárulás mértékének megfelelő tulajdonrészt kell szereznie az adott szuperszámítógépben. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való, független szakértők által értékelt felhívás nyomán az irányító testületnek kell kiválasztania. Az egyes közepes teljesítményű szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenesen arányosnak kell lennie a Digitális Európa program pénzeszközeiből az említett közepes teljesítményű szuperszámítógép beszerzési költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással. Lehetővé kell tenni, hogy a közös vállalkozás átruházza tulajdonjogát az üzemeltető szervezetre legkorábban öt évvel a közös vállalkozás által végzett sikeres átvételi vizsgálatot követően, vagy a végelszámolása esetén. Az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép maradványértékét.

(46)

Az EuroHPC szuperszámítógépek Unió-szerte kiegyensúlyozott és méltányos eloszlásának és az egyesített infrastruktúra-ökoszisztémán alapuló megközelítés kialakulásának előmozdítása érdekében az EuroHPC szuperszámítógéppel kapcsolatos, részvételi szándék kifejezésére való felhívásban meg kell határozni az olyan részt vevő államra vonatkozó jogosultsági feltételeket, amely már üzemeltet EuroHPC szuperszámítógépet.

(47)

Lehetővé kell tenni, hogy a közös vállalkozás egy magánpartner-konzorciummal közösen ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépeket szerezzen be. Az egyes szuperszámítógépek üzemeltetésével egy meglévő üzemeltető szervezetet kell megbízni. Az üzemeltető szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy a szuperszámítógép beszerzése és működtetése céljából társuljon a magánpartner-konzorciummal. A közös vállalkozásnak a beszerzési költségekhez a Digitális Európa program pénzeszközeiből biztosított uniós pénzügyi hozzájárulás mértékének megfelelő tulajdonrészt kell szereznie az adott szuperszámítógépben. Az üzemeltető szervezetet és az ahhoz társult magánpartner-konzorciumot a részvételi szándék kifejezésére való, független szakértők által értékelt felhívás nyomán az irányító testületnek kell kiválasztania. Az ilyen szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenesen arányosnak kell lennie a Digitális Európa program pénzeszközeiből az említett ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógép beszerzési költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással. A közös vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapodást kössön a magánpartner-konzorciummal az ilyen szuperszámítógép más szervezetnek történő értékesítéséről vagy üzemen kívül helyezéséről. Vagylagosan, a közös vállalkozásnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ilyen szuperszámítógép tulajdonjogát átruházza a magánpartner-konzorciumra. Ekkor, vagy a közös vállalkozás végelszámolása esetén a magánpartner-konzorciumnak vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógépben fennálló uniós részesedés maradványértékét. Ha a közös vállalkozás és a magánpartner-konzorcium úgy dönt, hogy üzemeltetésének teljes értékcsökkenését követően üzemen kívül helyezik a szuperszámítógépet, e költségeket a magánpartner-konzorciumnak kell állnia.

(48)

Az ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépek esetében a közös vállalkozásnak figyelembe kell vennie az ipari felhasználók sajátos igényeit, mint például a hozzáférési eljárások, a szolgáltatások minősége és típusa, az adatvédelem, az ipari innováció és a szellemi tulajdon oltalma, a felhasználhatóság, a bizalom és más titoktartási és biztonsági követelmények.

(49)

A közös vállalkozás által finanszírozott szuperszámítógépek tervezésénél és üzemeltetésénél figyelembe kell venni az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság szempontjait, és például alacsony energiaigényű technológiát, dinamikus energiatakarékossági és újrafelhasználási technikákat kell alkalmazni, mint amilyen a fejlett hűtés és a hővisszaforgatás.

(50)

A közös vállalkozás szuperszámítógépeinek használata során a polgári alkalmazásokat kell előtérbe helyezni, amelyek célközönségét a valamely tagállamban vagy valamely, a Digitális Európa programhoz vagy a Horizont Európához társult harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található állami vagy magánfelhasználók alkotják. A felhasználóknak a hozzáférési idő Unióra jutó részén belül az irányító testület által meghatározott hozzáférési protokoll szabályai szerint kell hozzáférési időt biztosítani. E szuperszámítógépek használata során tiszteletben kell tartani az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokat is.

(51)

A közös vállalkozás szuperszámítógépeihez való hozzáférési időt az állami felhasználók számára ingyenesen kell biztosítani. E hozzáférési időt ingyenesen kell biztosítani a magánfelhasználók számára is a Horizont Európa és a Digitális Európa program által finanszírozott kutatási és innovációs tevekénységekkel összefüggő alkalmazásaik tekintetében, továbbá adott esetben a kkv-k magáncélú innovációs tevékenységei számára is. A hozzáférési időt elsődlegesen a részvételi szándék kifejezésére szolgáló, a közös vállalkozás által közzétett felhívás és független szakértők értékelése alapján kell kiosztani. A magáncélú innovációs tevékenységeket folytató kkv-felhasználók kivételével a közös vállalkozás szuperszámítógépeihez ingyenes hozzáférési idővel rendelkező valamennyi felhasználónak a nyílt tudományt támogató megközelítést kell alkalmaznia, és terjesztenie kell az e hozzáférés révén szerzett ismereteket, az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban. A felhasználóknak a (rendkívüli piaci hiányosságokkal küzdő) kkv-k magáncélú innovációs tevékenységeitől eltérő gazdasági tevékenység céljára kiosztott hozzáférési időért a piaci árakon alapuló használatalapú díjat kell fizetni. Indokolt engedélyezni a hozzáférési idő e gazdasági tevékenységek céljára való kiosztását is, de azt korlátozni kell, és a fizetendő díjat az irányító testületnek kell megállapítania. A hozzáférési jogokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek egyedi szabályokat kell meghatároznia adott esetben a hozzáférési idő ingyenes odaítélésére, az Unió szempontjából stratégiai jelentőségűnek ítélt kezdeményezések esetében pedig a részvételi szándék kifejezésére való felhívás nélküli odaítélésére vonatkozóan. Az Unió stratégiai kezdeményezéseinek reprezentatív példái többek között a következők: Irány a Föld, az emberi aggyal foglalkozó kiemelt projekt, a „1+ millió genom” kezdeményezés, a közérdekű területeken működő közös európai adatterek, különösen az egészségügyi adattér, a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó kiválósági központok, a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontok és a digitális innovációs központok.

