Amritszár
| Amritszár (ਅੰਮ੍ਰਿਤਸਰ) | |
 | |
| Az Aranytemplom, a szikhizmus központi szentélye | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  India |
| Állam | Pandzsáb |
| Alapítás éve | 1574 |
| Irányítószám | 143001 |
| Körzethívószám | 183 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 132 383 fő |
| – elővárosokkal | 1 183 000[1] fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 234 m |
| Terület | 170 km² |
| Időzóna | UTC+05:30 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 31° 37′ 37″, k. h. 74° 52′ 37″31.626917°N 74.877040°EKoordináták: é. sz. 31° 37′ 37″, k. h. 74° 52′ 37″31.626917°N 74.877040°E | |
| Amritszár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amritszár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Amritszár (pandzsábi nyelven: ਅੰਮ੍ਰਿਤਸਰ) város India északi részén, Pandzsáb szövetségi államban, Delhitől kb. 450 km-re északnyugatra. Lakossága 1,13 millió fő volt 2011-ben.[2]
Iparváros és a szikhek vallási, szellemi és kulturális központja. 1557-ben alapította a szikhizmus akkori vallási vezetője, Rám Dász. Itt található az Aranytemplom, a szikhek legszentebb gurdvarája (temploma).
Amritszár a nevét a város hasonnevű taváról kapta, amelynek szigetén fekszik a szikhek legszentebb temploma, gurdvarája, az Aranytemplom (Harmandír Száhib), amelyet eredetileg Rám Dász (1534–1581), a negyedik szikh guru bővített ki, ő nevezte el Amrita-tónak, azaz Nektár-tónak (az amrita ősi legendás ital, a halhatatlanság nektárja). A város India északnyugati részén fekszik, és az amritszári kerület adminisztratív központja Pandzsáb államban. 32 km-re keletre fekszik Lahortól, közel India nyugati, pakisztáni határához.
Amritszár volt a helyszíne az 1919-es, britek által elkövetett Dzsailanvala Bágh-i mészárlásnak is.
A város híres kézműiparáról, finom gyapjúruházati termékeiről, szőnyegeiről. Jelentős szerepet kap a turizmus a város életében.
Amritszárban található a központi Khalsza Árvaház, amely egykor otthont adott Sahíd Udham Szinghnek, az indiai függetlenségi mozgalom kiemelkedő alakjának. India felosztása a mai Indiára és Pakisztánra igen mély demográfiai, gazdasági és kulturális hatást gyakorolt Amritszárra, egyúttal jelentősen befolyásolta a társadalom struktúráját a városban. Mivel Pandzsáb két ország között került felosztásra, gyakran elsőként szerepelt az indiai-pakisztáni háborúkról szóló híradásokban. A Muszlim Liga a Lahorban többségben levő muszlimok miatt a várost szerette volna Pakisztánhoz csatolni (jelenleg is kb. 50% a muszlim lakosság), de Amritszár India része lett.
A város átlagos tengerszint feletti magassága 234 méter. Jellemző az Észak-Indiai meleg kontinentális éghajlat, tapasztalható a négy évszak: a téli szezonban (november-március ) hőmérséklet 4 °C -19 °C közötti, a nyári szezonban (április-június) a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot. A monszun szezonja július-szeptember. Az éves csapadékmennyiség 790 milliméter.
Jövő
[szerkesztés]A városban lesz a végállomása a tervezett Delhi–Amritszár nagysebességű vasútvonalnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2011-ben, "Provisional Population Totals, Census of India 2011; Cities having population 1 lakh and above" (PDF). Office of the Registrar General & Census Commissioner
- ↑ http://www.censusindia.gov.in/2011-prov-results/paper2/data_files/India2/Table_2_PR_Cities_1Lakh_and_Above.pdf
Források
[szerkesztés]- Readers Digest: Guide to Places of the World, 1995
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Aranytemplom
- Amritszári mészárlás 1919-ben
