Görög nyelv

Görög Ελληνικά Elliniká
Beszélik	Görögország, Ciprus
Terület	Délkelet-Európa
Beszélők száma	kb. 20 millió fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Hellenisztikus nyelvek     görög nyelv
Írásrendszer	Görög írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Görögország Ciprus Európai Unió ALB ARM ITA ROM TUR UKR
Gondozza	nincs hivatalosan szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1	el
ISO 639-2	ell (T)gre (B)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ελληνικά Elliniká témájú médiaállományokat.

A görög nyelv (újgörögül ελληνική γλώσσα elinikí glósza) az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv. Közvetlen rokona nincsen. Görögországban 10 millióan beszélnek görögül, amely a világ görögségének fele. A világon 20 millióan beszélik a görögöt.

Története

Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nyelve; 3000 év távlatában lehet nyomon követni fejlődését. Rokona volt a makedón nyelv, amely tulajdonképpen az ógöröggel áll közvetlen rokonságban.

• Ógörög (i. e. 800 – i. sz. 300)
  • Archaikus görög (kb. i. e. 800 – i. e. 500)
  • Klasszikus görög (kb. i. e. 500 – i. e. 300)
  • Hellénisztikus görög (koiné) (kb. i. e. 300 – i. sz. 300)
    • ezen belül időszámításunk kezdetétől az Újszövetség nyelve
• Középgörög (kb. 300 – kb. 1453)
• Újgörög (kb. 1453 óta)
  • Katharevusza
  • Dimotiki
    • Újgörög köznyelv

Az újgörög két változatban létezett, egyrészről a népi görög (δημοτική dimotikí), másrészről a mesterségesen létrehozott (καθαρέυουσα katharévusza, azaz tisztított) hivatalos nyelv, amely a klasszikus görög felújításaként a hivatalos nyelv volt a 19. századtól. A katharévusza folyamatosan vesztett a jelentőségéből, és végül 1976-ban a dimothikí változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének. A katharévusza öröksége azonban még ma is jelen van.

A görögnek van néhány változata, így a Krétán, Rodoszon és Cipruson beszélt változatok. Ezenkívül Görögország területén kívül beszélt dialektusok az olaszországi griko és a pontoszi görög nyelv. A ciprusi görög (Kypriaka) az, ami jobban különbözik a görögországi nyelvtől; ez sok elemet kölcsönzött a törökből és annak – Cipruson beszélt – másik nyelvváltozatából, a ciprusi törökből.

A jelenlegi újgörög nyelv és az előbb felsorolt dialektusok az ógörög nyelv attikai nyelvjárásából fejlődtek ki. Kivételt képez a cakóni nyelv, ami a dór dialektusból alakult ki.

Újgörög nyelvtani jelenségek

Főnevek

Hím-, nő- és semlegesnemű főnevek vannak, melyek ragozása különböző. Ismeri az alany-, tárgy-, birtokos és megszólító (vokatívusz) esetet. A többes szám jele nemenként változik. A hangsúly változhat a különböző esetekben.

Példa néhány főnév ragozására (ο άνθρωπως – o ánthroposz, az ember; η γυναίκα – i jinéka, a nő; το νερό – to neró, a víz):

	hímnem		nőnem		semlegesnem
	egyes	többes	egyes	többes	egyes	többes
alany	ο άνθρωπος o ánthroposz	οι άνθρωποι i ánthropi	η γυναίκα i jinéka	οι γυναίκες i jinékesz	το νερό to neró	τα νερά ta nerá
birtokos	του ανθρώπου tu anthrópu	των ανθρώπων ton anthrópon	της γυναίκας tisz jinékasz	των γυναικών ton jinekón	του νερού tu nerú	των νερών ton nerón
tárgy	τον άνθρωπο ton ánthropo	τους ανθρώπους tusz anthrópusz	την γυναίκα tin jinéka	τις γυναίκες tisz jinékesz	το νερό to neró	τά νερά ta nerá
megszólító	άνθρωπε ánthrope	άνθρωποι ánthropi	γυναίκα jinéka	γυναίκες jinékesz	νερό neró	νερά nerá

