Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

📢 Álláslehetőség 📢 📊 Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány csapatába keresünk olyan elemzőket, akik szívesen dolgoznának gazdasági és geopolitikai témákon, szakmai anyagok készítésében, kutatási projektekben és hosszabb lélegzetvételű elemzések összeállításában. 🔎 Kiket keresünk? ➡️ Junior elemző ➡️ Elemző ➡️ Senior elemző 📩 Jelentkezés: ➡️ palyazat@oeconomus.hu

🔎 ELEMZÉS / Működhet-e hosszú távon India egyensúlyozás politikája? ⚖ 🇮🇳 🇮🇳 🇷🇺 Narendra Modi indiai miniszterelnök július elején meglátogatta Vlagyimir Putyin orosz államfőt Moszkvában, ezzel pedig akkora felháborodást váltott ki Nyugaton, hogy azt még a bécsi vizit sem tudta enyhíteni. Ezt érzékelte az indiai diplomácia és másfél hónappal később az indiai vezető Kijevben felkereste Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és egy, az ukrajnai háborúban fontos szerepet játszó NATO-tagország, Lengyelország fővárosába is elment. Miközben Újdelhi vonakodik új megrendeléseket leadni orosz fegyverekre, már annyi nyersolajat vásárol fel, mint Kína, két év alatt pedig az alacsonyabb beszerzési áron akkora nyereséget realizált, mint Moldova egyéves GDP-je. 💬 A független indiai külpolitika egészen a közelmúltig elkötelezetten palesztinbarát volt, azonban ma már fegyverutánpótlást szállít a Gázában harcoló izraeli alakulatoknak, ráadásul még a belpolitikában is hivatkozási pont lett a zsidó állam. Miközben Izrael egyre fontosabb szereplője az indiai hadsereg modernizálásának, Újdelhi számos okból kifolyólag tesz gesztusokat a palesztinok felé is. ▶ Hogyan szűkül be India mozgástere azáltal, hogy az ellenlábasai az USA-vezette világrend elleni blokkban csoportosulnak? ▶ Mik Újdelhi érdekei, illetve lehetőségei egy ilyen helyzetben? 🕊 Az indiai diplomácia lendületesen igyekszik kihozni a legtöbbet a helyzetből azáltal, hogy semleges hatalomként aktívan jár közben a világbéke érdekében, eközben pragmatikusan maximalizálja a saját hasznát is. ✍ Szerző: Zsombor Tasnádi #India #külpolitika #diplomácia #NATO #EU #Oroszország #Kína #USA

🔎 ELEMZÉS / Nem dőlt még le a vasfüggöny a fociban – gazdaság és demográfia (2. rész) ⚽ 🥇 ➡️ A labdarúgásban zajló nemzetközi vetélkedés során időről időre felmerül annak kérdése, hogy a korábbi szocialista blokk országai elérhetnek-e Nyugat-Európához hasonló kiemelkedő eredményt, és rendezhetnek-e rangos sporteseményeket. 📄 A mostani írás Európa keleti és nyugati fele közötti különbségeket vizsgálja a szerint, hogyan oszlik meg a nagy nemzetközi sportesemények rendezési joga a kontinens két része között. 🇭🇺 Térségünkben Magyarország élen jár a régiós országok közül nagy nemzetközi sportesemények szervezésében. 2026-ban Budapest lesz a házigazdája az UEFA-bajnokok ligája fináléjának, ami a legrangosabb labdarúgó esemény lesz hazánkban a 2023-as Európa-liga döntő és a 2021-es Európa-bajnokság három csoportkörös mérkőzéseit követően. ⚽ A sportág és a hazai sportfogyasztási szokások fejlődése tekintetében érdemes látni, hogy a nemzeti válogatott az elmúlt években rendre telt ház előtt játszotta hazai mérkőzéseit, ami mellett a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság (NB I.) összecsapásai a 2000/2001-es idény óta a legmagasabb nézőszámokat hozták a 2023/24-es szezonban. A 2024/25-ös ezt a számot 15%-kal haladták meg az első 6 forduló alapján. ✍ Szerző: Viktoria Nemeth #labdarúgás #gazdaság #demográfia