Az Unió kérésére a közös vállalkozásnak állandó vagy ideiglenes jelleggel közvetlen hozzáférési időt kell adnia az olyan stratégiai kezdeményezések céljára, valamint a meglévő vagy jövőbeli alkalmazásplatformok részére, amelyeket az Unió alapvetőnek ítél a köz javára működtetett, az egészségüggyel összefüggő vagy más döntő fontosságú szükséghelyzeti támogatási szolgáltatások szempontjából, a veszélyhelyzetek vagy válságkezelés esetén, valamint olyan esetekben, amelyeket az Unió a biztonsága és védelme tekintetében alapvetőnek vél. A közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott mértékben kereskedelmi célú gazdasági tevékenységeket is végezzen. Ajánlott, hogy a valamely tagállamban vagy valamely, a Digitális Európa programhoz vagy a Horizont Európához társult harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található felhasználók hozzáférési időt kapjanak. A hozzáférési jogoknak minden felhasználó számára méltányosnak kell lenniük, és azokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek minden egyes szuperszámítógép esetében meg kell határoznia és nyomon kell követnie a hozzáférési idő Unióra jutó részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat.

(52)

Az (EU) 2018/1488 rendelet szerint létrehozott EuroHPC közös vállalkozás által beszerzett exaszintű vagy petaszintű teljesítményt nyújtó szuperszámítógépek elődeihez való hozzáférési idő Unióra jutó részéhez továbbra is hozzáférést kell biztosítani az Unióban vagy valamely, a Horizont 2020-hoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felhasználók számára.

(53)

A közös vállalkozás szuperszámítógépeit az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8), valamint a 2002/58/EK (9) és az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) összhangban kell üzemeltetni és használni.

(54)

A közös vállalkozás irányítását két testületnek: az irányító testületnek, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületnek kell végeznie. Az irányító testületet az Unió és a részt vevő államok képviselőinek kell alkotniuk. Az irányító testületnek kell felelnie a közös vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai szakpolitikai döntéshozatalért és finanszírozási határozatokért, többek között a közös vállalkozás közbeszerzési tevékenységeiért. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek a tudományos élet és az ipar képviselőit, mint felhasználókat és technológiaszolgáltatókat is magában kell foglalnia. Független tanácsadást kell nyújtania az irányító testület számára a stratégiai kutatási és innovációs menetrendre, valamint a közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére, a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységi programra, valamint az egyesítési, összekapcsolási és nemzetközi együttműködési tevékenységi programra vonatkozóan.

(55)

A közös vállalkozás általános igazgatási feladatai tekintetében a szavazati jogokat egyenlően kell szétosztani a részt vevő államok között. A munkaprogram szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésére, az üzemeltető szervezet kiválasztására, valamint a közös vállalkozás egyesítési és összekapcsolási, illetve kutatási és innovációs feladataira vonatkozó részének kidolgozásával összefüggő feladatok tekintetében azok a részt vevő államok, amelyek egyben uniós tagállamok, a minősített többség elvének alapján gyakorolják szavazati jogukat. Azon részt vevő államok számára, amelyek a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országok, szintén biztosítani kell a szavazati jogot azon tevékenységeket illetően, amelyeket e programok költségvetési keretéből finanszíroznak. A szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok tekintetében csak azok a részt vevő tagállamok, illetve az Unió rendelkezhetnek szavazati joggal, amelyek forrásokkal járulnak hozzá e feladatokhoz.

(56)

Az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) meghatározott, vonatkozó közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni. A közbeszerzési eljárásoknak a közös vállalkozás általi megindítására vonatkozó szabályokat a közös vállalkozás pénzügyi szabályaiban indokolt meghatározni.

(57)

Annak érdekében, hogy a közös vállalkozás előmozdítsa egy európai, elismerten kiváló, innovatív és versenyképes nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai ökoszisztéma létrejöttét, megfelelő módon alkalmaznia kell a beszerzési és támogatási eszközöket, köztük a közös közbeszerzést, a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést és az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést. Ennek célja, hogy kapcsolatokat alakítson ki az elsősorban az Unióban kifejlesztett technológiák, a felhasználókkal való közös tervezés, valamint az úttörő jellegű, világszínvonalú szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszerek beszerzése között.

(58)

A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor természetbeni hozzájárulásként figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok közvetett tevékenységekbe történő beruházásait, amelyeket a tevékenységek végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és a részt vevő államok e költségekhez nyújtott hozzájárulásai vagy az e költségekhez történő bármely más uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani. A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor természetbeni hozzájárulásként figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok más tevékenységekbe történő beruházásait, amelyeket a tevékenységek végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és a részt vevő államok e költségekhez nyújtott hozzájárulásai vagy az e költségekhez történő bármely más uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani.

(59)

A belső piacon működő összes vállalkozás egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása érdekében az uniós programokból nyújtott finanszírozásnak meg kell felelnie az állami támogatásra vonatkozó elveknek, ezáltal biztosítva a közkiadások eredményességét és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, a nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását, a rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását vagy a támogatástól való függés kultúrájának megteremtését.