Igék

Minden szám és személy különböző, ezért általában nem teszi ki a névmást („írok”, nem pedig „én írok”). Van múlt, jelen, jövő ideje, elbeszélő formája („azt mondta, hogy ír”), aktív („beírtam”) és passzív („engem beírtak”) alakja. Nem ismeri (elvesztette) a főnévi igenévi formát. A hangsúly a ragozáskor változik.

Példa igeragozásra (μένω ’lakom, élek’). Érdekessége, hogy múlt időben a hangsúly mindig hátulról a harmadik szótagra kerül: ha nincs, a szótő kiegészül egy plusz szótaggal.

szám/személy	jelen		múlt
	egyes szám	többes szám	egyes szám	többes szám
első	(εγώ) μένω (egó) méno	(εμείς) μένουμε (emísz) ménume	(εγώ) έμενα (egó) émena	(εμείς) μέναμε (emísz) méname
második	(εσύ) μένεις (eszí) ménisz	(εσείς) μένετε (eszísz) ménete	(εσύ) έμενες (eszí) émenesz	(εσείς) μένατε (eszísz) ménate
harmadik	(αυτό/αυτή) μένει (aftó/aftí) méni	(αυτά/αυτές) μένουν (aftá/aftész) ménun	(αυτό/αυτή) έμενε (aftó/aftí) émene	(αυτά/αυτές) έμεναν (aftá/aftész) émenan

Melléknevek

Fölveszik a főnév ragozását, tehát például „szépek virágok”.

Példaszöveg

• Όλοι οι άνθρωποι γεννιούνται ελεύθεροι και ίσοι στην αξιοπρέπεια και τα δικαιώματα. Είναι προικισμένοι με λογική και συνείδηση, και οφείλουν να συμπεριφέρονται μεταξύ τους με πνεύμα αδελφοσύνης. (Újgörög köznyelv, 1976-tól)
• Betűkövető latin betűs átírásban: Óloi oi ánthrōpoi gennioúntai eleútheroi kai ísoi stēn axioprépeia kai ta dikaiṓmata. Eínai proikisménoi me logikḗ kai syneídēsē, kai ofeíloun na symperiférontai metaxý tous me pneúma adelfosýnēs.
• Hivatalos, az újgörög kiejtést követő átírásban: Óli i ánthropi jeniúnte eléftheri ke íszi sztin axioprépia ke ta dikeómata. Íne prikizméni me lojikí ke szinídiszi, ke ofílun na szimberiféronte metaxí tusz me pnévma adelfoszínisz.
• Ὅλοι οἱ ἄνθρωποι γεννῶνται ἐλεύθεροι καὶ ἴσοι εἰς ἀξιοπρέπεια καὶ δικαιώματα. Εἶναι προικισμένοι μὲ λογικὸν καὶ συνειδηση καὶ ὀφείλουν νὰ συμπεριφέρωνται πρὸς ἀλλήλους μὲ πνεῦμα ἀδελφοσύνης. (Katharevusza, 1976-ig)
• Magyar fordításban: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Lásd még

• Kappadókiai görög nyelv
• Pontoszi görög nyelv
• Görög ábécé

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia görög nyelvű változatát!

A Wikimédia Commons tartalmaz Görög nyelv témájú médiaállományokat.

• Klasszikus görög teszt-wikipédia

Nézd meg a Kategória:magyar-görög szótár címszót a Wikiszótárban!

• A Pallas nagy lexikona – görög nyelv
• Tanuljunk ógörögül!
• Bolonyai–Forró–Kulin: Istenek beszélgetései – ógörög nyelvkönyv
• Szegedi Görög Kisebbségi Önk.: Görög nyelv lépésről lépésre
• Görög miniszótár