🔎 ELEMZÉS / Nem dőlt még le a vasfüggöny a fociban – gazdaság és demográfia (1. rész) ⚽ 🥇 ➡️ 2024 nyarán zajlott a tizenhetedik labdarúgó-Európa-bajnokság (Eb), és szeptemberében kezdetét vette a magyar válogatott szereplése az UEFA Nemzetek Ligájában. A labdarúgásban kibontakozó nemzetközi vetélkedés során időről időre felmerül annak kérdése, hogy a korábbi szocialista blokk országai elérhetnek-e kiemelkedő eredményt nemzetközi tornákon, és rendezhetnek-e rangos sporteseményeket. 🇭🇺 Az elmúlt évtizedekben térségünk eredményei elmaradtak Nyugat-Európához képest, éppen ezért a következő elemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen gazdasági és demográfiai okokra vezethetőek vissza a különbségek. ✍ Szerző: Viktoria Nemeth #labdarúgás #gazdaság #demográfia

🇭🇺 Digitális Magyarország 🇭🇺 ❗ További részletek és jelentkezés: https://lnkd.in/dDqBWa4m #digitalizáció #DÁP #fintech #szolgáltatás #egészségügy #államigazgatás #AI #adatelemzés #blockchain #pénzügy

🎧 GEO-TRENDEK / EU vs. Kína: az első ütközet a kereskedelmi háborúban 🇪🇺 🆚 🇨🇳 ➡️ Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az EU is védővámot vezetett be idén a kínai elektromos autókkal szemben. Az ázsiai ország olcsó e-autói az utóbbi években ellepték az unió piacát, versenyhátrányt okozva ezzel az európai autógyártóknak. A büntetővámra Kína üzenet értékű jelzéssel válaszolt, a szaporodó protekcionista intézkedések egy globális kereskedelmi háború kibontakozásához vezethetnek. Az e-autók ágazatát egyéb problémák is sújtják, forráshiány miatt Olaszország, Franciaország, Kína és Németország is kivezette az elektromos autók vásárlási támogatását. Berlin lépése különösen káros hazánk számára, hiszen a gépjármű exportunk negyede, alkatrész kivitelünknek pedig 40 százaléka kapcsolódik a legnagyobb gazdaságú uniós államhoz. Az e-autók keresletcsökkenése azonban csak átmeneti, várhatóan 2027-től a belsőégésű motoros autókhoz képest olcsóbbá válnak, így állami szubvenció nélkül is megélénkül irántuk az igény. 🎙 A Geo-Trendek adás vendége Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője volt. 🎧 Hallgasd meg: https://lnkd.in/dmesM-Fh #EU #Kína #kereskedelem #vám #gazdaság #autóipar

🔎 ELEMZÉS / Az OTP Bank terjeszkedésének áttekintése 🏦 🇭🇺 ➡️ Az OTP Bank a magyar banktörténet megkerülhetetlen és stabil szereplője már hosszú évtizedek óta. Működése során nem csak a magyar, de a régiós bankszektor egyik fontos közreműködője is lett. 🚀 Terjeszkedése a közép- és kelet-európai országokban a 2000-es évek eleje óta figyelhető meg, melynek során mára Magyarországon kívül 10 másik államban is jelen van. A román bankpiacon 2004-től csaknem húsz évig volt részes, egy ideje mégis a kivonulás mellett foglaltak állást a bank döntéshozói. 📄 Elemzésünkben az OTP Bank régiós tevékenysége mellett a romániai működés két évtizedét tekinthetjük át, kitérve a jövőbeni célokra is. ✍ Szerző: Szigethy-Ambrus Nikoletta #OTP #bank #banktörténet #gazdaság #nemzetibajnok OTP Bank Magyarország