(60)

A közös vállalkozás által finanszírozott közvetett tevékenységekben való részvételnek meg kell felelnie az (EU) 2021/695 rendeletnek. A közös vállalkozásnak ezenfelül a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján gondoskodnia kell az említett szabályok következetes alkalmazásáról. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a közvetett tevékenységekhez a részt vevő államok által az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban nyújtott megfelelő társfinanszírozás, a részt vevő államoknak legalább olyan mértékű hozzájárulást kell nyújtaniuk, amely megegyezik azzal az összeggel, amelyet a tevékenységek végrehajtása során a kedvezményezetteknél felmerült elszámolható költségként a közös vállalkozás visszatérít. Ebből a célból a közös vállalkozás éves munkaprogramjában megállapított maximális finanszírozási arányokat az irányító testületnek az (EU) 2021/695 rendelet 34. cikkével összhangban kell rögzítenie.

(61)

A közös vállalkozás által finanszírozott tevékenységekben az érdekelt felek megfelelő részvételi egyensúlyának biztosítása érdekében engedélyezni kell az (EU) 2021/695 rendelet 34. cikkétől való eltérést, lehetővé téve a visszatérítési ráták résztvevőtípusonkénti – például kkv-k – és tevékenységtípusonkénti differenciálását, és az eltérést valamennyi részt vevő állam kedvezményezettjei esetében azonos módon kell alkalmazni. A Digitális Európa program keretében finanszírozott tevékenységeket illetően a közös vállalkozásnak lehetővé kell tennie, hogy valamennyi részt vevő állam kedvezményezettjei esetében résztvevőtípusonként – például kkv-k – és tevékenységtípusonként eltérő visszatérítési rátákat alkalmazzanak.

(62)

A tevékenységekhez a Digitális Európa programból nyújtott pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az (EU) 2021/694 rendeletnek. A minősített adatokkal összefüggésben a Digitális Európa programból finanszírozott tevékenységeknek meg kell felelniük az említett rendelet 12. cikke (1) bekezdésének.

(63)

A tevékenységekhez az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az (EU) 2021/1153 rendeletnek.

(64)

A Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országok – amelyek részt vevő államok – kedvezményezettjei csak akkor lehetnek jogosultak a tevékenységekben való részvételre, ha a részt vevő állam az adott tevékenységhez kapcsolódó egy vagy több programhoz társult harmadik ország.

(65)

Az Unió és a közös vállalkozás többi tagja pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(66)

A közös vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben rendelkezésre kell bocsátania, valamint gondoskodnia kell tevékenységei népszerűsítéséről, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A közös vállalkozás szerveinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(67)

Az egyszerűsítés érdekében valamennyi fél adminisztratív terheit csökkenteni kell. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt.

(68)

Indokolt, hogy a Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatásköröket gyakoroljon a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság felett.

(69)

A Bizottság, a közös vállalkozás, a Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) számára hozzáférést kell biztosítani a közös vállalkozás által aláírt támogatásokkal, szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges valamennyi információhoz és helyiséghez.

(70)

A kellően indokolt esetektől eltekintve az e rendelet keretében meghirdetett valamennyi pályázati felhívásban és ajánlati felhívásban figyelembe kell venni a Horizont Európa, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz időtartamát. A közös vállalkozás szuperszámítógépeinek és kvantumszámítógépeinek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokat a Digitális Európa program alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban kell lefolytatni. Lehetővé kell tenni a közös vállalkozás számára, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből származó fennmaradó költségvetés rendelkezésre állásával összefüggő, kellően indokolt esetekben pályázati felhívásokat vagy ajánlati felhívásokat tegyen közzé 2028. december 31-ig.

(71)

A közös vállalkozás időközi és végső értékelését a Bizottságnak kell elvégeznie független szakértők segítségével. Az átláthatóság jegyében a releváns független szakértői jelentést a vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett nyilvánosságra kell hozni.

(72)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen a kutatási és innovációs kapacitások megerősítését, a szuper-számítástechnikai kapacitásépítési és -bővítési tevekénységek kidolgozását, az egyesítést, az összekapcsolást és a nemzetközi együttműködést, a világszínvonalú szuperszámítógépek beszerzését és a nagy teljesítményű számítástechnikához, a kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrához való hozzáférés Unió-szerte egy közös vállalkozáson keresztül történő biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok a felesleges párhuzamosságok elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„átvételi vizsgálat”: annak meghatározására irányuló vizsgálat, hogy valamely EuroHPC szuperszámítógép teljesíti-e a rendszerleírásban foglalt követelményeket;

2.

„hozzáférési idő”: a felhasználók, illetve a felhasználók egy csoportja számára a számítógépes programjaik végrehajtása céljából valamely szuperszámítógépen rendelkezésre bocsátott számítási idő;

3.

„kapcsolódó szervezet”: az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 187. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szervezet;

4.

„nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó kiválósági központ”: olyan, nyílt versenyfelhívás keretében kiválasztott kollaboratív projekt, amelynek célja az olyan, hamarosan kialakítandó, rendkívüli teljesítményű számítástechnikai kapacitások használatának előmozdítása, amelyek lehetővé teszik a felhasználói közösségek számára, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó egyéb érdekelt felekkel együttműködve a meglévő párhuzamos kódokat továbbfejlesszék az exaszintű teljesítmény és a rendkívüli skálázhatóság irányában;

5.

„közös tervezés”: az új technológiák, alkalmazások és rendszerek fejlesztésére irányuló kollaboratív és iteratív tervezési folyamatban részt vevő technológiaszolgáltatók és felhasználók közötti kollektív megközelítés;

6.

„összeférhetetlenség”: pénzügyi szereplőt vagy más személyt érintő, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkében említettek szerinti helyzet;

7.

„tagszervezet”: olyan szervezet, amely a közös vállalkozás valamely magánszektorbeli tagjának részét képezi, az érintett magánszektorbeli tag alapokmányának megfelelően;

8.

„magánpartner-konzorcium”: olyan uniós jogi személyek társulása, amelyek azért szövetkeznek, hogy a közös vállalkozással együtt ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépet szerezzenek be; e magánpartnerek közül egy vagy több a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak részét képezheti;

9.

„EuroHPC szuperszámítógép”: olyan számítástechnikai rendszer, amely teljes egészében a közös vállalkozás tulajdonát képezi, illetve amely egyéb részt vevő államokkal vagy egy magánpartner-konzorciummal közös tulajdonban van; lehet hagyományos szuperszámítógép (csúcskategóriás szuperszámítógép, ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógép vagy közepes teljesítményű szuperszámítógép), hagyományos és kvantumszámítógépet ötvöző hibrid számítógép, kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor;

10.

„exaszint”: olyan teljesítményszint, amely másodpercenként tíz a tizennyolcadikon művelet (1 exaflop) végrehajtására képes;

11.

„csúcskategóriás szuperszámítógép”: olyan világszínvonalú számítástechnikai rendszer, amelyet az adott időpontban rendelkezésre álló legfejlettebb technológiával fejlesztettek ki, és amely legalább exaszintű vagy annál nagyobb (exaszintet meghaladó) teljesítményre képes az összetettebb problémákat kezelő alkalmazások működtetése céljából;

12.

„üzemeltető konzorcium”: olyan részt vevő államok – illetve az őket képviselő szervezetek – csoportja, illetve olyan magánpartner-konzorcium, amelyek vállalták, hogy hozzájárulnak egy EuroHPC szuperszámítógép beszerzéséhez és üzemeltetéséhez;

13.

„üzemeltető szervezet”: valamely részt vevő államban – amely uniós tagállam – székhellyel rendelkező olyan jogi személy, amely rendelkezik EuroHPC szuperszámítógép fogadásához és üzemeltetéséhez szükséges létesítményekkel;

14.

„hiperkonnektív”: legalább tíz a tizenkettediken bit/másodperc (1 terabit/másodperc) mennyiségű adatot továbbítani képes kommunikációs kapcsolat;

15.

„ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógép”: olyan, legalább közepes teljesítményű szuperszámítógép, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy megfeleljen bizonyos, a biztonságra, a titkosságra és az adatok integritására vonatkozó, az ipari felhasználók által támasztott követelményeknek, amelyek szigorúbbak, mint a tudományos felhasználás esetében;

16.

a Horizont Európa által finanszírozott „közvetett tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulások”: a közös vállalkozás részt vevő államainak vagy magánszektorbeli tagjainak, illetve ezek tagszervezeteinek vagy kapcsolódó szervezeteinek azon hozzájárulása, amelyet a közvetett tevékenységek végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és annak részt vevő államai által e költségekhez nyújtott hozzájárulások, illetve az e költségekhez nyújtott bármely egyéb uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani;

17.

a Digitális Európa program vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által finanszírozott „tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulások”: a közös vállalkozás részt vevő államainak vagy magánszektorbeli tagjainak, illetve ezek tagszervezeteinek vagy kapcsolódó szervezeteinek azon hozzájárulása, amelyet a közös vállalkozás tevékenységei egy részének végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és annak részt vevő államai által e költségekhez nyújtott hozzájárulások, illetve az e költségekhez nyújtott bármely egyéb uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani;

18.

„közepes teljesítményű szuperszámítógép”: olyan világszínvonalú szuperszámítógép, amelynek teljesítményszintje legfeljebb egy nagyságrenddel alacsonyabb a csúcskategóriás szuperszámítógépekénél;

19.

„nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpont”: valamely részt vevő államban székhellyel rendelkező, az adott állam egy szuper-számítástechnikai központjához társult olyan jogi személy, illetve jogi személyek alkotta konzorcium, amely az ipari felhasználók – ideértve a kkv-kat is –, a tudományos körök és a közigazgatási szervek számára igény szerint hozzáférést nyújt a szuperszámítógépekhez, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikával kapcsolatos legújabb technológiákhoz, eszközökhöz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz, ezenfelül pedig szakértelmet, készségeket, képzést, kapcsolatépítési lehetőségeket és tájékoztatást biztosít;

20.

„megfigyelő állam”: a közös vállalkozásnak a Horizont Európa, illetve a Digitális Európa program által finanszírozott tevékenységeiben való részvételre jogosult olyan ország, amely nem részt vevő állam;

21.

„részt vevő állam”: a közös vállalkozás tagjai közé tartozó ország;

22.

„teljesítményszint”: a lebegőpontos műveletek másodpercenkénti száma (flops), amelyet a szuperszámítógép végre tud hajtani;

23.

„magánszektorbeli tag”: a közös vállalkozás olyan tagja, amely nem az Unió vagy valamely részt vevő állam;

24.

„kvantumszámítógép”: olyan számítástechnikai eszköz, amely a kvantummechanika törvényeit kihasználva a hagyományos számítógépekhez képest kevesebb számítástechnikai erőforrás igénybevételével képes bizonyos fajta feladatok végrehajtására;

25.

„kvantumszimulátor”: nagymértékben szabályozható kvantumeszköz, amely lehetővé teszi az összetett kvantumrendszerek tulajdonságaiba való betekintést, illetve a hagyományos számítógépek számára nem megoldható számítástechnikai problémák megoldását;

26.

„az ellátási lánc biztonsága”: az EuroHPC szuperszámítógépek esetében azok az intézkedések, amelyeket be kell építeni a szuperszámítógép beszállítóinak kiválasztásába annak érdekében, hogy garantálni lehessen a szuperszámítógépek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez szükséges alkotóelemek, technológiák, rendszerek és szakértelem rendelkezésre állását; ide tartoznak az ezen alkotóelemek, technológiák és rendszerek beszállításának esetleges zavaraival – például árváltozással, alacsonyabb teljesítménnyel vagy alternatív beszerzési forrásokkal – kapcsolatos kockázatok enyhítését célzó intézkedések is; az ellátási lánc biztonsága az EuroHPC szuperszámítógép teljes élettartamára vonatkozik;

27.