🔎 ELEMZÉS / Kamala Harrisszel csúcsosodhat ki India diaszpórájának növekvő befolyása? 🇺🇸 🇮🇳 ➡️ Miközben Európa legtöbb gazdasága stagnálás közeli állapotban van, India egymás után a harmadik évben tudott 7% fölött bővülni. A dél-ázsiai ország a robusztus növekedésnek köszönhetően egyre fontosabb erőközponttá válik a nemzetközi térben, ebben pedig jelentős szerepet kap az indiai diaszpóra. Narendra Modi, aki harmadik miniszterelnöki ciklusát kezdte meg néhány hete, igyekszik is a javára fordítani az indiaiak külföldön elért sikereit. A jelenleg talán a világon leginkább fókuszban lévő, indiai szálakkal rendelkező személy a demokraták elnökjelöltje, Kamala Harris. 📄 Elemzésünkben ezen aspektusból vizsgáljuk meg a politikust, miközben betekintünk az indiai belpolitika aktuális állásába, majd összevetjük a szubkontinensen maradottak és az onnan elszármazottak humán fejlettségi mutatóit, a köztük lévő viszonyokat, amelyekre rávetülnek az archaikus társadalmi törésvonalak árnyékai. ▪ Miért indiai származásúak a legjobb bigtech cégek vezérigazgatói? ▪ Miben hagyták le az indiai emigránsok a kínaiakat? ▪ Indiának jó vagy rossz, ha ennyien csinálják meg a szerencséjüket külföldön? ✍ Szerző: Zsombor Tasnádi #India #USA #NarendraModi #KamalaHarris

🎧 GEO-TRENDEK / Mélytengeri bányászat – a zöld jövő záloga vagy a környezetpusztítás újabb formája? 🌊 ⛏ ➡️ Ahogy a világban terjednek a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni hivatott zöld technológiák, az előállításukhoz szükséges kritikus fontosságú ásványok iránti igény is nő. Bányászatuk egyre drágább, így sokak szerint a megoldás a tengerek mélyén keresendő, a világ óceánjainak és tengereinek fenekén ugyanis nagy mennyiségben találhatók kritikus ásványok. A formálódó mélytengeri bányászat ezen ásványkincsek kiaknázását célozza, azonban e tevékenység megítélése – noha még el sem kezdődött – rendkívül ellentmondásos. 🎙 A Geo-Trendek adás vendége Ádám Csenger, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője volt, aki többek között a mélytengeri bányászat nemzetközi szabályozásáról, az EU és az uniós tagállamok álláspontjáról, valamint a mélytengeri bányászat lehetséges jövőbeli alakulásáról beszélt. 🎧 Hallgasd meg: https://lnkd.in/d3byHWjA #bányászat #tenger #ásványkincs

🔎 ELEMZÉS / Hatnapos munkahét Görögországban – Megéri a több munka? 🇬🇷 👷♂️ ➡️ A fejlett gazdaságokban a technológiai, digitális fejlődés nyomán egyre több helyen kísérleteznek a rövidebb munkahéttel, lecsökkentve a heti öt nap munkát négyre (Belgium, Egyesült Királyság, Németország, Japán stb.). Látszólag ezzel a nemzetközi trenddel ment szembe Görögország, ahol idén július 1-jével lehetővé tették bizonyos munkakörökben a heti hat nap munkavégzést, jelentős plusz juttatások mellett. A görög állam a ki nem fizetett túlórák és a feketemunka visszaszorítását is indoknak hozta fel amellett, hogy a társadalom idősödése miatt egyre feszítettebb a munkaerőpiac, jelentős a szakemberhiány, illetve a gazdaság növekedését is várják az intézkedéstől. ❗ A hatnapos munkavégzés azonban számos negatív következménnyel jár a munkavállalóra, az egészségére, a motiváltságára, és így áttételesen a munkahelyi teljesítményre vonatkozóan. Ennek tükrében pedig nem feltétlenül éri meg növelni a heti munkaórák számát, ugyanis az a termelékenység rovására mehet hosszú távon. ▪ Milyen érvek szólnak a hatnapos munkahét mellett és ellen? ▪ Milyen egyéb lehetőségek állnak az idősödő társadalmak rendelkezésére, hogy kezeljék a munkaerőbázis csökkenésének gondját? ✍ Szerző: Dora Erdelyi #gazdaság #munkaerő #termelékenység #Görögország