„stratégiai kutatási és innovációs menetrend”: a Horizont Európa időtartamára kiterjedő dokumentum, amely meghatározza a közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges kulcsfontosságú prioritásokat, valamint alapvető technológiákat és innovációt;

28.

„többéves stratégiai program”: a közös vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozó stratégiát meghatározó dokumentum;

29.

„szuper-számítástechnika”: olyan teljesítményszintű számítástechnika, amelyhez a számítástechnikai alkotóelemek – beleértve a kvantum-alkotóelemeket is – tömeges integrálására van szükség olyan problémák megoldása érdekében, amelyeket a szabványos számítástechnikai rendszerek nem képesek kezelni;

30.

„teljes tulajdonlási költség”: az EuroHPC szuperszámítógép beszerzési költsége és üzemeltetési költségei, ideértve a karbantartási költségeket is, addig az időpontig, amíg a szuperszámítógép tulajdonjogát át nem ruházzák az üzemeltető szervezetre vagy el nem adják, illetve amíg a szuperszámítógépet a tulajdonjog átruházása nélkül üzemen kívül nem helyezik;

31.

„munkaprogram”: az (EU) 2021/695 rendelet 2. cikkének 25. pontjában említett dokumentum, illetve adott esetben az (EU) 2021/694 rendelet 24. cikkében vagy az (EU) 2021/1153 rendelet 19. cikkében említett munkaprogram funkcióját is betöltő dokumentum.

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 923/2010/EU bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Asparago di Badoere” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete megállapítja az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és ezen anyagok felhasználási feltételeit.

(2)

A szóban forgó jegyzék naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén, a Bizottság kezdeményezésére vagy kérelemre történhet.

(3)

2018. december 18-án kérelmet nyújtottak be a poliolok csökkentett energiatartalmú kemény édességekben (cukorkák és nyalókák), lágy édességekben (rágható cukorkák, gyümölcsös gumicukor és habcukortermékek/pillecukorkák), medvecukorban, nugátban és marcipánban, erősen ízesített frissítő torokpasztillákban és leheletfrissítő apró édességekben édesítőszerként történő felhasználásának engedélyezése iránt. E kérelmet a Bizottság ezután az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(4)

A poliolok alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek, amelyek a magas kalóriatartalmú cukrok részleges vagy teljes helyettesítésére használhatók bizonyos édességekben. Ez csökkenti e termékek energiatartalmát, így az 1333/2008/EK rendelet 7. cikkének megfelelően csökkentett energiatartalmú termékek állnak a fogyasztók rendelkezésére. A csökkentett energiatartalmú édességekben a poliolok és a cukrok együttes használata biztosítja a termékek édességét, valamint kívánt funkcióit és érzékszervi tulajdonságait, amelyek más összetevők vagy kizárólag poliolok használatával nem érhetők el.

(5)

A poliolok élelmiszerek édesítőszereként való korlátozott használata elfogadhatónak tekinthető, amennyiben arra hashajtó hatásuk figyelembevételével kerül sor (3). A poliolok hashajtó hatása miatt az 1333/2008/EK rendelet általában nem teszi lehetővé azok italokban való felhasználását. Ha azonban szilárd élelmiszerekben, például a kérelemben érintett édesipari termékekben használják, az összes forrásból történő napi 20 g-nál kevesebb poliolfogyasztás esetén a poliolok valószínűleg nem okoznak nemkívánatos hasmenéses tüneteket (4). Ezért az 1333/2008/EK rendelet a 05.2. élelmiszer-kategória tekintetében („Egyéb édességek, ideértve a leheletfrissítő cukorkákat is”) már lehetővé teszi quantum satis mennyiségben történő felhasználásukat, többek között a hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékekben a cukrok teljes helyettesítésére. A felhasználás javasolt kiterjesztése ugyanezen termékek cukortartalmának csupán részleges helyettesítésére vonatkozik, amely esetben a poliolok felhasználásának szintjéhez nem társulnak nemkívánatos hasmenéses tünetek.

(6)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság köteles kikérni a Hatóság véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve azokban az esetekben, amikor a naprakésszé tétel valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre. A poliolok csökkentett energiatartalmú édességekben édesítőszerként való felhasználásának engedélyezése a hozzáadott cukrot nem tartalmazó édességekben már engedélyezett felhasználás fényében e jegyzék olyan frissítésének minősül, amely valószínűleg nem gyakorol hatást az emberi egészségre. Ezért a Hatóság véleményét nem szükséges kikérni. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak, az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete alapján engedélyezett hozzáadott poliolt 10 %-nál nagyobb arányban tartalmazó élelmiszerek címkéjén az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) III. mellékletének megfelelően fel kell tüntetni azt a kijelentést, hogy „túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet”.

(7)

Következésképpen helyénvaló engedélyezni a poliolok felhasználását a (3) preambulumbekezdés első mondatában említett, a 05.2. élelmiszer-alkategóriába („Egyéb édességek, beleértve a leheletfrissítő cukorkákat is”) tartozó bizonyos csökkentett energiatartalmú termékek édesítőszereként quantum satis mennyiségben.

(8)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. A rendelet a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) előfordulási kockázatától függően a tagállamokat, harmadik országokat vagy azok régióit elhanyagolható BSE-kockázatú, ellenőrzött BSE-kockázatú vagy meghatározatlan BSE-kockázatú kategóriákba sorolja.

(2)

A 999/2001/EK rendelet III. melléklete a TSE-k megelőzésére szolgáló ellenőrző rendszerre, ezen belül a juh- és kecskefélék ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg. A 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezete II. részének 8. pontja értelmében a TSE-pozitív juhok esetében kötelező meghatározni a genotípust, valamint azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az ARR/ARR genotípusú juhok esetében a TSE-fertőzés előfordulását. Az ARR/ARR genotípusú juhok a klasszikus surlókórral szemben rezisztensnek tekinthetők, ezért ha az ilyen juhok esetében fordul elő a betegség, az váratlan eredmény, amellyel kiemelten kell foglalkozni. Ezért az ilyen eseteket haladéktalanul jelenteni kell, hogy további vizsgálat tárgyát képezhessék.

(3)

A 999/2001/EK rendelet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a kecskékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal (TSE) szemben genetikai rezisztenciáról szóló, 2017. július 5-i tudományos szakvéleményében foglalt ajánlásokkal (2) összhangban módosította az (EU) 2020/772 bizottsági rendeletet (3) annak elismerése érdekében, hogy a K222, a D146 vagy az S146 allélt hordozó kecskék is lehetnek genetikailag rezisztensek az Unió kecskeállományában természetesen előforduló klasszikus súrlókór-törzsekkel szemben. Az (EU) 2020/772 rendelet módosította a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletét, és olyan szabályokat vezetett be, amelyek értelmében a klasszikus súrlókór előfordulásának megállapítása esetén a juh- és kecskefélék egyedeinek leölését és megsemmisítését csak azokra az egyedekre kell korlátozni, amelyek fogékonyak az említett betegségre. A 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének az (EU) 2020/772 rendelettel végrehajtott módosításai azonban nem terjedtek ki a kecskék körében előforduló TSE-pozitív esetek genotipizálására. A III. melléklet A. fejezete II. részének 8. pontját és a III. melléklet B. fejezete I.A. részének 8. pontját ezért módosítani kell annak érdekében, hogy rendelkezzenek a kecskék körében előforduló TSE-pozitív esetek genotípusának megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről.

(4)

Ezenkívül a 999/2001/EK rendelet szabályokat állapít meg a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozóan, és többek között előírja, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat a rendelet V. mellékletével és az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani. Konkrétabban, a 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 1. b) pontja meghatározza a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék esetében azokat a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat, amelyeket az említett rendelet V. mellékletével és az 1069/2009/EK rendelettel összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani.

(5)

A juh- és kecskefélék tenyésztésének sajátosságai miatt ezen állatok születési idejének pontos meghatározása ritkán lehetséges, és így az erre vonatkozó adatok nem szerepelnek a 21/2004/EK tanácsi rendelettel (5) összhangban előírt állomány-nyilvántartásban. Ezért a 999/2001/EK rendelet V. mellékletének az (EU) 2018/969 bizottsági rendelet (6) általi módosítását megelőzően a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék tekintetében, illetve az olyan juh- és kecskefélék tekintetébe, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt, el kellett távolítani a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat.

(6)

Az (EU) 2018/969 rendelet módosította a 999/2001/EK rendelet V. mellékletét, és azt kiegészítette a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék azonosítására szolgáló, a vágás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott módszer alkalmazásának lehetőségével. Ez a lehetőség 2018-ban került be a rendeletbe, de a módosítás óta egyetlen tagállam sem élt a lehetőséggel. E lehetőség alkalmazása továbbá csak a tagállamok számára volt biztosítva, a harmadik országok számára nem. Ennek megfelelően a jogbiztonság és az egyértelműség érdekében helyénvaló azt törölni. Ezért a 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 1. b) pontjából törölni kell a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék azonosítására szolgáló, a vágás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott módszer alkalmazásának lehetőségét.

(7)

A 999/2001/EK rendelet VII. melléklete intézkedéseket állapít meg a TSE-k, és azon belül az atipikus surlókór elleni védekezésre és felszámolásra vonatkozóan. Az említett melléklet B. fejezete a TSE szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben való előfordulásának megerősítését követő intézkedéseket határozza meg. A 630/2013/EU bizottsági rendelet (7) módosította a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletét annak érdekében, hogy feloldjon minden, az atipikus surlókór igazolt jelenléte esetén a juh- és kecskefélék mozgatását korlátozó intézkedést, ugyanakkor előírta, hogy az atipikus surlókórra vonatkozó tudományos ismeretek gyarapítása céljából két évig fokozott felügyelet alatt kell tartani az érintett állományokat vagy nyájakat. A 630/2013/EU rendelet elfogadásának időpontja óta jelentős mennyiségű adat gyűlt össze. Ezért a 999/2001/EK rendelet VII. melléklete B. fejezetének 2.2.3. pontjában meghatározott intézkedést, amely nem kapcsolódik közegészségügyi aggályokhoz, törölni kell.

(8)

A 999/2001/EK rendelet IX. mellékletének C. fejezete a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek Unióba történő behozatalára vonatkozó követelményeket állapít meg. Ezek a követelmények a termékek származási országának vagy régiójának BSE-státusától, valamint azon állatok származási országának vagy régiójának BSE-státusától függően változnak, amelyekből a termékek készültek. Az országok vagy régiók BSE-kockázat szerinti BSE-státusának meghatározását a 2007/453/EK bizottsági határozat (8) rögzíti, amely felsorolja az elhanyagolható BSE-kockázatú és az ellenőrzött BSE-kockázatú országokat vagy régiókat, és előírja, hogy minden más országot vagy régiót meghatározatlan BSE-kockázatúnak kell tekinteni.

(9)

A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete C. fejezete B. szakaszának g) és h) pontja különleges követelményeket állapít meg az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó állatokból készült termékek behozatalának esetére: a g) pont megállapítja, hogy az állatokat nem szabad hús- és csontliszttel vagy tepertővel etetni; a h) pont pedig megállapítja, hogy a termékeket úgy kell előállítani és kezelni, hogy azok ne tartalmazzanak a kicsontozás során kibontott ideg- és nyirokszöveteket, és ne szennyeződjenek ilyenekkel.

(10)

A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete C. fejezete B. szakaszának g) és h) pontjában megállapított különleges követelmények összhangban vannak az említett fejezet D. szakasza 1. a) pontjában és 1. c) pontjának ii. alpontjában meghatározott követelményekkel, amelyek a meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból az Unióba történő közvetlen behozatalra vonatkoznak. Ezek a különleges követelmények azonban jelenleg nem szerepelnek meg a 999/2001/EK rendelet IX. melléklete C. fejezetének C. szakaszában, amely meghatározza az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatalra vonatkozó követelményeket. Következésképpen e nem szándékos mulasztás miatt jelenleg engedélyezett ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó állatokból készült olyan termékek Unióba történő behozatala, amelyek nem felelnek meg az említett különleges követelményeknek. A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete C. fejezete B. szakaszának g) és h) pontjában meghatározott különleges követelményeket ezért be kell illeszteni az említett melléklet C. fejezetének C. szakaszába.

(11)

A 999/2001/EK rendelet III., V., VII. és IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendelet (2) megállapította az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 4. pontjában megállapított kritériumoknak megfelelő, helyettesítésre jelölt hatóanyagok jegyzékét. A propoxikarbazon azért került felvételre a jegyzékbe, mert úgy ítélték meg, hogy az 1107/2009/EK rendelet II. melléklete 4. pontjának második francia bekezdése értelmében a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyagként való besorolás három kritériuma közül kettőnek megfelel.

(2)

Az (EU) 2017/1115 bizottsági végrehajtási rendelet (3) megújította ugyan a propoxikarbazon hatóanyagként való jóváhagyását, de nem helyettesítésre jelölt anyagként. Az új értékelés ugyanis nem erősítette meg az anyag perzisztenciáját, aminek következtében az anyag már nem felel meg a PBT-anyagként való besorolás két kritériumának. Ezért az anyagot az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének B. részébe vették fel.

(3)

mivel a propoxikarbazon a továbbiakban nem tekintendő helyettesítésre jelölt anyagnak, a félreértések elkerülése érdekében törölni kell az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletéből is, amely a helyettesítésre jelölt anyagokként besorolt hatóanyagokat tartalmazza.

(4)

Az (EU) 2015/408 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet többek között megállapítja az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeket, és 2021. április 21-től alkalmazandó. Ezen állategészségügyi követelmények egyike az, hogy e szállítmányoknak az említett rendelet 230. cikkének (1) bekezdésével összhangban jegyzékbe vett valamely harmadik országból vagy területről, illetve annak körzetéből vagy kompartmentjéből kell érkezniük.

(2)

Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) a harmadik országokból vagy területekről, illetve azok körzeteiből vagy tenyésztett víziállatok esetében kompartmentjeiből származó adott állatfajok és -kategóriák, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletet, és szintén 2021. április 21-től alkalmazandó. Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a rendelet hatálya alá tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha olyan harmadik országból vagy területről, illetve annak körzetéből vagy kompartmentjéből érkeznek, amelyet az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott állategészségügyi követelményekkel összhangban az adott állatfajok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tekintetében jegyzékbe vettek.

(3)

Az (EU) 2021/404 bizottsági végrehajtási rendelet (3) továbbá megállapítja azon harmadik országok, azok területei vagy körzetei, illetve tenyésztett víziállatok esetében azok kompartmentjei jegyzékét, ahonnan engedélyezett az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó említett állatfajoknak és -kategóriáknak, valamint a szaporítóanyagok és állati eredetű termékek kategóriáinak az Unióba történő beléptetése.

(4)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet szintén 2021. április 21-től alkalmazandó, és a harmadik országoknak, területeknek és körzeteknek a rendelet mellékleteiben foglalt jegyzékei ugyanazt a célt szolgálják, mint a korábban az említett végrehajtási rendelettel hatályon kívül helyezett és felváltott több bizottsági jogi aktusban megállapított hasonló jegyzékek. Az említett korábbi bizottsági jogi aktusokban szereplő jegyzékek több módosítása azonban nem tükröződik a jelenleg az (EU) 2021/404 végrehajtási rendeletben szereplő jegyzékekben. Ez elsősorban azért van így, mert az ilyen jegyzékeket gyakran módosítják olyan kérdések figyelembevétele érdekében, mint például az állatbetegségekkel kapcsolatos változó járványügyi helyzetek, az egészségügyi feltételek vagy az állat- vagy népegészségügyi garanciák a harmadik országokban vagy területeken.

(5)

A Bizottság 798/2008/EK rendelet (4) megállapította azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékét, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók az Unióba és átszállíthatók az Unión. Az említett rendeletet hatályon kívül helyezte és felváltotta az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet, amelynek V. és XIV. melléklete meghatározza azon harmadik országok, területek vagy azok körzeteinek jegyzékét, amelyek engedéllyel rendelkeznek a baromfi, a baromfi szaporítóanyagok, a baromfi és a szárnyas vadak friss húsa szállítmányainak az Unióba történő beléptetése tekintetében. A 798/2008/EK rendeletben szereplő jegyzék számos módosítása ugyanakkor nem szerepelt az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletében található jegyzékekben. A 798/2008/EK rendeletet módosította az (EU) 2020/626 végrehajtási rendelet (5) az Észak-macedón Köztársaságra vonatkozó bejegyzés tekintetében, az (EU) 2020/1166 végrehajtási rendelet (6) az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés tekintetében, az (EU) 2020/1752 bizottsági végrehajtási rendelet (7) az Ausztráliára vonatkozó bejegyzés tekintetében, az (EU) 2020/2083 végrehajtási rendelet (8) a Japánra vonatkozó bejegyzés tekintetében, az (EU) 2021/460 végrehajtási rendelet (9) az Ukrajnára vonatkozó bejegyzés tekintetében, az (EU) 2021/568 végrehajtási rendelet (10) pedig az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzés tekintetében. Ennek megfelelően az (EU) 2021/404 végrehajtási rendeletet módosítani kell a 798/2008/EK rendeletben megállapított jegyzék említett változásainak figyelembevétele érdekében.

(6)

Ausztrália továbbá aktualizált információkat nyújtott be a magas patogenitású madárinfluenzának egy, a területén található baromfitartó gazdaságban 2020. július 31-én megerősített kitörését követő járványügyi helyzetről, valamint a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről. A magas patogenitású madárinfluenza kitörését követően Ausztrália a betegség megfékezése és terjedésének korlátozása érdekében az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtott végre. Ausztrália továbbá az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedések végrehajtását követően elvégezte a szükséges tisztítási és fertőtlenítési intézkedéseket a területén található, korábban fertőzött baromfitartó gazdaságban.

(7)

A Bizottság értékelte az Ausztrália által benyújtott információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a magas patogenitású madárinfluenza kitörését megszüntették, és hogy az említett harmadik országból származó baromfiáruk Unióba történő beléptetése már nem jár kockázattal.

(8)

Ezen túlmenően az Egyesült Királyság aktualizált információkat nyújtott be a magas patogenitású madárinfluenzának különböző baromfitartó gazdaságokban – Anglesey szigetén (Wales) 2021. január 27-én, Redcarban és Clevelandban (Anglia) 2021. február 8-án, Glenrothesban (Fife, Skócia) 2021. február 12-én, valamint Staffordshire megyében (Anglia) 2021. március 29-én – történt kitörésével kapcsolatos járványügyi helyzetről, továbbá a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről. A magas patogenitású madárinfluenza kitörését követően az Egyesült Királyság a betegség megfékezése és terjedésének korlátozása érdekében az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtott végre. Az Egyesült Királyság továbbá az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedések végrehajtását követően elvégezte a szükséges tisztítási és fertőtlenítési intézkedéseket a területén található fertőzött baromfitartó gazdaságokban.

(9)

A Bizottság értékelte az Egyesült Királyság által benyújtott információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy az Anglesey-szigeten (Wales), a Redcarban és a Clevelandban (Anglia), a Glenrothesben (Fife, Skócia), valamint a Staffordshire megyében (Anglia) található baromfitartó gazdaságokban előfordult kitöréseket megszüntették, és hogy az Egyesült Királyság azon területeiről származó baromfiáruk Unióba történő beléptetése, ahonnan az Unióba történő beléptetését az említett kitörések miatt felfüggesztették, már nem jár kockázattal.

(10)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletének 1. részében található táblázatban az Ausztráliára és az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzéseknek ezért figyelembe kell venniük az említett harmadik országok jelenlegi járványügyi helyzetét is.

(11)

Emellett az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet VI. melléklete megállapítja a fogságban tartott madarak szállítmányainak és a fogságban tartott madarak szaporítóanyagainak az Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok, területek vagy körzetek jegyzékét. Az említett jegyzéknek figyelembe kell vennie az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelettel hatályon kívül helyezett 139/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (11) I. mellékletében szereplő azon harmadik országok jegyzékét, amelyekből a fogságban tenyésztett madarak Unióba történő behozatala engedélyezett. Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet VI. mellékletét ezért Argentína és a Fülöp-szigetek felvétele céljából módosítani kell.

(12)

Egyes harmadik országok benyújtották a Bizottságnak a burkolóanyagok Unióba történő behozatalával kapcsolatos, állat- és népegészségügyi szempontokra kiterjedő kérdőívre adott válaszaikat. E harmadik országok elegendő bizonyítékkal és garanciákkal szolgáltak ahhoz a Bizottságnak, hogy szerepeljenek a burkolóanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok, területek és azok körzetei jegyzékében. Ezért ezeket fel kell venni az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet XVI. mellékletében szereplő, a burkolóanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékébe, és az említett mellékletet ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet XVII. melléklete megállapítja az olyan nyers tej, kolosztrum, kolosztrumalapú termékek, valamint nyers tejből és tejtermékekből származó tejtermékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzeteinek jegyzékét, amelyeket nem kell a ragadós száj- és körömfájás elleni specifikus kockázatcsökkentő kezelésnek alávetni. Az említett jegyzéknek figyelembe kell vennie a nyers tej, tejtermékek, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek szállítmányainak az Európai Unióba történő behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy azok részeinek jegyzékét, valamint az ilyen áruk esetében szükséges, a 605/2010/EU bizottsági rendelet (12) I. mellékletében megállapított hőkezelés típusát, mivel az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a 605/2010/EU rendeletet. Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet XVII. mellékletét ezért Bosznia-Hercegovina felvétele céljából módosítani kell.

(14)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet XVIII. melléklete megállapítja a ragadós száj- és körömfájás elleni specifikus kockázatcsökkentő kezelésnek alávetendő tejtermékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzeteinek jegyzékét. Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet XVIII. mellékletében előírt jegyzéknek tükröznie kell a 605/2010/EU rendelet I. mellékletének C. oszlopában szereplő, 2021. április 20-ig alkalmazott jegyzéket. Moldova szerepel az (EU) 2021/645 végrehajtási rendelettel (13) módosított 605/2010/EU rendelet I. mellékletének C. oszlopában. Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet XVIII. mellékletét ezért Moldova felvétele céljából módosítani kell.

(15)

A XXII. melléklet megállapítja azon harmadik országok, területek vagy azok körzeteinek jegyzékét, amelyek tekintetében konkrét feltételek mellett engedélyezték az Unión keresztül történő átszállítást. A kereskedelem indokolatlan zavarainak elkerülése érdekében ezeknek a konkrét feltételeknek tükrözniük kell az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt alkalmazandó uniós szabályokban előírtakat. Ezért az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet XXII. mellékletét módosítani kell a Bosznia-Hercegovinából származó bizonyos húskészítmények szállítmányainak az Unión keresztül történő átszállítására vonatkozó egyes konkrét feltételek kiigazítása érdekében.

(16)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V., VI., XIV., XVI., XVII., XVIII. és XXII. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

mivel az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó, a jogbiztonság érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,